Japán fontolóra veszi hosszú hatótávolságú rakéták telepítését a délnyugati Kjúsú-szigetre, hogy „ellenséges célpontokat semmisítsen meg vészhelyzet esetén”. Erről a kormányzati források tájékoztatták a Kyodo ügynökséget.
A rakéták telepítése várhatóan a következő pénzügyi év végén, 2026 márciusában kezdődik, és célja, hogy erősítse a stratégiailag fontos délnyugati szigetcsoport biztonságát, amely fontos a Tajvannal való kapcsolatok szempontjából.
A tervezett rakéták a japán szárazföldi erők Type-12 földi hajóelhárító rakétarendszerének modernizált verziói, amelyek 1000 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek.
Japán 8,8 milliárd japán jent (kb. 58 millió dollárt) biztosít Ukrajnának, hogy támogassa az állami szektor szükségleteit és végrehajtson fontos intézkedéseket az ukránok életminőségének javítása érdekében.
Erről az Ukrajnai Közösségi és Területfejlesztési Minisztérium számolt be.
Ezzel kapcsolatban Olekszij Kuleba helyettes miniszter és Masasi Nakagome, Japán ukrajnai nagykövete tárgyaltak.
A minisztérium tájékoztatása szerint az összeget humanitárius aknamentesítésre, energetikára, vízellátásra, közegészségügyre és biztonságra, oktatásra, valamint a régiók infrastruktúrájának helyreállítására fordítják.
Isiba Sigeru japán miniszterelnök pénteken megígérte, megoldja az országa és Oroszország között a második világháború óta fennálló területi vitát, amely miatt a két ország 1945 óta nem tud hivatalosan békét kötni egymással.
A politikus egyben sajnálatosnak nevezte, hogy az ügyben nincs előrelépés, miközben az ukrajnai háború miatt továbbra is feszültek a kétoldalú kapcsolatok – írja az MTI.
A Japánban Északi Területeknek, Oroszországban pedig a Kuril-szigetek déli részének nevezett, Hokkaidó partjaitól északra fekvő szigetek visszaszolgáltatását követelő tüntetésen Isiba videoüzenetben közölte, hogy kormánya prioritásként törekszik azoknak a csereprogramoknak az újraindítására, amelyek lehetővé tették a korábbi japán lakosok számára, hogy meglátogassák a területet.
Tokió fenntartja, hogy a négy szigetet – Etorofu, Kunasiri, Sikotan és a Habomai – a Szovjetunió nem sokkal Japán második világháborús kapitulációja után, 1945. augusztus 15-én jogellenesen foglalta el, míg Oroszország úgy véli, hogy ez törvényes volt.
„Igazán sajnálatos, hogy a területi kérdést még mindig nem sikerült megoldani, és még kétoldalú békeszerződést sem írtak alá, még akkor sem, amikor a háború befejezésének 80. évfordulóját ünnepeljük” – mondta Isiba.
Isiba személyesen nem vett részt a megmozduláson, mert az Egyesült Államokba utazott, hogy találkozzon Donald Trump amerikai elnökkel.
A szigetek egykori lakói és kormánytisztviselők részvételével minden évben február 7-én megemlékezést tartanak az „Északi Területek napja” alkalmából. 1855-ben ezen a napon a Japán Császárság és az Orosz Birodalom kereskedelmi, hajózási és határmegállapítási szerződést írt alá, amelyben értelmében a négy vitatott sziget Japánhoz tartozott.
[type] => post
[excerpt] => Isiba Sigeru japán miniszterelnök pénteken megígérte, megoldja az országa és Oroszország között a második világháború óta fennálló területi vitát, amely miatt a két ország 1945 óta nem tud hivatalosan békét kötni egymással.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738960800
[modified] => 1738928511
)
[title] => Ígéretet tett Japán az Oroszországgal 80 éve fennálló területi vita rendezésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=140094&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 140094
[uk] => 140172
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 140095
[image] => Array
(
[id] => 140095
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/isiba-sigeru.png
[original_lng] => 473710
[original_w] => 876
[original_h] => 494
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/isiba-sigeru-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/isiba-sigeru-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/isiba-sigeru-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/isiba-sigeru.png
[width] => 876
[height] => 494
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/isiba-sigeru.png
[width] => 876
[height] => 494
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/isiba-sigeru.png
[width] => 876
[height] => 494
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/isiba-sigeru.png
[width] => 876
[height] => 494
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739009202:8
[_thumbnail_id] => 140095
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 630
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10646
[1] => 124
[2] => 846378
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Japán
[1] => Oroszország
[2] => területi vita
)
)
[3] => Array
(
[id] => 138816
[content] =>
Japán békét kíván végre kötni Oroszországgal, ugyanis a két ország között a második világháború óta – területi viták miatt – nincs békeszerződés, csak fegyverszünet.
Japán békeszerződést kíván kötni Oroszországgal, annak ellenére, hogy jelenleg a két ország közötti kapcsolatok a mélyponton vannak – jelentette ki Isiba Sigeru japán miniszterelnök RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint.
A japán vezető hangsúlyozta, hogy az orosz és japán kapcsolatok nehéz időket élnek át. De továbbra is szándékukban áll békeszerződést kötni Moszkvával a fennálló területi kérdések megoldása után − írja az Index az orosz sajtó nyomán.
A portál emlékeztetett, hogy Oroszország és Japán között a II. világháború óta nincs békeszerződés, csupán fegyverszünet.
Tokió a helyzet megoldásának feltételéül azt kéri, hogy kapják meg az Iturup, Kunaszir, Sikotan és Habomai szigeteket. Moszkva viszont úgy véli, hogy a déli Kuril-szigetek a második világháború után a Szovjetunió részei lettek, és nem kétséges, hogy az Oroszországi Föderációhoz tartoznak.
Japán külügyminisztere, Takesi Ivaja részt vesz az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Donald Trump január 20-i beiktatási ceremóniáján. A hírt a Reuters közölte.
A hírügynökség információi szerint Ivaját Trump csapata hívta meg, és ő elfogadta a meghívást, ami megerősíti a japán médiában megjelent híreket.
Továbbá arról is beszámoltak, hogy Ivaja amerikai látogatása során szeretne találkozni Marco Rubio floridai szenátorral, akit Trump az Egyesült Államok külügyminiszteri posztjára jelölne.
Ez lesz Ivaja első látogatása az Egyesült Államokban, mióta tavaly októberben külügyminiszterré nevezték ki.
Japán, mint az Egyesült Államok régi szövetségese, amely az első Trump-adminisztráció alatt is „jó kapcsolatokat” ápolt az USA-val, érdekelt abban, hogy sikeres alapokat építsen ki a második Trump-kormányzattal.
Volodimir Zelenszkij elnök december 25-én telefonbeszélgetést folytatott Shigeru Ishiba japán miniszterelnökkel, és bejelentette, hogy Tokió 3 milliárd dollárt ad Ukrajnának az orosz befagyasztott eszközökből. Az elnök erről a Telegramon számolt be.
„Hálás vagyok a japán kormány döntéséért, hogy további 3 milliárd dollárt ad át Ukrajnának, amelyet az orosz befagyasztott eszközök biztosítanak, és a további segítségért az energetikai berendezések és óvóhelyek építése terén” – írta Zelenszkij.
Zelenszkij gratulált Shigeru Ishibának, hogy ő lett Japán új miniszterelnöke, és megköszönte a japán állam 12 milliárd dollár összegű támogatását.
Tájékoztattam Ishiba miniszterelnököt Oroszország karácsonyi éjjeli támadásáról, amely Ukrajna energetikai infrastruktúráját célozta, és megköszöntem Japán készenlétét, hogy mindent megtegyen a mielőbbi igazságos és tartós béke eléréséért
On the eve of Christmas, I spoke with His All-Holiness Ecumenical Patriarch Bartholomew. I expressed my gratitude for His spiritual support of Ukraine and prayers for the Ukrainian people.
We deeply value the Patriarchate’s efforts to strengthen support for Ukraine within the…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 24, 2024
A japán kormány azt tervezi, hogy 1,122 trillió jen (7,46 milliárd dollár) összeggel növeli aktuális pénzügyi befektetési és hitelezési programját, beleértve Ukrajna támogatását is a G7 országai által nyújtott segítség figyelembevételével. A hírt a Reuters közölte.
A hírügynökség a dokumentum tervezetének részleteire hivatkozik.
Júniusban a G7 országainak vezetői megállapodtak, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Kijevnek, amelyet részben az orosz részvényekből származó kamatokból finanszíroznak.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke és Takesi Iwaja, Japán külügyminisztere aláírták az információbiztonság terén való együttműködés erősítéséről szóló megállapodást. Erről Smihal tájékoztatott a Telegramon.
Elmondása szerint Japán a vezető támogatók egyike, és az általuk nyújtott segély összege már elérte a 12,1 milliárd dollárt. Különösen fontos Ukrajna számára az energiaszektor támogatása és az emberi jogok védelme terén végzett közös munka.
A találkozón megbizonyosodtam róla, hogy Japán Ukrajna mellett áll. Takesi Iwaja megerősítette, hogy Japán mindent meg fog tenni Ukrajna helyreállítása érdekében, támogatva az állami és a magánszektort
– mondta a miniszterelnök.
Volodimir Zelenszkij elnök is találkozott Takesi Iwajaval, aki a japán kormány újraválasztása után Ukrajnába tette első kétoldalú látogatását.
Önök már a teljes orosz invázió kezdete óta mellettünk álltak, segítettek nekünk. Nagyra értékeljük azt a segítséget, amelyet Japán kormánya és a japán nép Ukrajnának nyújtott
A japán kormánykoalíció elvesztette parlamenti többségét a vasárnapi országos választásokon, ami bizonytalanságot okozott a következő kormány összetételét és a világ negyedik legnagyobb gazdaságának kilátásait illetően. A választási eredmények alapján a koalíció 209 képviselői helyet szerzett a parlament alsóházában, ami jelentős csökkenést jelent a korábbi 279 mandátumhoz képest.
Shigeru Ishiba miniszterelnök Liberális Demokrata Pártja (LDP) és a kisebbik koalíciós partner, a Komeito együttesen nem érte el a többséghez szükséges 233 mandátumot. Ez a koalíció legrosszabb választási eredménye azóta, hogy 2009-ben rövid időre elvesztette a hatalmat. „Ez a választás nagyon nehéz volt számunkra” – nyilatkozta a láthatóan elkeseredett Ishiba a TV Tokyo televíziónak.
Az este legnagyobb nyertese a fő ellenzéki Japán Alkotmányos Demokratikus Pártja (CDPJ) lett, amely 143 mandátumot szerzett, jelentősen növelve korábbi 98 fős képviselői létszámát. A választók láthatóan megbüntették Ishiba pártját egy közelmúltbeli finanszírozási botrány és az infláció miatt.
Az eredmény arra kényszerítheti a pártokat, hogy megállapodjanak a hatalom megosztásáról, ami politikai instabilitást hozhat egy olyan időszakban, amikor az országnak gazdasági kihívásokkal és a kelet-ázsiai feszült biztonsági helyzettel kell szembenéznie.
Yoshihiko Noda, a CDPJ vezetője optimistán nyilatkozott a jövőről: „Ez nem a vég, hanem a kezdet. Pártunk más ellenzéki pártokkal együttműködve a kormányváltás elérésére fog törekedni.” Ishiba miniszterelnök közvetlenül azután írta ki az előrehozott választást, hogy a múlt hónapban megválasztották a párt élére. Elődje, Fumio Kishida a megélhetési költségekkel kapcsolatos válság és egy politikai adományozási botrány miatt mondott le.
A választási eredmények hatására a japán részvények és a jen várhatóan gyengülni fognak, míg a hosszabb lejáratú államkötvények hozama emelkedhet, ahogy a befektetők reagálnak a kialakult bizonytalanságra.
Saisuke Sakai, a Mizuho Research and Technologies vezető közgazdásza szerint a választók ítélete a kormányzó blokkról a vártnál keményebb volt. A kormány folytonosságával kapcsolatos bizonytalanság nőtt, és a részvénypiac valószínűleg holnap eladással reagál, különösen a külföldi befektetők körében.
A kisebb pártok, mint a Demokratikus Párt a Népért (DPP) vagy a japán Innovációs Párt, kulcsfontosságúak lehetnek a kormányalakításban.
A DPP 27, a Japán Innovációs Párt pedig 35 mandátumot szerzett. Mindkét párt az LDP irányvonalával ellentétes politikát javasol, ami megnehezíti az esetleges koalíciós tárgyalásokat.
A politikai bizonytalanság a Bank of Japan (BOJ) számára is kihívást jelenthet, különösen ha Ishiba olyan partnert választ, aki a nulla közeli kamatlábak fenntartását támogatja, miközben a központi bank fokozatosan emelni szeretné azokat.
A kialakult helyzet jelentősen megnehezítheti a gazdaságpolitikai döntések meghozatalát és végrehajtását. Masafumi Fujihara, a Yamanashi Egyetem politikatudományi docense szerint a változékonyabb politikai környezet miatt sokkal nehezebb lesz olyan gazdaságpolitikát keresztülvinni, amely adóemeléssel jár, például a védelmi kiadások finanszírozására. Erős kormány nélkül a BOJ számára is nehezebb lenne kamatot emelni és kordában tartani a gyenge jent.
Az új japán kormány továbbra is támogatni kívánja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban – mondta Shigeru Ishiba miniszterelnök. Ezt az ország miniszterelnöke, Shigeru Ishiba mondta az ország parlamentjében mondott beszédében.
Zelenszkij szerint Ukrajna és Japán valódi stratégiai partnerséget alakított ki, és ennek a kapcsolati modellnek mintává kell válnia.
A politikus hangsúlyozta: Japán minden szükséges segítséget megad Ukrajnának, valamint támogatja az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetését.
Ishiba azt is hozzátette, hogy az Oroszországgal fennálló nehéz kapcsolatok ellenére Japán továbbra is dolgozik a területi kérdések megoldásán és a Kremllel kötött teljes értékű békeszerződés megkötésén, amelyet a második világháború után soha nem írtak alá az országok.