Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter vasárnap támogatásáról biztosította a jemeni húszi lázadók kereskedelmi hajók elleni támadásait a Vörös-tengeren, illetve az Ádeni-öbölben – közölte vasárnap a teheráni külügyi tárca.
Amirabdollahián a síita felkelők egyik magas rangú képviselőjével, Mohammed Abdel Szalammal tárgyalt Omán fővárosában, Maszkatban. A jemeni milícia állásaira mért amerikai, illetve brit légicsapásokat azonban Jemen „területi épsége és szuverenitása megsértésének” nevezte.
A teheráni tárca tájékoztatása szerint Amirabdollahián ománi látogatása részét képezi az iráni diplomácia vezetője térségben tett körútjának.
A szíriai al-Vatan kormányközeli lap szerint Amirabdollahián hétfőn Damaszkuszba látogat,
ahol egyebek között megvitatja majd az április elsejei – Izraelnek tulajdonított – halálos áldozatokat követelt, iráni konzulátusra mért légicsapás következményeit is.
A húszik a nap folyamán közölték, hogy az utóbbi 72 órában rakétákkal és drónokkal támadtak egy brit, illetve egy izraeli hajóra, valamint amerikai fregattokra is. Jahja Szaría, a síita fegyveresek szóvivője jemeni televízióban közvetített beszédében elmondta, hogy az említett időben öt ilyen „katonai bevetést” teljesítettek.
Az Egyesült Államok illetékes Központi Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy szombaton egyebek között egy rakétakilövő állást semmisítettek meg Jemenben, illetve egy hajó elleni rakétát és egy drónt a Vörös-tenger felett. A CENTCOM hangsúlyozta, hogy ezek a fegyverek veszélyt jelentettek az Egyesült Államok és partnerei teherhajóira. Sem áldozatokról sem károkról nem érkeztek jelentések.
Az Irán támogatását élvező húszi milícia tavaly november közepe óta számtalan alkalommal vetett be drónokat és rakétákat nemzetközi kereskedelmi hajók ellen
az Ádeni-öbölben Izrael gázai háborújára és a palesztinok iránti szolidaritásra hivatkozva. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia több alkalommal mért válaszcsapást a húszik állásaira.
A húszi támadások miatt a legnagyobb kereskedelmi vállalatok csökkentették hajóforgalmukat az Ázsiát és Európát összekötő tengeri útvonalon, és inkább Afrikát megkerülve juttatják célba a szállítmányokat.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Az Irán-barát szervezethez közelálló források azt közölték, hogy prominens húszi vezetők több civilt kényszerítettek rabszolgaságba. Egy nemzetközi jelentés szerint világszerte több mint 40 millió ember lesz manapság a rabszolgaság áldozata, köztük 85 ezren az Irán által támogatott húszi milíciák ellenőrzése alatt álló jemeni régiókban, beleértve a fővárost, Szanaát is. A polgárháború sújtotta állam és Szíria fedi le az arab világban előforduló rabszolgasággal összefüggésbe hozható esetek 76 százalékát. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése korábban szintén megerősítette a rabszolgaság terjedését Jemenben. Az emberkereskedelem előmozdításával a húszikat, valamint az al-Kaida terrorcsoportot vádolják.
A rabszolgaság nem új keletű jelenség Jemenben A Vörös-tenger rabszolga-kereskedelme az I. században alakult ki, amikor az Afrika szarváról elrabolt, rabszolgasorba taszított embereket a Vörös-tengeren át Arábiába és a mai Jemen területére szállították. A középkorban a rabszolgák többsége az afrikai kontinensről érkezett, de voltak más származásúak is, például indiaiak, európaiak és törökök. Emellett voltak arab muszlim rabszolgák is, annak ellenére, hogy az iszlám tiltja más muszlimok rabszolgasorba taszítását.
A nők elsősorban ágyasok vagy szolgálólányok voltak, akiket gyakorta szexuálisan is kizsákmányoltak. A férfi rabszolgák egy része eunuch volt, akiket az arisztokraták és a királyi ház gazdagjai vásároltak meg, és számos különböző megbízatást kaphattak: a hárem ügyeinek intézőiként, tanítóként és gyermekgondozóként, valamint sorstársaik felügyelőjeként szolgáltak. Azokat a férfi rabszolgákat, akik nem voltak eunuchok, munkásként vagy katonaként alkalmazták. A jemeni rabszolgaságot hivatalosan két szakaszban, 1962-ben (az ország északi részén) és 1967-ben (az ország déli részén) is eltörölték.
A jelenlegi helyzet sem túl rózsás A húszik fáradhatatlanul dolgoznak a rabszolgaság helyreállításán, amit számos helyi jelentés is megerősített. Több ezer jemeni, afrikai vagy afrikai származású jemeni dolgozik (gyakran anyagi ellenszolgáltatás nélkül) a magas rangú húszi tisztviselők lakó- és munkahelyein. A helyi megfigyelők a húszikat a következő vádakkal illetik:
az emberek szegénységével és éhezésével való visszaélés,
kényszerházasság,
embercsempészet és emberkereskedelem,
a gyermekek, nők és afrikai migránsok kényszertoborzása,
afrikai bevándorló nők megerőszakolása.
Ez utóbbival kapcsolatban egy jemeni emberi jogi csoport arról számolt be , hogy az országon keresztül Szaúd-Arábiába átjutni szándékozó etióp bevándorlók szexuális erőszaknak és zaklatásnak vannak kitéve. A beszámolók szerint e visszaéléseket a húszik harcosai követik el, de a szervezet vezetői kategorikusan tagadják a vádakat.
Kik is azok a húszik? A húszik egy, zaidi síita elveket valló radikális szerveződés. Ideológiájukról sokat elárul jelmondatuk: „Isten a leghatalmasabb, halál az Egyesült Államokra, halál Izraelre, átok a zsidókra és győzelem az iszlám számára.” E mellett kijelentik, hogy az iráni vezetésű „ellenállási tengely” részei Izraellel, az Egyesült Államokkal és a tágabb értelemben vett Nyugattal szemben. A formálisan Anszár Alláh (Isten segítői) néven ismert csoport az 1990-es években jött létre, és nevét néhai alapítójáról, Huszein al-Húsziról kapta. A jelenlegi vezető Huszein testvére, Abd al-Malik al-Húszi. Az elmúlt két évtizedben lázadások sorozatát indították, majd polgárháborút robbantottak ki a regnáló jemeni kormány ellen.
Mostanában azzal kerülnek be a hírekbe rendszeresen, hogy kereskedelmi hajókat foglalnak el és támadnak meg drónokkal és rakétákkal a Vörös-tengeren, ami miatt a nagy nemzetközi vállalatok más útvonalakat keresnek rakományaik zavartalan célba juttatása érdekében. A jemeni húszik egyre több zavart okoznak a nemzetközi tengeri kereskedelemben, és offenzíváik komoly következményekkel járhatnak mind regionálisan, mind globális szinten. Egyrészt jelentősen növekednek a szállítási költségek, ami az inflációra lehet negatív hatással, nem beszélve arról, hogy az Irán által támogatott szélsőséges csoport provokálja Izraelt, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, ami feszültséget gerjeszt a térségben.
A jemeni kasztrendszer Jemeni aktivisták felfedték, a húszik törekvése arra irányul, hogy a jemeni társadalmat uralkodókra és alattvalókra, valamint urakra és rabszolgákra különítsék el. Az emberekkel szembeni húszi diszkrimináció bőrszínen, rasszon és származáson alapul. A magukat „hásimitának” nevezők jelenleg Jemen társadalmi osztályának csúcsán állnak. Úgy gondolják, hogy a legtisztább származásúak, megvan az a kiváltságuk, hogy uralják az országot és felhalmozzák a vagyont. Őket a törzsek, munkások és földművesek követik.
Értelemszerűen a rabszolgák kasztja képviseli a társadalmi ranglétra legalsóbb fokát. Megfigyelők szerint a szegénység, az éhezés, az elnyomás és a szisztematikus kizsákmányolás sok civilt rabszolgaságba kényszerített. Az elismert jemeni kormány azt szorgalmazza, hogy fel kell tárni a húszik félrevezető gyakorlatát, leleplezni az emberekkel szembeni diszkriminációjukat, valamint véget kell vetni a társadalom urakra és rabszolgákra való felosztásának.
A húszik arra törekednek, hogy visszavezessék Jement abba a korszakba, amikor még elfogadott volt az emberekkel való kereskedelem. Jelentések és beszámolók sora igazolja azokat a jogsértéseket, amelyeket az iráni támogatású lázadó csoport követett el az elmúlt években. Amíg rendezetlen marad a délnyugat-ázsiai ország politikai helyzete, addig várhatóan fokozódni fognak a kiszolgáltatott rétegekkel szemben elkövetett visszaélések.
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust a jemeni húszikkal, de saját érdekei védelmében a jövőben is lépni fog – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője azt követően, hogy amerikai helikopterek semmisítették meg a jemeni fegyveresek több kishajóját, amelyek tüzet nyitottak a katonai egységekre a Vörös-tengeren.
John Kirby az ABC televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem akarja a konfliktus kiszélesítését a Közel-Keleten. Ugyanakkor jelentős nemzetbiztonsági érdekek kötik a régióhoz, amelyek védelmében a megfelelő formájú erőket irányítja oda, és önvédelemből a jövőben is cselekedni fog.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora úgy fogalmazott, hogy a húszik akkor járnának a legjobban, ha felhagynának a Vörös-tengeren végrehajtott támadásokkal.
A jemeni fegyveres csoport tagjai a hétvégén négy kishajóval közelítettek meg egy kereskedelmi hajót, a szingapúri zászló alatt hajózó Maersk Hangzhou konténerszállítót, amelyet hatalmukba akartak keríteni. Miután a megtámadott civil jármű segélykérést adott le, a közelben tartózkodó amerikai repülőgéphordozóról helikopterek siettek segítségére, amelyekre a húszik tüzet nyitottak hajóikról. Az amerikai katonaság a tüzet viszonozta és három kishajót elsüllyesztett, a fedélzetükön tartózkodókat megölve.
Az amerikai hadsereg központi parancsnoksága (Centcom) az incidenssel kapcsolatban közölte, hogy amerikai katonákban és eszközökben nem esett kár.
Az amerikai hadsereg az Izrael és a Hamász közötti háború által elmélyített közel-keleti válság óta most első alkalommal okozta az Irán által támogatott húszi fegyveresek halálát. Az amerikai egységek az elmúlt hónapokban kerülték, hogy közvetlenül támadják a jemeni felkelők állásait, amelyek az elmúlt hetekben több tucat alkalommal indítottak rakéta- és dróntámadást a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen, valamint többször lőttek ki rakétát Izrael irányában is.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Az Egyesült Államok hadserege által lefoglalt – feltételezhetően iráni – fegyverek és lőszerek ezreit küldhetik Ukrajnába – számolt be a Wall Street Journal.
A jelentés szerint a tisztviselők vizsgálják annak lehetőségét, hogy az Irán által támogatott jemeni harcosoknak szánt fegyverszállítmányt Kijevnek adják, hogy az Oroszország elleni harcban segítsék.
A készletek között több mint ötezer puska, 1,6 millió darab lőszer, valamint kis mennyiségű páncéltörő rakéta szerepel – írja az Index a Sky News-ra hivatkozva.
Denmark has given Ukraine all of its CAESAR self-propelled howitzers. A true friend who knows that our fight is Europe's fight. Tak, Danmark! pic.twitter.com/x4MP65Yvfo
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
A jemeni polgárháború szembenálló felei megegyeztek az ENSZ által áprilisban tető alá hozott tűzszünet két hónappal történő meghosszabbításában – derült ki a világszervezet jemeni megbízottjának csütörtöki közleményéből.
Hans Grundberg a Twitteren is megosztott bejelentésében hozzátette, hogy a nemzetközileg elismert jemeni kormány és a húszi lázadók delegációi várhatóan visszatérnek Ammánba, hogy folytassák a rendezést célzó egyeztetéseket.
Leszögezte továbbá: reméli, hogy a felek folytatják az együttműködést, miután a tűzszünet megkötésével, majd annak meghosszabbításával „felcsillantották a reményt a jemeniek előtt, hogy igenis, létezik kiút a konfliktusból”.
A bejelentést üdvözölte Joe Biden amerikai elnök is, aki közleményében a fegyvernyugvás alatt eltelt két hónapot a több mint hét éve tartó polgárháború „egyik legnyugodtabb időszakának” nevezte, s felszólította a feleket, „igyekezzenek állandósítani ezt az állapotot”.
A csaknem nyolc éve tartó polgárháború szereplői között április 2-án életbe lépett tűzszünet eredetileg csütörtökön járt volna le. A megállapodás értelmében a felek leállítják a katonai műveleteket Jemen egész területén, illetve azon kívül is, ezen felül a kormányerők beengednek több üzemanyagszállító hajót a felkelők kezén lévő Hodeida kikötőjébe, valamint részben feloldják a 2016 augusztusa óta zárva lévő szanaai nemzetközi repülőtér blokádját, heti két alkalommal engedélyezve kereskedelmi járatokat Jordániába, valamint Egyiptomba.
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik és a nemzetközileg elismert kormány csapatai között. A húszik 2014-ben foglalták el a fővárost. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció, Szaúd-Arábia vezetésével.
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
A jemeni elnök, Abed Rabbó Manszúr Hádi szombaton új, hatalommegosztáson alapuló kormányt iktatott be, amely az ország egyes részeit ellenőrző hívei és a déli szeparatisták közötti hatalmi harcok rendezését szolgálja a polgárháborús országban.
A 24 miniszterből álló kabinetben mindkét fél egyenlő arányban rendelkezik képviselettel. Az új kormány elsődleges feladata lesz a masszív gazdasági problémák és a nemzeti fizetőeszköz leértékelődésének kezelése.
A jemeni kabinet beiktatási ceremóniáját Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban tartották, ahová Hádi menekült, miután húszi síita lázadók kiterjedt területeket foglaltak el Jemenben, köztük a fővárost, Szanaát.
„Különböző blokkokból, illetve térségekből jönnek, de az ország és annak lakói kell, hogy a legfontosabbak legyenek számukra” – hangoztatta Hádi, akit a Saba jemeni hírügynökség idézett. Azt mondta, bízik benne, hogy az új kormány egységes csapatként fog majd tudni működni.
A szakadárokat tömörítő Déli Átmeneti Tanács (STC) és a kormány tavaly augusztusban összetűzésbe került a déli országrész feletti ellenőrzés kérdésében. Idén áprilisban az STC bejelentette, hogy „egyedül fogja kormányozni” az ellenőrzése alatt álló területeket, így a legfontosabb kikötővárost, Ádent is, amelyet 2019-ben foglalt el.
Június 20-án az STC csapatai elfoglalták Szokotra szigetét, elűzve a helyi kormányzót és a kormányerőket. Július végén a szakadárok visszavonták az önálló kormányzásra vonatkozó igényüket, és közölték, hogy készek újrakezdeni a Rijád közvetítésével zajló tárgyalásokat a nemzetközileg elismert jemeni kormánnyal a hatalom megosztásáról. Az STC-t az Egyesült Arab Emírségek, míg Hádit Szaúd-Arábia támogatja.
Súlyos konfliktusok
Jemenben ezzel párhuzamosan 2014 óta egy másik konfliktus is dúl az Irán által támogatott síita húszik és a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz, Hádihoz hű erők között. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció Szaúd-Arábia vezetésével. Abban a jemeni polgárháborúban több mint százezren vesztették életüket, és milliók váltak földönfutóvá. Az országban a világ legsúlyosabb humanitárius válsága alakult ki.
Szerda este a jemeni polgárháborúban a kormányerőket támogató, Szaúd-Arábia vezette nemzetközi katonai koalíció tűzszünetet jelentetett be.
Szaúdi tisztségviselők rijádi tájékoztatása szerint a kéthetes fegyvernyugvás helyi idő szerint csütörtök délben lépet életbe, és célja, hogy az ENSZ közvetítésével zajló béketárgyalásokon való részvételre ösztönözze az Irán támogatását élvező jemeni húszi síita lázadókat. A tűzszünet révén továbbá meg akarják akadályozni az új típusú koronavírus-járvány terjedését Jemenben.
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
