Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök bejelentette az egyes katonai egységek rotációs mozgósítását és a fokozott harci kiképzés bevezetését. Az államfő szerint a lépés célja a hadsereg teljes körű felkészítése egy esetleges háborúra. Az elnök azután döntött így, hogy a fegyveres erőknél átfogó harckészültségi ellenőrzést tartottak, amely komoly hiányosságokat tárt fel – számolt be róla a Kyiv Post.
A TPWorld beszámolója szerint az elnök hangsúlyozta, hogy az ország stratégiája megváltozik. A korábbi, időszakos nagyszabású gyakorlatok helyett az egységeket felváltva hívják be intenzív harci kiképzőtáborokba. Lukasenka a védelmi minisztériumban tartott megbeszélésen nyomatékosította a helyzet súlyosságát: Célzottan készítjük fel az egységeket egy esetleges háborúra. Isten akaratával elkerülhető lesz. De mindannyian háborúra készülünk.
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
A belarusz államfő szerint a fegyveres erők modernizálása elkerülhetetlen, és a feltárt hiányosságokat azonnal orvosolni kell. A mozgósítási folyamat részeként áprilisban már rendeletet adtak ki a tartalékos tisztek behívásáról, márciusban pedig elindult a 18–27 éves férfiak kötelező katonai szolgálatra való besorozása is.
A térségben tapasztalható instabilitás és a regionális feszültség növekedése Belarussziát is közvetlen közelségbe hozta a konfliktussal. Belarusszia Oroszország legközelebbi szövetségeseként már a 2022-es invázió során is engedélyezte, hogy Moszkva ugródeszkaként használja a területét.
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Az ukrán elnök februárban meglebegtette, hogy legitim katonai célpont lehet az oroszokat kiszolgáló katonai infrastruktúra a belarusz területen.
Volodimir Zelenszkij áprilisban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország megpróbálja még mélyebben bevonni szövetségesét a háborúba. A közös határ mentén már utakat és tüzérségi állásokat is előkészítettek. Zelenszkij május elején közölte, hogy konkrét tevékenységet észleltek a belarusz oldalon, és leszögezte: az ukrán hadsereg készen áll a szükséges válaszlépésekre, ha a helyzet tovább eszkalálódik.
[type] => post
[excerpt] => Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök bejelentette az egyes katonai egységek rotációs mozgósítását és a fokozott harci kiképzés bevezetését. Az államfő szerint a lépés célja a hadsereg teljes körű felkészítése egy esetleges háborúra.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778764080
[modified] => 1778739641
)
[title] => Lukasenka: új stratégiával indulnak harcba a belarusz egységek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186239&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186239
[uk] => 186322
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186240
[image] => Array
(
[id] => 186240
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/lukasenka-putyin.webp
[original_lng] => 40066
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/lukasenka-putyin-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/lukasenka-putyin-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/lukasenka-putyin-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/lukasenka-putyin.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/lukasenka-putyin.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/lukasenka-putyin.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/lukasenka-putyin.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778770544:2
[_oembed_9a10024b950b8dfda6f1e9e5af84f6e5] =>
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Irán vasárnap terrorszervezetté nyilvánította az európai országok hadseregeit, miután az Európai Unió hasonlóan járt el az iráni Forradalmi Gárdával szemben, amelyet a kormányellenes tiltakozó mozgalom elnyomásának összehangolásával vádol.
A tüntetések kezdete óta – amelyek során ezrek haltak meg – Iránra nemzetközi nyomás nehezedik. Az Egyesült Államok többször fenyegetett katonai beavatkozással, bár a felek nyilatkozataiból később úgy tűnt, hogy a diplomáciai utat választják.
„A Forradalmi Gárda terrorszervezetté minősítésével kapcsolatos ellenintézkedésekre vonatkozó törvény 7. cikke értelmében terrorszervezeteknek tekintjük az európai országok hadseregeit” – jelentette ki vasárnap Mohammed Bager Galibaf, az iráni parlament elnöke, annak a napnak a 47. évfordulóján, amelyen Khomeini ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság alapítója visszatért Iránba.
Az 1979-ben Irán legfelsőbb vezetője által létrehozott forradalmi gárdát a hatalom ideológiai hadseregének tekintik. Rendkívül szervezett, és irányítja az iráni gazdaság jelentős területeit.
Egyelőre nem tudni, milyen következményei lesznek az iráni döntésnek. A szóban forgó törvényt 2019-ben fogadták el, az Egyesült Államok által hozott intézkedésekre reagálva.
Az Európai Unió csütörtökön hozta meg az intézkedést, követve az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália példáját, amelyek 2019-ben, 2024-ben, illetve 2025-ben döntöttek az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánításáról.
Az Egyesült Államok tucatnyi hadihajót, közöttük az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót – vonultatott fel a Perzsa(Arab)-öbölbe, Irán pedig vasárnap kezd tengerészeti hadgyakorlatot az Ormuzi-szorosban.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szombaton viszont kijelentette, hogy sem Iránnak, sem az Egyesült Államoknak nem áll érdekében egy háború, és a diplomáciai megoldás mellett tette le a voksát. Egy magas rangú iráni vezető szerint sikerült „előrehaladást” elérni a Washingtonnal folytatandó „tárgyalások” érdekében.
Az iráni vezetés január eleje óta elnyomja a tüntetéseket, amelyek eleinte a magas árak miatt indultak, majd a hatalom ellen irányultak.
Az HRANA emberi jogi civil szervezet, amelynek az Egyesült Államokban van a székhelye, azt közölte, hogy a tüntetéseken 6713 ember halt meg, közöttük 137 gyermek. A szervezet további 17 ezer esetleges haláleset ügyében nyomoz.
Az iráni hatóságok elismerik, hogy ezren haltak meg a tüntetéseken, de azt állítják, hogy az áldozatok túlnyomó többsége a biztonsági erők tagja, illetve „terroristák” által meggyilkolt járókelő volt.
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Olaszország nem küld katonákat Grönlandra, mert az, hogy ott állomásozik 15 olasz, 15 francia, 15 német, úgy hangzik, mint egy klasszikus vicc kezdete – jelentette ki Guido Crosetto védelmi miniszter az olasz sarkvidék-politikáról pénteken Rómában megrendezett konferencián.
Crosetto emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi biztonságpolitika nem most fedezte fel az Északi-sarkvidék stratégiai jelentőségét. Kifejezte értetlenségét amiatt, hogy miért van most szükség katonai jelenlétre Grönlandon, ha eddig nem volt. „Tizenöt katona, akit kirándulni küldünk az Arktiszra, nem oszt, nem szoroz” – jelentette ki. Más kérdés az Északi-sark stratégiai jelentősége a jövőben. Miután a világnak ezzel a részével leginkább Oroszország határos, ahogy véget ér az ukrajnai háború, „az orosz katonai források nagy részét ebbe a zónába helyezik át, amint a NATO is teszi már” – tette hozzá.
„Ennél sokkal fontosabb – hangsúlyozta -, hogy a nyugati világ szabad maradjon, és ne szakadjon még több darabra, mert már így is túlságosan megosztott” – hangsúlyozta. Úgy vélte, Grönland függetlenségét nem katonákkal, hanem az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tartozó tagállamok együttműködésével lehet garantálni.
Hasonlóképpen nyilatkozott a konferencián Antonio Tajani külügyminiszter, aki szerint a Nyugat biztonságát nem tíz vagy húsz katona jelenléte garantálja Grönlandon.
A védelmi, a külügyi, valamint az oktatási és kutatási tárca által megrendezett konferencián elhangzott, hogy az Arktiszon az éghajlat felmelegedése négyszer gyorsabb, mint a világ többi részén mért átlag, ami jelentősen befolyásolja a hajózási útvonalak alakulását. A jég olvadásával a Szuezi-csatorna hagyományos kereskedelmi forgalma 40-50 százalékkal csökkenhet – mondta Crosetto.
Az olasz tudományos és kutatóközpontok, valamint a védelmi ipar vállalatai is nagy figyelmet fordítanak az Északi-sarkvidékre, ahol a világ földgáztartalékának 30 százaléka, valamint a még fel nem tárt kőolaj 13 százaléka rejlik.
A konferencián bemutatták az Olaszország sarkköri stratégiájáról szóló, több mint ötven oldalas kötetet.
Anna Maria Bernini felsőoktatási miniszter bejelentette, hogy március 3-án és 4-én Rómában fórumot rendeznek az Északi-sarkvidékről a nemzetközi politikai, vállalkozói és tudományos élet képviselőivel.
A szlovén kormány döntése alapján két katonatisztet küldenek Grönlandra egy dán vezetésű nemzetközi katonai gyakorlat előkészítésére és végrehajtására – közölte a szlovén védelmi minisztérium szombaton.
A határozat szerint a két tiszt a következő napokban indulhat Grönlandra. A gyakorlat pontos időpontjáról később döntenek, a minisztérium tájékoztatása szerint a részvétel előkészítéséhez szükséges eljárásokat megindítják. Szlovénia ezzel több európai országhoz csatlakozik.
Franciaország, Németország, Svédország, Norvégia, Finnország, Hollandia és az Egyesült Királyság már korábban döntött arról, hogy katonákat küld Grönlandra.
A kormány indoklása szerint Grönland és az Északi-sarkvidék a NATO stratégiai koncepciójában kiemelt jelentőségű térségként szerepel. A dokumentum a gyakorlat céljaként a regionális biztonság erősítését és a szövetségesi együttműködés elmélyítését jelöli meg. A határozat rögzíti, hogy amennyiben a tervezés során a szlovén hadsereg nagyobb mértékű részvétele válna szükségessé, arról a kormány külön döntést hoz.
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni. Az Egyesült Államok több mint nyolcvanezer NATO-katonát vonna ki Európa területéről.
Ez a változás már meg is kezdődött: az Egyesült Államok a múlt hónapban 800 katonát vont ki Romániából, bár Bukarest kérte Washingtont, hogy ne járjon el így, ez nem változtatott a döntésükön — közölte a Politico.
„Az amerikai csapatok számának csökkenése Európában nem fogja megterhelni a kontinens védelmi képességeit – jelentette ki Alexus Grynkewich, a NATO európai főparancsnoka. – Bízom Európa és Kanada képességeiben” – hangsúlyozta a tábornok a szövetség dél-belgiumi Monsban található katonai műveleti parancsnokságán.
Már ma készen állunk bármilyen válság vagy vészhelyzet kezelésére – tette hozzá.
Grynkewich megjegyzései az amerikai csapatok várható kivonásával kapcsolatos aggodalmak közepette hangzottak el, ami Donald Trump elnök védelmi stratégiájának eredménye – írta a Politico. A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni.
Tízezreket csoportosítanának át
Az aggodalom az Európában állomásozó 85 ezer amerikai katona létszámának csökkentése miatt áll fent.
Trump dicsérte a NATO-szövetségesek ígéretét, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat, azonban korábban megkérdőjelezte a szövetség kollektív kötelezettségvállalását, kétértelműen nyilatkozott a közelmúltbeli orosz drónbehatolásról Lengyelországba, és többször is nyomást gyakorolt az európai szövetségesekre, hogy fokozzák erőfeszítéseiket.
Az év elején Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter így nyilatkozott: „Vlagyimir Putyin orosz elnök megkezdte a NATO határainak megsértését. Az egyetlen dolog, amit elmondhatok, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni, vagy ilyesmit tenni.”
Grynkewich hangsúlyozta, hogy „a béketárgyalásokkal kapcsolatos feszültségek nem befolyásolták a NATO szempontjából a missziónk sikereit”. Hozzátette, hogy a szövetségesek védelmi kiadásaik növelésére tett ígéretei azt jelentik, hogy a NATO „holnap és holnapután” is jobban fel lesz készülve arra, hogy szembeszálljon Oroszországgal, és reagáljon az esetleges további csapatkivonásokra.
Washington az európai NATO-haderőt sürgeti
A múlt hónapban Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete felkeltette a figyelmet, amikor kijelentette, hogy várom azt a napot, amikor Németország […] azt mondja, hogy készen áll átvenni a legfőbb szövetséges parancsnoki pozíciót, – nyilatkozta. Érezhető, hogy Washington arra ösztönzi az európai szövetségeseket, hogy tegyenek többet, miközben az Egyesült Államok utal rá, hogy „visszavonulhat”.
Megy is, marad is a NATO?
A NATO katonai bizottságának vezetője szerint a szervezet fontolgatja, hogy „agresszívabb” válaszlépéseket tegyen Oroszország kibertámadásaira, szabotázsaira és légtérsértéseire. Giuseppe Cavo Dragone admirális a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta: a nyugati katonai szövetség fontolgatja, hogy fokozza válaszlépéseit Moszkva hibrid hadviselésére.
Ez a forgatókönyv az admirális szerint is távol áll a NATO hagyományos gondolkodásmódjától és alapítóinak szemléletétől, ami a vezetőség belső ellentéteire enged következtetni. Dragone elismerte, hogy komoly jogi kérdésekbe botlik az ügy, ha elkezdik fontolgatni a fokozott agresszió lehetőségét.
Különösen a kelet-európai és a balti országok diplomatái sürgetik a NATO-t, hogy lépjen.
Egy ilyen katonai válasz a kibertámadások esetében a legkivitelezhetőbb, ahol sok ország rendelkezik támadóképességekkel, de kevésbé lenne egyszerű a szabotázs vagy a drónok behatolása esetén.
Európát számos hibrid háborús incidens sújtotta – néhányat Oroszországnak tulajdonítanak, mások eredete nincs tisztázva –, a balti-tengeri kábelek elvágásától a kontinens egész területén végrehajtott kibertámadásokig és drónberepülésekig, amelyekről korábban hírt adtunk.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét 1949-ben azért alapították, hogy politikai és katonai eszközökkel garantálja tagjai szabadságát és biztonságát.
Alapvető elve, hogy egy tagállam elleni támadás az összes tagállamot érintő támadásnak számít, amely ellen közösen védekeznek. Ezt az elvet azonban nap mint nap kikezdi a modern kor hadviselése és a bizonytalan világpolitikai légkör.
Jelenleg nagyjából 45 napba telne egy hadsereg áthelyezése a nyugati stratégiai kikötőkből az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos országokba – írja a Financial Times az Európai Bizottság tisztviselőinek egy katonai mobilitásról szóló jelentése alapján. Bár a dokumentum Magyarországot nem nevesíti, vélhetően Magyarországot sem hagyná érintetlenül egy ilyen forgatókönyv egy orosz támadás esetén.
Ukrajnában az Elnöki Hivatal jelentős szerkezeti reformját tervezik, harci tapasztalattal rendelkező katonákat vonnak be a munkájába – jelentette be pénteken Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak kifejtette, hogy az elképzelés az, hogy a hivatal alkalmazottainak jelentős része olyan katona legyen, akik bizonyított harci tapasztalattal rendelkeznek a teljes körű háborúban, vagy hadműveletek veteránjai. „Minden szintű alkalmazottakról beszélünk. Kivétel nélkül minden osztályról. Volodimir Zelenszkij elnök támogatta ezt az elképzelést. Ez igazságos. Mert ezek az emberek jelentik a becsület, az erkölcs és az Ukrajna iránti odaadás mércéjét” – hangsúlyozta.
Az elnöki hivatalvezető példaként említette a helyettesét, Pavlo Palisza ezredest, aki korábban a 93. különálló gépesített Holodnij Jar dandárt vezette. A háború alatt beosztottjai életéért és a műveletek sikeréért volt felelős, és most ugyanezt a gyorsaságot, becsületességet és feddhetetlenséget bizonyítja a műveleti hadviselésben.
Jermak hozzátette, hogy az ilyen kultúrának ki kell terjednie a teljes közszolgálatra, valamint az üzleti, informatikai és kulturális szférára, ahol a veteránok növelhetik a csapatok hatékonyságát és tisztességét.
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
John Healey a BBC-nek nyilatkozva mondta, hogy ha Alaszkában létrejön a tűzszünet, akkor hajlandók brit katonákat küldeni Ukrajnába a fegyvernyugvás betartása, az ukrán hadsereg megerősítése érdekében, hogy egy esetleges újabb orosz támadást is ki tudjanak védeni.
Healey azután beszélt, hogy szerdán a vezető európai államok kinyilvánították: hajlandóak biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, ha elhallgatnak a fegyverek.
[type] => post
[excerpt] => John Healey a BBC-nek nyilatkozva mondta, hogy ha Alaszkában létrejön a tűzszünet, akkor hajlandók brit katonákat küldeni Ukrajnába a fegyvernyugvás betartása, az ukrán hadsereg megerősítése érdekében, hogy egy esetleges újabb orosz támadást is ki...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1755278760
[modified] => 1755278612
)
[title] => Healey: ha lesz tűzszünet, készek vagyunk katonákat küldeni Ukrajnába
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=159692&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 159692
[uk] => 159667
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 159668
[image] => Array
(
[id] => 159668
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[original_lng] => 311434
[original_w] => 770
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150-300x191.png
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150-768x488.png
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[width] => 770
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[width] => 770
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[width] => 770
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[width] => 770
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1755267861:12
[_thumbnail_id] => 159668
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2025
[_algolia_sync] => 373439589000
[_oembed_5ff7b3355ea4c7d98df01edd55f7499d] =>
[_oembed_time_5ff7b3355ea4c7d98df01edd55f7499d] => 1757751846
[_oembed_3d764bc4d3f3fa37d284d4e134c16814] =>
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Another IAEA-brokered local ceasefire is now in effect to enable restoration of the 330 kV backup power supply to the Zaporizhzhya Nuclear Power Plant.
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette, hogy országának több ezer további katonára lesz szüksége az új NATO-célok miatt, számolt be a Reuters.
„Németországnak körülbelül 50 000–60 000 további katonára lesz szüksége a NATO új céljaival összhangban” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön a szövetség brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
Pistorius hozzátette, hogy a NATO-nak a csúcstalálkozó nyilatkozatában egyértelműen ki kellene mondania, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést.
[type] => post
[excerpt] => Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette, hogy országának több ezer további katonára lesz szüksége az új NATO-célok miatt, számolt be a Reuters.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749297240
[modified] => 1749283020
)
[title] => Pistorius: Németországnak akár 60 ezerrel több katonára lehet szüksége a NATO új céljai miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153242&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153242
[uk] => 153086
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153087
[image] => Array
(
[id] => 153087
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[original_lng] => 352746
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749272223:12
[_thumbnail_id] => 153087
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2260
[_algolia_sync] => 80151041002
[_oembed_4afa990552f89d198780c22643affdec] =>
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Egy kiszivárgott dokumentum szerint Keir Starmer brit miniszterelnök hamarosan egy tervezetet nyújt át Donald Trump amerikai elnöknek, melyben felvázolja, hogy európai országok körülbelül 30 ezer katonát küldenének Ukrajnába amerikai védelem alatt – értesült a Telegraph.
A katonai misszió csak azután indulna el, hogy Oroszország és Ukrajna tűzszünetet kötött, a csapatok feladata pedig a fegyvernyugvás fenntartásának biztosítása lenne.
Starmer az Európai Unió vezetőivel közösen vállalná, hogy európai katonák állomásoznak majd Ukrajna területén, ugyanakkor az amerikai elnököt arra kérné, hogy helyezze készenlétbe az Egyesült Államok légierejét és rakétaarzenálját, hogy szükség esetén csapást mérjenek az orosz hadseregre, ha Moszkva megszegné a tűzszüneti megállapodást.
A misszió célja a kritikus infrastruktúrák, például atomerőművek védelme, valamint felderítési és megfigyelési műveletek végrehajtása az orosz csapatmozgásokkal kapcsolatban. Az európai katonák megfelelő fegyverzettel érkeznének, hogy szükség esetén ellenálljanak egy újabb orosz támadásnak.
A tervek szerint egy nagyobb európai műveleti készenléti csoport is létrejönne, mely támogatná az Ukrajnában állomásozó békefenntartókat, amennyiben támadás érné őket. Keir Starmer úgy véli, hogy csak egy ilyen mértékű elrettentő erő képes garantálni, hogy Oroszország ne indítson újabb offenzívát.
[type] => post
[excerpt] => Egy kiszivárgott dokumentum szerint Keir Starmer brit miniszterelnök hamarosan egy tervezetet nyújt át Donald Trump amerikai elnöknek, melyben felvázolja, hogy európai országok körülbelül 30 ezer katonát küldenének Ukrajnába amerikai védelem alatt .
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740072600
[modified] => 1740059087
)
[title] => Kiszivárgott tervezet: európai országok körülbelül 30 ezer katonát küldenének Ukrajnába amerikai védelem alatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141668&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141668
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 141669
[image] => Array
(
[id] => 141669
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/44815e8f-ee6f-4eb1-b079-c024c39c0eec.jpeg
[original_lng] => 481259
[original_w] => 2200
[original_h] => 1544
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/44815e8f-ee6f-4eb1-b079-c024c39c0eec-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/44815e8f-ee6f-4eb1-b079-c024c39c0eec-300x211.jpeg
[width] => 300
[height] => 211
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/44815e8f-ee6f-4eb1-b079-c024c39c0eec-768x539.jpeg
[width] => 768
[height] => 539
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/44815e8f-ee6f-4eb1-b079-c024c39c0eec-1024x719.jpeg
[width] => 1024
[height] => 719
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/44815e8f-ee6f-4eb1-b079-c024c39c0eec-1536x1078.jpeg
[width] => 1536
[height] => 1078
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/44815e8f-ee6f-4eb1-b079-c024c39c0eec-2048x1437.jpeg
[width] => 2048
[height] => 1437
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/44815e8f-ee6f-4eb1-b079-c024c39c0eec.jpeg
[width] => 2200
[height] => 1544
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740052362:12
[_thumbnail_id] => 141669
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1886
[_algolia_sync] => 508424926000
[_oembed_d945de5bc8d21dca50904361a8d61306] =>
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Ukrajna már rengeteg különféle amerikai fegyvert kapott, de még így is nehéz helyzetbe került a csatatéren, aminek az oka a mozgósítási problémákban rejlik – jelentette ki kedden Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója a PBS News tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sullivant arról kérdezték, hogy mit tehetett volna az USA korábban Ukrajna gyorsabb győzelméért. Válaszában a tanácsadó emlékeztetett arra, hogy Ukrajna harckocsikat kapott az Egyesült Államoktól, valamint jóváhagyást kapott F-16-os vadászgépek, HIMARS és Patriot rendszerek átadására. „Ukrajna nehezebb helyzetbe került a csatatéren, ami azt mutatja, hogy nincs közvetlen összefüggés e fegyverrendszerek és a harctéren való működés között” – mutatott rá.
A nemzetbiztonsági főember szerint az ukrán eredmények és támogatások között a legközvetlenebb kapcsolat a mozgósításon és az emberi erőforrásokon keresztül valósul meg. Ugyanakkor kétségét fejezte ki, hogy ha Ukrajna korábban engedélyt kapott volna valamelyik fegyverrendszer átvételére, annak jelentős hatása lett volna a harctéri helyzetre.
„Láttunk-e jelentős különbséget a csatatéren, mióta tankokat szállítottunk Ukrajnának? Hasonlóan, tapasztaltunk-e jelentős különbséget az F-16-os vadászrepülőgépek használatában? Úgy gondoljuk, hogy egyetlen fegyverrendszer sem meghatározó ebben a csatában. Az emberi erőforrásokról van szó, és véleményünk szerint Ukrajnának többet kell tennie, hogy megerősítse pozícióját a frontvonalban lévő erők létszámát tekintve” – húzta alá Jake Sullivan.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna már rengeteg különféle amerikai fegyvert kapott, de még így is nehéz helyzetbe került a csatatéren, aminek az oka a mozgósítási problémákban rejlik – jelentette ki kedden Jake Sullivan.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732095840
[modified] => 1732051699
)
[title] => Az USA szerint Ukrajnának nagyobb szüksége van a katonai mozgósításra, mint az új fegyverekre
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132850&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132850
[uk] => 132855
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132851
[image] => Array
(
[id] => 132851
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[original_lng] => 24652
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732044884:8
[_thumbnail_id] => 132851
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3483
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_225c6effd79666c3925d0574caee2e14] =>
