Emmanuel Macron francia elnök támogatja Kaja Kallas észt miniszterelnök jelöltségét az uniós külügyminiszteri posztra. Az észt kormányfő kemény oroszellenes álláspontjáról ismert – írta a Jevropejszka Pravda a Politicóra hivatkozva.
Az EU-diplomácia leendő vezetőjével kapcsolatos tárgyalásokat ismerő három francia tisztségviselő a kiadványnak megerősítette, hogy Emmanuel Macron hivatala Kallas jelölését fontolgatja Borrell utódjaként.
A Politico forrásai szerint ugyanakkor a francia elnök nyitott más lehetőségek iránt is.
„Megértés van Macron és Kallas között, népszerű, és hasonlóak a nézeteik” – mondta a Renew Europe nevű liberális politikai csoport egyik munkatársa.
„Egyértelműen a „Refresh Europe” (Megújítani Európát) csoport erős személyiségének tekintik. Erős hang, akinek befolyása van országa határain túl is” – tette hozzá a kiadvány beszélgetőtársa.
Egy magas rangú kelet-európai tisztviselő azt is elmondta, hogy észt kollégák megerősítették, hogy Macron inkább Kallast részesíti előnyben.
„Azt mondták, Macron erre még ez év elején bólintott rá” – mondta a tisztviselő.
Kallas jóváhagyása azonban nem garantált. Az Oroszországtól távol eső EU-tagok nem bíznak a balti térség Oroszországgal szembeni kritikus retorikájában. Egyesek attól tartanak, hogy Kallas kizárólag Oroszországra összpontosít, és figyelmen kívül hagyja a világ többi részét.
„Megértem egy kelet-európai politikus magas pozícióba való kinevezésének logikáját” – mondta egy dél-európai diplomata. De szerinte „olyan valaki kell, aki Afrikáról vagy Dél-Amerikáról is beszél, nem csak Oroszországról”.
Ukrajna NATO-tagsága lehetne az agresszor Oroszország legyőzésének egyik módja – jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök a brit BBC-nek adott interjújában, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas Oroszország jelenleg is zajló teljes körű katonai agressziójának fényében hangsúlyozta a partnerállamok és szövetségesek Ukrajnának nyújtott támogatásának a fontosságát. Meggyőződését fejezte ki, hogy ha Moszkvának sikerül győznie a háborúban, Vlagyimir Putyin orosz diktátor megpróbálja elfoglalni a balti államokat, köztük Észtországot is. Egy ilyen lehetőség elkerülése érdekében Tallinn továbbra is támogatja Kijevet, és GDP-jének több mint 1%-át küldi támogatásként – tette hozzá. „Ha minden NATO-tagország ezt tenné, Ukrajna győzne” – mondta.
A brit médium azt is megjegyezte, hogy a Kreml katonai gépezetének ereje, a megszállók hatalmas légicsapásai ellenére az ukrán védelmi erők továbbra is visszatartják az agresszort a csatatéren.
Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e Észtországnak B-terve Ukrajna veresége és Oroszország sikere esetén, Kallas azt mondta, hogy nincs ilyen terv. „Mert akkor nem az A-tervre összpontosítanánk, hogy segítsünk Ukrajnának visszaverni az orosz inváziót” – mutatott rá.
Az észt miniszterelnök szerint a szövetségeseknek nem szabad „engedniük a pesszimizmusnak”. „Ukrajnában a győzelem nem csak a területről szól. Ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, akár területrészei nélkül, akkor az győzelem, mert a NATO védelme alatt lesz” – hangsúlyozta Kaja Kallas.
A NATO-tagországoknak nem kell félniük attól, hogy csapataikat Ukrajnába küldjék, mert ez nem vonja be a szövetséget az Oroszország elleni háborúba – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas észt miniszterelnök a The Financial Times című brit lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas elmondta, hogy „vannak olyan országok, amelyek már a helyszínen képeznek ki katonákat”. A kiképzés saját felelősségre zajlik, ugyanakkor az orosz terroristák támadása a kiképző személyzet ellen nem váltja ki automatikusan a NATO 5. cikkelyének alkalmazását – mutatott rá.
„Nem tudom elképzelni, hogy ha valaki megsérül, akkor azt mondják: „Ez az 5. cikkely. Bombázzuk meg Oroszországot. Ez nem így működik. Ez nem történik meg automatikusan. Szóval ezeknek a félelmeknek nincs alapjuk” – jegyezte meg az észt miniszterelnök.
C. K. Brown, az Egyesült Államok vezérkari főnökei egyesített bizottságának az elnöke azt is megjegyezte, hogy a nyugati vezetők végül döntenek arról, hogy küldjenek-e katonákat Ukrajnába.
Az észt kormányfő szerint a parlament jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy Észtország megfelelő lépést tegyen, ugyanakkor „most semmit sem szabad kizárnunk”. „Az orosz propaganda háborúról beszél a NATO-val, ezért nincs szükségük kifogásra. Mindegy, mit teszünk a mi oldalunkról. Ha támadni akarnak, támadni fognak” – magyarázta Kaja Kallas.
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin a tömeges migrációt használja ki, a migránsokat próbálja felfegyverezni, hogy megoszthassa és meggyengítse Európát, miközben Ukrajna támogatói az egység megőrzéséért küzdenek Oroszország legyőzéséért – áll a Guardian cikkében.
„Amit ellenfeleink tudják, az a migráció, az a mi sebezhetőségünk” – mondta. „A cél az, hogy Ukrajnában valóban ellehetetlenítsék az életet, hogy migrációs nyomás nehezedjen Európába, és ezt teszik.”
Pénteken Tallinnban beszélt arról, hogy Oroszország a Wagner-csoporton keresztül már létrehozta a migrációs nyomást Szíriában és Afrikában.
Kallas elismerte, hogy az ukránok helyzete a fronton „nagyon súlyos”, a fegyverutánpótlás kérdése pedig orvosolható lenne, ha a NATO átveszi a fegyverszállítás koordinálását. „A probléma az, hogy ígéreteink nem mentenek életeket” – mondta.
Másnap azután beszélt, hogy a volt észt elnök, Toomas Ilves azt jósolta, hogy ha Ukrajna Oroszország kezébe kerül, akár 30 millió ukrán menekülni fog. „Ez az a fenyegetés, amellyel a tétlenségünk miatt szembesülünk” – mondta, hozzátéve, hogy Európa „teljes összeomláson” esett át, amikor 2015-ben 2 millió közel-keleti menekülttel szembesültünk.
Az ukránbarát nem kormányzati szervezetek által készített füzet részletesen bemutatja, hogy a 2022 októbere és 2023 januárja közötti orosz ágyúzás miként növelte az Ukrajnából való kivándorlást negyedével az előző évhez képest.
I spoke with Estonia’s Prime Minister @KajaKallas.
In the wake of Russia’s morning attempts to hit Ukrainian civilian infrastructure with missiles, I emphasized the importance of further strengthening Ukraine's air defense. This task is particularly relevant for the frontline… pic.twitter.com/y72y5JpIQu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2023
Ukrajna nem kéri a nyugati államoktól, hogy katonákat küldjenek a konfliktusövezetbe harcolni, de szüksége van lőszerekre és légvédelmi eszközökre – jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök pénteken Párizsban.
„Nem kérik tőlünk, hogy harcoljunk. Minden, amit kérnek, légvédelmi eszközök és lőszerek” – jelentette ki a balti állam kormányfője a Libération című francia lap által a Sorbonne Egyetemen tartott európai biztonságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen.
Kallas felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnában zajló események gyorsan átcsaphatnak az egész kontinensre.
Úgy fogalmazott, hogy e tekintetben az európai országok számára „némileg jobban megéri” a kijevi vezetést segíteni Oroszországgal szemben, mint megengedni a konfliktus kiszélesedését.
Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című brit politikai-gazdasági folyóirat e héten megjelent kiadásának nyilatkozva nem zárta ki nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldésének megfontolását, amennyiben a kijevi vezetés ezt kérné, ha az orosz hadsereg áttöri a frontvonalat.
Kaya Kallas észt miniszterelnök nem volt hajlandó garantálni, hogy országának a hadseregét nem küldik Ukrajnába, mert a körülmények változhatnak – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az ERR című észt kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas ezt szerdán jelentette be, miközben az észt parlamenti képviselők kérdéseire válaszolt a kormány információs órája keretében. A tallinni törvényhozásban megvitatták Emmanuel Macron francia elnök kijelentését uniós katonák Ukrajnába küldésével kapcsolatban.
A parlamenti képviselők többször is megkérdezték Kallast, hogy Észtország tervezi-e katonák küldését Kijev megsegítésére. Válaszul a miniszterelnök eleinte sokszor ismételte, hogy semmi ilyesmiről nem esett szó, és megpróbálta terminológiailag megmagyarázni a zavart. „Soha nem esett szó szárazföldi csapatok bevetéséről. Senki nem beszélt szárazföldi csapatok küldéséről. Ezek szárazföldi csapatok, csapatok a földön vagy katonák a földön – ezek egy adott országban lévő katonák. Sőt, különböző országokban, igen. Különböző országok katonákat küldenek, hogy segítsék az ukránokat a kiképzésben” – magyarázta.
Miután azonban a konzervatív frakció képviselői ismét garanciákat követeltek, Kallas hangsúlyozta: ezt a döntést nem ő hozza meg. „A katonák Észtországon kívüli bárhová küldéséhez a Riigikogu felhatalmazása szükséges, így ezt Ön maga döntheti el. Csakúgy, mint amikor katonákat küldtünk különböző küldetésekre, ehhez is a parlament felhatalmazása kell. Nem tudom megoldani magam. Ez egy kérdés nem fog önök nélkül megoldódni” – mutatott rá.
A konzervatívok garanciákat követeltek a miniszterelnöktől arra vonatkozóan, hogy az észt védelmi erők nem avatkoznak be az ukrajnai hadműveletekbe. A kormányfő azonban semmilyen garanciát nem adott. „Nem teszek ilyen ígéreteket, mert a körülmények változhatnak. Az önök értelmezése szerint úgy tűnik, hogy a beavatkozás bármi lehet. Az Ukrajnának nyújtott katonai segítségünket Oroszország is beavatkozásnak tekintheti, mert nagyon szeretnénk, hogy Ukrajna nyerjen, mi nagyon-nagyon szeretnénk, ha Oroszország veszítene és visszatérne a határaihoz. Végül is mindent megteszünk Ukrajna győzelméért. Egyértelműen itt választottunk egy oldalt, és ez az oldal Ukrajna, mert Oroszország közvetlen veszélyt jelent ránk nézve” – hangsúlyozta Kaya Kallas.
Észtország az ország bruttó hazai termékének (GDP) 0,25 százalékát utalja ki Ukrajna katonai támogatására a következő négy évben.
„Észtország hosszú távú katonai támogatása Ukrajnának a következő négy évben az ország GDP-nek 0,25%-át teszi ki. Hasonló kötelezettségvállalásra szólítunk fel minden Ukrajnát támogató államot” – mondta Kaja Kallas miniszterelnök, számolt be az Interfax-Ukrajine.
Kallas ezt az állam- és kormányfők párizsi találkozóján jelentette be.
Véleménye szerint most kell cselekedni Ukrajna megsegítése érdekében, mert országunknak fegyverekre van szüksége.
„Nem vesztegethetjük az időt, mert Ukrajnának mindenekelőtt sürgős segítségre van szüksége a fegyvereket illetően. Remélem, hogy Dánia közelmúltbeli döntése, miszerint minden lőszerét Ukrajnába küldi, másokat is erre ösztönöz majd. Azt is meg kell nézni, milyen segítséget kaphatunk a világpiactól, ahogy azt a csehek már megtették” – mondta a miniszterelnök.
Hozzátette: a nyugati országok rendelkeznek erőforrásokkal, gazdasági erővel és tudással, így „együtt segíthetünk Ukrajnának győzni”.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Az észt miniszterelnök szerint nincs semmi meglepő abban, hogy felkerült a Baltikum más vezető politikusaival együtt egy orosz körözési listára.
„Oroszország lépése nem meglepő” – írta Kaja Kallas az X közösségi felületen kedden. „Ez újabb bizonyítéka annak, hogy helyesen cselekszem, az EU Ukrajnának nyújtott erős támogatása siker, és ez árt Oroszországnak” – tette hozzá.
A Kreml most abban reménykedik, hogy ez a lépés segít majd elhallgattatni engem és másokat, de nem fog. Éppen az ellenkezője fog történni. Folytatni fogom Ukrajna határozott támogatását. Továbbra is kiállok az európai védelem erősítéséért – hangsúlyozta.
Russia's move is nothing surprising.
This is yet more proof that I am doing the right thing – the #EU's strong support to #Ukraine is a success and it hurts Russia. 1/
Az orosz listára felkerült Kallas mellett Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairys litván kulturális miniszter, és szerepel rajta Klaipeda litván kikötőváros polgármestere, Arvydas Vaitkus is. A lépést jobbára szimbolikusnak tekintik, tekintettel arra, hogy az érintett balti politikusok várhatóan nem szándékoznak a közeljövőben Oroszországba utazni.
Az orosz hatóságok ezeket a tisztségviselőket a szovjet katonáknak állított emlékművek lebontásával vádolják.
„Ők a történelmi emlékezetet megcsúfoló döntésekért felelősek. Olyan emberek, akik ellenséges lépéseket tesznek mind a történelmi emlékezet, mind pedig az országunk ellen” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkva döntését kommentálva.
„Felelniük kell azok emléke ellen elkövetett bűnökért, akik megszabadították a világot a nácizmustól és a fasizmustól. És ez csak a kezdet” – húzta alá Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-oldalán tett bejegyzésében.
„Örvendek, hogy a szovjetizáció romjainak eltakarításával kapcsolatos munkám nem maradt észrevétlen” – mondta Kairys reagálásában.
I spoke with Estonia’s Prime Minister @KajaKallas.
In the wake of Russia’s morning attempts to hit Ukrainian civilian infrastructure with missiles, I emphasized the importance of further strengthening Ukraine's air defense. This task is particularly relevant for the frontline… pic.twitter.com/y72y5JpIQu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2023
Körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen kedden az orosz belügyminisztérium.
„Ők a történelmi emlékezetet megcsúfoló döntésekért felelősek. Olyan emberek, akik ellenséges lépéseket tesznek mind a történelmi emlékezet, mind pedig az országunk ellen” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a döntést kommentálva.
Az orosz belügyminisztérium körözési adatbázisából csak annyi derült ki, hogy a körözéseket az orosz büntető törvénykönyv alapján adták ki, de a konkrét cikkelyt nem tüntették fel a szövegben. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tavaly szeptemberben 170 külföldit, köztük lett, litván, észt, lengyel és ukrán állampolgárokat vádolt meg távollétükben szovjet katonai emlékművek meggyalázása és megrongálása címén. A nyomozók 16 büntetőügyben dolgoznak, amelyekben 143 esettel kapcsolatban vizsgálják a szovjet katonai hadisírok, emlékművek és emlékhelyek meggyalázását és megrongálását.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a csaknem két éve hivatalba lépett Kallas Oroszországot a nyugati országok biztonságát fenyegető állandó fenyegetésnek nevezte, kifejezte azt a vágyát, hogy főtitkárként személyesen koordinálja a NATO-t Moszkvával szemben, és arra szólított fel, hogy Oroszországot „szigeteljék el” a „szabad világtól”.
Az észt kormányfő amellett, hogy elősegítette a második világháborúban elesett szovjet katonáknak emelt emlékművek lebontását Észtországban, az orosz állampolgároknak való vízumkiadás európai szintű betiltását szorgalmazta.
Azt is kijelentette, hogy kész megváltoztatni az észt alkotmányt annak érdekében, hogy megfossza az észtországi oroszokat és fehéroroszokat a szavazati jogtól a helyi választásokon.
Peszkov egyébként kilátásba helyezte, hogy Oroszország meg fogja védeni a tulajdonát, és jogi úton fog elégtételt venni mindenkin, aki a vagyonára tör.
A szóvivő az EU Tanácsának határozatáról nyilatkozott így, amely a testület álláspontja szerint jogalapot ad arra, hogy az Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereséget Ukrajna javára fordítsák. Peszkov ezt törvénysértésnek nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a dokumentum valójában csak „a korábbi határozatok pontosítása”.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Oroszország nagyon kemény választ fog adni vagyonának bármilyen formában történő lefoglalására.
„Tekintettel arra, hogy országunk lopásnak minősítette (az orosz vagyon Nyugat általi kisajátítását), a hozzáállás olyan lesz, mint a tolvajokkal szemben tanúsított magatartás” – mondta a szóvivő.
Zaharova azt hangoztatta, hogy a Nyugat azért törekszik az orosz vagyon elkobzására, hogy ebből kompenzálja „a véres ukrán konfliktus és a kijevi rezsim” fenntartásának súlyos költségeit.
[type] => post
[excerpt] => Körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen kedden az orosz belügyminisztérium.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707860940
[modified] => 1707846876
)
[title] => Moszkva körözést adott ki az észt miniszterelnök és egy lett miniszter ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=103635&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 103635
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 103637
[image] => Array
(
[id] => 103637
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/0445dcf760c2404f8b1419cb9077558c.jpg
[original_lng] => 79095
[original_w] => 1024
[original_h] => 680
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/0445dcf760c2404f8b1419cb9077558c-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/0445dcf760c2404f8b1419cb9077558c-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/0445dcf760c2404f8b1419cb9077558c-768x510.jpg
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/0445dcf760c2404f8b1419cb9077558c.jpg
[width] => 1024
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/0445dcf760c2404f8b1419cb9077558c.jpg
[width] => 1024
[height] => 680
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/0445dcf760c2404f8b1419cb9077558c.jpg
[width] => 1024
[height] => 680
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/0445dcf760c2404f8b1419cb9077558c.jpg
[width] => 1024
[height] => 680
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707839677:12
[_thumbnail_id] => 103637
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1282
[_oembed_5ade3d3d70133d5877f56bb0286d2cc9] =>
I spoke with Estonia’s Prime Minister @KajaKallas.
In the wake of Russia’s morning attempts to hit Ukrainian civilian infrastructure with missiles, I emphasized the importance of further strengthening Ukraine's air defense. This task is particularly relevant for the frontline… pic.twitter.com/y72y5JpIQu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2023
Kaja Kallas észt miniszterelnök elmondása szerint az európai közösségnek fel kell készülnie arra, hogy az Oroszországi Föderáció hosszú távú háborút tervez Ukrajna ellen. Ezért az EU-nak tervet kell kidolgoznia a „hosszú távú ellenintézkedésekre”, többek között a Kremlből eredő dezinformációk ellen, jelentette ki Kaja Kallas az RND kiadványnak adott interjújában.
„Túlságosan emberi dolog, hogy gyorsan véget érjen ez a háború. Amikor az emberek kérdéseket tesznek fel nekem Ukrajna ellentámadásáról, mindig emlékeztetem őket, hogy az 2022. február 24-e óta tart. A tárgyalásokra is van remény. Ez annak a reményében, hogy a 21. századi területek sikeres elfoglalásának elismerése kielégíti Oroszország étvágyát. A tárgyalási vágy azoktól származik, akik bármi áron stabilizálni akarják a kapcsolatokat Oroszországgal” – mondta az észt kormányfő. Megjegyezte, hogy az orosz vezetés az atomháború fenyegetéseivel és propagandájával meg akarja változtatni a háborúról alkotott nyugati felfogást.
„Ez az eszkalációtól való félelem okozta önmegtartóztatás csapdájába vezet bennünket. Ezen félelem alapján egyesek azzal érvelnek, hogy Ukrajna támogatása az agresszió elleni védekezésben eszkalációt jelent. A válaszom erre a következő: a védekezés nem provokáció. Az ellenállás nem provokálja Oroszországot, hanem gyengeséget vált ki”, – mondta Kallas. Észtország miniszterelnöke azt is hangsúlyozta, hogy a Kreml aktívan harcot folytat a közösségi oldalakon, „behatol a zsebünkbe, telefonunkba és alkalmazásainkba”. Elmondása szerint ennek a kampánynak az a célja, hogy megzavarja Ukrajna támogatását, belső konfliktusokat provokáljon, és befolyásolja a döntéseket az EU-ban. Kaja Kallas kiemelte, a nyílt háború kezdete óta nőtt az oroszbarát fiókok követőinek száma a közösségi oldalakon: „több mint háromszorosára nőtt a Telegramon, több mint kétszeresére nőtt a Tiktokon és csaknem 90 százalékkal a YouTube-on, míg a Facebook rendelkezik a legnagyobb a Kreml-barát oldalakkal”. „Azon kell elgondolnunk, hogyan akadályozhatjuk meg a botok és trollok általi félretájékoztatást. Az online platformok itt különös felelősséget viselnek. Ennek érdekében az Európai Unió elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt. Megköveteli a Metától, az X-től és a Tiktoktól, hogy akadályozzák meg az illegális és káros online tevékenységeket és a félretájékoztatás terjedését. Vannak azonban más platformok, például a Telegram, amelyek fokozott figyelmet igényelnek” – mondta az észt miniszterelnök.
[type] => post
[excerpt] => Kaja Kallas észt miniszterelnök elmondása szerint az európai közösségnek fel kell készülnie arra, hogy az Oroszországi Föderáció hosszú távú háborút tervez Ukrajna ellen. Ezért az EU-nak tervet kell kidolgoznia a „hosszú távú ellenintézkedésekre”,...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702400580
[modified] => 1702378061
)
[title] => Észtország miniszterelnöke felszólította az EU-t, hogy dolgozzon ki tervet az Oroszországi Föderáció elleni hosszú távú harcra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=97841&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97841
[uk] => 97731
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 97732
[image] => Array
(
[id] => 97732
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/33220eb1b6f6eb7eb6c6106cb106581d.webp
[original_lng] => 24292
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/33220eb1b6f6eb7eb6c6106cb106581d-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/33220eb1b6f6eb7eb6c6106cb106581d-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/33220eb1b6f6eb7eb6c6106cb106581d-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/33220eb1b6f6eb7eb6c6106cb106581d.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/33220eb1b6f6eb7eb6c6106cb106581d.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/33220eb1b6f6eb7eb6c6106cb106581d.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/33220eb1b6f6eb7eb6c6106cb106581d.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1702370862:12
[_thumbnail_id] => 97732
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1034
[_oembed_5ade3d3d70133d5877f56bb0286d2cc9] =>
I spoke with Estonia’s Prime Minister @KajaKallas.
In the wake of Russia’s morning attempts to hit Ukrainian civilian infrastructure with missiles, I emphasized the importance of further strengthening Ukraine's air defense. This task is particularly relevant for the frontline… pic.twitter.com/y72y5JpIQu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2023
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
