A nemzeti kisebbségek kérdésének megoldása a hosszú távú béke és stabilitás záloga – jelentette ki Szili Katalin, Magyarország miniszterelnöki megbízottja az MTI-nek nyilatkozva vasárnap, miután előadást tartott a felvidéki Fábry Zoltán Közéleti és Irodalmi Napok elnevezésű rendezvénysorozaton.
A miniszterelnöki megbízott „A stószi remete és a nemzet” címmel tartott előadást a legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok szervezte rendezvényen, a Fábry Zoltán közéleti és irodalmi napokon, amelyet a felvidéki magyar irodalom és közélet egyik legjelentősebb alakja születésének 125. évfordulója alkalmából tartottak meg.
Szili Katalin előadásában a felvidéki magyar írónak a kisebbségi léttel kapcsolatos írásaiban tett megállapításai aktualitásáról beszélt.
Kifejtette: Fábry az európai egységesülésben látta az egyenlőség és a szolidaritás teljes megvalósulását, ám az elmúlt 18 esztendő bebizonyította, hogy Brüsszel az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésével nem kíván foglalkozni.
A miniszterelnöki megbízott rámutatott: Brüsszel ehelyett az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését teljes egészében az egyes tagországok belügyének tekinti, holott jól látható, hogy csak a kisebbségek kérdésének megoldása lehet a záloga a hosszú távú béke és stabilitás megteremtésének.
Szili Katalin kijelentette: „egy új típusú – a XX. századot meghaladó – a Kárpát-medencei országokat felölelő szoros kooperációval lehet egy új prosperáló súlypontot teremteni Európában”.
Magyarország kormánya össznemzetben gondolkodik, amikor döntéseket hoz – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken a Tolna megyei Tengelicen.
Potápi Árpád János a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának kétnapos, jubileumi konferenciáján hozzátette: meg kell becsülni azt a helyzetet, amelyben most vagyunk, hiszen a magyar történelemben nem volt az elmúlt 10-12 évhez hasonló, szerencsés időszak, amely ennyi fejlődést hozott volna Magyarországon, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában élő magyarság számára.
„A határon túli magyar világban számunkra nem a szembenállás szítása a legfontosabb, hanem a nemzeti összetartozás megerősítése” – jelentette ki.
Azt mondta, az újságíró feladatai közé tartozik, hogy ne csak tájékoztasson, a közvéleményt befolyásolja, hanem „lehetőleg normális irányba terelje a világot”.
Közölte, nem igaz az, hogy a határon túli magyarok támogatása „kidobott pénz lenne”, mivel a határon túli gazdasági támogatások a magyar nemzetgazdaságot erősítik, és adók formájában is jelentkeznek. A kulturális támogatásokkal azokat segítik, akiknek szüleik, nagyszüleik Magyarországot védték; „az, hogy magyarokként itt élünk a Kárpát-medencében, nekik is köszönhető” – fogalmazott.
„Reméljük, hogy tovább tudjuk vinni a közös munkát, közös a felelősségünk abban, hogy a nemzeti jövője 2022-től hogyan alakul” – mondta az államtitkár.
A 2005-ben létrehozott konvenció – 2020-ban a járványhelyzet miatt elhalasztott – 15 éves jubileumi konferenciáján Klemm József és Léphaft Pál társelnökök a szervezet éves díját Potápi Árpád Jánosnak adták át. A díjat azoknak ítélik oda, akik sokat tettek azért, hogy „a magyar nyelvű és szellemiségű tájékoztatás az egész Kárpát-medencében elfogadott legyen”.
Klemm József az MTI-nek elmondta, a tengelici tanácskozásra, amelynek témája a külhoni magyar újságírás helyzete, a Mura-vidék kivételével minden határon túli régióból érkeztek magyar újságírók, akik „felvállalják azt, hogy a magyar közösség érdekét szolgálják amellett, hogy szakmailag minél magasabb szintet képviselnek”.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) döntése értelmében 2021 a nemzeti újrakezdés éve – olvasható a magyar Miniszterelnökség kiadott közleményében.
Mint írják: a tematikus év keretében a 2010 óta rendszerszinten felépített nemzetpolitikai programok megújult formában, új elemekkel bővülve folytatódnak az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a család, a gazdaság, az egyház, a sport és az egészségügy területén. Az elmúlt évek nemzetpolitikai döntéseinek és programjainak köszönhetően ma egységesebb és egyre erősebb a magyarság, a kormány pedig a koronavírus-járvány alatt is tovább dolgozik a magyar–magyar kapcsolatok erősítésén. Az elmúlt évek során a nemzetpolitikai programok és támogatások révén 3000 külhoni magyar intézmény és szervezet programjai váltak évről évre fenntarthatóvá.
A nemzetpolitikai célú források összegét 2010 óta megtízszereztük, a támogatások, programok minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében. A diaszpórában élő magyar közösség tagjaival is szorosra fűztük kapcsolatunkat. A nemzet határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos – írják a közleményben.
2021-ben is folytatódik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása, amelynek keretében a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság 83 nemzeti jelentőségű intézményt, 12 nemzeti jelentőségű programot, a programokon belül pedig további 170 intézmény és szervezet programjainak fenntartható működését biztosítja.
Folytatódik a Határtalanul program
Minden külhoni régióban folytatjuk az óvodák, iskolák, kollégiumok felújítását és újak kialakítását. Mintegy 1000 településen sikerült megtartanunk, illetve növelnünk a magyar oktatásban részt vevők számát a külhonban, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében több mint 140 új óvoda és bölcsőde jön létre, valamint több mint 700 intézmény újul meg szerte a Kárpát-medencében – írja a magyar Miniszterelnökség.
Folytatódik a Határtalanul program, amellyel már közel 400 ezer magyarországi iskolás juthatott el, illetve juthat el valamelyik külhoni régióba. A járványhelyzetre való tekintettel lehetőséget biztosítunk a tavalyi évben elmaradt osztálykirándulások idei évben történő megvalósítására – teszik hozzá. Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér erősítése jegyében bővítik a külhoni magyar vállalkozók támogatását célzó mentorprogramot, amelyet a Vajdaság után a többi külhoni régióra is kiterjesztenek, valamint az idei évben is megrendezik a külhoni magyar vállalkozók találkozóját. Folytatódnak a kulturális, közösségépítő tevékenységet támogató programok, amelyekkel az elmúlt 10 évben a határon túli magyarlakta települések 60%-ára jutott támogatás, ahol a külhoni magyar népesség 85%-a él.
Különböző támogatásokkal segítenek
A magyar Miniszterelnökség felhívja a figyelmet arra, hogy 2021-ben is meghirdetik a diaszpórában élő magyarság identitásának erősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Programot (KCSP) és a szórványban élő magyarságot segítő Petőfi Sándor Programot (PSP), amelyek keretében 2013 óta több száz ösztöndíjas segítette a külhoni magyar közösségeket szerte a világon. Idén is folytatódik a Kárpát-medencei testvértelepülési program, amellyel 2015 óta több, mint 1200 magyarországi és külhoni magyar település kapcsolatának kialakításához és megerősítéséhez járultak hozzá. A közleményben kiemelik, hogy folytatódnak az egyházi és sporttámogatások. 2010 és 2020 között 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg, illetve épült, valamint számos sportfejlesztés, kiemelt sportrendezvény valósult meg határon túl, amelyek az idei évben is folytatódnak. A járványhelyzetben egyértelművé vált, hogy a nemzetpolitika által működtetett programok nélkülözhetetlenek a magyar–magyar kapcsolatok fenntartásában.
Célunk, hogy megőrizzük és tovább erősítsük a már meglévő kapcsolatokat, valamint tovább építsük a kapcsolatokat azokkal a külhoni magyar közösségekkel, akiket 2020-ban az online tér adta lehetőségeken keresztül sikerült elérnünk – fogalmaznak a közleményben.
A külhoni magyar közösségek és vállalkozók támogatása nem csupán magyar érdekeket szolgál, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődését is elősegíti – mondta Kövér László a magyar Országgyűlés elnöke Az üzlet című internetes lapban szombaton megjelent interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy a munkaerőhiány megoldására korlátozott mértékben és kontrollált módon a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem „ördögtől való”, de ez nem vezethet tömeges bevándorláshoz, végső soron csak is a demográfiai fordulat hozhat megoldást.
A magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a külhoni magyar
közösségek megőrzéséhez a magyar intézményrendszer megtartásán túl abban is
segítséget kell nyújtani, hogy a magyarlakta térségek a fiatal generációk
számára is élhető hellyé váljanak, azaz legyen munkahely, óvoda, magyar
támogató szakmai környezet, közösségi lehetőségek.
„Ezzel nem csupán magyar érdekeket szolgálunk, hanem az
egységes Kárpát-medence fejlődése érdekében cselekszünk” – jelentette ki Kövér
László, hozzátéve, hogy jelenleg Kárpátalja esetében azért kell harcolni, hogy
az ott élő magyarság egyáltalán megtarthassa korábban megszerzett jogait.
Ezzel kapcsolatban megerősítette: amíg a nemzeti kisebbségek
jogainak helyreállítása nem történik meg Ukrajnában, Magyarország a nemzetközi
fórumok előtt minden ukrán kezdeményezést blokkolni fog, így például Ukrajna
NATO-tagságát.
A házelnök úgy értékelt: Magyarország az egységes
Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtésében kifejezetten jó eredményeket ért
el az elmúlt években. Elmondta: a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési
Programnak köszönhetően már több mint 50 ezer vállalkozásfejlesztési projekt
valósult meg a határon túl, amelyek összesen több mint 200 milliárd forintnyi
fejlesztést generáltak. Emellett – folytatta – a Nemzetpolitikai Államtitkárság
gazdaságfejlesztési programjai révén a vállalkozók szakmai támogatása terén is
kiemelkedő sikereket értek el.
Kövér László hangsúlyozta: a külhoni vállalkozók
támogatásával a magyar vállalkozók is nyernek, hiszen nem csupán az a cél, hogy
megerősítsék a külhoni magyar vállalkozói réteget, hanem hogy összekapcsolják a
magyarországi és a szomszédos országok vállalkozói körét. A támogatások
hasznosulásáról szólva hozzátette: 1 forint külhonban elköltött
gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence
gazdasági teljesítményét.
A házelnök a diaszpóra támogatásával kapcsolatban
megerősítette: Magyarország a nagyvilágban élő magyarságra egyértelműen
erőforrásként tekint. Kitért arra is: számos támogatási program működik annak
érdekében, hogy a világ különböző pontjain működő magyar élettereket, a
diaszpórában fellelhető magyar értékeket megtartsák, és még erőteljesebben
bekapcsolják a „magyar nemzet érhálózatába”.
„Minden magyar siker – legyen akár sport, a kultúra vagy
éppen a gazdaság terén elért siker – minket erősít. A külhoni magyarság
teljesítménye a magyar nemzet összteljesítményének őrzött öröksége az egységes
magyar kultúra része. Bárhol éljen egy magyar a világban, az ő tevékenysége
nemzetünk hírnevét öregbíti” – fogalmazott.
Kövér László a magyarországi és a külhoni magyar szakemberek
kivándorlásáról szólva elmondta: az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően
egyre többen térnek vissza szülőföldjükre, és nemzetközi tapasztalattal a hátuk
mögött vágnak bele saját vállalkozásuk építésébe.
A magyarországi munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésre
válaszolva a házelnök kiemelte: az elmúlt évtizedben 54,9 százalékról 70,3
százalékra növelte Magyarország a foglalkoztatási rátát, és a több mint 4 és
fél millió munkában állóval a rendszerváltoztatás óta eltelt időt tekintve
rekordot ért el.
Ugyanakkor rámutatott: Csehországban például ez az adat
2018-ban csaknem 75 százalék volt, így nemzetközi összehasonlításban
Magyarországnak vannak még tartalékai.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: Magyarország
olyan adópolitikát folytat, amely nem bünteti, hanem ösztönzi a
nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, emellett az utóbbi évek példátlanul
tartós és jelentős dinamikájú jövedelem-emelkedésének eredményeképpen tavaly
már többen települtek haza a külföldön szerencsét próbálók közül, mint ahányan
kiköltöztek. Hozzátette: komoly eredményt értek el a közmunkások
munkaerő-piacra történő bevezetésében, a szakképzés reformja pedig abban
segíthet, hogy az európai összevetésben jónak mondható fiatalkori
munkanélküliségi ráta tovább javuljon.
Kövér László szerint korlátozott mértékben és kontrollált módon a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem „ördögtől való”, ugyanakkor kijelentette: „változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy mindez nem vezethet tömeges bevándorláshoz”.
Úgy vélte: a vállalkozások technológiai felzárkózása,
versenyképességének javulása, a digitalizációban rejlő lehetőségek a
munkaerő-szükséglet oldaláról csökkenthetik a feszültséget, de mindent
egybevetve végső soron csakis a demográfiai fordulat hozhat megoldást.
„Csak életerős, egészséges korfával rendelkező társadalmak
képesek hosszú távon is válaszolni a kihívásokra” – mondta.