Mindkét párt eredményesnek nevezte az előzetes koalíciós tárgyalásokat, úgy látják, könnyedén együtt fognak tudni működni.
Megállapodtak az érintett német pártok a koalícióalakítással kapcsolatban az előzetes tárgyalások során, ezzel megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások – jelentette be szombaton Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, valamint Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke.
A CDU elnöke arról számolt be, hogy több kérdésben sikerült egyetérteniük a pártoknak egymással, köztük gazdasági és migrációs témákban. Klingbeil azt mondta, a Szociáldemokratáknak több szempontját is sikerült érvényesíteni.
Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, a CDU nyerte a február 23-i németországi választásokat, ám az abszolút többség hiányában kormánykoalíció alakítására kényszerülnek, amire nem a másodikként bejutó AfD-t, hanem a harmadik helyen záró SPD-t kérik fel.
Roderich Kiesewetter, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) Bundestag-képviselője nem zárta ki, hogy német csapatokat küldjön Ukrajnába – idézte őt a Rzeczpospolita című lengyel napilap.
„Németországnak kötelessége, hogy a megfelelő pillanatban jól felszerelt csapatokkal bevonuljon Ukrajnába, és vakmerőség lenne kizárni ezt a lehetőséget” – áll a cikkben.
A Magyar Hírlap szemléje szerint a képviselő hangsúlyozta, hogy „Európa legerősebb gazdaságaként Németországnak készen kell állnia arra, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon” a konfliktus megoldásához. Véleménye szerint nincs alternatívája a német csapatok ukrajnai állomásoztatásának.
További csapatokat küldenének Ukrajnába?
December elején a német tömegtájékoztatási eszközök arról számoltak be, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter állítólag engedélyezte a Bundeswehr csapatainak Ukrajnába küldését a tűzszünet biztosítása érdekében. A miniszter azonban Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva általános kijelentésekre szorítkozott, és nem beszélt erről közvetlenül. Ugyanakkor az uniós diplomácia új vezetője, Kaja Kallas elismerte, hogy az európai országok csapatokat küldhetnek Ukrajnába egy esetleges tűzszünet érdekében.
Olaf Scholz német kancellár a maga részéről ismételten kijelentette, hogy nem fontolgatja ezt a kezdeményezést. Steffen Hebestreit német kormányszóvivő pénteken azt mondta, hogy az európai csapatok küldésének kérdése az ukrajnai tűzszünet biztosítása érdekében most nem aktuális.
A német konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) választási programjában szerepel Ukrajna támogatása és az Oroszország elleni szankciók kiterjesztésének ígérete – írja az Ukrajinszka Pravda.
A program kül- és biztonságpolitikai részében a CDU azt ígéri, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban minden szükséges diplomáciai, pénzügyi és humanitárius eszközzel, valamint fegyverek szállításával.
A párt azt is ígéri, hogy szorgalmazni fogja az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését bizonyos területeken.
A kereszténydemokraták a GDP 2 százalékát kívánja a védelmi kiadások legalacsonyabb elfogadható határaként meghatározni, de nem javasolja magasabb értékhatár meghatározását. A program emellett a társadalmilag fontos munkakörökben kötelező egyéves szolgálati idő bevezetését és a sorkatonai szolgálat növelését szorgalmazza.
Egyhangú szavazáson megerősítette hétfőn a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetősége, hogy Friedrich Merz pártelnök lesz a CDU kancellárjelöltje a jövő évi szövetségi parlamenti választáson.
A CDU testvérpártja, a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) a múlt héten már áldását adta Merz jelölésére, de még mindkét párt vezetőségének hivatalos jóváhagyására szükség van.
A CDU/CSU a 2025. szeptemberi szövetségi parlamenti választáson le akarja váltani a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) alkotta jelenlegi koalíciót. Merz úgy nyilatkozott: nagyon kemény választási kampányra készül, amelyben várhatóan személyes támadások is helyet kapnak. „Mi ezekre érdemi témákkal fogunk válaszolni, és igyekszünk majd ismét sínre tenni az országot” – fogalmazott.
Közvélemény-kutatások szerint a német választók nagyjából 32–35 százaléka állítja most azt, hogy a CDU-ra fog szavazni, miközben a jelenlegi koalícióban részt vevő három párt együttesen is csak a voksok 29–30 százalékára számíthat. Az FDP népszerűségét jelenleg 4 százalék körülire mérik, így az sem kizárt, hogy ez a párt nem éri majd el a szövetségi parlamentbe való bejutáshoz szükséges, 5 százalékos küszöböt.
Véget ért a több mint két évtizedes szociáldemokrata regnálás a berlini szenátusban. Az önálló tartománynak számító fővárosban a február végi megismételt választások eredményeként a Keresténydemokrata Unió (CDU) alakíthatott kormányt. Berlin új kormányzó polgármestere, egyben a tartomány miniszterelnöke Kai Wegner, míg a korábban kormányzó szociáldemokraták koalíciós partnerként másodhegedűsek lettek. Berlint korábban a szociáldemokraták irányították Franziska Giffey vezetésével. Az SPD koalíciós partnerei a Zöldek és a Baloldal Pártja voltak. A februári választások eredménye azonban már az országos „papírformát” igazolta: a kereszténydemokraták a szavazatok 28,2 százalékát szerezték meg, míg az SPD és a Zöldek Pártja egyaránt 18,4 százalékot szerzett. A Baloldal Pártja pedig országos hanyatlását folytatva be sem jutott a tartományi törvényhozásba.
Bár Wegner szenátusi szentesítése papírformának tűnt, a beszámolók szerint mégsem volt zökkenőmentes. A szükséges abszolút többséget csak a harmadik szavazási fordulóban sikerült megszereznie, kiszivárgott értesülések szerint több szociáldemokrata képviselő csalódottsága miatt. Mint ahogy a CDU és Wegner számára némi üröm volt az örömben az is, hogy a konzervatívoknak az abszolút többséget több forrás szerint a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) néhány képviselőjének támogatásával sikerült megszereznie.
Így Wegnernek a harmadik fordulóban sikerült győznie, egyszerű többséggel. A 159 parlamenti képviselő közül 86-an szavaztak rá, 70 ellenszavazat volt, míg három képviselő tartózkodott a szavazástól.
Rögtön ezt követően az újdonsült kormányfő letette a hivatali esküt. Megválasztását követő első nyilatkozatában
Berlin számára új kezdetet ígért. Igyekezett cáfolni, hogy az AfD képviselőnek támogatásával sikerült győzelmet aratnia, szerinte a radikális jobboldali párt tényleges célja az volt, hogy a megtévesztés taktikájával káoszt okozzon.
A szavazás azonban mostantól a múlté, az új tartományi miniszterelnök vezette CDU és az SPD már alá is írta a koalíciós szerződést. Ebben megfogalmazták a főbb célkitűzéseket, mindenekelőtt a közigazgatás reformját, a rendőrség és a tűzoltóság korszerűsítését, továbbá egy több milliárdos klímavédelmi programot.
A szociáldemokraták vezetője, a korábbi tartományi miniszterelnök, Franziska Giffey – immár Wegner helyettese – az együttműködés szükségességét emelte ki, hangoztatva az összetartás politikájának szükségességét.
Kai Wegner előtt Berlin utolsó konzervatív vezetője a kereszténydemokrata Eberhard Diepgen volt, aki 2001 júniusáig irányította a fővárost, illetve a tartományi kormányt. Diepgen után mostanáig tartó szociáldemokrata korszak következett, amelynek legtekintélyesebb szereplője Klaus Wowereit volt, aki 2001 és 2014 között volt a főváros kormányzó polgármestere.
Az első eredmények alapján a konzervatív CDU szerezte a legtöbb szavazatot a megismételt önkormányzati választásokon Berlinben, ezzel véget vetve a szociáldemokrata párt sorozatának, amely huszonkét éve volt a vezető erő a fővárosban.
A német köztelevízió első becslése alapján a CDU a szavazatok 28 százalékát szerezte meg, míg a szociáldemokrata SPD csak 18 százalékot – ráadásul úgy tűnik, hogy a szociáldemokratákat pár tizedszázalékkal, de a Zöldek is megelőzték. 12 százalékot szerzett a baloldali die Linke és 9-et a szélsőjobb AfD. A liberális FDP akár ki is eshetett a fővárosi képviselőházból, a párt a bejutási küszöb környékén billeg.
Jelenleg a szociáldemokrata Franziska Giffey vezeti a várost egy szociáldemokrata-zöld-baloldali koalíció élén, amely akár fenn is maradhat – kérdéses, hogy a főpolgármestert továbbra is a szociáldemokratát adják, vagy esetleg az eredmények tükrében Zöld főpolgármestere lesz a városnak Bettina Jarasch személyében.
Ugyanakkor a CDU főpolgármester-jelöltje, Kai Wegner mindkét pártot a tárgyalóasztalhoz hívta – így egy nagykoalíciós városvezetés sem lehetetlen. Jarasch azt mondta, hogy természetesen minden demokratikus párttal hajlandóak tárgyalni de elsősorban a jelenlegi koalíció fenntartásában gondolkodnak – esetleges zöld vezetéssel.
A berlini választásokat először 2021-ben tartották meg, azonban annyi szabálytalanságra derült fény, hogy a bíróság kimondta, hogy szavazást meg kell ismételni.
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió elnöke ragaszkodik a modern Leopard II. harckocsik Ukrajnába szállításához.
Ukrajna gyalogsági harcjárművekkel és harckocsikkal való támogatása nem hosszabbítaná meg a háborút, hanem lerövidítené – fogalmazott a politikus a Süddeutsche Zeitung szerint a berlini Német Sajtóügynökségnek.
Friedrich Merz üzenetértékűnek minősítette Oroszország felé, hogy Joe Biden amerikai elnök múlt héten ismét támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Bocsánatot kért a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kedden, amiért a szociális ellátórendszer juttatásainak megkaparintását célzó csalással vádolta meg az orosz támadás elől Németországba menekült ukránokat.
Friedrich Merz egy hétfő esti televíziós interjúban – a Bild című lap hírcsatornáján – úgy vélekedett, hogy az ukrán menekültek magatartásának jellemzésére alkalmas a szociális turizmus (Sozialtourismus) kifejezés.
Azt mondta, „most már azt tapasztaljuk, hogy ezek a menekültek szociális turizmust folytatnak”, Németországba jönnek, aztán visszautaznak Ukrajnába, majd ismét Németországba jönnek, és megint visszamennek Ukrajnába.
A pártelnök – aki egyben a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője – a kijelentésére széles körből, saját pártjából is kapott bírálatok hatására kedden bocsánatot kért.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Bocsánatot kért a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kedden, amiért a szociális ellátórendszer juttatásainak megkaparintását célzó csalással vádolta meg az orosz támadás elől Németországba menekült ukránokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1664374500
[modified] => 1664356749
)
[title] => Bocsánatot kért a CDU elnöke az ukrán menekültek megsértése miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=58517&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58517
[uk] => 58683
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 58519
[image] => Array
(
[id] => 58519
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2.jpg
[original_lng] => 234185
[original_w] => 1920
[original_h] => 1280
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1664481731:8
[_thumbnail_id] => 58519
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1751
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508094099000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 16561
[1] => 51114
[2] => 37631
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bocsánatkérés
[1] => Friedrich Merz
[2] => Kereszténydemokrata Unió (CDU)
)
)
[9] => Array
(
[id] => 40108
[content] =>
Friedrich Merz, a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a Bild am Sonntag-nak adott interjújában kijelentette, nem zárja ki a közös európai védelmi fegyverszállítás lehetőségét Ukrajnának, egyben kizárva a csak Németországból érkező szállítást. Ezt a mondta.
„Szó sem lehet arról, hogy csak Németországból szállítsanak fegyvereket. De véleményem szó lehet egy közös európai védelmi fegyverszállításról Ukrajnának – mondta Merz. – Ez az, amit (alkancellár, Németország gazdasági és klímavédelmi minisztere – szerk.) Robert Habeck helyesen mondott tavaly.”
A CDU vezetője ugyanakkor nem zárta ki az Oroszország elleni szankciók szigorítását az Ukrajnával szembeni agresszív magatartás esetén.
„Ezt meg kell engednünk magunknak. A világ fontosabb, mint a jólét. Ezért minden lehetőséget mérlegelünk” – állította Merz.
A politikus emellett bírálta Olaf Scholz jelenlegi német kancellár álláspontját az Ukrajna körüli helyzettel kapcsolatban.
„Ilyen körülmények között a kancellárnak tárgyalásokra kell utaznia, meg kell hívjon magához, európai álláspontot kell kialakítania” – mondta Merz.