Az információs és politikai szférában egyre növekvő orosz fenyegetés miatt Németország felszólítja az európai demokráciákat, hogy egyesüljenek és tartsanak ki. Johann Wadeful német külügyminiszter az ország az Európa Tanácsban való tagságának 75. évfordulója alkalmából mondott beszédében azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálja kihasználni „az európai demokráciák gyengeségeit”, számolt be a La Repubblica július 8-án, hétfőn.
„Oroszország igyekszik kihasználni demokráciáink gyengeségeit és társadalmaink sebezhetőségét összeesküvés-elméletek terjesztésével, demokratikus rendszereink megkérdőjelezésével és népeink közötti megosztottság elmélyítésével”, mondta Wadeful.
A német külügyminiszter megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor „megtagadja polgáraitól a legalapvetőbb demokratikus jogokat és az Emberi Jogok Európai Egyezményének védelmét”, ezért az Európa Tanács tagjai 2022 márciusában úgy döntöttek, hogy kiutasítják Oroszországot, csak egy hónappal azután, hogy megkezdte Ukrajna elleni invázióját.
„Demokratikus szabadságaink a mi erőnk. Ezért vannak most jobban támadva, mint valaha. És ezért kell megvédenünk őket” – hangsúlyozta Wadeful.
Ukrajnai látogatásán Johann Wadephul német külügyminiszter a német külpolitika legfontosabb feladatának Kijev támogatását nevezte. Látogatására a német védelmi ipar képviselői is elkísérték. Egy nappal korábban Oroszország a háború kezdete óta legsúlyosabb rakétazáport zúdította Ukrajnára. A folyamatos, tömeges orosz légicsapások miatt Johann Wadephul német külügyminiszter állandó német fegyversegélyt ígér Ukrajnának.
„Ukrajna szabadsága és jövője kül- és biztonságpolitikánk legfontosabb feladata” – mondta a politikus kijevi látogatásán. „Sziklaszilárdan Ukrajna mellett fogunk állni, hogy továbbra is sikeresen meg tudja védeni magát – modern légvédelmi és más fegyverekkel, humanitárius és gazdasági segítséggel”.
A német külügyminiszter reggel különvonattal érkezett az ukrán fővárosba, ahová – biztonsági okokból titokban tartott – bemutatkozó látogatásra érkezett. Wadephult a német védelmi ipar képviselői kísérték el útjára. A német külügyminisztérium szerint a látogatás során magas szintű megbeszélésekre kerül sor az üzleti élet képviselőivel és ukrán döntéshozókkal.
Ukrajnábban dől el, hogy a mi Európánk olyan hely marad-e, ahol a szabadság és az emberi méltóság számít – vagy egy olyan kontinens, ahol az erőszak eltolja a határokat – fogalmazott Wadephul. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerinte nem békét akar, hanem mindenáron hódítást és leigázást. „Ezért továbbra is teljes figyelmünket Ukrajna támogatására összpontosítjuk”, ez mutatja „európaiakként való állhatatosságunkat” – idézi szavait a Welt.
Kijevben Wadephul többek között tárgyalni fog kollégájával, Andrij Szibihával, a Babin Jar emlékműnél pedig megemlékezik az 1941-es német megszállás idején történt tömeggyilkosság zsidó áldozatairól.
A német külügyminiszter egy nappal azután érkezett Kijevbe, hogy Oroszország a háború megindítása óta legsúlyosabb rakéta- és dróntámadását intézte Ukrajna ellen. Az ukrán légierő adatai szerint az oroszok 477 drónt és 60 rakétát indítottak ukrán városok ellen. Országszerte megszólalt a légiriadó, beleértve a frontvonaltól távol eső nyugati régiókat is.
Az orosz bombázások májusban és júniusban drámaian felerősödtek, a tömeges támadások egyre gyakoribbá és halálosabbá váltak – emlékeztet a Kyiv Independent.
Az ukrán légierő június 28-án késő este figyelmeztetett, hogy Oroszország három Tu-95-ös bombázót indított a Murmanszki területen lévő Olenya katonai repülőtérről. A légierő arra is figyelmeztetett, hogy orosz drónok több csoportja tart különböző régiók felé.
Robbanásokról és csapásokról számoltak be Mikolaivból, Kremencsukból, Zaporizzsjából, a Cserkaszi területről, Ivano-Frankivszkból és Lvivből, a támadások az éjszaka folyamán hullámokban érkeztek. Az ukrán légierő korábban bejelentette, hogy egy F-16-os vadászgépet vesztett el, a harmadikat eddig ebben a háborúban.
Friedrich Merz új német kancellár kormánya úgy véli, hogy Ukrajnának van esélye mind az EU-, mind a NATO-csatlakozásra, és hogy ez az út „visszafordíthatatlan” – jelentette ki szombaton Johann Wadeful német külügyminiszter a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak adott interjújában.
A jelentés szerint Wadeful megjegyezte, hogy Ukrajnának lehetősége van mind az Európai Unió, mind a NATO tagjává válni. „A NATO-ban közösen megállapodtunk abban, hogy Ukrajna a védelmi szövetséghez való csatlakozás útján halad, és ez az út visszafordíthatatlan” – hangsúlyozta.
A miniszter ugyanakkor felidézte, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz a megválasztása előtt arról beszélt, hogy Ukrajna csak a háború befejezése után csatlakozhat a NATO-hoz.