Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök közölte, hogy találkozott az Európai Unió tagállamainak nagyköveteivel, és a ZN,UA értesülései szerint többek között megvitatták az Ukrajnában tapasztalható korrupció kérdését. Szviridenko átfogó tisztogatásokat ígért a kormányban, egyúttal pedig közölte a nagykövetekkel: Ukrajnának a „túléléshez” és további működéséhez 60 milliárd euróra van szüksége.
A miniszterelnök hivatalos közleménye szerint az uniós diplomatákat tájékoztatták az „energetikai ágazatban végrehajtandó, a korrupció visszaszorítását és a hatékonyság növelését célzó új intézkedésekről”. A felek emellett tárgyaltak Ukrajna jövő évi költségvetési szükségleteiről is.
„A kormány intézkedései teljes körű együttműködésre és közös munkára irányulnak a korrupcióellenes intézményekkel annak érdekében, hogy biztosítsuk a végrehajtó hatalom átlátható működését. Az európai diplomaták pozitívan értékelték ezeket a lépéseket” – hangsúlyozta Szviridenko, majd hozzátette: „Arra kértük partnereinket, hogy kapcsolódjanak be a folyamatba, és első lépésként tegyenek javaslatot jelöltekre az Energoatom felügyelőbizottságába.”
Elmondása szerint a kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy nemzetközi auditorokat vonjanak be az ellenőrzési folyamatba, valamint fontolóra veszi az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságainak frissítését az energiaszektorban – írja a ZN,UA.
Az ukrajnai korrupció elfogadhatatlan, különösen a totális háború idején, a kormány ezért átfogó megoldást fog kidolgozni a probléma leküzdésére – jelentette ki csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko emlékeztetett, hogy miután a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) leleplezett egy bűnszervezetet, amely kenőpénzt fogadott el az Enerhoatom állami cég alvállalkozóitól, fontos döntések születtek.
A kormány konkrétan Herman Haluscsenko igazságügyi miniszter és Szvitlana Hrincsuk energetikai miniszter leváltását indítványozta a Legfelső Tanácsnak. A kormány szankciókat is kezdeményezett a korrupt rendszerben részt vevő két személlyel szemben.
Ezzel egy időben az Enerhoatom újraindítása folyamatban van – a vezetőséget eltávolítják, és megkezdik a cég átvilágtását. „Átfogó megoldást készítünk elő minden állami tulajdonú vállalat, elsősorban az energetikai vállalatok számára. Ellenőrzést végzünk, és utasítottuk a felügyelőbizottságokat, hogy ellenőrizzék a munkálatok állapotát, különös tekintettel a beszerzésekre” – tette hozzá Julija Szviridenko.
A kormány indítványt nyújtott be a Legfelső Tanácsnak Szvitlana Hrincsuk energetikai miniszter és Herman Haluscsenko igazságügyi miniszter felmentését a tisztségükből – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Julija Szviridenko miniszterelnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko azt írta: „Benyújtottam a Legfelső Tanácsnak Herman Haluscsenko igazságügyi miniszter és Szvitlana Hrincsuk energetikai miniszter felmentésére irányuló indítványt.”
Ma Volodimir Zelenszkij elnök lemondásra szólította fel Haluscsenkót és Hrincsukot.
A kormány kedden idő előtt megszüntette az Enerhoatom felügyelőbizottságának megbízatását, és sürgős átvilágítást rendelt el az állami vállalatnál – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Julija Szviridenko miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő felidézte a vállalati reform 2023-as kezdetét, amikor a felügyelő testület összetételét pályázat útján választották ki. „A felügyelőbizottság rendelkezik a teljes befolyási körrel, a vezetőség kinevezésétől a vállalat tevékenységének ellenőrzéséig. Fontos, hogy a kormány ne avatkozzon bele a tevékenységébe. A felügyelőbizottságnak felelősséget kell vállalnia a vállalatnál kialakult helyzetért” – hangsúlyozta.
Szviridenko hozzátette, hogy a Gazdasági Minisztériumnak egy héten belül be kell nyújtania jóváhagyásra a kormánynak a felügyelőbizottság új összetételét, nemzetközi partnerekkel konzultálva. Megjegyezte, hogy az új felügyelő testületnek gyorsan újra kell indítania az irányítást, és teljes körű ellenőrzést kell végeznie a vállalatnál. Ezenkívül segítséget kell nyújtania a bűnüldöző szerveknek a korrupciós ügyek kivizsgálásában.
„Utasítottam az Állami Számvevőszéket, hogy sürgősen végezzen ellenőrzést az Enerhoatomnál, beleértve a beszerzéseket is” – mondta Julija Szviridenko. Hangsúlyozta, hogy elvárja, hogy az átvilágítás eredményeit a lehető leghamarabb benyújtsák a bűnüldöző és korrupcióellenes hatóságoknak.
Az ukrán stratégiai kommunikáció a kormány koordinációjával fog működni, külön minisztérium létrehozása nélkül – jelentette be kedden Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko elmondta: „A stratégiai kommunikációnak a kormány alá kell tartoznia. Még mindig vitatjuk, hogy milyen formátumban. Most az a probléma, hogy ki fogja vezetni. Még mindig keressük a megfelelő személyt.”
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a minisztériumok számának növelése nincs tervben. Épp ellenkezőleg, szerinte a kormány fontolgatja a számuk optimalizálásának és csökkentésének lehetőségét.
A kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy átnevezi a Kulturális és Stratégiai Kommunikációs Minisztériumot Kulturális Minisztériummá.
A dokumentum szerint a Kulturális Minisztériumnak két héten belül el kell készítenie és be kell nyújtania a kormánynak a jelenlegi jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatokat, amelyek e határozat rendelkezéseiből erednek.
A stratégiai kommunikáció a kommunikációs képességek céltudatos felhasználása egy szervezet vagy állam hosszú távú céljainak elérése érdekében a nyilvános diplomácia, a PR, az információs műveletek stb. integrált és összehangolt alkalmazásán keresztül.
A kormány az illetékes minisztériumok és energiaipari vállalatok részvételével megtartotta a válságelhárítási energetikai törzs ülését, amelyen értékelték az energiarendszer állapotát, és megállapodtak a különböző forgatókönyvek esetén felmerülő háborús kihívásokra való reagálás algoritmusairól – jelentette ki kedden Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko elmondta, hogy a legfontosabb témák között szerepelt a fűtési szezon elindítása, az energiaimport növelése, a termelés növelése, beleértve a termelés elosztását is, valamint a károk utáni gyors helyreállítás biztosítása. „A fűtési szezon a tervek szerint kezdődött. Most az a feladatunk, hogy egész télen melegben legyünk” – hangsúlyozta.
A kormány különös figyelmet fordít az elosztott energiatermelés fejlesztésére, amely lehetővé teszi a közösségek számára, hogy még hatalmas támadások esetén is megőrizzék az energiaellátás rugalmasságát. Ebből a kapacitásból már 1,8 GW-ot helyeztek üzembe, és a bővítése folyamatban van.
Az intézkedések koordinálása naponta történik a megyei közigazgatásokkal, közösségekkel és szakosított szolgálatokkal együttműködve. Különös hangsúlyt fektetnek a frontvonalbeli régiókra, ahol Oroszország szisztematikusan támadja az energiatermelő létesítményeket.
Ellenőriztük a közösségek felkészültségét válsághelyzetekre. Több mint 8000 megtörhetetlenségi pont folyamatosan működik, további 4000 készen áll a bevetésre áramkimaradás esetén. Mindegyikhez üzemanyag és kommunikációs eszközök tartoznak
– jegyezte meg a miniszterelnök.
A téli támogatási programok részeként a kormány fix gáz- és áramárakat tart fenn a lakossági fogyasztók számára, hogy az ukrán családok további anyagi terhek nélkül vészelhessék át a telet.
Minden minisztérium világos feladatokat kapott az energiarendszer stabil működésének biztosítására. Továbbra is azon dolgozunk, hogy az ukránok otthonaiban a háború kihívásai ellenére is legyen meleg és áram
Moszkva gazdasági szankciókat vezetett be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök és számos jelenlegi, valamint korábbi ukrán kormánytag ellen – derül ki az orosz jogszabályi portálon közzétett rendeletből.
A szankciós listán Szviridenko mellett nyolc további ukrán kormányzati tisztségviselő neve is szerepel. Közöttük van Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Olekszij Szoboljev, aki a gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági tárcát vezeti.
A korábban fontos pozíciókat betöltő politikusok közül Denisz Maljuszka volt igazságügyi miniszter és Olekszandr Kubrakov korábbi infrastruktúra-miniszter neve is felkerült a feketelistára. Rosztiszlav Surma, az ukrán elnöki hivatal egykori helyettes vezetője szintén a célpontok között van.
Tetjana Berezsna tapasztalt kormányzati, nemzetközi és kulturális diplomáciai munkájáról ismert – hangsúlyozta Julija Szviridenko miniszterelnök parlamenti felszólalásában.
Az Ukrán Legfelső Tanács kinevezte Tetjana Berezsnát az emberi erőforrásokért felelős miniszterelnök-helyettes – Ukrajna kulturális minisztere pozíciójára. A kinevezésre kedden, október 21-én, a plenáris ülésen került sor.
Berezsnát 266 képviselő támogatta.
Julija Sziridjenko miniszterelnök bemutatta Berezsnát a parlamentben, kiemelve, hogy a poszton olyan emberre van szükség, aki képes az elképzeléseket konkrét eredményekké alakítani.
Tetjana Berezsna nagy tapasztalattal rendelkezik a kormányzati munkában, nemzetközi projektekben és a kulturális diplomáciában. Miniszterként lehetősége van a kulturális politika rendszerszintű kiépítésére országos szinten
– mondta Szviridenko.
Berezsna felszólalásában elmondta, hogy munkáját több prioritásra építi: „Elsősorban a kultúra területére irányuló források bevonása… A második prioritás az ukrán kulturális örökség megőrzése… A harmadik pedig a kulturális intézmények autonómiájának és ellenállóképességének fenntartása.”
Több kormányközi megállapodást írtak alá szlovák és az ukrán kormány képviselői pénteken, a Kassán tartott együttes ülést követően.
Robert Fico és Julija Szviridenko, a két ország miniszterelnöke a munkaerő-mobilitás terén folytatott együttműködésről, az információcseréről, valamint egy közös projektek ütemtervéről szóló megállapodást írt alá.
A két kormány miniszterei emellett a műszaki és pénzügyi együttműködésről szóló kormányközi megállapodást írtak alá, valamint egy, a határátkelőkről és a közös határokról szóló kormányközi egyezmény módosításáról szóló nyilatkozatot, és megállapodást kötöttek a külképviseletek céljait szolgáló ingatlanok kölcsönös átadásáról.
Robert Fico miniszterelnök fontosnak nevezte a pénteki találkozót.
Hangsúlyozta, hogy a béke szó a szlovák politika kulcsszava. Szerinte helyes út, hogy Szlovákia a humanitárius és gyakorlati segítségnyújtásra összpontosít a háború sújtotta Ukrajna kérdésében.
„A szlovák kormány nevében beszélek, és hangsúlyozom, hogy a béke az erőfeszítéseink kulcsszava” – jegyezte meg.
Fico szerint fontos, hogy Szlovákiának stabil szomszédja legyen, hogy a két ország közösen tudja kezelni a kihívásokat, és Ukrajnának is ilyen szomszédra van szüksége. Fico beszélt az ukrán miniszterelnökkel az Oroszország elleni szankciókról, Szlovákia negatív hozzáállásáról Ukrajna NATO-tagságához, valamint uniós tagságának támogatásáról.
„Figyelmeztettem a miniszterelnök asszonyt, lehet, hogy meglepődik majd, mert akik ma nagyon pozitívan beszélnek Ukrajnáról, talán éppen ők fogják majd leginkább akadályozni Ukrajna EU-tagságát. Szlovákia nem ilyen, ha nemet mondunk, azt őszintén gondoljuk, és ha igent, akkor azt is” – jelentette ki Fico.
A két miniszterelnök eszmét cserélt a gáztranzitról is. Megállapodtak arról is, hogy ukrán iskola épül Szlovákiában. Fico rámutatott, hogy Szlovákiának 150 ezer képzett munkaerőre van szüksége.
„Ezen a téren is nagyon gyorsan meg tudunk állapodni, mivel a nyelvi akadályok könnyen leküzdhetők” – jegyezte meg.
Az ukrán miniszterelnök nagyra értékelte a szlovák fél őszinteségét, konstruktív hozzáállását és szolidaritását. Örömmel konstatálta, hogy előrelépések történtek a közös projektek terén, amit az aláírt megállapodások is tükröznek.
„Jelentős sikereket értünk el az infrastruktúrát érintő projektek, az energiabiztonság területén, a kölcsönös segítségnyújtás összehangolása segíteni fog nekünk leküzdeni a jelenlegi nehéz helyzetet” – mondta.
Szviridenko megköszönte, hogy Szlovákia támogatja Ukrajna integrációs erőfeszítéseit, megerősítette, hogy a nemzeti identitás kérdése is téma volt a megbeszélésen. „Ez a téma különös figyelmet igényel” – jelentette ki Szviridenko.
Nagyra értékelte, hogy a szlovák fél kész segíteni az ukrán iskola felépítését, és hozzátette, úgy gondolja, a szlovák vállalatoknak jelentős szerepük lesz Ukrajna újjáépítésében.
Az Oroszország elleni szankciók szigorításáról is tárgyalt a két kormányfő. „Számokkal támasztottam alá, hogy ezek a szankciók működnek, és hogy hogyan hatnak az orosz gazdaságra” – mondta Szviridenko, és hozzátette, meggyőződése, hogy a pénteki kormányközi találkozó is azt mutatja, hogy ezek a tárgyalások hatékonyak és pragmatikusak.
„Ukrajna és Szlovákia olyan partnerek, akik készen állnak arra, hogy a kölcsönös bizalomra, a jó szomszédságra, a biztonságra és a közös európai jövőre alapozva építsék a kétoldalú kapcsolatokat” – hangsúlyozta az ukrán miniszterelnök. A szlovák kormányfő elfogadta Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök meghívását Ukrajnába, hogy folytassák a tárgyalásokat. Az időpontban és a helyszínben még nem állapodtak meg.
