Donald Trump amerikai elnök arra panaszkodott, hogy az Oroszországi Föderáció ellopta az amerikai fejlesztőktől a legújabb hiperszonikus rakéta adatait.
Állítólag ez Barack Obama, az Egyesült Államok 44. elnökének idején történt, számolt be a Newsweek.
Trump az orosz technológiai kémkedésről beszélt a West Point-i amerikai katonai akadémia végzőseinek diplomaosztó ünnepségén.
„Nyolc kadét kezdte el ma fejleszteni a saját hiperszonikus rakétáját. Tudják, a miénket ellopták. Tudja, ki lopta el? Az oroszok lopták el. Valami nagyon rossz történt” – mondta az amerikai elnök.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte egy szövetséges kémkedését, kommentálva az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos hírszerzésének esetleges aktivizálásáról szóló információkat, számolt be az Associated Press.
Frederiksen egy nappal azután a nyilatkozott, hogy a dán külügyminisztérium magyarázat céljából beidézett egy magas rangú amerikai diplomatát. Az ok a Wall Street Journal publikációja volt, amely szerint több amerikai tisztviselő, élükön az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatójával, utasítást adott a Grönlanddal kapcsolatos információk gyűjtésének fokozására.
A kormányfő „pletykáknak” nevezte ezeket a jelentéseket, de hangsúlyozta Koppenhága álláspontjának elvi jellegét:
„Egyre fontosabbá válik az együttműködés Észak-Európában a védelem, az elrettentés és a biztonsági kérdések terén. Természetesen nem szabad kémkedni egy szövetséges ellen” – mondta.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) komoly vádakat közölt: állításuk szerint egy magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján. „Ukrajna történetében először leplezett le az SZBU magyar katonai hírszerzési ügynökhálózatot, amely kémtevékenységet végzett országunk kárára” – olvasható a jelentésben.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint az volt a kémek dolga, hogy a kárpátaljai ukrán védelmi állásokról adjanak át információkat a magyar katonai hírszerzésnek: adatokat gyűjtöttek a katonai biztonságról, a régió sebezhető pontjairól, illetve tanulmányozták a helyiek társadalompolitikai nézeteit.
Állítólag két személyt vettek őrizetbe, akik pénzt és titkosított telefonokat is kaptak a megbízójuktól. Az Unian azt írja, hogy az egyik ügynök egy 40 éves egykori katona volt a Beregszászi járásból, akit a magyar titkosszolgálat még 2021-ben toborzott. Az ügynök személyesen derítette fel az ukrán védelmi erők elhelyezkedését és az SZ–300-as légvédelmi rakétarendszerek koordinátáit a régióban. Az információgyűjtés után Magyarországra utazott, hogy jelentést tegyen. A határátlépéshez egy igazolást szerzett, miszerint beteg apját kíséri, akinek külföldi kezelésre van szüksége. A másik letartóztatott személy az ukrán biztonsági és védelmi erők volt katonája, aki 2025-ben szerelt le. Az ő feladata Kárpátalja repülőgép- és helikopterállományáról, valamint korábbi katonai egységének védelmi rendszereiről való információszerzés volt
Az SZBU videójában részletezték az ügynökük feladatait is, eszerint az alábbiakat kellett kideríteni:
Milyen lenne a kárpátaljai lakosság és a rendfenntartó erők reakciója arra, ha a kárpátaljai térségbe békefenntartók, köztük magyar katonák vonulnának be? (Akár NATO-erők kötelékében is.)
Milyen katonai felszereléseket lehet beszerezni a kárpátaljai feketepiacokon?
Milyen mértékben hagyja el a magyar lakosság Kárpátalja területét?
Milyen katonai egységek találhatók Kárpátalján, mennyi a szállító- és harcjármű? Csak védő erők vannak, vagy nagyobb a létszám?
Mennyire van feltöltve a Kárpátalján szolgáló rendőrség, és hányan szolgálnak a rendfenntartó erők kötelékében?
Milyen nagyobb objektumokat építenek most Kárpátalján? Nemcsak katonai épületeket, hanem hidakat és egyéb jelentős objektumokat.
A letartóztatott személyeket előzetes letartóztatásba helyezték 60 napra, óvadék letételének lehetősége nélkül.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere eközben „ukrán propagandának” minősítette az SZBU pénteki bejelentését a magyar katonai hírszerzésnek kémkedő ügynökök elfogásáról. „Az elmúlt három évben sajnos bebizonyosodott az, hogy az Ukrajnában zajló háború részben propagandaháborúból is áll. Tehát a fizikai háború mellett a légtérben, a frontvonalakon zajló fizikai összecsapások mellett zajlik egy propagandaháború” – nyilatkozta Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy szerinte „világos, hogy Ukrajnában gyakran alkalmaznak magyarellenes propagandát. Olyan magyarellenes propagandát, amelyről sok esetben kiderült, hogy semmifajta alapja nincsen”.
Your Website Title
Ezt követően a külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország kiutasít két, Ukrajna budapesti nagykövetségén dolgozó kémet. „A mai napon kiutasítottunk két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet. Az erről szóló döntést, jegyzéket Ukrajna budapesti nagykövetének az elmúlt percekben itt a külügyminisztériumban át is adtuk” – mondta el Szijjártó Péter. A külügyminiszter szerint amióta zajlik a háború, egyre erősebb magyarellenes propaganda zajlik Ukrajnában, és a mostani „magyarok ellen indított lejárató akciónak” is az az oka, mint az eddigieknek, vagyis az, hogy a kormány nem akar fegyvereket szállítani Ukrajnába, illetve az, hogy a magyar kormány a béke pártján áll.
Több amerikai nemzetbiztonsági ügynökség leállította az orosz szabotázs, dezinformáció és kibertámadások elleni összehangolt erőfeszítéseket, így enyhítve ezzel az Oroszországra gyakorolt nyomást – számolt be szerdán a Reuters bizalmas forrásokra hivatkozva.
Donald Trump elnöksége alatt nagyobb teret nyer Oroszország árnyékháborúja
Joe Biden volt amerikai elnök tavaly utasította nemzetbiztonsági csapatát, hogy hozzon létre munkacsoportokat, miután a hírszerzés arra figyelmeztetett, hogy Oroszország árnyékháborút folytat a nyugati nemzetek ellen. A munkacsoportokban legalább hét nemzetbiztonsági ügynökség vett részt az elnök Nemzetbiztonsági Tanácsa (NSC) vezetésével, amik együttműködtek az európai szövetségesekkel – állította a hírügynökségnek hét olyan korábbi tisztviselő, akik részt vettek a munkacsoportokban.
Donald Trump hivatalba lépése óta azonban Oroszország hibrid hadviselésével kapcsolatos munka nagy része megállt: a Nemzetbiztonsági Tanács és az európai nemzetbiztonsági tisztségviselők közötti rendszeres találkozók elmaradnak, és az NSC is leállította az amerikai ügynökségek koordinálását tizenegy jelenlegi és volt tisztviselő szerint.
Ezzel párhuzamosan a Trump-kormányzat feloszlatta azt a munkacsoportot is, amely orosz oligarchák vagyonát foglalta le és megszüntette az amerikai választások külföldi befolyásolását célzó vizsgálatot.
Egyes elemzők úgy látják, hogy Oroszország hibridháborús taktikáival szembeni munka csökkentése veszélyes az Egyesült Államoknak.
Oroszország a hibrid hadviselés módszereivel űzi az árnyékháborúját
Moszkva árnyékháborújának célja az Egyesült Államok által vezetett, a kijevi ellenállás megerősítésére irányuló erőfeszítések aláásása – így a Reuters, amelynek cikke hírszerzési forrásokra alapoz. (A hat forrásról csak annyit említenek, hogy ezek „nyugatiak”, de nem szerepel több részlet – feltehetően Ukrajna-barát nyugat-európai államok hírszerzéseiről van szó.) Az amerikai kongresszus összesen 175 milliárd dolláros támogatást hagyott jóvá Ukrajnának az elmúlt három évben, ez azonban már a múlt: Joe Biden elnök politikáját utódja leállította..
A hírügynökség beszámolója szerint Oroszország bűnözőket toborzott szabotázsakciókhoz európai országokban az elmúlt három évben, így gyújtogatásokhoz és amerikai repülőgépek felrobbantásához. Az amerikai hírszerzési tisztviselők szerint a Kreml nemcsak orosz disszidenseket vesz célba világszerte, hanem más civileket is, köztük az Ukrajna támogatásában részt vevőket. Az Egyesült Államok figyelmeztette például Németországot, hogy Oroszország megpróbálta meggyilkolni a Rheinmetall német fegyvergyártó cég vezérigazgatóját és a vezető életét így tudták megvédeni két korábbi magas rangú amerikai tisztviselő szerint.
A nyugati szövetségesek vizsgálták azt is, hogy a Balti-tenger alatti kábelek miként rongálódhattak meg. A háttérben orosz akciót feltételeztek, mivel az ügyben lefoglalt Eagle S tartályhajóról a hírszerzés úgy gondolja, hogy ahhoz az orosz árnyékflottához tartozik, amellyel Moszkva kijátssza az olajra kivetett szankciókat.
A cikkben szó sem esik azokról a szabotázsakciókról és támadásokról, amelyekkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy Kijev keze van mögöttük. Ezek közül az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása irdatlan gazdasági károkat okozott az Európai Unióban.
A szuverenista radikális jobboldali Calin Georgescu győzelmét a novemberi romániai elnökválasztás első fordulójában az ország alkotmánybírósága megsemmisítette, miután a román hírszerzés titkosítás alól feloldott jelentései esetleges orosz beavatkozásra utaltak. Ezt a döntést Trump alelnöke, J. D. Vance kifogásolta.
Ezeken kívül az oroszok kibertámadásokkal is megpróbálják befolyásolni a nyugati társadalmakat, hogy aláássák az Ukrajna iránti támogatást.
Miután nyáron az Egyesült Államokban bombát találtak egy repülőgépen, Joe Biden figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha újból előfordul hasonló, akkor Oroszországot a terrorizmust támogató államként sorolja be. Azóta egyetlen támadás sem történt az Egyesült Államokon belül, és az Európában elkövetett szabotázstámadások száma is csökkent 2024 végére nyugati hírszerzési tisztviselők szerint.
A hírszerzési tisztviselők szerint tavaly év végére csökkent az Oroszország által elkövetett szabotázsakciók száma, de figyelmeztettek, hogy Moszkva legalább addig folytatja a hibrid hadviselését, amíg a nyugati támogatás Ukrajnának folytatódik.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az év végén készített jelentésükben szorgalmazták, hogy az európai országok bűnüldöző szervei szorosabban működjenek együtt a szabotázsok felderítéséhez, valamint, hogy az európai kormányok csökkentsék a diplomáciai jelenlétüket Moszkvában, így kényszerítve Oroszországot arra, hogy az is csökkentse az európai nagykövetségein a diplomaták számát – mondta két magas rangú amerikai tisztviselő.
A Trump-kormányzat azonban jelenleg tárgyalásokat folytat Moszkvával Oroszország washingtoni diplomáciai jelenlétének növeléséről és a kapcsolatok normalizálásáról.
Az FSZB az ország biztonságát veszélyeztető tevékenységgel vádolta. Az orosz külügyminisztérium bekérette a brit nagykövetet az incidens miatt.
Kiutasítják Oroszországból Wilkes Edward Pryort, a brit nagykövetség politikai osztályának másodtitkárát az ország biztonságát veszélyeztető hírszerzői és felforgató tevékenység miatt – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolati központja.
A közlemény szerint a kémelhárítási tevékenység során kiderült, hogy Nagy-Britannia be nem jelentett hírszerzési tevékenységet folytat a moszkvai nagykövetsége fedésében. Emiatt a külügyminisztérium az érdekelt hivatalokkal együttműködve Wilkes Edward Pryor akkreditációjának megvonásáról határozott, és előírta számára, hogy két héten belül hagyja el Oroszországot.
Az FSZB szerint Pryort a brit külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai igazgatósága vezényelte Moszkvába, hogy fedett beosztásban pótolja az egyik brit hírszerzőtisztet a hat közül, akit Oroszország augusztusban kiutasított.
„Az országunkba való beutazási engedély megszerzésekor szándékosan hamis adatokat adott meg, amivel megsértette az orosz törvényeket” – hangzott ez az FSZB indoklása.
Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő közölte, hogy Nigel Casey brit nagykövetet az üggyel kapcsolatban bekérették az orosz külügyminisztériumba. Az orosz-ukrán háború kitörése óta rendszeresek a kölcsönös kitoloncolások Moszkva és a nyugati országok között.
Pánikot váltott ki az a bizottsági jelentés a kanadai parlamentben, amely azt állítja: meg nem nevezett politikusok titokban külföldi kormányok diplomatáival dolgozhattak össze az ottawai döntéshozatal utóbbiak számára kedvező befolyásolása érdekében – írja a Politico.
A kanadai parlament nemzetbiztonsági és hírszerzési bizottsága új jelentést adott ki, amely arra utal, hogy egyes kanadai törvényhozók maguk segíthettek külföldi szereplőknek abban, hogy beavatkozzanak a politikai kampányokba és döntéshozatalba. Az összpárti bizottság hétfőn azt közölte, hogy olyan értesüléseket vizsgált, amelyek szerint meg nem nevezett parlamenti képviselők „félig-meddig szándékosan” külföldi képviseletekkel együttműködve mozgósítottak szavazókat, azoktól készpénzt vehettek át, és velük bizalmas információkat oszthattak meg, továbbá egyes diplomatáktól utasításokat kaptak a parlamenti döntéshozatal befolyásolására.
Justin Trudeau liberális párti miniszterelnököt a fejlemények miatt támadás alá vette Pierre Poilievre, a konzervatívok vezetője, felszólítva a kormányt arra, hogy hozza nyilvánosságra az érintett képviselők nevét. „A nemzetbiztonsági bizottság szerint vannak olyan képviselőink, akik tudatosan dolgoztak ellenséges külföldi kormányoknak” – mondta Poilievre szerdán, hozzátéve:
A kanadaiaknak joguk van tudni, hogy kikről és miről van szó – kik ők?
A jelentésben foglaltak nyomás alá helyezték a rendőrséget, hogy vizsgálja ki az esetet, egyúttal újabb vitát szít arról, hogy a szövetségi kormány mennyire képes megfékezni a külföldi beavatkozást Kanadában. A legmagasabb titkosszolgálati felhatalmazással rendelkező bizottság a megállapításait több mint 4000 dokumentumra és mintegy 1000 bizonyítékra alapozta.
A riport szerint továbbra is Kína jelenti a legnagyobb veszélyt Kanadára, Indiával a második helyen.
A bizottság emellett arra is jutott, hogy mivel az ország eddig nem kezelte megfelelően a nemzetbiztonsági információk büntetőeljárásokban való felhasználásával kapcsolatos, régóta fennálló kihívásokat, az illegális tevékenységek miatt nem valószínű, hogy büntetőjogi vádemelésre kerül sor.
A brit MI5 hírszerző ügynökség több erőforrást fog összpontosítani az orosz, kínai és iráni kémek elleni felderítési műveletekre az orosz–ukrán háború, a kínai ügynökök felemelkedése és a szervezett bűnözés iráni tevékenysége kapcsán.
A brit kormány utasította az ország nemzeti hírszerző ügynökségét, a MI5-öt, hogy összpontosítson az iráni, kínai és orosz kémek elleni küzdelemre. Erről a The Telegraph számolt be tájékozott forrásokra hivatkozva.
Ezt a döntést London az Ukrajna elleni orosz háborúra, a kínai ügynökök növekvő számára, valamint az iráni szervezett bűnözésre való tekintettel hozta meg.
A belföldi és nemzetközi terrorizmus továbbra is prioritást élvez a MI5 számára, de egyre több erőforrást fordítanak az Oroszország, Kína és Irán elleni hírszerzési műveletekre.
Május 14-én a brit külügyminisztérium beidézte Kína nagykövetét, Cseng Zeguangot az ország legújabb kémügye kapcsán.
Megjegyzendő, hogy a kínai nagykövetnek „egyértelműen azt mondták, hogy Kína viselkedésének legújabb példái, különösen a kibertámadások, a kémkapcsolatokról szóló jelentések és a jutalmak kifizetése elfogadhatatlanok”.
Ez azután történt, hogy három férfit letartóztatott a londoni rendőrség Hongkong javára történő kémkedés és külföldi beavatkozás vádjával. Két vádlottat már szabadlábra helyeztek.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Tiltakozott kedden a brit kormány Kínánál a Nagy-Britannia elleni kém- és kibertevékenység miatt. Kína londoni nagykövetsége nem sokkal később példátlanul erőteljes hangvételű nyilatkozatban utasította vissza a vádakat.
A brit külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint a tárca bekérette Kína londoni nagykövetét, akivel „határozott hangvételű” nyilatkozatban közölték, hogy elfogadhatatlan a Kína által Nagy-Britanniával szemben tanúsított magatartás, beleértve a kibertámadásokat és a kémhálózati tevékenységet.
A hivatalos keddi brit tiltakozás közvetlen előzményeként a Scotland Yard előző nap bejelentette, hogy a brit nemzetbiztonsági törvény alapján vádat emeltek három ember ellen külföldi hírszerző szolgálatnak nyújtott segítség címén.
A vádlottak a hatósági gyanú szerint a kínai irányítású hongkongi hírszerzésnek dolgoztak. A Scotland Yard ismertetése szerint a vizsgálatot a londoni rendőrség terrorizmusellenes parancsnoksága irányítja.
Az egyik vádlott a brit határrendészet tisztviselője, a másik a londoni belügyminisztérium bevándorlási részlegén dolgozott és korábban hat évig a brit királyi tengerészgyalogság katonája volt, harmadik társuk egykor hongkongi rendőr volt, majd hongkongi kereskedelmi képviseleti tevékenységet végzett Londonban.
Kedd este Kína londoni nagykövetsége hivatalos nyilatkozatban minősítette megalapozatlannak és rágalmazónak a kínai kiber- és kémtevékenységről megfogalmazott brit vádakat.
A diplomáciai képviselet szerint Cseng Cö-kuang nagykövet a londoni külügyminisztériumban tartott találkozón határozottan felszólította a brit kormányt arra, hogy hagyjon fel Kína-ellenes politikai manővereivel, térjen le a kínai-brit kapcsolatokat fenyegető „veszélyes ösvényről”, és ne terjesszen további hazugságokat „az úgynevezett kínai fenyegetésről”.
A brit fél önkényes módon kínai állampolgárokat zaklat és vesz őrizetbe nemzetbiztonsági okok ürügyén, ez azonban súlyos provokáció Kínával szemben, súlyos mértékben ellentmond a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak, és ezért teljesen elfogadhatatlan – áll Kína londoni nagykövetségének keddi állásfoglalásában.
A rendkívül éles hangú nagykövetségi nyilatkozat szerint „határozott válaszlépések” követnének bármiféle olyan brit kormányzati lépést, amelynek célja a beavatkozás Kína belügyeibe és a kínai érdekek sérelme.
Anne Keast-Butler, az elektronikus kommunikáció lehallgatására és hírszerzési elemzésére szakosodott brit figyelőszolgálat (GCHQ) vezérigazgatója ugyanakkor a Cyber UK címmel Birminghamben rendezett keddi kiberbiztonsági konferencián kijelentette:
Kína valódi és egyre nagyobb kiberkockázatot jelent Nagy-Britannia számára, és a GCHQ jelenleg több erőforrást fordít Kínával kapcsolatos tevékenységére, mint bármelyik másik feladatára.
A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése szerint a kínai hírszerzés „kiterjedt és agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat.
A 222 oldalas szakbizottsági jelentés egyik fő megállapítása szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai tevékenység jelenti a legnagyobb fenyegetést.
A németországi lehallgatási ügyet és a megnövekedett orosz kémkedésről szóló médiajelentéseket követően Svájc kijelentette, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb kémfenyegetést.
Sonia Margelist, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (FIS) sajtótitkára a Sonntags Zeitung című újságnak nyilatkozott a kérdésről – írja a Swiss.info.
Megjegyezte, hogy a kiberkémkedés mellett Svájcban az információgyűjtés nagy része emberi források felhasználásával történik.
„Erre a tevékenységre különösen az orosz diplomáciai képviseleteket veszik igénybe” – mondta Margelist.
A FIS jelentése szerint 218 orosz diplomata kapott akkreditációt Svájcban, és ezen alkalmazottak legalább egyharmada az orosz különleges szolgálatoknál dolgozik.
Borisz Bondarev volt orosz diplomata a Sonntags Zeitung lapnak megerősítette, hogy Genf az orosz különleges szolgálatok egyik legfontosabb központja.
