A német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt több ezer ellenfele vonult ki szombaton Erfurt utcáira, eltorlaszolva a párt éves kongresszusára vezető utakat, a regionális választások előtt, amelyeken az AfD először kerülhet hatalomra szövetségi szinten, írta a Reuters.
A tüntetéseken szakszervezetek, nem kormányzati szervezetek és baloldali politikai pártok képviselői vettek részt. A rend fenntartása érdekében a hatóságok nagyszámú rendőri erőt vezényeltek be, beleértve Németország más régióiból érkező erősítést is, mivel a kétnapos AfD kongresszust magas kockázatú eseménynek tekintették.
A védőfelszerelésben dolgozó rendvédelmi tisztviselők felügyelete alatt a tüntetők sorokban álltak az autópályákon és utakon, és megpróbálták eltorlaszolni a pártfórumnak helyet adó konferenciaközpont bejáratát. A rendőrség becslései szerint mintegy 15 000 ember vett részt az erfurti és környékbeli tüntetéseken.
A párt kongresszusa, amelyen Alice Weidel és Tino Hrupalla társelnököket várhatóan újraválasztják, Szász-Anhalt és Mecklenburg-Elő-Pomeránia keleti tartományaiban tartandó választások előtt kerül megrendezésre. Az AfD reméli, hogy a választásokon elért siker fontos lépés lesz a nemzeti győzelem felé.
A több mint egy évtizede alapított párt a közvélemény-kutatások élén áll, megelőzve Friedrich Merz kancellár konzervatív CDU/CSU blokkját. Az AfD népszerűségét a nacionalista retorika, a szigorúbb bevándorlási politikára vonatkozó követelések, valamint az egymást követő kormányokból kiábrándult szavazók támogatásának és az elhúzódó gazdasági lassulásnak tulajdonítják.
Az ellenzők azzal vádolják az AfD-t, hogy rasszista nézeteket és a német demokratikus értékekkel összeegyeztethetetlen politikát hirdet, és úgy vélik, hogy a párt hatalomra kerülése veszélyt jelentene az ország alkotmányos rendjére. Minden nagyobb politikai erő az úgynevezett „tűzfal” stratégiát követi, és elutasít minden együttműködést az AfD-vel, valamint annak koalíciós kormányokban való részvételét.
A legfrissebb közvélemény-kutatások adatai szerint az AfD népszerűsége eléri a 29 százalékot, míg a Friedrich Merz-féle CDU/CSU-blokkot a szavazók mintegy 22 százaléka támogatja. Az év elején a párt két nyugati szövetségi államban is jelentősen megerősítette pozícióját a regionális választásokon.
Az AfD legnagyobb támogatottsága azonban az egykori Kelet-Németország területén van, ahol a közvélemény-kutatások a hagyományos pártrendszerrel szembeni legnagyobb kiábrándultságot mutatják. Szász-Anhaltban, ahol a legfrissebb közvélemény-kutatás az AfD 41%-os támogatottságát mutatja a Kereszténydemokrata Unió 23%-ával szemben, a párt elsöprő győzelemre számít. Egyben reméli, hogy Mecklenburg-Elő-Pomeránia legnagyobb politikai erejévé válhat.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) péntek délelőtt bejelentette, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) pártot „bizonyítottan szélsőjobboldali” pártnak nyilvánítják vizsgálataik lezárása után. Az AfD éppen az elmúlt hetekben vált Németország legerősebb politikai pártjává.
A BfV egy mintegy 1000 oldalas belső jelentésre hivatkozik, amely alapján a minősítést meghozták. A dokumentum részletezi, hogy az AfD rendszeresen sérti az alaptörvény legfőbb értékeit, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus értékek elvét.
A döntés értelmében innentől az AfD-t a német demokráciát veszélyeztető szervezetként kezeli az állambiztonsági szolgálat.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Nancy Faeser leköszönő szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter felügyelete alá tartozik.
„Az AfD etnikai alapú népfogalma diszkriminálja a migrációs hátterű állampolgárokat, másodrendű németként kezelve őket.”– nyilatkozta Faeser. Mivel jár a minősítés? A BfV innentől sokkal szélesebb körben alkalmazhat titkos információgyűjtési eszközöket, beleértve fedett informátorok beépítését és a pénzmozgások vizsgálatát, valamint – a szükséges engedélyekkel – a telekommunikáció ellenőrzését.
A szélsőségesnek minősítés nem jár a párt feloszlatásával. A betiltást csak a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány indíthatja a Szövetségi Alkotmánybíróságon keresztül. Az idei év elején már elbukott egy erre irányuló parlamenti kezdeményezés a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz részéről.
Balszerencsés a döntés időzítése A februári előrehozott választáson az AfD 20,8 %-os eredménnyel a CDU/CSU mögött a második helyen végzett, és frakciót alakított. Azóta a felmérések szerint a párt több millió szavazót szerzett és 26 százalékos népszerűséggel Németország legtámogatottabb pártja lett.
A döntés időzítése miatt óhatatlanul fel fog merülni, hogy az alkotmányellenes minősítést politikai okok is motiválhatták. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a döntés elbizonytalanítja az AfD-hez pártolt szavazókat, vagy éppen ellenkezőleg azt az elitellenes érzést erősíti meg bennük, amely eddig is az AfD felemelkedésének egyik lenagyobb hajtóereje volt. A következő hónapok fogják megmutatni, hogy a demokratikus intézményrendszer fellépése, milyen irányba mozdítja el az AfD támogatottságát.
A döntés várhatóan széleskörű nemzetközi reakciókat fog kiváltani, a minősítés kapcsán pedig elhúzódó jogi csata kezdődhet a német bíróságokon, illetve a párt betiltását szorgalmazó kezdeményezések is új erőre kaphatnak.
Új-Zélandon parlamenti választást tartottak, és az első eredmények azt mutatják, hogy a szavazók a konzervatív változást részesítik előnyben a hat évig tartó liberális kormány után, amelyet nagyrészt Jacinda Ardern vezetett. A szavazatok csaknem egynegyedének összeszámolása alapján Christopher Luxon volt üzletember, a Nemzeti Párt (NZNP) vezetője készülhet arra, hogy az ország következő miniszterelnöke lesz.
Jacinda Ardern januárban váratlanul lemondott a miniszterelnöki posztról, mondván: „elfogyott a nafta”. Az előző választást elsöprő sikerrel nyerte meg, de népszerűsége alábbhagyott, mivel az emberek belefáradtak a koronavírusjárvány miatti korlátozásokba, és az infláció felpörgése kihatott az emberek mindennapjaira.
Távozásával a kormányfői posztot a 45 éves Chris Hipkins vette át, aki korábban oktatási miniszter volt, és ő vezette a koronavírus-járvány elleni védekezést.
Röviddel 9 óra után a szavazatok egynegyedének az összeszámolása után
40,7 százalékkal vezetett Luxon Nemzeti Pártja, amelytől azt várják, hogy szövetséget köt az egyelőre 10 százalékon álló jobboldali-liberális ACT párttal.
A Chris Hipkins jelenlegi miniszterelnök vezette Új-Zélandi Munkáspárt támogatottsága a még messze nem végleges adatok szerint 26,3 százalék, a harmadik helyen pedig a Zöld Párt áll 10,8 százalékkal.
A választási bizottság szerint körülbelül 1,4 millióan, a választók mintegy 40 százaléka szavazott előre az idei választásokon. A szavazás napján a részvétel az előzetes becslések szerint meghaladta a 70 százalékot.
Az új-zélandi parlamentet három évre választják, a parlamenti mandátum megszerzéséhez a pártoknak ötszázalékos küszöböt kell átlépniük.
[type] => post
[excerpt] => Új-Zélandon parlamenti választást tartottak, és az első eredmények azt mutatják, hogy a szavazók a konzervatív változást részesítik előnyben a hat évig tartó liberális kormány után, amelyet nagyrészt Jacinda Ardern vezetett.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1697308020
[modified] => 1697298363
)
[title] => A konzervatívok nyerték az új-zélandi parlamenti választást a hat évig tartó liberális kormányzás után
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=92565&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 92565
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 92568
[image] => Array
(
[id] => 92568
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[original_lng] => 31582
[original_w] => 1050
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[width] => 1050
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[width] => 1050
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[width] => 1050
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1697287564:4
[_thumbnail_id] => 92568
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 3526
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831667190002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 283993
[1] => 1770
[2] => 8555
)
[tags_name] => Array
(
[0] => jobboldal
[1] => parlamenti választások
[2] => Új-Zéland
)
)
[3] => Array
(
[id] => 90785
[content] =>
Franciaországban a részleges szenátusi választásokon az ellenzéki jobboldal megerősítette a többségét, a kormánypárti frakció kisebb lett, míg Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek három szenátorral sikerült visszatérnie a felsőházba.
„A szenátus továbbra is a demokrácia alapvető ellensúlya lesz” – jelezte vasárnap este közleményében Gérard Larcher, a szenátus elnöke.
A szenátusi többség, amelyet a jobboldal és centrista szövetségesei alkotnak, megerősödött – értékelte az eredményt Bruno Retailleau, a jobbközép Köztársaságiak (LR) szenátusi frakcióvezetője. „Az LR marad nagyon messze a legjelentősebb csoport” – tette hozzá.
Az LR az eddigi 145 fős többségét 151-re tudta növelni, amelyhez az abszolút többséget a centristák csoportjának támogatásával tudja biztosítani.
A parlament jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának csaknem felét választották újra vasárnap hat évre:
170 szenátort 1829 jelölt közül, a százból 38 európai megyében és hat tengerentúli területen (Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Új-Kaledónia, valamint Saint-Pierre és Miquelon).
A további 178 szenátori helyet 2026-ban újítják meg.
A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük 78 ezren szavazhatnak vasárnap.
A választási rendszer miatt a lakosság kevesebb, mint felét képviselő vidéki kistelepülések felülreprezentáltak a testületben, az elektorok mintegy kétharmadát ők adják, ezért a szenátus az V. köztársaság 1958-as kezdete óta – a 2011 és 2014 közötti rövid időszakot leszámítva – mindig jobboldalú többségű volt.
Emmanuel Macron államfő 2016-ban alapított pártjának 24 fős frakciója tovább zsugorodik. Bruno Retailleau szerint az eredmény „újabb vereség a köztársasági elnöknek”.
A kormányból egyetlen tag, Sonia Backes, az állampolgársági kérdésekért felelős államtitkár indult a szenátusi választásokon, és kikapott Új-Kaledóniában a függetlenségpárti Robert Xowietől.
A felsőházban a második legjelentősebb, 64 fős szocialista frakció növelheti létszámát, a kommunistákkal és a Zöldekkel kötött szövetségük miatt a baloldali csoport száma a jelenlegi 91-ről 100-ra nőhet, de ez elsősorban az előző önkormányzati választásokon jól szereplő Zöldek térnyerésének köszönhető.
Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés három helyet tudott megszerezni.
A szenátus részt vesz a törvényhozási folyamatban, megosztva a hatalmat a nemzetgyűléssel, de az utolsó szót mindig a parlament alsóháza mondja ki. A felsőház különlegessége viszont az, hogy a nemzetgyűléssel ellentétben nem oszlathatja fel a köztársasági elnök.
