Mark Carney kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok elvesztette országa megbízható gazdasági partnerének státuszát, írta a The New York Times.
Ottawában tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett kereskedelmi vámok arra kényszerítik Kanadát, hogy komolyan gondolja át saját gazdasági stratégiáját, és aktívabban keressen alternatív partnereket.
„Egyértelmű, hogy az Egyesült Államok már nem megbízható partner”, hangsúlyozta Carney, megjegyezve, hogy két ország közötti kapcsolatok jelentősen megváltoztak.
A kormányfő hozzátette, Kanadának gyorsan ki kell bővítenie a kereskedelmi kapcsolatait más országokkal.
Carney elmondta, hogy a közeljövőben tárgyalni kíván Donald Trumppal, és azt is megjegyezte, hogy a kanadai szakminiszterek már tervezik az egyeztetést amerikai kollégáikkal.
Ezenkívül bejelentette Kanada azon szándékát, hogy válaszul vámokat vet ki az Egyesült Államokkal szemben. Végleges döntés ezek bevezetéséről azonban csak április 2-a után születik meg, ekkor lépnek életbe az amerikai vámtarifák. A miniszterelnök szerint Kanada először elemezni fogja az amerikai kereskedelmi döntéseket, mielőtt konkrét erre vonatkozó lépéseket tenne.
Az amerikai elnök sokkal durvább vámokat vezet be, ha Brüsszel és Ottawa együttműködik. Trump április 2-től tervezi igazán kiterjeszteni a vámokat.
Keményen megfenyegette az Európai Uniót és Kanadát Donald Trump amerikai elnök, amennyiben azok együttműködnek, hogy gazdasági károkat okozzanak az Egyesült Államoknak.
A saját közösségi oldalán, a Truth Socialon közzétett bejegyzése szerint ebben az esetben sokkal nagyobb vámokat vezet be az EU és Kanada ellen, mint amit eredetileg tervezett. Trump április 2-től készül széleskörű vámok bevezetésére, amelyről az első rendeletet már alá is írta szerdán. Ez az autókra és teherautókra vetett ki 25 százalékos vámot április 2-től. A Bloomberg információi szerint más szektorális vámok bevezetése is előkészítés alatt van, amelyek többek között a faipari termékeket, a félvezetőket és a gyógyszereket érinthetik.
A vámok már Trump kampányában is nagy szerepet kaptak
Trump már a kampány során is széleskörű vámok bevezetését ígérte, és hivatalba lépése óta Kanada, Mexikó és Kína is a célkeresztjébe került, igaz, egyes, Amerika és szomszédai közötti szabadkereskedelmi egyezmény által lefedett termékek mentességet kaptak, szintén április 2-ig. Életbe léptek viszont már a kiindulási országtól függetlenül az acél- és alumíniumimportra kivetett vámok.
Miután az EU kereskedelmi biztosa, Maros Sefcovic és Ursula von der Leyen bizottsági elnök kabinetfőnöke a héten találkozott Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszterrel, Jamieson Greer kereskedelmi megbízottal és a Nemzeti Gazdasági Tanács élén álló Kevin Hassettel, hogy megvitassák a kereskedelmi kérdéseket, az unió két számjegyű vámokra számít, valamint arra, hogy a vámok az egész EU-t érintik és azok nem fognak tagállamonként különbözni. Ugyanakkor szerdán Trump arról beszélt, hogy az április 2-án életbe lépő vámok enyhébbek lehetnek a vártnál, és sokan meg fogak lepődni.
A mostani fenyegetés azután érkezik, hogy Mark Carney új kanadai miniszterelnök első külföldi útján nem Washingtonba, hanem Londonba és Párizsba látogatott.
Előrehozott választásokat jelentett be április 28-ra Mark Carney kanadai miniszterelnök vasárnap mondván, hogy erősebb mandátumra lesz szüksége az amerikai vámintézkedések jelentette fenyegetésekkel szemben, írja az MTI.
„Napjaink legjelentősebb válságával vagyunk kénytelenek szembesülni Trump elnök indokolatlan kereskedelmi intézkedései és a szuverenitásunk elleni fenyegetései miatt” – hangsúlyozta Carney miután Donald Trump amerikai elnök az utóbbi hetekben többször is kijelentette, hogy Kanadának az Egyesült Államok 51. tagállamává kellene válnia. Trump – aki vámokat is kivetett a kanadai termékekre – egyik legutóbbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a két ország határa mesterséges választóvonal, amelyet ideje felszámolni.
„Még annyi mindent meg kell tenni Kanada biztonsága végett. Be kell fektetni Kanadába, építeni és egyesíteni kell Kanadát. Ezért kérek erős mandátumot a kanadaiaktól. Épp most kértem a főkormányzót a parlament feloszlatására és választások kiírására április 28-ra és ő beleegyezett ebbe” – mondta a kormányfő újságíróknak nyilatkozva miután Mary Simon főkormányzó, III. Károly brit uralkodó képviselője jóváhagyta az előrehozott választások iránti kérését.
Az egykori brit jegybankelnököt, miniszterelnöki gazdasági tanácsadót március 9-én választottak meg a Liberális Párt elnökének a januárban lemondott, a pártot és az országot 10 éven át vezető Justin Trudeau helyére. A soron következő választást ugyan eredetileg október 20-án tartották volna. Közvélemény-kutatások a Liberális Párt január óta megnövekedett népszerűségét, és némi előnyét mutatják az ellenzéki konzervatívokkal szemben.
A NATO arra készül, hogy felszólítja európai szövetségeseit és Kanadát, hogy a következő években körülbelül 30%-kal növeljék fegyver- és technikai készleteiket. Ezt a Bloomberg jelentette egy magas rangú NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Az új katonai célokat jelenleg vitatják, és várhatóan júniusra, a brüsszeli védelmi miniszterek találkozójára véglegesen elfogadják.
A várakozások szerint ezen célok elérése jelentős pénzügyi erőfeszítéseket igényel majd a legtöbb európai szövetségestől és Kanadától, míg az Egyesült Államok már rendelkezik a szükséges fegyverzetekkel.
Ezek az intézkedések az orosz fenyegetettség mellett összefüggnek Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének törekvésével, hogy a védelmi terhet nagyobb mértékben áthárítsa a szövetségesekre. Ezen kívül Trump többször is kritizálta a NATO partnereit, hogy nem megfelelően finanszírozzák a védelmet, és követelte, hogy növeljék a védelmi kiadásokat a GDP 5%-ára, ami rendkívül valószínűtlen célnak tűnik.
A NATO egyik forrása szerint az új standardok végrehajtása 5 és 15 év között időt vehet igénybe, és segíthet erősebb európai és kanadai erők létrehozásában, amelyek kevésbé fognak függni az Egyesült Államoktól.
A prioritások közé tartoznak a légvédelem, a nagy hatótávolságú csapásmérés, a logisztika, a kommunikációk és a szárazföldi csapatok mobilitása. Tervbe van véve a fegyver- és alkatrészkészletek növelése is.
Mark Carney kanadai miniszterelnök úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnöknek fel kellene hagynia a „becsmérlő megjegyzésekkel” Ottawával kapcsolatban, mielőtt az országok vezetői találkozhatnának, és elkezdenék a „komoly tárgyalásokat” a kapcsolatok jövőjéről, idézte a politikust a Reuters.
Az újságírók emlékeztettek arra, hogy Trump 25%-os vámot vetett ki a kanadai acélra és alumíniumra, és április 2-tól nagyszabású vámokkal fenyegetőzik az ország összes termékét illetően. Az amerikai elnök Kanada annektálásával kapcsolatos fenyegetéseiben gazdasági kényszerrel fenyegetőzött, és azt sugallta, hogy a két ország közötti határ egy „kitalált vonal”.
„Már kifejeztük aggodalmainkat ezekkel a megjegyzésekkel kapcsolatban. Azok tiszteletlenek, ártalmasak, meg kell szűnniük addig, mielőtt leülnénk a tárgyalóasztalhoz az Egyesült Államokkal a szélesebb körű partnerségünkről”, kommentálta Carney.
A politikus kijelentette, Kanada átfogóbb megbeszélésekre és tárgyalásokra törekszik a szomszédjával való átfogó kereskedelmi és biztonsági kapcsolatokról.
„Amikor az Egyesült Államok készen áll erre a beszélgetésre, örömmel ülünk a tárgyalóasztalhoz”, mondta.
A múlt héten az esküt letevő Carney még nem beszélt Trumppal, az amerikai elnök pedig még nem kommentálta kinevezését.
Portugália után még egy ország dönthet úgy Donald Trump politikája miatt, hogy nem vesz több vadászrepülőt az Egyesült Államoktól. Bill Blair kanadai védelmi miniszter pénteken azt nyilatkozta, hogy az új kabinet aktívan vizsgálja az amerikai gyártású F–35-ös lopakodók lehetséges alternatíváit, és tárgyalásokat folytat rivális repülőgépgyártókkal – számolt be a CBC.
A bejelentés kevésbé meglepő annak tükrében, hogy Kanadának több nyilvános konfliktusa volt már Trump-kormányzattal a vám- és annektálási fenyegetések, illetve konkrét lépések miatt, amelyeket az amerikai elnök januári hatalomra kerülése óta rendszeresen tesz. Március 12-én léptek életbe a 25 százalékos amerikai vámok egyes kanadai termékekkel szemben, és az elnök rendszeresen szóba hozza, hogy az ország jobban járna, ha inkább az USA 51. tagállama lenne.
A helyi sajtó szerint a kanadaiak között egyre többen támogatják a 19 milliárd dolláros beszerzés leállítását, és azt, hogy az Egyesült Államokban gyártott és karbantartott repülőgépek helyett máshonnan szerezzenek be vadászgépeket. A szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államoktól szereznék be az eszközöket, még a liberális kormány írta 2023 júniusában. A szállító Lockheed Martin hadiipari óriáscég, amelytől eredetileg 88 darab F–35-öst rendelt Kanada. Ebből már ki is fizették az első 16 darabot, ezek a tervek szerint jövő év elején érkeznek. A maradék 72 darab megvásárlása azonban most kérdésessé vált.
Blair pénteki nyilatkozata alapján lehet, hogy az új flotta többi része inkább európai beszállítóktól jönne, szóba jön például a svéd gyártmányú Saab Gripen, amely a második helyen végzett a korábbi megállapodást megelőző versenyeztetéskor. „A miniszterelnök megkért, hogy menjek, és vizsgáljam meg ezeket a dolgokat, és folytassak megbeszéléseket más forrásokkal, különösen ott, ahol esetleg lehetőség van arra, hogy ezeket a vadászgépeket Kanadában szereljük össze” – mondta Blair.
A héten derült ki, hogy Portugália mégsem vásárol amerikai gyártmányú F–35-ös vadászbombázókat. Bár az ország légiereje azt javasolta, hogy ilyen típusra váltsák le a meglévő F–16-osaikat, a védelmi miniszter szerint az ilyen döntések meghozatalakor figyelembe kell venniük a „szövetségeseik kiszámíthatóságát” is. Ez az egyik első példa arra, hogy az amerikai elnök meghiúsított egy potenciálisan jövedelmező fegyverüzletet.
Kanada új miniszterelnöke, Mark Carney határozottan elutasította Donald Trump felvetését, miszerint az északi szomszéd az Egyesült Államok 51. tagállamává válhatna. A volt jegybankár egyértelművé tette: országa soha, semmilyen formában nem lesz az USA része – írta meg a The Guardian.
„Egyértelmű voltam. A mögöttem álló miniszterek is mind egyértelműek voltak, amikor erről kérdezték őket” – jelentette ki Mark Carney pénteken Ottawában, nem sokkal hivatalba lépése után. A Liberális Párt tagjaként, valamint a Bank of Canada és a Bank of England korábbi vezetőjeként ismert politikus hangsúlyozta: „Soha, semmilyen formában nem leszünk az Egyesült Államok része. Amerika nem Kanada.”
Carney Marco Rubio amerikai külügyminiszter azon kijelentésére is reagált, miszerint Kanada jobban járna, ha amerikai tagállammá válna. „Ez őrültség. Ennyit lehet erre mondani” – fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor hozzátette, hogy várja a Trumppal való egyeztetést, és tiszteletben tartják az Egyesült Államokat és annak elnökét.
Carney hangsúlyozta, hogy Kanada önálló ország, saját döntéshozatallal. „Nézzenek a mögöttem álló kabinetre. Ilyen kabinet Amerikában nem létezik. Mi alapvetően más ország vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy sem a kanadai természet, sem a gazdaság nem indokolja az egyesülést.
Az új miniszterelnök kiemelte, hogy országuk a saját útját járja, és saját népének érdekeit tartja szem előtt.
Mark Carney, a Liberális Párt frissen megválasztott vezetője pénteken letette hivatali esküjét Kanada miniszterelnökeként. A politikus korábban a Bank of Canada, az ország központi bankjának volt az első embere. A BBCszerint pénzügyi tapasztalatai hasznosak lehetnek a Donald Trumppal folytatandó kereskedelmi tárgyalásokon.
Az eskü letételén részt vett Mary Simon főkormányzó, ezzel hivatalosan is véget ért Justin Trudeau elnöksége. Ugyanakkor Mark Carney rövidesen dönthet arról, hogy előrehozza-e az októberre tervezett szövetségi választásokat Kanadában.
A Liberális Párt vezetője ígéretet tett arra, hogy fenntartja az amerikai árukra kivetett vámokat mindaddig, amíg Donald Trump vissza nem vonja a Kanadára kiszabott 50 százalékos tarifát. Mark Carney vasárnapi beszédében kijelentette, hogy „nem hagyhatjuk, hogy sikerrel járjon”.
Hozzátette, hogy amíg az amerikaiak „nem mutatnak nekünk tiszteletet”, addig maradnak az amerikai importárukra kivetett vámok. „Túljutunk a sokkon, de soha ne felejtsük el a tanulságot: vigyáznunk kell magunkra és egymásra. Össze kell fognunk az előttünk álló nehéz napokban” – jelentette ki Mark Carney.
Több mint 20 milliárd dolláros viszontvámokat vetett ki Kanada az amerikai termékekre, válaszul Trump kanadai acél- és alumíniumimportot terhelő 25 százalékos vámjaira. A kanadai vámok éjfélkor lépnek életbe.
Kanada 20,7 milliárd amerikai dolláros büntetővámot vetett ki az amerikai termékekre, válaszul a Trump által a kanadai acél- és alumíniumimportra kivetett 25 százalékos vámtarifákra – írja az AP News. Dominic LeBlanc kanadai pénzügyminiszter szerint igazságtalanul célozzák meg a büntetőintézkedésekkel az „ikonikus acél- és alumíniumipart”.
A kanadai viszontvámok éjfélkor lépnek életbe, és olyan termékekre vonatkoznak, mint a szerszámok, számítógépek és szerverek, kijelzőmonitorok, vízmelegítők, sportfelszerelések és öntöttvas termékek.
„Úgy tűnik, hogy ebben az indokolatlan kereskedelmi háborúban az egyetlen állandó dolog az Trump elnök szavai országunk gazdasági kényszerrel történő annektálásáról” – mondta Mélanie Joly külügyminiszter.
Hónapokig tartó, nagy tétekkel járó verseny után Mark Carney átvette a pozíciót Kanada lemondott miniszterelnökétől, Justin Trudeautól, és a Kanadai Liberális Párt új vezetője lett. Carney vezetésével a liberálisok várhatóan a következő szövetségi választásokon mérik össze erejüket a konzervatívokkal.
A volt jegybankár és pénzügyi szakember nemcsak a kanadai belpolitikát kívánja megreformálni, hanem határozottan fellép az Egyesült Államokkal szemben is, amely szerinte folyamatosan tiszteletlenül bánik Kanadával – írta a CNN.
A kormányzó Kanadai Liberális Párt élére azért választottak új vezetőt, mert Kanada kormányfője, Justin Trudeau január 6-án mind a miniszterelnöki, mind a pártelnöki tisztségéről lemondott. Mark Carneyt most ugyan csak a kormányzó párt élére választották meg vezetőnek, de a pártelnöki tisztségből kifolyólag várhatóan ő lesz az ország következő miniszterelnöke is – legalábbis a következő, idén októberben esedékes választásig.
Mark Carney kampányának középpontjában a tiszta energia, a klímapolitika és Kanada gazdasági függetlensége áll. Hiszen, mint hangsúlyozza, Kanada hatalmas lehetőségekkel bír a kritikus ásványi anyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság terén, ezért egyik legfőbb célja, hogy segítségével gazdasági jólétet hozzon Kanadába.
Kanada vezető szerepet tölt be a tiszta energia területén, hiszen az alacsony szén-dioxid-kibocsátás elősegíti, hogy az ország versenyképesebb legyen. Carney azt javasolta, hogy a szén-dioxid-adó pénzügyi terheit a fogyasztókról a nagyvállalatokra helyezzék át. Vezetése alatt a kanadai fogyasztók és kisvállalkozások üzemanyagára fizetett adót felváltanák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó ösztönzőkkel.
Donald Trumppal is vállalja a konfrontációt
A 2008-as pénzügyi válság alatt Mark Carney kulcsszerepet játszott a kormány adósságkezelésében, hiszen ő segítette Nagy-Britanniát a Brexit gazdasági kihívásainak kezelésében, most pedig Kanada gazdasági jólétét kívánja biztosítani, miközben Trump vámháborúja egyre inkább fenyegeti az országot.
Az Egyesült Államokkal való az utóbbi időben vált feszültebbé. Donald Trump amerikai elnök többször is Kanadát hibáztatta az Egyesült Államokba irányuló illegális bevándorlásért. Az Egyesült Államok elnöke azzal fenyegetőzött, hogy Kanadát 51. állammá változtatja, továbbá meredek vámokat vet ki a kanadai importra, ami a Fehér Ház szerint szükséges ahhoz, hogy megállítsák a fentanil határait átlépő áramlását.
Carney azonban világossá tette, hogy Kanada nem fog meghajolni az amerikai nyomás előtt. „Büszke, független nemzet vagyunk. Nem fogunk meghátrálni az Egyesült Államok fenyegetései előtt” – nyilatkozta a CNN-nek. Az amerikai vámtarifák múlt hónapi bejelentése óta Carney szószólója volt a dollárt-dollárért jellegű megtorló vámoknak.
„A kereskedelemben és a jégkorongban is Kanada fog nyerni” – jelentette ki a Kanadai Liberális Párt új vezetője.
A politikai csatatéren Carney legnagyobb ellenfele Pierre Poilievre, a konzervatívok vezetője – aki korábban Trump-szimpatizánsként volt ismert, most azonban mégis próbál távolságot tartani az amerikai elnöktől –, ám Carney szerint a konzervatívok még mindig Trump árnyékában politizálnak.
„Kanada nem fog térdre rogyni sem az USA, sem a konzervatívok előtt” – jelentette ki Mark Carney.
A közelgő választások sorsdöntőek lehetnek, ugyanis Carney és Poilievre harca nem csupán egy politikai párbaj, hanem egy vízválasztó pillanat Kanada jövője szempontjából.