Emmanuel Macron csütörtökön bejelentette, hogy Franciaország jövő nyártól bevezeti a tíz hónapos „nemzeti szolgálatot” fiatal felnőttek számára, amely önkéntes lesz, és „a hadsereg igényeit” hivatott kielégíteni az orosz fenyegetésekkel és a megnövekedett konfliktuskockázatokkal szemben.
Emmanuel Macron megerősítette, hogy az új rendszert, amelynek neve „nemzeti szolgálat” lesz, jövő nyártól fokozatosan indítják el, a jelöltek kiválasztása pedig már január közepétől megkezdődik. A szolgálat tíz hónapig tart, egy hónap kiképzés után kilenc hónapig a hadseregben.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az önkéntes katonai szolgálatért minden fiatal havonta legalább 800 eurót kap, emellett szállást, étkezést és felszerelést is biztosítanak számára.
A költségvetési megtakarítások miatt a program fokozatosan fog felfutni: az első évben 3 ezer fiatalt kell elérnie, 2030-ra évi 10 ezer, 2035-re pedig 42 500 fős célkitűzéssel.
Az önkéntesek 80 százaléka olyan 18-19 éves fiatal férfi és nő lesz, aki a jövőben katona lesz, és aki számára az önkéntes szolgálat „szünetévként” fog szolgálni a felsőoktatási képzés előtt. A többi jövőbeli pályázó legfeljebb 25 éves lehet, és szakterületük alapján választják ki őket (mérnökök, ápolók, fordítók).
A Legfelső Tanács bizottsága a köztisztviselői pozíciókra pályázó férfiak számára javasolja a katonai szolgálat teljesítését – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a közszolgálatról szóló törvény jelenlegi rendelkezései előírják, hogy a 60 év alatti férfiak számára a közszolgálatba való lépéshez katonai alapkiképzést vagy katonai szolgálatot kell teljesíteni. Kivételt képeznek azok a személyek, akiket egészségügyi állapotuk miatt alkalmatlannak nyilvánítottak katonai szolgálatra.
Kedden a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági bizottsága azt javasolta a parlamentnek, hogy fogadja el alapként a 13 347-es törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a férfiaknak katonai szolgálatot kell teljesíteniük ahhoz, hogy köztisztviselői pozíciókba nevezhessék ki őket. Hasonlóképpen, minden ügyészi kinevezésre pályázónak katonai szolgálatot kell teljesítenie, esetükben ez a nőkre is vonatkozik.
A jelenlegi szabályozás szerint a köztisztviselői állásokra, az önkormányzati szerveknél betöltött állásokra jelentkezőkre és az ügyészekre vonatkozó, katonai alapkiképzésen vagy katonai szolgálaton való részvételre vonatkozó követelmények a hadiállapot megszűnését vagy eltörlését követő naptól, de legkorábban az alapkiképzés bevezetése után egy évvel lépnek hatályba.
A 13 347-es törvényjavaslat azonban a kombinált kiképzés teljes megszüntetését javasolja a hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvény 9. és 10-1. cikkelyének hatályon kívül helyezésével. Ehelyett ezeket az intézményeket a nemzeti ellenállásra való kiképzés váltja fel.
Amint azt a Legfelső Tanács tudományos és szakértői főosztálya megjegyezte, mivel a köztisztviselői pozíció jelenlegi követelménye a felsőfokú végzettség, az ügyészek esetében pedig a felsőfokú jogi végzettség, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében minden férfi, aki ezekre a pozíciókra jelentkezik, felsőoktatási intézményben alapfokú katonai kiképzésen vesz részt, amelynek eredményeként katonai-számviteli szakirányt kap, és lehetőséget kap arra, hogy a jövőben a meghatározott pozíciókba kinevezzék őket.
A Legfelső Tanács egyik bizottsága támogatta azt a törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a férfiak csak akkor dolgozhatnak közszolgálatban, ha teljesítették a teljes katonai szolgálatot. Azt azonban nem részletezi, hogy a példa magában foglalja-e a nemzeti ellenállásra való kiképzést is, amelyen mindenkinek részt kell vennie, mielőtt egyetemre menne.
Vagyis, ha ezeket a változtatásokat elfogadják, azok, akik nem szolgáltak katonai szolgálatot, nem tudnak majd közszolgálati állást szerezni – még akkor sem, ha rendelkeznek megfelelő végzettséggel és tapasztalattal. Emiatt a potenciális jelöltek nagy része egyszerűen elveszíti ezt a lehetőséget.
A Nemzeti Közszolgálati Ügynökség nem támogatta ezt az elképzelést. Hangsúlyozzák, hogy az új szabályok csak bonyolítják majd a professzionális és motivált alkalmazottak keresését, és még nagyobb káderhiányhoz vezethetnek az állami szervekben.
A kormány új jogkorlátozások bevezetésén dolgozik a mozgósítást és a katonai szolgálatot kerülők életének megnehezítésére – jelentette be vasárnap Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A miniszter szerint az új korlátozások megkövetelik majd a katonai regisztrációs okmányok meglétét bizonyos adminisztratív szolgáltatások igénybevételéhez. A kormány jelenleg is dolgozik a szabályozás módosításán – tette hozzá.
„Nincs kétségem afelől, hogy a kormány ösztönözni fogja azokat, akik kétségbe vonják alkotmányos feladataik ellátásának szükségességét – abban az értelemben, hogy a különböző minisztériumok jelenleg is dolgoznak a kormányhatározat módosításán, a szabályozás megváltoztatásán, ami megteremti az előfeltételeit bizonyos adminisztratív szolgálatok katonai nyilvántartási okmányokhoz kötésének” – figyelmeztetett Denisz Maljuszka.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden aláírta a 10313. számú törvényt a katonai szolgálatra korlátozottan alkalmas férfiak ismételt katonaorvosi vizsgálatáról – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára és Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a törvény kimondja, hogy azok a férfiak, akikről megállapították, hogy korlátozott a katonai szolgálatra való alkalmasságuk, kötelesek 9 hónapon belül ismételt katonaorvosi vizsgálaton átmenni. Ez abból adódik, hogy Ukrajnában eltörölték a fegyveres erőkben való szolgálatra vonatkozó „korlátozott alkalmasság” fogalmát. Ugyanezen törvény előírja a katonák és rendőrök szociális védelemhez való jogának biztosítására vonatkozó normákat.
Ahogy Zseleznyak megállapította, a törvényt jelentős mértékben módosították, mindenekelőtt:
lehetővé vált, hogy a katonák legfeljebb 12 hónapig orvosi kezelésen maradjanak, beleértve külföldön anélkül, hogy négy hónap elteltével személyesen át kellene esniük katonaorvosi vizsgálaton;
a törvényben 15 millió hrivnya összegű pénzbeli juttatást állapított meg az elesett védő családja számára.
A Legfelső Tanács már bejegyezte azt a törvénytervezetet, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a 60 év felettiek katonai szolgálatba állítását – írja a Fakty ukrán nyelvű hírportál a parlament honlapján megjelent információk alapján.
A dokumentum a közkatonák életkorának 60-ról 65 évre, míg a magas rangú katonai vezetők esetében 65-ről 70 évre módosítaná az életkort.
A portál beszámolójában ugyanakkor megjegyzi, hogy csak bizonyos feltételek mellett kívánnak ilyen személyeket visszahívni a hadseregbe. Ezek a következők:
magas szakmai képzettség és gyakorlati tapasztalat a pozícióban,
az egészségügyi állapota alapján alkalmas katonai szolgálatra,
emellett szeretne a fegyveres erők soraiban szolgálni.
A törvénytervezetben megjegyzik: a cél „a korhatár feletti katonai szolgálat teljesítésének szándéka esetén az életkoron alapuló megkülönböztetés megszüntetése”, valamint a minél nagyobb létszámú ember bevonása Ukrajna védelmébe.
Volodimir Zelenszkij elnök rendeletben utasított a katonai szolgálatra „korlátozottan alkalmas” kifejezés tisztázását a mozgósítás kapcsán, az államfő erre két hetet adott – számolt be az rbc.ua hírportál a vonatkozó elnöki rendeletre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij a rendeletében arra utasított, hogy két héten belül dolgozza ki és tisztázza a katonai szolgálatra korlátozottan alkalmasnak minősített katonai személyzettel kapcsolatos kérdéseket. A tisztviselőknek az előírt módon el kell készíteniük, és elő kell terjeszteniük a vonatkozó normatív jogszabályok tervezeteit.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberjogi biztosa azt javasolta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak (RNBO), hogy törölje a „korlátozott alkalmasság” kifejezést. Ukrajna egészségügyi problémáival küzdő állampolgárai nem szolgálhatnak a fronton – tette hozzá az ombudsman.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a mozgósítási előkészületekről és mozgósításról szóló törvény 23. cikkelyének módosítástervezetét, amelynek célja az egyetemisták önkéntes mozgósításra ösztönzése – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Heorhij Mazuras népszolga parlamenti képviselő által benyújtott 9672-1. számú törvénymódosítás-tervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénymódosítás-tervezet a nappali vagy duális képzési formájú szakképzésben (szak-műszaki képzésben), alapszakképzésben és felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók, asszisztens-gyakornokok, posztgraduális hallgatók és doktoranduszok saját elhatározásukból beleegyezhetnek abba, hogy a mozgósítás során katonai szolgálatra hívják be őket, és ebben az esetben az állam biztosítja számukra az oktatás térítésmentességét.
A törvénymódosítás-tervezet nem tartalmaz kötelező pénzügyi és gazdasági indoklást a költségvetésből származó kiadásokról és a megfelelő alapok bevételi forrásairól. Mindazonáltal, amint azt a népképviselő megjegyezte, ezen felül ösztönözni kell az állampolgárokat, hogy vegyenek részt a szülőföld védelméért. „A javasolt változtatások elsősorban ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a tandíjat fizető állampolgárok a mozgósítás ideje alatt önként vállalhassák a katonai szolgálatot, és ingyenes oktatás formájában plusz bónuszt kapjanak az államtól” – olvasható a jogszabálytervezet indokolásában.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Heorhij Mazuras parlamenti képviselő rendkívül sok különféle törvénytervezetet nyújt be, amit a törvény nem tilt. De ezeket szinte soha nem támogatja a Nép Szolgája párt frakciója, és a tervezet szintjén maradnak.
