Az amerikai elnök reménykedik a „béke” megteremtésére tett legújabb erőfeszítéseiben, miközben Irán közvetítőkhöz fordul az izraeli támadás leállítása érdekében. Közel 48 órával az Izrael és Irán közötti harcok kirobbanása után úgy tűnik, hogy összehangolt, habár mérsékelt erejű diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ne fokozódjon a konfliktus.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap kijelentette, hogy „hamarosan békét fogunk teremteni Izrael és Irán között”, és hogy az országoknak „meg kell állapodniuk, és meg is fognak állapodni”.
„Sok telefonhívás és sok találkozó zajlik most. Sokat teszek, és soha nem kapok elismerést semmiért, de ez rendben van, az EMBEREK megértik. Tegyük újra naggyá a Közel-Keletet!” – írta az amerikai elnök vasárnap a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Közben Izrael kiterjesztette Irán elleni támadását, Teherán diplomáciai csatornákon keresztül Katarhoz és Ománhoz fordult, kérve a regionális közvetítők közbenjárását a tárgyalások újraindításában – jelentette több izraeli média vasárnap izraeli kormányzati forrásokra hivatkozva.
Ugyanezen izraeli források szerint Irán arra kéri Katart és Ománt, hogy közvetítőként tájékoztassák az Egyesült Államokat arról, hogy hajlandó tárgyalni a tűzszünetről, illetve hogy Washington sürgesse Izraelt az offenzíva leállítására.
Ezeket a diplomáciai manővereket Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter is megerősített. Azt mondta, Irán továbbra is nyitott a nukleáris megállapodásról szóló tárgyalásokra. Aragcsi viszont az is kijelentette, hogy Irán nem fogad el semmilyen megállapodást, amely „megfosztja Iránt nukleáris jogaitól”, és a jelenlegi körülmények között „indokolatlan” lenne a tárgyalások folytatása az Egyesült Államokkal.
Európa az oldalvonalon maradt Az európai vezetők diplomáciai megoldást sürgetnek, hogy elkerüljék a totális háborút, amely a Közel-Keletre és azon túlra is kiterjedhet, de biztonsági szakértő Claude Moniquet az Euronews-nak azt mondta, hogy Európa „az oldalvonaon maradt”.
Lehet, hogy ezek a tárgyalások most kétségessé váltak, de „az európaiakat amúgy is kizárták” belőlük – mutatott rá Moniquet.
„Az európaiakat nagyjából kizárták a gázai háború vagy a libanoni háború körül zajló minden nagyobb diplomáciai manőverből is” – mondta a volt francia hírszerzőtiszt és író.
[type] => post
[excerpt] => Közel 48 órával az Izrael és Irán közötti harcok kirobbanása után úgy tűnik, hogy összehangolt, habár mérsékelt erejű diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ne fokozódjon a konfliktus.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1750087800
[modified] => 1750078281
)
[title] => Beindult a diplomácia, több ország dolgozik az Irán és Izrael közötti feszültség csökkentésén
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=154023&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154023
[uk] => 154119
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 154027
[image] => Array
(
[id] => 154027
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/izrael-bombazasa.jpg
[original_lng] => 99813
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/izrael-bombazasa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/izrael-bombazasa-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/izrael-bombazasa-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/izrael-bombazasa.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/izrael-bombazasa.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/izrael-bombazasa.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/izrael-bombazasa.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750144437:8
[_thumbnail_id] => 154027
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1440
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 114812396001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1053421
[1] => 382215
)
[tags_name] => Array
(
[0] => feszültség enyhítése
[1] => izraeli-iráni háború
)
)
[1] => Array
(
[id] => 110233
[content] =>
A Héber Egyetem kutatása szerint az izraeliek 74 százaléka ellenez egy esetleges Irán elleni ellentámadást, ha az veszélyeztetné a nyugati és néhány arab ország biztonsági szövetségét.
A felmérés szerint többségük úgy véli, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra a konfliktus lezárása érdekében – írja a Portfolio a The Jerusalem Post cikkét ismertetve.
A jeruzsálemi Héber Egyetem friss kutatása szerint, az izraeli lakosság nagy része, pontosan 74 százaléka nem támogatja azt a lehetőséget, hogy Izrael ellentámadást indítson Irán ellen, ha ez aláásná a fontos szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat. Ilyenek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és több mérsékelt arab állam – köztük Jordánia és Szaúd-Arábia. A felmérést Nimrod Nir vezette kutatócsoport készítette.
A résztvevőknek egy iráni támadásra adott izraeli válaszlépésekről kellett véleményt nyilvánítaniuk.
Az eredmények szerint a megkérdezettek 52 százaléka úgy gondolta, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra, ezzel lezárva a konfliktus aktuális szakaszát. Ezzel szemben 48 százalék úgy vélte, hogy Izraelnek reagálnia kellene még akkor is, ha ez hosszabbíthatja meg a konfliktust. A katonai válaszlépést preferálók közül 25 százalék támogatta az iráni területen végrehajtandó műveleteket, míg több mint egyharmaduk egy stratégiai beavatkozást javasolt az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése érdekében.
Az izraeli kormány erősségét illetően a válaszadók megosztottak voltak: 46 százalék érzékeli erősnek a kormányt Irán felé, míg ugyanennyien vagy gyengének látják vagy sem erősnek sem gyengének nem ítélik meg. Az izraeliek többsége szerint országuknak figyelembe kell vennie szövetségeseik biztonságpolitikai igényeit; csak 12 százalék mondta azt, hogy nem támogatja ezt. Körülbelül 60 százalék állította azt is, hogy amerikai segítség esetén Izraelnek össze kell hangolnia biztonságpolitikai intézkedéseit az Egyesült Államokkal.
A Gázai övezettel és Ciszjordániával kapcsolatos biztonság szervezését illetően a megkérdezettek 43 százaléka úgy véli, hogy ezt Izrael szövetségeseire kell bízni. A válaszadók negyede ezzel nem értett egyet. A felmérés adatgyűjtését egy online panel segítségével végezték vasárnap és hétfő között. A minta 1466 felnőtt izraeli állampolgár véleményét tükrözi és figyelembe veszi az izraeli társadalom sokféleségét többek között vallás, nem, életkor és lakóhely alapján.
