Az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésén kedden kézfeltartással tartott szavazáson támogatta azt a kérelmet, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az Ukrajnának nyújtani tervezett – az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonra építő – jóvátételi hitelről szóló jogszabálytervezetet – írja az MTI.
A javaslat szerint az Európai Unió jóvátételi hitelt nyújtana Ukrajna számára, és ezt az Európai Bizottság az orosz állami pénzeszközöknek az uniós szankciók által befagyasztott, majd határozatlan ideig tartó lefoglalásából származó nyereség és készpénzállomány terhére felvett hitellel támogatná.
Elfogadása esetén a hitelprogramból támogatnák Ukrajna pénzügyi szükségleteit és állami költségvetését, a katonai képességeket, valamint az ország védelmi iparát és integrációját az európai védelmi ipari bázisba. A javasolt hitel az úgynevezett Ukrajna Kerethez és az Ukrajna Hitel Együttműködési Mechanizmushoz kapcsolódik.
Tájékoztattak, hogy a jogi folyamat felgyorsításáról kedden meghozott döntést követően az európai parlamenti képviselők a következő plenáris ülésen, 2026. január 19. és 22. között fogadják el az EP álláspontját, a tagállamok kormányaival folytatott tárgyalásokat megelőzően.
Az európai parlamenti támogatást követően a javaslatot még az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk az Európai Unió Tanácsában. A tagországok állam-, illetve kormányfői várhatóan csütörtöki brüsszeli találkozójukon próbálnak megállapodni a további lépésekről.
A szlovák miniszterelnök, Robert Fico kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogja támogatni az Európai Bizottság azon javaslatát, amely Ukrajna számára nyújtana úgynevezett helyreállítási hitelt a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával, ha ezeket a pénzeszközöket katonai célokra fordítanák – írja a Jevropejszka Pravda.
A kormányfő közölte, hogy hivatalos levelet küldött az Európai Tanács új elnökének, António Costának, amelyben figyelmeztette, hogy az EU következő csúcstalálkozóján blokkolni fog minden olyan döntést, amely 2026–2027-re Ukrajna katonai finanszírozását célozza.
„Világosan és egyértelműen kifejtem az álláspontomat az ukrajnai katonai konfliktusról. Ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása. Az EU stratégiája hibás és hatástalan, a háború folytatása pedig értelmetlen öldöklés anélkül, hogy erősítené Ukrajna pozícióját egy esetleges béketárgyaláson.
Semmilyen körülmények között nem támogatok olyan döntést Ukrajna katonai szükségleteinek finanszírozásáról, amelyben a Szlovák Köztársaságnak részt kellene vennie. Ugyanakkor tiszteletben tartom minden EU-tagállam szuverén jogát, hogy erről maga döntsön.”
Döntését Fico saját „békeorientált politikájával” indokolta, amely nem teszi lehetővé, hogy „tízmilliárd eurókat szavazzon meg háborúra”.
A szlovák miniszterelnök külön hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök „békeinitiativáinak” támogatását. Szerinte a befagyasztott orosz vagyon ukrán katonai felhasználása veszélybe sodorhatná az amerikai terveket, mivel Trump állítólag ezeket az erőforrásokat Ukrajna háború utáni újjáépítésére szánná.
Fico bírálta Ukrajnát is, „korrupciós botrányokra” hivatkozva, amelyekről „mindannyian hallunk”. Azt is kifogásolta, hogy Kijev leállította a gáztranzitot, ami – állítása szerint – károkat okozott Szlovákiának.
Ugyanakkor Fico hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is „felelős és szolidáris szereplő” a humanitárius kérdésekben. Emlékeztetett, hogy Szlovákia közel 200 ezer ukrán menekültet fogadott be, dolgozik új energetikai és vasúti összeköttetéseken, valamint határátkelők felújításán.
Fico kijelentette, hogy támogatja Ukrajna EU-tagságát, ám rámutatott: a tagállamok körében nő a szkepticizmus Kijev gyors felvételével kapcsolatban.
[type] => post
[excerpt] => A szlovák miniszterelnök, Robert Fico kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogja támogatni az Európai Bizottság azon javaslatát, amely Ukrajna számára nyújtana úgynevezett helyreállítási hitelt a befagyasztott orosz vagyon felhaszná...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765565520
[modified] => 1765547251
)
[title] => Fico kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem támogatna jóvátételi kölcsönt Ukrajnának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171919&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171919
[uk] => 171909
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 171910
[image] => Array
(
[id] => 171910
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67.png
[original_lng] => 653943
[original_w] => 1040
[original_h] => 585
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765540055:12
[_thumbnail_id] => 171910
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1138
[_algolia_sync] => 613759342000
[_oembed_674c372fa7ec0001ec85b7528dd7ff39] =>
🇺🇦🇨🇿 Ukrajinci a přátelé Ukrajiny se spojili v historickém centru Prahy do živého řetězu jednoty přes Karlův most u příležitosti Dne sobornosti Ukrajiny. pic.twitter.com/i4LjNRYnGl
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Franciaországra nyomás nehezedik, miszerint 18 milliárd euró értékű, többnyire magánbankokban lévő, befagyasztott orosz vagyont használjon fel Ukrajna megsegítésére. A Financial Times publikációja szerint Párizs nem hozta nyilvánosságra azoknak a bankoknak a nevét, ahol az alapokat több mint két éve őrzik.
Amint megjegyezték, a francia hatóságok az ügyfelek titoktartására hivatkozva nem adnak ki részleteket az intézményekről és a felhalmozott kamat felhasználásáról, ami elégedetlenséget vált kii az európai fővárosokban.
Az eszközök ismét a figyelem középpontjába kerültek az Európai Bizottság Ukrajnának nyújtandó, befagyasztott orosz jegybanki eszközök által fedezett „jóvátételi kölcsön” terve miatt. A javaslat az EU egész területéről származó forrásokat érintené, nem csak a brüsszeli Euroclear központi értéktárban tartott 185 milliárd eurót. A franciaországi eszközök, amelyek pontos helye más fővárosok számára ismeretlen, az orosz állami vagyon második legnagyobb vagyonát alkotják Európában. Az Európai Bizottság megpróbálja bevonni őket a hitelprogramba Belgium kifogásait követően, amely a kockázatok méltányos megosztását és az összes befagyasztott pénzeszköz részvételét követelte bármilyen megállapodásban.
Francia tisztviselők támogatják a jóvátételi kölcsön ötletét, de ellenzik a kereskedelmi bankoktól történő vagyonfelvételt, azzal érvelve, hogy szerződéses kötelezettségek vannak a betétesekkel szemben. Források adatai szerint Franciaországban mintegy 18 milliárd eurót tartanak főként kereskedelmi bankokban, a legnagyobb részt valószínűleg a BNP Paribas-nál. Más bankok, mint például a Crédit Agricole, a Société Générale és a BPCE, titoktartásra hivatkozva nem kívántak nyilatkozni az ügyben.
Az Euroclear-rel ellentétben, amely a visszaváltott értékpapírokon elért nyereséget elismeri, a kereskedelmi bankoknak általában kamatot kell fizetniük Oroszországnak a betétek után, bár a szerződések feltételei eltérőek. Az Európai Bizottság terve szerint az Oroszországnak járó kamatokat uniós alapokból fedezné.
Mint ismeretes, a francia bankok nem vesznek részt nyilvános vitákban ezekkel az eszközökkel kapcsolatban, és az Élysée-palota adminisztrációja, a pénzügyminisztérium, a jegybank és a francia gazdasági minisztérium sem kívánt nyilatkozni. Az EU vezetői a jóvátételi hiteltervről két hét múlva esedékes csúcstalálkozón fognak tárgyalni.
Ukrajna arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy hozzanak politikai döntést a jövő hónapban a 163 milliárd dolláros „jóvátételi kölcsön” kifizetéséről, amely a befagyasztott orosz vagyon kisajátításán alapul – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az európai vezetőknek a múlt hónapban nem sikerült megállapodniuk a Kijevnek nyújtott „jóvátételi kölcsönről”, és a december 18-i csúcstalálkozón ismét megvitatják azt. Ugyanakkor várható, hogy Ukrajnának az első nagy pénzügyi támogatási injekciókra 2026 második negyedévétől lesz szüksége.
Irina Mudra, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Reutersnek elmondta, hogy a csúcstalálkozó tűnik az utolsó esélynek Európa számára idén, hogy megegyezzen az Ukrajnának nyújtott hitelben, ami Oroszország szerint „fájdalmas reakciót” fog kiváltani. „Nem számítunk arra, hogy addigra minden technikai részlet végleges lesz, de a hitelkibocsátás architektúrájáról meg kell állapodni” – jegyezte meg.
Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője szerint Ukrajna elvárja európai szövetségeseitől, hogy meghatározzák a források biztosításának struktúráját és irányítási rendszerét. Az is létfontosságú, hogy Ukrajna részt vegyen a források elosztásával és priorizálásával kapcsolatos döntésekben. „Ukrajna közvetlen részvétele nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a segélyek hatástalanná válnak, pusztán azért, mert ismerjük a valós helyszíni szükségleteket, de a döntést mindenképpen partnereinkkel együtt kell meghozni” – hangsúlyozta Irina Mudra.
Norvégia támogathatja az Európai Unió tervét, hogy jóvátételi kölcsönt nyújtson Ukrajnának, de nem fogja az állami vagyonalapját felhasználni a garanciavállalásra – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter az NRK norvég rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg azt mondta, hogy Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, és már eddig is jelentős pénzügyi hozzájárulásokat nyújtott Ukrajnának. Norvégia részt vehetne az EU Ukrajnának nyújtandó hitelterveiben, de nem fogja egyedül garantálni a teljes összeget.
„Voltak olyan elképzelések, hogy Norvégiának garantálnia kellene a teljes összeget, az 1,6 trillió norvég koronát (159 milliárd dollárt), de ez nem opció” – mondta Stoltenbrg. Szerinte a döntést az Európai Unió Ukrajnának nyújtandó kölcsönről szóló végső következtetés figyelembevételével hozzák meg. Egyelőre túl korai bármilyen tervről beszélni – tette hozzá.
November 5-én vált ismertté, hogy öt norvég politikai párt felszólította az ország kormányát, hogy segítsen Kijevnek 140 milliárd eurós EU-hitelhez jutni. A politikusok tervei szerint Norvégia a saját, 1,8 trillió eurós állami alapját használhatná fel a hitel garantálására.
Az Európai Bizottság Ukrajna 2026–2027-es finanszírozására vonatkozó javaslatai részeként számos alternatív támogatási modellt vitat meg. A főbb lehetőségek között szerepelnek a befagyasztott orosz eszközökből nyújtandó „jóvátételi hitelek” és az uniós tagállamok közös hitelei – számolt be a Jevropejszka Pravda EU egyik képviselőjére hivatkozva.
„Két lehetőség van: az első a befagyasztott orosz eszközökön alapuló „jóvátételi kölcsönök”, a második pedig azok a hitelek, amelyeket a tagállamok vesznek fel Ukrajna finanszírozására a következő két évben” – mondta a tisztviselő.
Hozzátette, hogy egy harmadik modellt is fontolóra vesznek – kétoldalú kölcsönöket vagy az egyes EU-tagállamok segítségét, de ez kiegészítő jellegű lesz.
A beszélgetőpartner elmondása szerint a „jóvátételi kölcsönök” modellje jövedelmezőbb, mivel – a hagyományos kölcsönökkel ellentétben – nem jár kamatfizetéssel. A tagállamok jelenleg informálisan vitatják meg egyes megközelítések előnyeit és hátrányait, hogy a végső döntést a vezetők az Európai Tanács december 18-19-i brüsszeli ülésén hozhatják meg.
A legtöbb EU-tagállam a „jóvátételi kölcsönök” felé hajlik, de egy kulcsfontosságú állam – Belgium, amelynek területén több mint 180 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon található – még nem egyezett bele ebbe a lehetőségbe.
„Zárt ajtók mögött folytatódnak a tárgyalások Belgiummal az orosz állami vagyon Ukrajna támogatására való felhasználásáról”, jegyezte meg az EU képviselője, hozzátéve, hogy az államok vezetői nyitottak arra, hogy figyelembe vegyék a belga kormány aggályait.
