A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a kárpátaljai magyarság legitim képviselője. Erről Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes beszélt a Magyar Állandó Értekezletet követő sajtótájékoztatón. A politikus hozzátette: a választásokon a kárpátaljai magyarok ezt a szervezetet hatalmazták fel a közösség képviseletére, nem pedig különböző újonnan alapított fiktív magyar szervezeteket.
Az ukrajnai béke a kárpátaljai magyarság jövőjének és megmaradásának alapja, és a nemzet megőrzése is a béke megőrzésén alapul. Erről Nacsa Lőrinc beszélt a Magyar Állandó Értekezletet követő sajtótájékoztatón. Az nemzetpolitikáért felelős államtitkár hozzátette: a magyar kormány kiemelten kezeli a magyar családok támogatását, és egy olyan anyaországot épít, mely felelősséget vállal a külhoni magyarokért.
Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere csütörtökön Budapesten fogadta Tarasz Kacskát, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesét. A megbeszélésen Szijjártó hangsúlyozta: Magyarország nyitott a kapcsolatok rendezésére, ám szerinte a jelenlegi feszültségekért egyedül Ukrajna viseli a felelősséget. A találkozón napirendre kerültek a kárpátaljai magyar közösség jogai, az energiaellátás kérdése, valamint Ukrajna uniós csatlakozási törekvései is – számolt be az Index.
Magyarország kész javítani a kétoldalú kapcsolatokon, de ez kizárólag Ukrajnán múlik, miután a viszony rendkívüli megromlásáért a felelősség teljes egészében Kijevet terheli – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. Az MTI közlése szerint a miniszter Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Tarasz Kacskával egyeztetett, majd kiemelte, hogy nem tudja azt mondani, hogy a kétoldalú kapcsolatok most vannak a mélyponton, ugyanis ki tudja, van-e még lejjebb, ezt sajnos nem lehet kizárni.
Egy dolog biztos, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden szomszédos országgal, így Ukrajnával is jó, jobb kapcsolatban legyünk. […] És azt is nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy Kijevet terheli a teljes felelősség azért, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere az elmúlt tíz évben egy rendkívüli romláson ment keresztül
– fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Nem mi vettük el az itteni ukrán kisebbség jogait, nem mi kockáztatjuk az ő energiabiztonságukat, és nem mi akarjuk belerángatni őket egy háborúba
– sorolta Szijjártó Péter, aki a reggeli találkozóval kapcsolatban leszögezte, hogy a magyar kormány mindig is híve volt a pozitív gesztusoknak, a bizalomépítésnek, és a maga részéről ennek megfelelően is járt el. Erre példaként említette, hogy szeptember elején megkezdte működését egy magyar–ukrán kétnyelvű oktatási intézmény Budapesten, amely a jövőben majd nemcsak általános, hanem középiskola is lehet.
Rámutatott, hogy a háború kezdete óta nagyjából 12 500, Ukrajnából származó gyereket táboroztattak Magyarországon, hogy kicsit feledtessék velük az otthon megélt borzalmakat.
A tárcavezető jó hírnek nevezte, hogy péntektől elindul a vonatközlekedés a Bécs–Budapest–Ungvár útvonalon és a Záhony–Csap–Beregszász útvonalon, decembertől pedig már Budapest és Beregszász között is lesz közvetlen vasúti összeköttetés. Szijjártó Péter hangsúlyozta, mindez azt bizonyítja, hogy ha megvan a jó szándék, akkor lehet előrehaladást elérni, de súlyos probléma, hogy Ukrajna szisztematikusan veszi el a magyar nemzeti közösség nyelvhasználati jogait 2015 óta.
A kisebbségek jogai, az energiaellátás és az ukrán uniós tagság is szóba került
„Jól láthatóan ez egy olyan tízéves folyamat, amely során nem hallgatták meg sem a kárpátaljai magyar közösség, sem a magyar kormány szempontjait és kéréseit. Világosan, tizenegy pontban összefoglaltuk, hogy mit kérünk. […] És semmi extrát nem kérünk: adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, adják vissza azokat a jogokat, amiket elvettek – fejtette ki. – Ha korrupcióellenes szabályok tekintetében mindent vissza lehetett csinálni uniós nyomásra, akkor azt gondolom, hogy a kisebbségi ügyben is mindent vissza lehet csinálni, hogyha van rá szándék.”
Szijjártó Péter elmondta, arra is megkérte az ukrán kollégáját, hogy szüntessék be a támadásokat a Magyarország kőolajellátásában kulcsfontosságú Barátság vezeték ellen. „Ezt nem Oroszország miatt kértem, hanem magunk miatt. A Barátság kőolajvezeték Magyarországra szállít kőolajat, és a Barátság vezeték támadása nem Oroszországnak, hanem nekünk jelent komoly kárt és kockázatot az energiaellátásunk biztonsága szempontjából” – jegyezte meg arra is kitérve, hogy Magyarország természetesen továbbra is biztosítja a villamosenergia- és földgázellátást Ukrajnának.
Aláhúzta: az ukrán villamosenergia- és földgázimport 40, illetve 50 százaléka Magyarországról érkezik, és ezt figyelembe véve az lenne fair, ha Kijev sem veszélyeztetné Magyarország energiabiztonságát.
Szijjártó Péter végül megerősítette: a kormány álláspontja világos Ukrajna esetleges EU-tagságát illetően, ebben a kérdésben a magyar emberek egyértelműen véleményt nyilvánítottak, miszerint ez ellentétes lenne Magyarország gazdasági és biztonsági érdekeivel. „Ezért mi egy könnyebben, reálisabban megvitatható témának azt érezzük, hogy Ukrajna egy esetleges stratégiai együttműködési partnerségről kezdjen tárgyalásokat az Európai Unióval” – közölte.
Őszintén remélem, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere jobban alakul a következő tíz évben, mint alakult az elmúlt tíz esztendőben. Mi erre készen állunk, de azt is világossá kell tenni, hogy ez kizárólag Kijeven és Ukrajnán múlik
Újfajta dinamizmust, szellemiséget érez a magyar–ukrán kapcsolatokban a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, szerinte ez alapot ad arra, hogy a következő hetekben, hónapokban ukrán részről elfogadható megoldást kínáljanak a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében. Magyar Levente erről kedden beszélt, miután Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olha Sztefanyisinával tárgyalt Budapesten.
„Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában.”
Felidézte, hogy a magyar–ukrán viszonyt a 2010-es évek közepe óta kezdte terhelni a kárpátaljai magyar kisebbség jogi helyzete körüli kérdéskör, az egyes ukrán jogszabályok által teremtett bizonytalanság.
Hozzátette: egyelőre nem sikerült olyan megoldást találni, amely teljes körűen rendezné, milyen feltételekkel tudja használni anyanyelvét a kárpátaljai magyar kisebbség az oktatásban, a közösségi élet különböző területein vagy az ügyintézés során.
„Ma megállapodtunk abban, hogy a munkát fokozottabb fordulatszámra kapcsolva folytatja a két szakértő delegáció május közepén” – jegyezte meg az államtitkár.
Az ukrán igazságügyi tárcát is vezető Olha Sztefanyisina azt emelte ki, hogy Ukrajna minden egyes kötelezettséget komolyan vesz, amely az országot az euroatlanti integráció irányába viszi.
„Ide tartozik a kisebbségek jogainak védelme, a jószomszédi viszony ápolása is. Számunkra nagyon fontos, amit a kétoldalú viszonyban Magyarország nyújt számunkra, ideértve a háború elől oda menekültek ideiglenes védelmét” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, számos oktatási, kisebbségi kérdés vár megoldásra, de eljutottak odáig, hogy tervet állítottak fel a magyar fél által felvázolt mind a 11 pont rendezése érdekében.
„Mi tisztességesen és őszintén teljesítjük kötelezettségeinket, és látjuk, hogy Budapest is támogatja a valódi párbeszédet. Az európai integrációs folyamat nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megváltoztassuk politikánkat az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, miközben lépéseket tettünk az ukrán államnyelv megszilárdítása érdekében. Létrehoztuk a szükséges intézményrendszert a nemzetiségi párbeszéd megvalósításához, kiépítjük a szabályozását annak, hogy a kisebbségi nyelveken legyen hozzáférés a közép- és felsőszintű oktatáshoz is” – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes.
Olha Sztefanyisina az MTI kérdésére közölte: május 12-én Ungváron folytatódnak az ukrán–magyar konzultációk, de az ukrán fél még a nap folyamán átadja javaslatait a magyar fél 11 pontban felvázolt csomagja kapcsán.
Magyar Levente szintén kérdésre válaszolva azt mondta: a magyar kormánynak erkölcsi és jogi kötelessége fellépni a 2015 után Ukrajnában született, a kárpátaljai magyar kisebbséget sújtó jogszűkítő intézkedések ellen.
„Kisebb eredményeket elértünk az elmúlt években, de nem jelenthetjük ki, hogy ma a magyarok Ukrajnában teljes biztonsággal és felszabadultsággal tudják az anyanyelvüket használni mindazokon a fórumokon, ahol korábban tudták. A mostani tárgyalások azt mutatták, hogy el tudunk jutni egy olyan állapothoz, amelyben Ukrajna ezeket a jogokat teljes körűen biztosítja. Ukrajnának nem lehet érdeke, hogy egy csaknem százezres magyar kisebbség ne érezze otthon magát a területén” – mondta az államtitkár.
A kormány plakátkampányára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban jelezte, hogy azt szóvá tette az ukrán politikus.
„A kormány mandátumát, intézkedéseit meg fogja határozni, támogatja-e a magyar lakosság a most zajló konzultáción Ukrajna európai uniós csatlakozását. A magyar külpolitikai megközelítés sokrétű Ukrajna irányában, nem egyszerűsíthető le megközelítésünk Ukrajna irányában egy igenre vagy egy nemre. A kárpátaljai magyar kisebbség státuszában bekövetkező esetleges kedvező változások nem változtatnak azon, hogy az EU és Magyarország olyan gazdasági terhet venne a nyakába egy 2030-ig vázolt csatlakozási folyamattal, ami most nem vállalható, mert alapvetően írná át az unió belső viszonyait” – jelentette ki Magyar Levente.
Mint a magyar fél részéről elhangzott, Magyarország számos módon nyújt segítséget „a több mint három éve élet-halál harcot vívó Ukrajnának”, és számos területen történt érdemi előrelépés az utóbbi években. Példaként említette, hogy két héttel ezelőtt új határátkelőhely nyílt, Budapestet és Kijevet közvetlen vonatjáratok kötik össze, és hamarosan új kárpátaljai viszonylatok lépnek be a közlekedési rendszerbe.
„Magyarország kiáll Ukrajna szenvedő népe mellett, a politikai kapcsolatok aktuális minőségétől függetlenül” – fogalmazott az államtitkár.
Kifejtette: Magyarországon két iskolában is ukrán nyelven oktatják az ukrán gyermekeket, Kijev megyében pedig néhány hónap múlva felavatnak egy háborús pusztításból újjáépített iskolát. Emellett sebesült ukrán katonákat ápolnak Magyarországon, kiterjedt ösztöndíjprogramot működtetünk Ukrajna számára, több mint 13 ezer, a háború által sújtott ukrán gyermek számára biztosítottak magyarországi táborozási élményt, „és az is beszédes, hogy ma Magyarország Ukrajna legnagyobb villamosáram-ellátója” – sorolta Magyar Levente.
A hírt Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője közölte hivatalos Facebook-oldalán.
„A napirenden a következők szerepeltek: a magyar nemzeti kisebbség mindennapjainak kérdései, a közösség részvétele Ukrajna regionális szintű ellenálló képességi tervének kidolgozásában és végrehajtásában, illetve az orosz narratívák elleni küzdelemben” – olvasható a bejegyzésben.
A közösség köszönetet mondott a hatóságokkal való magas szintű kommunikációért és együttműködésért, a biztonsági intézkedésekért és az infrastruktúrafejlesztési projektekért, amelyek a magyarok által lakott településeken valósulnak meg
– tette hozzá.
Viktor Mikita leszögezte: a magyarok hazafiasan szolgálják az országot, erősek és összetartóak. A közösség képviselői jelenleg a védelmi erők tagjaként harcolnak az ukrán földek felszabadításáért, hősiesen védik az ország függetlenségét, menedéket biztosítanak a menekültek számára, humanitárius missziókat végeznek és még sok más feladatot látnak el.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn közölte, hogy Brüsszel simán oda akarja dobni áldozatnak a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget és a jogait csupán azért, hogy Ukrajnát villámgyorsan, minden feltétel nélkül felvegyék az Európai Unióba.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy ukrán hivatali partnere, aki távolról csatlakozott be a tárgyalás egy részébe, mesterséges problémának minősítette a kárpátaljai magyar nemzeti közösség ügyét – írja az MTI.
Botrányos az is, hogy az európai uniós tagországok egy része felsorakozott az ukrán külügyminiszter álláspontja mögé, s egyes külügyminiszterek már odáig mentek, hogy megkérdőjelezték, hogy nekünk, magyaroknak, a magyar kormánynak van-e jogunk-e egyáltalán megítélni a magyar közösség helyzetét Kárpátalján – fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter szerint Brüsszel „oda akarja dobni áldozatnak a kárpátaljai magyar közösséget és a jogaikat”, csak azért, hogy Ukrajnát mihamarabb felvegyék az Európai Unióba. Leszögezte, hogy Magyarország a leghatározottabban elutasítja ezt, főleg „mindenfajta normálisan elvárható feltétel nélkül”. Kiemelte, hogy azt sem fogadják el, „hogy elvitassák Magyarország jogát abban a tekintetben, hogy kiálljunk a magyar nemzeti közösségek mellett”.
Arra is kitért, miszerint német és osztrák kollégája együtt próbálták kioktatni arról, hogy Kijev milyen jól is teljesített e téren az utóbbi időben, és az országban tiszteletben tartják a magyar kisebbség jogait.
Ezzel szemben az igazság és a valóság az, hogy Ukrajnában tíz éve zajlik a kárpátaljai magyar közösség jogainak szisztematikus megsértése – jegyezte meg a tárcavezető.
A miniszter végezetül hangsúlyozta, hogy szó sem lehet semmifajta előrelépésről az ukrán csatlakozási tárgyalásokon mindaddig, amíg a magyar nemzeti közösség jogait hiánytalanul vissza nem állítják. Továbbá kijelentette „azt pedig, hogy Ukrajna tagja lehet-e majd az Európai Uniónak, majd a magyar emberek eldöntik azon a véleménynyilvánító szavazáson, amelyre hamarosan sor kerül Magyarországon”.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Napirenden voltak a nemzeti kisebbség létfontosságú tevékenységeinek kérdései, részvételük Ukrajna belső győzelmi tervének regionális szintű kialakításában és végrehajtásában.
A magyar közösség vezetői felhívták a figyelmet Volodimir Zelenszkij elnök kárpátaljai látogatásának fontosságára, és megköszönték a lehetőséget, hogy személyesen beszélhettek az államfővel.
„A magyar közösség továbbra is aktívan működik. Képviselői humanitárius kezdeményezéseket valósítanak meg, projekteket támogatnak a nehéz életkörülmények között, dolgoznak a nemzeti közösségekre vonatkozó jogszabályok javításán” – olvashatjuk Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetőjének oldalán.
„Köszönöm a kárpátaljai magyar közösség képviselőinek a konstruktív együttműködést és a támogatást” – tette hozzá.
Magyarország és Ukrajna is érdekelt a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében, közös az erre irányuló szándék, a kormány mindent megtesz ennek érdekében, de elvárja Kijevtől a magyar nemzeti közösség jogainak helyreállítását – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A magyar külügy közleménye szerint a tárcavezető az ukrán kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján először is gratulált Andrij Szibiha kinevezéséhez, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy első külföldi látogatásának helyszínéül Budapestet választotta, még akkor is, ha ez végül időpontegyeztetési problémák miatt nem is jött össze.
Ezt követően megerősítette, hogy Magyarország továbbra is békepárti álláspontot képvisel az ukrajnai háborúban, ugyanis kizárólag a diplomáciai rendezés vethetne véget emberek, családok százezrei, milliói szenvedésének.
„Magyarország minden olyan nemzetközi kezdeményezést támogat, amely a béke elérésének mielőbbi lehetőségét hozza magával, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy ezt a háborút tárgyalásokkal, diplomáciai úton minél előbb le lehessen zárni” – emelte ki.
„Megerősítettem miniszter úrnak azt is, hogy Magyarország addig folytatja a történetének legnagyobb volumenű humanitárius akcióját, amíg arra szükség van, a nehéz helyzetben lévő emberek és családok megsegítésének érdekében” – tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy már meghaladta az 1,4 milliót a szomszédos országból hazánkba érkezett menekültek száma, és 14 855 ukrán gyermek számára biztosítottak lehetőséget nyári táborozásra.
Arra is kitért, hogy a kormány már 66 milliárd forintot fordított az Ukrajnának nyújtott támogatásokra, s ma is több száz olyan iskola és óvoda működik Magyarországon, ahol menekült családok gyerekei tanulnak, illetve Budapesten elkezdte a működését egy két tannyelvű iskola is.
My Website
„Magyarország készen áll arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, ez a részünkről nemcsak egy kommunikációs panel, hanem ez történik is. Már a háború alatt is vettünk és veszünk is részt újjáépítési erőfeszítésekben, vettünk és veszünk is részt oktatási, egészségügyi, illetve közigazgatási intézmények működésének helyreállításához szükséges munkálatokban” – mutatott rá.
Szijjártó Péter aláhúzta Magyarország szerepét az ukrán energiaellátás biztonságához szükséges földgáz- és áramszállításokban.
„Mióta a háború kitört, azóta több mint hárommilliárd köbméternyi földgáz Magyarországon keresztül Ukrajnába szállítására került sor, és a helyzet az, hogy most már június óta Magyarország a legnagyobb villamosenergia-importforrást biztosítja Ukrajna számára. A nyár folyamán az ukrán villamosenergia-import 45 százaléka Magyarországról, Magyarországon keresztül érkezett Ukrajnába” – tudatta.
„Magyarország készen áll a határkeresztező infrastruktúra fejlesztésére. Jó hír, hogy az idei évben egy új határátkelőhelyet tudunk nyitni Nagyhódos és Nagypalád között. Készen állunk a beregsurányi határátkelő kapacitásának növeléséhez szükséges munkák elvégzésére. Készen állunk az új Tisza-híd megépítésére. A kormány pénzügyi támogatásával majd ötvenmilliárd forintból jött létre az a nagy átrakóállomás Fényeslitkénél, ahol évi egymillió konténeregységnek megfelelő árut lehet átpakolni, és ahol évente egy-, illetve hárommillió tonnányi gabona és étolaj átrakására nyílik lehetőség” – sorolta.
„És megerősítettem azt is, hogy továbbra is készen állunk arra, hogy határmenti vállalkozásfejlesztési övezetet hozzunk létre a magyar-ukrán határnál” – hangsúlyozta.
A miniszter végül érintette a vitás ügyeket is, és kijelentette, hogy a magyar–ukrán együttműködésnek, kapcsolatnak a kölcsönös jó szándékra, kölcsönös tiszteletre és kölcsönös jóindulatra kell alapulnia.
„Ezért tisztelettel, de elvárjuk Ukrajnától azt, hogy a magyar nemzeti közösség jogait állítsa helyre az anyanyelvhez való hozzáférés tekintetében, az oktatás, a kultúra, közigazgatás területén” – mondta.
„Erre vonatkozólag tizenegy pontos megoldási javaslatot terjesztettünk Ukrajna kormánya elé. Ennek megvitatására munkacsoportok jöttek létre, amelyek működésének felgyorsításában állapodtunk meg” – fűzte hozzá.
A miniszter arra kérte hivatali partnerét, hogy ahogyan Magyarország is biztosítja az energiaszállítások teljes kapacitását Ukrajnába irányulóan, úgy Kijev is tartózkodjon a jövőben az egyoldalú, hirtelen lépésektől, amelyek veszélybe sodorhatják hazánk ellátását.
„És kértem azt is a miniszter úrtól, hogy az Ukrajnában működő magyar vállalatok esetében ne kerüljön sor negatív diszkriminációra” – közölte.
„A találkozónk arról győzött meg, hogy joggal reménykedhetünk abban, hogy a szándék a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésére kölcsönös, közös, hogy ezen szomszédi kapcsolatok egy idő után jószomszédi kapcsolatokká tudnak alakulni. Magyarország ebben érdekelt, és a magyar kormány részéről mindent meg is teszünk ennek érdekében” – összegzett.
[type] => post
[excerpt] => Magyarország és Ukrajna is érdekelt a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében, közös az erre irányuló szándék, a kormány mindent megtesz ennek érdekében, de elvárja Kijevtől a magyar nemzeti közösség jogainak helyreállítását – közölte Szijjártó Pé...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727725200
[modified] => 1727723411
)
[title] => Szijjártó Péter: Magyarország és Ukrajna is érdekelt a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128216&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128216
[uk] => 128285
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128217
[image] => Array
(
[id] => 128217
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/szijjarto-peter-szibiha.jpg
[original_lng] => 75491
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/szijjarto-peter-szibiha-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/szijjarto-peter-szibiha-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/szijjarto-peter-szibiha-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/szijjarto-peter-szibiha-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/szijjarto-peter-szibiha.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/szijjarto-peter-szibiha.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/szijjarto-peter-szibiha.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727780203:2
[_thumbnail_id] => 128217
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5158
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f9c483f00a394b2b62c165acc72f6c20] =>
Massive Russian missile attack on Ukraine this morning, primarily targeting the energy system. Russia aims to deprive us of energy. Instead, we must deprive it of the means of terror. I reiterate my call for the urgent delivery of 20 NASAMS, HAWK, or IRIS-T air defense systems.
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
Ferenc Viktória szeptember 7-én, európai parlamenti képviselőként első alkalommal látogatott Kárpátaljára. Részt vett a Kárpátaljai Magyar Iskolák Központi Tanévnyitó Ünnepségén Salánkon, majd Beregszászban, a Rákóczi-főiskola Győr termében találkozott megyénk magyar szervezeteinek, egyházainak vezetőivel, valamint a magyar polgármesterekkel. A találkozót, amelyet prof. dr. Csernicskó István, a főiskola rektora moderált, oktatási kérdések, az önkormányzatok helyzete és környezetvédelmi problémák megvitatása jellemezte.
Európai uniós képviselőnk a találkozót követően a sajtónak elmondta: „A Fidesz‒KDNP nemzeti listájának jóvoltából, a KMKSZ támogatásával kárpátaljai képviselőként kerültem be az Európai Parlamentbe, ezért számomra alapvető fontosságú, hogy közvetlen kapcsolatot ápoljak a kárpátaljai magyarság legitim képviselőivel, hogy megismerjem azokat a problémákat, amelyek az ő számukra fontos és megoldandó prioritást jelentő problémák. A mai rendezvény is azért jött lére, hogy találkozzak az általam már ismert és kevésbé ismert vezetőkkel, hogy megtudjam tőlük első kézből azokat a fontos információkat, igényeket, amelyek őket foglalkoztatják. Szó volt az oktatásról, a környezetvédelemről, amely számomra szintén egy fontos prioritás az Európai Parlamentben. Bízom abban, hogy ezekkel az információkkal – amelyek kincset érnek – visszatérve Brüsszelbe, tudok segíteni a kárpátaljai magyarság valós problémáin. Azt gondolom, hogy az Európai Parlament egy nagyszerű hely arra, hogy felhívjuk a figyelmet bizonyos kérdésekre, például a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, igényeire, elvárásaira. A következő öt évben minden bizonnyal napirendre fog kerülni Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata, itt nagyon fontosnak tartom, hogy a koppenhágai kritériumoknak megfelelően, Ukrajna is csak azzal a feltételrendszerrel közelítsen az EU-hoz, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségek lehetőségeit szabályozó törvénykezést rendezi a demokratikus elveknek megfelelően – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselőnk, aki ígéretet tett arra, hogy az állandó kapcsolattartás mellett gyakran hazalátogat majd Kárpátaljára.
A találkozón jelen volt Sin József is, a KMKSZ alelnöke, aki a találkozót értékelve elmondta: „Úgy érzem, nagyon hasznos volt a mai találkozó, a több mint két tucat résztvevő közül mindenki elmondta az elképzeléseit, javaslatait, meglátásait, hogy hogyan látna együttműködési lehetőséget az Európai Parlament képviselőjével. Ferenc Viktória hosszasan, több lapon át jegyezte a felvetett problémákat, kérdéseket, bízok abban, hogy a munkájában majd ezt fel tudja használni. Feladat van bőven és örömmel fogadtuk, hogy a képviselő asszony jelezte, beszáll a kárpátaljai magyarság érdekében folytatott harcba” – fogalmazott a KMKSZ alelnöke.
Beregszászon, a Rákóczi-főiskolán tartotta 34. közgyűlését a KMKSZ. Brenzovics László elnöki beszámolójában hangsúlyozta: a szövetség a rendkívül nehéz körülmények között teszi a dolgát, védi és képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. A KMKSZ az elmúlt 35 évben a magyar kormány olyan partnerévé vált, amellyel közösen sikerült megoldani a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását és boldogulását biztosító gazdasági és szociális kérdéseket. Erről Szili Katalin beszélt a szövetség éves közgyűlésén. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke iránt. Hozzátette: Ukrajna Európába jutásának az egyik feltétele az, hogy az itt élő közösségek visszakapják a korábban elvett jogaikat. Számunkra az a legfontosabb, hogy azok a jogok, amik egyébként 2015 előtt is léteztek, biztosítottak legyenek ma is azért, hogy az itt élő nemzeti kisebbségi közösségek az önazonosságukat meg tudják őrizni. Ezért is fontos számunkra, hogy olyan európai parlamenti képviselőink legyenek, és Európából is olyanok kerüljenek be, akik hisznek a nemzetek Európájában és abban, hogy minden ország szuverénen dönthet a saját sorsáról. A KMKSZ 34. közgyűléséről készült részletes beszámolónkat holnapi műsorunkban tekinthetik meg.
