Thaiföld kormánya kijelentette, több thai katona halt meg taposóaknák miatt a Sisaket tartománybeli határszakaszon. Thaiföld bejelentette, hogy felfüggeszti a Kambodzsával kötött békemegállapodást a vitatott határszakasz miatt, mindössze két héttel azután, hogy Donald Trump amerikai elnök jelenlétében aláírták, számolt be a BBC hétfőn, november 10-én.
Thaiföld azután tette a bejelentést, hogy katonái megsérültek egy taposóakna robbanása során a kambodzsai határ közelében, Sisaket tartományban.
Kambodzsa eközben azt válaszolta, hogy továbbra is elkötelezett a békemegállapodás mellett.
A két fél közötti határkonfliktus több mint egy évszázada tart, mióta a határt létrehozták Kambodzsa francia megszállása után. A vita az évek során számos összecsapáshoz vezetett, amelyek közül a legutóbbi júliusban több mint 40 ember halálát okozta.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy Kambodzsa és Thaiföld le akarja állítani a harcokat. Az amerikai elnök utalt arra, hogy telefonos diplomáciája működött. A Fehér Ház vezetőjének felhívása után a felek megállapodtak a tárgyalásokban.
Októberben Thaiföld és Kambodzsa békemegállapodást írt alá egy malajziai ünnepségen, amelyen az Egyesült Államok elnöke is részt vett. Az országok megállapodtak abban, hogy kivonják nehézfegyvereiket a vitatott régióból, és ideiglenes megfigyelőcsoportot hoznak létre a terület megfigyelésére. A következő lépés a Thaiföldön fogva tartott 18 kambodzsai katona szabadon bocsátása volt.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke részt vett a Thaiföld és Kambodzsa közötti békemegállapodás aláírási ünnepségén október 26-án, vasárnap, számolt be a CNN.
Hun Szen kambodzsai miniszterelnök és Anutin Charnvirakul thai miniszterelnök, Trump és Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök mellett a színpadon megtartott ünnepségen írták alá a megállapodást, az Egyesült Államok zászlaja és a „békét hozva” felirat látható a háttérben.
A két ország közötti határzónában kialakult feszültség júliusban ötnapos konfliktussá fajult, amelyben több tucat civil halt meg, és több százezer ember kényszerült otthona elhagyására.
Trumpnak magának tulajdonította az érdemet az ázsiai nemzetek közötti konfliktus megoldását illetően.
A Malajzia közvetítésével létrejött kezdeti tűzszünetet július 28-án írták alá, miután az Egyesült Államok elnöke telefonon beszélt mindkét fél vezetőivel, és figyelmeztette őket, hogy egyik féllel sem köt kereskedelmi megállapodásokat, ha a konfliktus folytatódik.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Thaiföld és Kambodzsa vezetői vasárnap Kuala Lumpurban aláírták a tűzszüneti megállapodást Donald Trump amerikai elnök jelenlétében, aki júliusban közvetített a két ország közötti ötnapos véres határvillongás leállítása érdekében.
A megállapodást röviddel azután írták alá, hogy Donald Trump megérkezett ázsiai körútja első állomására, Kuala Lumpurba, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozójára.
A megállapodás azt a három hónappal korábbi tűzszünetet érvényesíti, amely Trump közreműködésével jött létre, aki telefonon felhívta a két ország akkori vezetőit, és felszólította őket az ellenségeskedések beszüntetésére, ha nem akarják kockáztatni az Egyesült Államokkal folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokat.
A megállapodást Hun Manet kambodzsai és Anutin Csarnvirakul thaiföldi miniszterelnök, valamint Donald Trump látta el kézjegyével:
HISTORIC PEACE BETWEEN THAILAND & CAMBODIA.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Kambodzsa és Thaiföld júliusban öt napon át állt harcban egymással a határon szárazföldi csapatok, tüzérség és a légierő bevetésével. A konfliktusban legkevesebb negyvenhárman haltak meg és több mint háromszázezer polgári személyt evakuáltak. A felek között a közös határ egyes szakaszai miatt volt nézetkülönbség.
A vasárnap aláírt megállapodás nem békeszerződés, csak a tűzszünetről rendelkezik.
A közvetítésben részt vevő Malajziának, az ASEAN soros elnökének miniszterelnöke, Mohamad Haszan közölte, hogy a megállapodás értelmében regionális megfigyelőket vonultatnak fel a vitatott határövezetekben. A két országnak ki kell vonnia a nehézfegyvereket az érintett övezetekből, és egy újabb szakaszban aknamentesíteniük kell a határvonalat – tette hozzá a külügyminiszter.
Trump Kuala Lumpurból Japánba és Dél-Koreába utazik tovább. Csütörtökön Dél-Koreában a tervek szerint találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akivel a két ország közötti gazdasági vitáról tárgyal.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Kambodzsa az amerikai elnököt jelöli majd a Nobel-békedíjra, miután segített az országnak tűzszüneti megállapodást kötni a Thaifölddel való határkonfliktus lezárása érdekében.
Penhben újságíróknak nyilatkozva megköszönte Trumpnak a régió békéjéért tett erőfeszítéseit, és kijelentette, Nobel-békedíjra jelölik az amerikai elnököt.
Chanthol szerint az amerikai elnök megérdemli, hogy jelöljék a Nobel-békedíjra, a legmagasabb rangú nemzetközi díjra, amelyet egy személynek vagy szervezetnek adnak, aki a legtöbbet teszi a „nemzetek közötti közösség előmozdításáért”.
Elismerjük a béke érdekében tett nagyszerű erőfeszítéseit – mondta Chanthol. De nem ő az első, aki díjazná az amerikai elnököt.
Trump a múlt héten tűzszünetet sürgetett, amikor Kambodzsa és Thaiföld vezetőivel beszélt, és azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok nem tér vissza a kereskedelmi asztalhoz a délkelet-ázsiai országokkal, amíg a harcok meg nem szűnnek – emlékeztet a Fox News amerikai televíziós hálózat.
Pumtam Vecsajacsaj ügyvivő thaiföldi miniszterelnök hétfőn Kuala Lumpurban fog egyeztetni Hun Manet kambodzsai kormányfővel a két ország között fellángolt konfliktus rendezéséről – közölte vasárnap a thaiföldi kormányfő hivatala.
A tájékoztatás szerint a megbeszélések házigazdája Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök lesz, akinek hazája jelenleg az ASEAN délkelet-ázsiai országcsoport soros elnöke.
Az éppen Skóciában tartózkodó Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon azt írta szombaton, hogy telefonon beszélt a két ázsiai ország vezetőjével, és arra figyelmeztette őket, hogy Washington nem fog egyikükkel sem kereskedelmi megállapodásokat kötni, ha a határuk mentén csütörtökön kirobbant konfliktusnak nem vetnek véget.
Ennek ellenére a harcok nem csitultak, s vasárnap reggel a két ország kölcsönösen újabb összecsapások kirobbantásával vádolta egymást.
A thaiföldi hadsereg közlése szerint a kambodzsai erők a kora reggeli órákban tüzet nyitottak és lakóházakat is eltaláltak. A Haoszod thaiföldi lap arról számolt be, hogy a támadás Szurin tartomány területén történt. A bangkoki külügyminisztérium időközben „az embertelen és megvetendő tettek” elítélésére szólította fel a nemzetközi közösséget. Válaszul a thaiföldi légierő csapásokat mért kambodzsai állásokra.
A kambodzsai kormány ugyanakkor azt állította, hogy thaiföldi erők lőttek először. „Minden harci övezetben (…) tüzérséget, drónokat és repülőket vetettek be a thaiföldi csapatok, hogy gránátokat, bombákat és kazettás lőszereket szórjanak kambodzsai területre” – közölte Mali Szocsata, a kambodzsai védelmi minisztérium szóvivője. Mint mondta, ennek során jelentős károk keletkeztek utakban és más infrastruktúrában. Thaiföld emellett két ismert hindu templomot is támadott – tette hozzá.
Thaiföldi adatok szerint több mint 130 ezren menekültek el a harci térségekből. Vasárnap pedig újabb körzeteket kellett evakuálni Buriram tartomány területén elővigyázatosságból.
A phnompeni védelmi tárca szerint Kambodzsa területén már 80 ezerre nőtt az otthonukból elmenekülő emberek száma, s iskolák százait záratták be a határvidéken.
Eközben kambodzsai vendégmunkások tízezrei igyekeznek hazatérni Thaiföld területéről. A Thai PBS helyi televízió szerint számukra megnyitották a reggeli órákban a Ban Laem határátkelőt Csantaburi tartományban. A kambodzsai kormány szerint tavaly több mint 1,2 millió állampolgáruk élt, illetve dolgozott a szomszédos ország területén.
A két ország konfliktusát egy khmer katona halálával járó május végi tűzpárbaj váltotta ki. Bangkok és Phnompen között mindig feszült volt a viszony közös határuk vonala miatt, de ilyen súlyú erőszakos összecsapások már csaknem tizenöt éve nem voltak közöttük. A konfliktus középpontjában a Prasat Preah Vihear templom áll, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján, és amelyet mindkét ország magáénak tart. Jelentések szerint a templom megrongálódott a mostani harcokban.
A szembeálló felek kölcsönösen egymást teszik felelőssé a fegyveres konfliktus kirobbanásáért.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Az ENSZ kambodzsai nagykövete, Chhea Keo szombaton felszólította Thaiföldet egy azonnali és feltétel nélküli tűzszünet megkötésére. A bangkoki vezetés eddig nem reagált a felhívásra, ugyanakkor elutasította a lehetőséget, hogy harmadik fél közvetítsen a fegyveres konfliktusban – írja az Index.
Kambodzsa és Thaiföld között a héten kezdődtek súlyos határvillongások. Egymásnak ellentmondó jelentések érkeztek arról, hogy melyik ország lőtt először, de a konfliktusnak már legkevesebb 32 áldozata van, és közel 200 ezer ember menekült el a határvidékről, ahol a harcok folynak.
A délkelet-ázsiai országok kapcsolata már a gyarmati idők óta viharos, a határról a francia csapatok távozása után nem sikerült megegyezniük.
Phumtham Wechayachai Thaiföld ügyvezető miniszterelnöke pénteken arra figyelmeztetett, hogy az összecsapások „a háború felé mozdulhatnak el”. Elmondta, hogy a harcokban már legalább 12 különböző helyen előkerültek a nehéz fegyverek. Thaiföld azzal is vádolta Kambodzsát, hogy civil területekre lőtt tüzérségi ágyúkkal.
Kambodzsa pedig Thaiföldet kazettás bombák bevetésével vádolta. A klaszterbombákat tiltja egy nemzetközi egyezmény, de ezt Bangkok nem írta alá. A thai hadsereg elismerte, hogy ilyen robbanóanyagokat is bevetettek.
Az Egyesült Államokkal szoros viszonyt ápoló Thaiföld hadserege nagyobb és jobban felszerelt, mint az inkább Kínával baráti Kambodzsáé.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Hun Sen kambodzsai miniszterelnök felszólította Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ne használjanak kazettás bombákat. A politikus felidézte országa fájdalmas tapasztalatait: a mai napig húszezren haltak meg aknára lépve. Még az 1970-es évek elején szórt az ország területére kazettás bombákat az amerikai légierő.
„Az ukránok számára hosszú évekre, akár száz évre is a legnagyobb veszélyt jelentené, ha kazettás bombákat használnának az Oroszország által megszállt ukrán területen” – idézi a Le Figaro című francia lap Hun Sen Twitter-bejegyzését.
Kambodzsa erős embere hazája fájdalmas tapasztalatait idézte fel. Az Egyesült Államok a vietnami háború idején, 1965-től 1973-ig több millió bombát dobott le Kambodzsára és Laoszra, hogy csapást mérjen a korabeli Szovjetunió által támogatott észak-vietnami erő, a Vietkong állásaira az egyébként semleges és az Egyesült Államokkal szemben semmiféle barátságtalan lépést nem tévő államok területén.
Amikor még nem volt „haladó” a kazettás bomba
„Az ukrán nép iránti szánalomból felszólítom az amerikai elnököt, mint szállítót, és az ukrán elnököt, mint címzettet, hogy ne használjanak kazettás bombákat a háborúban, mert az igazi áldozatok az ukránok lesznek” – figyelmeztetett Hun Sen.
Az 1970-es években intenzívebbé váló amerikai légitámadások több tízezer polgári lakost öltek vagy csonkítottak meg Kambodzsában. A hadműveletnek a „Szabadság” elnevezést adták.
A kambodzsai célpontok támadása abban az időszakban az amerikai háborúellenes csoportok egyik mozgósító témájává vált. A tiltakozók között volt mások mellett Noam Chomsky amerikai nyelvész, író is.
Ma is gyilkol a „korszerű” amerikai fegyver
Az 1998-ban véget ért 30 éves polgárháború után Kambodzsa lett a világ egyik leginkább elaknásított országa.
Az elmúlt négy évtizedben mintegy húszezer kambodzsai halt meg taposóaknák vagy fel nem robbant lőszerek miatt.
Az aknamentesítés a mai napig tart.
Nem elég 50 év
Bár a kormány ígéretet tett arra, hogy 2025-ig minden aknát és fel nem robbant lőszert felszámol, Hun Sen aláhúzta: már fél évszázad eltelt, és még nem volt mód, lehetőség arra, hogy megsemmisítsék az összes szétszóródott lőszert.
A kazettás lőszerek használatát számos országban és Európában is betiltották. Ezek az államok aláírták a kazettás bombák globális betiltásáról szóló 2008-as oslói egyezményt, amelynek az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország sem részesei.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
