Nem sokkal a közös, többnemzetiségű hadtest felállítására vonatkozó döntés után megszólalt a Reform UK elnöke is. Nigel Farage hangsúlyozta, hogy nem fogja támogatni a katonák küldését. Szerinte Nagy-Britannia semmilyen formában nincs felkészülve erre.
A Refor UK elnöke is megszólalt annak kapcsán, hogy Nagy-Britannia és Franciaország közös katonai alakulatot állítana fel és küldene Ukrajnába. Nigel Farage hangsúlyozta, nem fogja támogatni a katonák küldését. Hozzátette: véleménye szerint Nagy-Britannia semmilyen formában nincs erre felkészülve – írja a Telegraph.
Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég nyilatkozatot írt alá arról, hogy a két európai ország egy békekötés esetén katonai központokat hoz létre Ukrajnában és felállít egy több nemzetiségű katonai kontingenst, amely az ismételt orosz támadásoktól védené Ukrajnát és segítene az újjáépítésben.
A lépés azonban éles kritikákat váltott ki. Még az úgynevezett „hajlandók koalíciójának” tagjai között is vannak, akik kevésbé hajlandóak erre a lépésre
Nigel Farage szerint beszédes Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Friedrich Merz hozzáállása is. Farage arra hívta fel a figyelmet, hogy a német kancellár beszédet mondott, de „ő sem szólt semmit”. Ebből a brit politikus szerint egyértelműen látszik, hogy a hajlandók koalíciója lényegében a brit miniszterelnökből és a francia miniszterelnökből áll.
A brit politikus egyúttal jelezte, hogy ha a javaslat a parlament elé kerül, nemmel fog rá szavazni.
Farage szerint ugyanis legutóbb amikor ekkora volumenű katonai akcióról döntött a szigetország, azok a védelmi kiadások öt százalékát tette ki. A Reform UK elnöke szerint erre az akcióra azonban sem felszerelésben, sem pedig gazdasági értelemben nincs felkészülve az ország. Ugyanakkor azt megjegyezte, hogy ha ez egy „koreai stílusú ENSZ lenne, ahol sok ország lenne érintett, és rotációval ki-be mehetnénk, akkor talán megfontolnám”.
A brit miniszterelnök arról beszélt, hogy a képviselőház meg fogja szavazni az intézkedést, ennek ellenére bizonytalan annak sorsa. 2013-ban David Cameron, akkori brit miniszterelnök kénytelen volt feladni a Szíria elleni katonai csapásokban való részvételre vonatkozó terveit, miután vereséget szenvedett az alsóházban, amelyet az akkori Munkáspárt vezetője, Ed Miliband szervezett.
Nagy-Britannia 200 millió fontot (268 millió dollárt) tervez elkülöníteni katonái kiképzésére egy esetleges ukrajnai bevetésre a békemegállapodás aláírása esetében – jelentette ki John Healy brit védelmi miniszter, közölte az RBC-Ukrajina.
Healy elmondása szerint a forrásokat a brit csapatok kiképzésére használják fel, hogy azok a békemegállapodás megkötését követően „már az első napon” megkezdhessék telepítésüket.
A miniszter emellett bejelentette, hogy januárban Nagy-Britannia megkezdi új elfogó rakéták gyártását a Shahed típusú orosz kamikaze drónok ellen. Elmondása szerint a gyártás során ukrán szellemi tulajdont fognak felhasználni a modern brit technológiákkal kombinálva. Healy hangsúlyozta, hogy a rakétákat havonta ezrével fogják szállítani Ukrajnának. Véleménye szerint ez segíteni fogja Ukrajnát mind a jelenlegi küzdelemben, mind a tartós béke biztosításában.
A védelmi miniszter reagált az Oroszországi Föderáció éjszakai kijevi támadására is, amelynek következtében számos lakóépület maradt áram, víz és fűtés nélkül. Megjegyezte, hogy az erős fagyok azt bizonyítják, hogy a szövetségesek támogatásának további megerősítésére van szükség.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök kijelentette, hogy az ország kész megvitatni a spanyol katonai állomány részvételét az ukrajnai békefenntartó misszióban, feltéve, hogy véget érnek a harcok, számolt be az EFE Noticias.
A Hajlandó Koalíciójának ülését követően párizsi sajtótájékoztatóján Sanchez bejelentette, hogy a legtöbb parlamenti csoport képviselőivel jövő hétfőn találkozósorozatot tartanak, amelynek célja Spanyolország az ukrajnai békéhez való hozzájárulásának megvitatása lesz.
Hangsúlyozta, hogy Spanyolország mindig is támogatta Ukrajnát gazdaságilag, katonailag és humanitárius területe, több ezer ukránt befogadva. Emlékeztetett arra a kétoldalú biztonsági megállapodásra is, amely az ukrán katonai személyzet spanyol területen történő kiképzését írja elő.
Ezért a miniszterelnök elmondása szerint Spanyolország, „mint jelentős európai ország”, részt fog venni a döntéshozatalban, ha tűzszünetet hirdetnek, és lehetőség nyílik a béke megszilárdítására Ukrajnában. Megjegyezte, hogy véleménye szerint ennek a hozzájárulásnak mind az újjáépítés, mind a „katonai képességek” tekintetében meg kell valósulnia.
„Ha ezt a világ más részein már megtettük, miért ne tegyük meg Európában is” – mondta, biztosítva, hogy tájékoztatni fogja a parlamentet, ha mindezt pontosítják.
A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy 2026 lesz az ukrajnai háború végének éve, és hangsúlyozta, hogy Spanyolországnak jelen kell lennie ebben a folyamatban.
Több német politikus úgy véli, hogy nem szabad kizárni német csapatok részvételét egy esetleges békefenntartó misszióban Ukrajnában – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Der Spiegel című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német lap megjegyezte, hogy Friedrich Merz német kancellár a közelmúltban kitért a csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos kérdések megválaszolása elől, a szociáldemokraták parlamenti frakciója pedig nyitva hagyja ezt a lehetőséget. Néhány német politikus azonban most a Bundeswehr részvételének lehetőségét vitatja meg egy esetleges ukrajnai békemegállapodás támogatásában.
Az Európai Parlament védelmi bizottságának vezetője, Marie-Agnes Strack-Zimmermann úgy véli, hogy Németországnak kötelessége világosan kijelenteni, hogy készen áll az esetleges békefenntartó erőfeszítésekre Ukrajnában. „Németországnak természetesen részt kell vennie minden lehetséges békefenntartó műveletben, ennek mindenki számára világosnak kell lennie” – jegyezte meg.
Roderich Kiesewetter, a Bundestag CDU-s védelempolitikai szakértője hasonló véleményen van, bár úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv csak egy későbbi szakaszban lehetséges. „A szárazföldi csapatok kérdése csak tűzszünet után fog felmerülni. Németország, mint önmagát vezető hatalomnak kikiáltó, legalábbis ne zárjon ki semmit a nyilvános nyilatkozataiban” – mondta.
Kiesewetter szerint Németországnak jogilag megalapozottan kellene megszerveznie egy úgynevezett elszánt államok koalícióját „megfelelő, azaz széleskörű német részvétellel”. Mindenesetre az „akaratukat vállaló” államok csapatainak nyitottaknak kell lenniük harmadik felek hozzájárulásaira is, amelyek támogatják a NATO és az EU álláspontját.
A Bloomberg jelentése szerint Nagy-Britannia meghatározta, hogy a háború vége után mely katonai egységeket küldheti Ukrajnába, és készen áll gyorsan átcsoportosítani csapatait, ha a béketárgyalások sikeresek lesznek.
John Healey védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság frissítette terveit, miszerint csapatokat küld Ukrajnába a „Hajlandók Koalíciója” – az Egyesült Királyság és Franciaország vezette, Ukrajnát támogató országok csoportja – részeként.
Az Egyesült Királyság fegyveres erőinek parancsnoksága meghatározta a küldendő kontingenst és főhadiszállásuk helyét. Elmondása szerint a terveket végül a koalíció többi tagjával egyeztetik majd, figyelembe véve Ukrajna igényeit, és az esetleges békemegállapodás feltételeitől függően módosítják.
Ezek a tervek azt jelentik, hogy amikor eljön a béke, készen állunk majd – mondta Healey, hozzátéve, hogy a tervek között szerepel annak a lehetősége is, hogy „brit csapatokat vezényeljenek Ukrajnába a béke hosszú távú biztosítása érdekében”. Hozzátette, hogy Nagy-Britannia több mint 100 millió fontot készül költeni a csapatok Ukrajnába küldésének kezdeti költségeire.
A tervek között szerepel: egy brit tiszt vezetésével koordináló csoport létrehozása; logisztikai, fegyver- és kiképzési szakértők biztosítása az ukrán hadsereg számára; légtér-őrjáratok, amelyek lehetővé teszik a normál nemzetközi légi forgalom helyreállítását; valamint egy, a Fekete-tengeren működő munkacsoport kiterjesztése az aknák eltávolítására és az ukrán kikötőkbe vezető és onnan induló tengeri útvonalak biztonságának garantálására.
Hangsúlyos, hogy az amerikai béketerv egyik pontja az a követelmény, hogy NATO-csapatokat ne telepítsenek Ukrajnába.
Ivan Anušić horvát védelmi miniszter kijelentette, hogy országa nem tervezi horvát csapatok küldését Ukrajnába a lehetséges biztonsági garanciák keretében – közölte a Jevropejszka Pravda a HRT-re hivatkozva, amely Borut Sajović szlovén védelmi miniszter zágrábi sajtótájékoztatójáról számolt be.
Anušić szerint Horvátország „nem áll készen, nem akarja és nem is tervezi a horvát hadsereg Ukrajnába küldését”.
„Az események az utóbbi napokban nagyon gyorsan alakultak, és egyes NATO-tagállamok és az „elszántak koalíciójának” döntései megemlítik katonák küldésének lehetőségét. Horvátország ebben nem vesz részt” – tette hozzá.
A horvát védelmi minisztérium vezetője elmondta, hogy Horvátország továbbra is segíteni fogja Ukrajnát „mindenben, amiben eddig segítettünk – politikai támogatás, felszereléssel, fegyverekkel és pénzügyi segítségnyújtás, bármi, amire szükség van”.
Borut Sajovic szlovén védelmi miniszter a maga részéről azt mondta, hogy országa csak egy lehetséges ENSZ-misszió részeként küldene katonákat Ukrajnába – ehhez a Biztonsági Tanács jóváhagyása szükséges, amely testületben Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik.
Matúš Šutaj Eštok szlovák belügyminiszter egyértelmű üzenetet küldött Brüsszelnek, amiben kijelentette, hogy nem támogatja a katonák küldését háborús övezetbe – számolt be a szlovák Aktuality.
A belügyminiszter szerint, Brüsszel nem dönthet olyan ügyekben, amelyek kizárólag Szlovákia szuverén hatáskörébe tartoznak.
„A szlovák katonák bevetéséről nem a brüsszeli irodákban ülő bürokraták fognak dönteni” – jelentette ki Matúš Šutaj Eštok.
Hangsúlyozta: Szlovákia szuverén és független állam. Ezzel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatára reagált, aki szerint Európa „meglehetősen részletes tervet” készít többnemzetiségű egységek Ukrajnába küldésére, a háború utáni biztonsági garanciák részeként.
„Világosan ki akarom mondani: szlovák katonák nem fognak Ukrajnába menni” – jelentette ki Šutaj Eštok.
Meggyőződése szerint a szlovák katonák fegyverrel a kézben és habozás nélkül védenék meg az országot egy esetleges támadás esetén. Az viszont elfogadhatatlan szerinte, hogy más geopolitikai érdekek miatt essenek el az életüket kockáztatva az ukrán lövészárkokban.
„Szlovákia jövőjéről a szlovák kormány és a szlovák parlament dönt. Senki más nem fog helyettünk dönteni.”
Ursula von der Leyen terve akár több tízezer európai katonát is érinthet, akiket amerikai irányítási, hírszerzési és megfigyelési rendszerek támogatnának. Az állítólagos megállapodás a múlt hónapban született meg Donald Trump, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és európai vezetők találkozóján.
Nagy-Britannia kész katonákat küldeni Ukrajnába, hogy megerősítse a tűzszünetet Oroszországgal az elszántak koalíciója terveinek végrehajtása részeként – jelentette ki csütörtökön John Healy brit védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál az Express.co.uk brit kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Healy elmondta: „A miniszterelnök (Nagy-Britannia – a szerk.) mindig is világossá tette, hogy kész csapatokat küldeni Ukrajnába a tűzszünet megerősítése érdekében.” Hozzátette, hogy Franciaország és Nagy-Britannia várhatóan biztosítja a katonai kontingens nagy részét, bár a tervhez az Egyesült Államok támogatására is szükség van.
Korábbi jelentések szerint Nagy-Britannia felhagyott a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének tervével, mivel Donald Trump amerikai elnök vonakodott támogatni a javaslatot, de a védelmi miniszter megjegyzései azt mutatják, hogy Londonban nem vetették el az ötletet.
A brit védelmi miniszter azt is elmondta, hogy 50 000 katonából álló erőt hoznak létre Európa védelmére, miközben Nagy-Britannia és Franciaország fokozza katonai együttműködését. „A mai francia-brit csúcstalálkozón a két ország közötti elrettentés kérdését is megvitatjuk majd az európai szélsőséges fenyegetésekkel szemben” – hangsúlyozta John Healy.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Németország kételkedik abban, hogy szükséges-e csapatait Ukrajna területén telepíteni, és inkább pénzügyi biztonsági garanciákat fontolgat, számolt be a német Bild című kiadvány.
Megjegyezték, hogy a Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartott csúcstalálkozó után Németország kifejezte készségét csapatok küldésére az ukrajnai béke biztosítása érdekében. Most azonban, közel két héttel a találkozó után, egyre nagyobb a csalódottság, különösen a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor közelgő találkozójával kapcsolatos bizalomhiány miatt.
A kiadvány emellett hangsúlyozza, hogy Putyin a háború folytatására törekszik, és nem a tárgyalóasztalhoz való leülésre. Ez távoli kilátásba helyezi a nyugati katonák részéről nyújtott biztonsági garanciákat. Ugyanakkor, még ha Oroszország és Ukrajna békemegállapodást köt, Németország elsősorban anyagilag kíván biztonsági garanciákat nyújtani. Berlin legalább részben fedezi az ukrán katonák pénzügyi támogatását.
