Ilie Bolojan román ideiglenes államfő soha, semmilyen hivatalos, vagy nem hivatalos helyzetben nem állított vagy sugallt olyasmit, hogy Románia katonákat küldene Ukrajnába – olvasható az elnöki hivatal által pénteken kiadott „pontosításban”.
A hivatal honlapján megjelent közleményben Cristian Diaconescu, az államfő nemzetbiztonsági tanácsadója a közösségi platformokon terjesztett, „teljességgel hamis, tévesen az ideiglenes államfőnek tulajdonított” információra reagált, amely szerint Románia készen állna katonákat küldeni Ukrajnába.
„Éppen ellenkezőleg, Ilie Bolojan ideiglenes elnök minden megnyilatkozásában aláhúzta, hogy Románia folytatja Kijev sokoldalú támogatását, anélkül, hogy ebbe beleértené azt a perspektívát, hogy csapatokat küldjön a konfliktusban álló szomszédos országba.
Ez összhangban van azzal az nemzeti állásponttal, amelyet az Európai Tanács március 20-i ülését megelőzően a politikai pártokkal folytatott konzultáción alakítottak ki, illetve amelyről a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) március 28-i ülésén született döntés” – olvasható a román elnöki hivatal közleményében.
A dokumentum hozzáteszi, hogy a hatályos törvények nem is teszik lehetővé az államfő számára, hogy egyoldalúan döntsön román katonák konfliktusövezetbe küldéséről: ilyen döntést csak a CSAT hozhat a parlament jóváhagyásával.
A román elnök nemzetbiztonsági tanácsadója arra biztatta a lakosságot és a média képviselőit, hogy hivatalos forrásokból tájékozódjanak, elkerülendő az ellenőrizetlen, adott esetben hamis információk terjesztését.
Lengyelország vezetése nem tervezi katonai kontingens küldését Ukrajnába még a Kijev és Moszkva közötti esetleges jövőbeli megállapodások után sem.
Erről Donald Tusk lengyel miniszterelnök beszélt a TVP.Info-nak adott interjúban.
Arra a kérdésre reagálva, amely Keith Kellogg amerikai különmegbízott szavaira vonatkozott – miszerint elképzelhető a lengyel katonák részvétele egy Ukrajna területén zajló békefenntartó misszióban az orosz agresszió befejeződése után –, Tusk határozottan kijelentette: „Nem fogunk lengyel katonákat küldeni Ukrajnába”.
Varsó álláspontját indokolva Tusk elmondta, hogy Lengyelország elsődleges célja a határok védelme Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben.
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország vezetése nem tervezi katonai kontingens küldését Ukrajnába még a Kijev és Moszkva közötti esetleges jövőbeli megállapodások után sem.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1747910880
[modified] => 1747869364
)
[title] => Az egyik európai ország úgy döntött, hogy nem küld katonákat Ukrajnába
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151794&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151794
[uk] => 151684
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 151685
[image] => Array
(
[id] => 151685
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219830-1-large.jpg
[original_lng] => 106396
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219830-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219830-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219830-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219830-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219830-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219830-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219830-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747858567:5
[_thumbnail_id] => 151685
[_edit_last] => 5
[views_count] => 475
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_73382d0a8c207fd29db5173ee5840f93] =>
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Az európai csapatok Ukrajnába való beküldése békefenntartói feladatok ellátása céljából egyelőre nem releváns, a fő feladat továbbra is a tűzszünet elérése orosz részről – jelentette ki vasárnap Friedrich Merz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió vezetői és Volodimir Zelenszkij elnök albániai csúcstalálkozóján tartott találkozóját követően a német kancellár megjegyezte, hogy a békés rendezésről szóló jövőbeli tárgyalásoknak egyértelmű formátumot és Ukrajna számára potenciális biztonsági garanciákat kell tartalmazniuk.
„A következő lépésnek a béketárgyalások formátumának világos meghatározásának kell lennie, valamint azoknak a biztonsági garanciáknak a meghatározásának, amelyekre Ukrajnának a jövőben szüksége lehet” – mondta Merz. Azt is hangsúlyozta, hogy értelmetlen az európai katonai erők Ukrajnába való beküldése. „Jelenleg nincs okunk megvitatni ezt a kérdést. Fő célunk a tűzszünet és az öldöklés megállítása. Ezt tesszük most” – mutatott rá.
A brit hírügynökség megjegyezte, hogy Merz békefenntartó erőkkel kapcsolatos álláspontja elődjének, Olaf Scholznak az álláspontját tükrözi, aki szintén a békemegállapodásról szóló tárgyalásokat helyezte előtérbe a csapatok helyszíni jelenléte kérdésének megvitatása helyett.
Amíg nincs békemegállapodás Csehország nem küld katonákat Ukrajnába, a kontingens telepítéséről Kijevvel egyetértésben döntenek – jelentette ki vasárnap Petr Pavel cseh elnök az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pavel elmondta: „A békefenntartó erők Ukrajna területére történő telepítéséről egyelőre nem beszélhetünk, mivel még nem kötöttek békemegállapodást.” Mint hangsúlyozta, egyelőre nincsenek konkrét megbeszélések arról, hogy milyen katonai erők és mely országok állomásoznának Ukrajnában. „Nehéz bármi konkrétumot mondani a mandátumról. Az egyes államokon múlik majd, hogy kit és milyen létszámban küldenek” – jegyezte meg. Mint kiemelte, Ukrajna egy független állam, amely a béke létrejötte után lehetővé teszi külföldi katonai kontingens telepítését a területein. A nyugati partnerek most már csak arról tudnak tárgyalni, hogy milyen támogatást, milyen formában tudnak nyújtani Kijevnek – mondta.
„Most beszéltünk azokról a garanciákról, amelyeket politikai vagy ezek kombinációjaként tudunk nyújtani. Meggyőződésem, hogy a garanciák – gazdasági, politikai és katonai – kombinációja elegendő biztonsági garanciát jelent majd Ukrajna számára” – összegezte Petr Pavel.
Az európai és Európán kívüli országok magas rangú katonai tisztviselői csütörtökön egy London melletti katonai támaszponton találkoztak, hogy kidolgozzák az Ukrajnába küldendő nemzetközi békefenntartó erőkről szóló terveket.
Egy, a békefenntartók kérdéséről szóló szombati videómegbeszélésen 30 ország vezetője vett részt, köztük Emmanuel Macron francia, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, továbbá Ausztrália, Kanada és Új-Zéland vezetői, valamint a NATO és az Európai Unió tisztviselői.
A csütörtöki London környéki találkozón ennek szakmai, vagyis katonai részét beszélhetik meg.
Keir Starmer brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ezzel az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett „Tettre Készek Koalíciójának” terve „működési fázisába” lép. De egyelőre még nem világos, hogy hány ország hajlandó csapatokat küldeni, vagy hogy egyáltalán megvalósul-e a tűzszünet, amit a békefenntartók majd fenntarthatnak.
Oroszország és Ukrajna szerdán állapodott meg egy részleges tűzszünetről. A három éve – egyes területeken 11 éve – tartó háború részleges megfékezéséről szóló előzetes megállapodás azután született meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasította Trump javaslatát, ami eredetileg egy teljes körű, 30 napos tűzszünetre irányult. Ahogy arról az Index beszámolt, Moszkva és az Egyesült Államok tárgyalói legközelebb hétfőn találkoznak a szaúd-arábiai Rijádban.
Azonban az AP értesülései szerint a tárgyalások ellenére a részleges tűzszünetet már mindkét fél megsértette. Ukrajna szerint Oroszország szerda éjszaka és csütörtök hajnalban 171 nagy hatótávolságú drónt indított , amelyekből csak 75-öt tudtak lelőni. Oroszország eközben közölte, hogy a tűzszünet óta 132 ukrán drónt semmisítettek meg hat oroszországi régióban és az elcsatolt Krímben.
Készültségbe helyezték a brit különleges erőket, hogy azonnal megindulhassanak Ukrajnába, amint Oroszország tűzszünetet kötött Kijevvel – tudta meg a The i Paper online lap.
A katonák most dolgoznak felszerelésük összeállításán és készenlétben tartásán, a vezetők pedig a misszió konkrét részleteit egyeztetik – tudta meg a lap.
A döntés mögött az áll, hogy londoni vezetők úgy látják: bármelyik pillanatban tűzszünetet köthet Oroszország és Ukrajna, ebben az esetben pedig azonnal meg is indulhat Ukrajna területére a NATO békefenntartó küldetése, melynek célja egy újabb orosz támadás elrettentése.
Sir Keir Starmer miniszterelnök utalt is erre, amikor múlt hét vasárnap azt mondta: „műveleti fázisba” jutott az Ukrajnába készülő békefenntartó misszió tervezése.
A lap kitér arra is, hogy a brit különleges erők nem egy békefenntartó feladatokra kiképzett formáció, viszont nagy előnyük, hogy gyorsan bevethetők, illetve jártasak a felderítésben és hírszerzési feladatok elvégzésében is.
Oroszország többször is jelezte, hogy nem hajlandók elfogadni, hogy NATO-katonák legyenek Ukrajna területén.
Dánia készen áll békefenntartó egységeket küldeni Ukrajnába, ha szükségessé válik. A katonák ebben az esetben az egyesített európai erők részeként fognak tevékenykedni.
Ezt nyilatkozta Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter és Troels Lund Poulsen védelmi miniszter.
Fontos, hogy Európában helyes üzeneteket küldjünk Putyinnak és Washingtonnak. Pontosan ezt tesszük ma, amikor azt mondjuk: ha eljön az idő, amikor a tűzszünet vagy a béke eléréséhez európai jelenlétre lesz szükség, Dánia készen áll erre
– mondta Rasmussen.
Ugyanakkor Poulsen megjegyezte, hogy konkrét terveket a katonák Ukrajnába történő küldésére még nem dolgoztak ki.
A lengyel elnökjelölt, Rafał Trzaskowski kijelentette, hogy nem támogatja a lengyel katonák Ukrajnába való küldését. Hangsúlyozta, hogy a lengyel hadseregnek a saját határ védelmére kell koncentrálnia.
A jelenlegi varsói polgármester, aki a Polgári Koalíció jelöltje Lengyelország elnöki tisztségére, a 24-es csatornának adott sajtótájékoztatón beszélt erről.
Világosan kifejeztem, hogy lengyel katonák nem lesznek elküldve Ukrajnába, mert nekünk egészen más kötelességeink vannak. […] A mi katonáink arra szükségesek, hogy megvédjék ezt a határt
Svájc akár 200 katonával is hozzájárulhatna egy jövőbeli ukrajnai békefenntartó misszióhoz, amennyiben erre felkérést kap és a kormány jóváhagyja – jelentette ki Thomas Suessli, a svájci fegyveres erők parancsnoka a Reuters beszámolója szerint.
A SonntagsBlick című lapnak adott vasárnapi interjúban Suessli elmondta, hogy körülbelül 9-12 hónap alatt tudnának 200 katonát kiállítani egy esetleges misszióhoz.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy ilyen felkérés esetén a végső döntés a kormány és a parlament kezében lenne.
A békefenntartók küldéséről egyelőre csak hipotetikus szinten lehet beszélni, mivel továbbra is bizonytalan, hogyan alakul az orosz-ukrán helyzet – tette hozzá a főparancsnok.
Még nincs béke, és az ENSZ-től sem érkezett megkeresés – nyilatkozta.
A semleges Svájc jelenleg is több békefenntartó misszióban vesz részt világszerte. A legnagyobb ilyen jellegű szerepvállalásuk Koszovóban van, ahol katonáik a NATO KFOR-missziójának támogatásában vesznek részt.
Az európai hatalmak a diplomáciai erőfeszítések részeként tárgyalnak a békefenntartók Ukrajnába küldésének lehetőségéről, három évvel azt követően, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított az ország ellen.
A bolgár parlament február 21-én nyilatkozatot fogadott el, amely megtiltja az ország fegyveres erőinek részvételét az Ukrajna területén folyó katonai műveletekben, számolt be a Novinite portál.
Olyan katonai akciókról van szó, amelyek túlmutatnak az ország NATO-, EU- és ENSZ-beli szövetségesi kötelezettségein. Ugyanakkor a dokumentum kivételeket is tartalmaz a fent említett szervezetekkel szembeni kötelezettségek által előírt esetekre.
A nyilatkozat emellett felszólít az ukrajnai háború diplomáciai rendezésére, és hangsúlyozza Bulgária elkötelezettségét a béketárgyalási kezdeményezések támogatása mellett.
Meg kell jegyezni, hogy a dokumentum nem ítéli el az orosz csapatok tevékenységét Ukrajna területén – elutasították az egyik párt azon próbálkozásait, hogy elítéljék az orosz agressziót és az Ukrajna ellen elkövetett bűncselekményeket.