Az Afrikai Unió elítélte, hogy Izrael a közelmúltban független államként ismerte el Szomáliföldet, amely hivatalosan továbbra is Szomália része és szakadár területként tartják számon. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael haladéktalanul együttműködést kíván kialakítani Szomálifölddel. A lépés jelentős nemzetközi politikai következményekkel járhat.
Az MTI szombati beszámolója szerint Szomáliföld 1991-ben egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szomáliától, és bár saját kormányzattal, rendőrséggel, hadsereggel és pénznemmel rendelkezik, mindeddig egyetlen más ország sem ismerte el független államként. Viszonylag stabilan működő autonóm terület Szomáliához képest, ahol folyamatosak a belpolitikai válságok, és 2006 óta iszlamista lázadók harcolnak a kormány ellen.
Szomáliföld Szomália északnyugati részén, a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal összekötő Báb-el-Mandeb-szoros bejáratánál helyezkedik el, a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala mentén.
Pénteken Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatala bejelentette: Szomáliföld elnökével közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben rögzítették, hogy Izrael hivatalosan független államként ismeri el Szomáliföldet. Izrael szerint a lépésre „az Ábrahám-egyezmények szellemiségében” került sor.
Mahmud Ali Juszuf, az Afrikai Unió végrehajtó bizottságának elnöke közölte: minden olyan lépés, amellyel aláássák Szomália szuverenitását, veszélyezteti a kontinens békéjét és stabilitását. Szavai szerint a bizottság „határozottan elítél minden olyan lépést vagy kezdeményezést, amellyel elismernék a Szomália szerves részét képező Szomáliföld függetlenségét”.
Szomália szövetségi kormánya pénteken törvénytelen lépésnek nevezte, hogy Izrael elismerte Szomáliföldet független államként, és megerősítette, hogy az észak-szomáliai régió továbbra is az ország szuverén területének részét képezi.
A kelet-afrikai államokat tömörítő Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) szombati közleményében leszögezte, hogy Szomália szuverenitását a nemzetközi jog elismeri, és Szomáliföld függetlenségének bármilyen egyoldalú elismerése sérti az ENSZ Alapokmányát, az Afrikai Uniót létrehozó szerződést és az IGAD alapító megállapodását is.
Szomáliföld azon kevés afrikai területekhez tartozik, amelyekkel kapcsolatban néhány hónapja – sajtójelentésekben – szóba került, hogy befogadhatnának a Gázai övezetből kitelepített palesztinokat. Ezt a felvetést azonban sem a szomáliai, sem az izraeli hatóságok nem kommentálták.
A szomáliai kormány ellen lázadó al-Shebaab iszlamista fegyveres szervezet szombaton bejelentette: szembeszállnak Izrael minden arra irányuló kísérletével, hogy „hasznot húzzon” Szomáliföldből.
„Elutasítjuk az izraeliek törekvését arra, hogy megszerezzék vagy használják területünk egy részét. Ezt nem fogjuk elfogadni, és küzdeni fogunk ellene” – közölte az al-Shebaab szóvivője.
Izrael diplomáciai terét szélesítheti a lépés; szélesedik az Ábrahám-egyezményekhez csatlakozó országok köre
A Jerusalem Post beszámolója szerint Izrael külpolitikájában kiszámítható diplomáciai kockázatokat vállal Szomáliföld elismerésével.
Mint írták, ez a lépés szélesítheti Izrael diplomáciai terét és erősítheti stratégiai mélységét, anélkül, hogy a térséget csatatérré változtatná.
A Reuters pedig a döntéssel kapcsolatban egyebek között arról írt, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök közlése szerint Izrael azonnali együttműködést fog keresni Szomálifölddel a mezőgazdaság, egészségügy, technológia és gazdaság területén. A kormányfő nyilatkozatban gratulált Szomáliföld elnökének, Abdirahman Mohamed Abdullahinak, dicsérte vezetését, és izraeli látogatásra hívta meg őt – írja az hirado.hu.
A brit hírügynökség tudósítása is megerősítette Netanjahu azon közlését, hogy a nyilatkozatot azoknak az Ábrahám-egyezményeknek a szellemében tették, amelyeket Trump elnök kezdeményezésére írtak alá. A Reuters emlékeztetett, hogy a 2020-as megállapodásokat Donald Trump amerikai elnök első adminisztrációja közvetítette, és magában foglalta Izrael diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, az egyezményhez később más országok is csatlakoztak.
Netanjahu, Gideon Szaár külügyminiszter és Szomália elnöke közös kölcsönös elismerési nyilatkozatot írtak alá – áll az izraeli közleményben.
Abdirahman Mohame Abdullahi közleményében azt mondta, hogy Szomáliföld csatlakozik az Ábrahám-egyezményekhez, és ezt a regionális és globális béke felé vezető lépésnek nevezte. Elmondta, hogy Szomáliföld elkötelezett a partnerségek építése, a kölcsönös jólét és a stabilitás előmozdítása mellett a Közel-Keleten és Afrikában.
[type] => post
[excerpt] => Az Afrikai Unió elítélte, hogy Izrael a közelmúltban független államként ismerte el Szomáliföldet, amely hivatalosan továbbra is Szomália része és szakadár területként tartják számon. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Iz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1767011700
[modified] => 1767011221
)
[title] => Izrael elismerte Szomáliföldet – komoly diplomáciai feszültségek várhatók
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=173660&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 173660
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 173661
[image] => Array
(
[id] => 173661
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold.jpg
[original_lng] => 63485
[original_w] => 1047
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold-300x155.jpg
[width] => 300
[height] => 155
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold-768x396.jpg
[width] => 768
[height] => 396
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold-1024x528.jpg
[width] => 1024
[height] => 528
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold.jpg
[width] => 1047
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold.jpg
[width] => 1047
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold.jpg
[width] => 1047
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767004022:5
[_thumbnail_id] => 173661
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 449
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
A katonai és biztonsági együttműködés bővítéséről tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök Jeruzsálemben hétfőn.
A médiának hétfő este tett nyilatkozatában Netanjahu üzenetet intézett Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz nevének említése nélkül. „Azoknak, akik arról álmodoznak, hogy birodalmakat hozhatnak létre, és uralhatják az országainkat, azt üzenem: felejtsék el. Ez nem fog megtörténni. Ne is gondoljanak rá. Elkötelezettek vagyunk, és képesek vagyunk megvédeni magunkat, és az együttműködés erősíti ezeket a képességeket. Mi, a kelet-mediterrán térség demokráciái, együtt a biztonságot, a jólétet és a szabadságot fogjuk előmozdítani” – mondta Netanjahu. A görög miniszterelnökkel és a ciprusi elnökkel oldalán Benjámin Netanjahu kijelentette: „Tudjuk, hogy Irán az utóbbi időszakban hadgyakorlatokat tart. Figyelemmel kísérjük ezt, és megtesszük a szükséges előkészületeket. Világosan szeretném jelezni Iránnak: bármilyen Izrael elleni lépést rendkívül kemény válasz fog követni.”
„Hangsúlyoztuk annak jelentőségét, hogy a három ország az Egyesült Államokkal együtt beilleszkedjen a regionális szerkezetbe.
Tárgyaltunk a védelemről és a biztonsági együttműködésről. Sokkal többet lehet tenni, sokkal többet lehet elérni a terrorizmus elleni küzdelemben, a kiberbiztonság terén és az energiabiztonságban, a térség stabilitásának támogatása mellett” – mondta a ciprusi elnök. A háromoldalú megbeszélést megelőzően Netanjahu külön-külön találkozott Jeruzsálemben a görög miniszterelnökkel és a ciprusi elnökkel. A miniszterelnöki hivatal közlése szerint személyes megbeszélést folytattak, amelyet kibővített találkozó követett a külügyminiszterek és további magas rangú tisztségviselők részvételével.
Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a legmagasabb szintű megbeszélések előtt diplomáciai egyeztetéseket folytatott görög és ciprusi kollégájával – közölte a tárcavezető hivatala, hozzátéve, hogy a miniszterek este háromoldalú találkozót is tartanak. Jichák Hercog államelnök is fogadta a köztársasági elnöki rezidencián Hrisztodulideszt. Azt írta az X közösségi hálózaton, hogy áttekintették, miként lehet elmélyíteni az együttműködést, többek között Izrael, Ciprus és Görögország háromoldalú szövetségén keresztül, valamint szó esett az izraeli–egyiptomi gázexport-megállapodásnak a térség stabilitásában játszott jelentőségéről is.
A libanoni elnök kiállt pénteken azon álláspontja mellett, hogy a további ellenségeskedés elkerülése érdekében ki kell szélesíteni a rendezendő ügyek körét Izraellel, ennek érdekében civileket is kell delegálni a tárgyalóküldöttségbe. A Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom vezetője viszont tévedésnek nevezte ezt.
Joseph Aun államfő közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa Libanonba látogató képviselőivel, hogy hazája „az Izraellel folytatandó tárgyalásokat választotta”, és „nincsen visszaút”.
Ezekkel a tárgyalásokkal a fő cél, hogy megállítsuk az Izrael által libanoni területen végrehajtott támadásokat, biztosítsuk a foglyok visszatérését, tervbe vegyék a megszállt területekről való kivonulást, és oldják meg a Kék Vonallal kapcsolatos vitatott pontokat – mondta.
A Kék Vonal az ENSZ által 2000-ben, az izraeli erők Dél-Libanonból történt kivonulása után kijelölt ideiglenes határvonal a két ország között.
Naim Kászim, a Hezbollah vezetője viszont kijelentette ezután, hogy „tévedés” volt civil tagot is delegálni a tűzszünetet felügyelő bizottságba, és követelte, hogy a kormány vizsgálja felül a döntését.
Feltételek nélküli engedményt tett nekik, ami semmit nem fog változtatni az ellenség (Izrael) álláspontján, illetve támadásain – mondta Kászim.
A Hezbollah-vezető viszont egy televíziós beszédében hozzátette, hogy mozgalma támogatja a kormány diplomáciai megközelítését az ellenségeskedés megállítására, miután az egy éve tartó tűzszünet ellenére Izrael továbbra is hajt végre légitámadásokat az ország déli felében.
Libanon és Izrael hivatalosan több mint 70 éve háborúban állnak egymással, és ez idő alatt civil tisztségviselőik közvetlenül nem találkoztak.
Mivel nincs belügyminiszter, ebben a kérdésben Benjamin Netanjahu miniszterelnök az illetékes.
Izrael elhalasztja a döntést az ukrán menekültek Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után biztosított védelmi státusz meghosszabbításáról, számolt be a Haaretz.
Belügyminiszter hiányában a kérdésben a hatáskört Benjamin Netanjahu miniszterelnökre ruházták át.
Az ukrán menekültek, akik közül sokan legális státusz nélkül érkeztek Izraelbe, ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaptak, amelyet évente megújítanak. Az ilyen engedélyek érvényessége a következő hónapban lejár.
Az emberi jogi és a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, felszólítják Izraelt a védelem meghosszabbítására. Megjegyezték, hogy sok ukrán nem tud hazatérni, miközben a dokumentumok megújításával kapcsolatos bizonytalanság megakadályozza őket a munkavégzésben.
Az izraeli hatóságok arról számoltak be, hogy a kérdést mérlegelik, és döntés a közeljövőben várható.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Az izraeli parlament támogatott egy vitatott törvényjavaslatot, amely kötelezővé tenné a halálbüntetés kiszabását a nacionalista okokból zsidó izraelieket megölő palesztinok számára, de ez nem vonatkozna a palesztinokat megölő zsidó izraeliekre, jelentette a Financial Times.
A törvényjavaslatnak, amelyet Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter szélsőjobboldali Zsidó Hatalom pártjának egyik tagja nyújtott be, és 39–16 arányban fogadták el, még két parlamenti szavazáson kell átesnie ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen.
A szavazás heves vita közepette zajlott a Kneszetben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának tagjai és arab törvényhozók éles megjegyzéseket váltottak, majd három arab politikust kizártak a vitából.
A törvényjavaslat hétfő este elfogadott változata felszólítja az izraeli bíróságokat, hogy alkalmazzanak halálbüntetést azokra, akik nacionalista okokból okozzák izraeli állampolgár halálát, „azzal a céllal, hogy kárt okozzanak Izrael államnak és a zsidó nép nemzeti újjáéledésének a földjén”. Ezt a rendelkezést széles körben bírálták, mivel azt jelenti, hogy a törvény vonatkozna azokra a palesztinokra, akik zsidó izraelieket ölnek, de nem azokra a zsidó izraeliekre, akik palesztinokat ölnek meg.
A törvény lehetővé tenné az izraeli katonai bíróságok számára Ciszjordániában, amelyet a palesztinok egy jövőbeli állam területének tekintenek, de amelyet Izrael több mint fél évszázada megszállt, hogy többségi szavazással szabjanak ki halálbüntetést egyhangú szavazás helyett, és megszüntetné az ilyen ítéletek megváltoztatásának lehetőségét. A törvényjavaslat éles kritikát váltott ki az emberi jogi csoportok és aktivisták részéről, kilenc palesztin nem kormányzati szervezetből álló csoport, köztük az Addameer és az Al-Haq, „Izrael a palesztinok elleni széles körű jogsértései súlyos eszkalációjának nevezte, beleértve a több száz bírósági eljárás nélküli kivégzést”.
A dokumentumot az izraeli liberális erők is bírálták. A Haaretz újság a múlt héten vezércikkében arra figyelmeztetett, hogy a törvény „kitörölhetetlen erkölcsi foltot hagyna, és tovább rontaná Izrael külföldi megítélését”.
Az izraeli törvények már most is lehetővé teszik a halálbüntetést olyan bűncselekményekért, mint a hazaárulás, de a gyakorlatban ez nagyon ritka.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
A miniszterelnök úgy véli, hogy a katonai főügyész, Jifát Tomer-Jerusalmi videószivárogtatása hatalmas károkat okozott Izraelnek és a hadseregnek, ezért független vizsgálatot követel az ügyben. Az esetnek hétfőn további fejleményei voltak.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap egy kormányülésen beszélt az úgynevezett Sde Teiman-ügy fejleményeiről, miután a katonai főügyész, Jifát Tomer-Jerusalmi elismerte, hogy kiszivárogtatta a videót, és lemondott tisztségéről – írja az Israel Hayom.
„Az Sde Teimanban történt eset óriási presztízsveszteséget okozott Izrael Államnak és az izraeli hadseregnek – talán ez volt a legsúlyosabb kommunikációs támadás az állam megalapítása óta. Ezért független és pártatlan vizsgálatra van szükség” – mondta Netanjahu.
A kiszivárgott videó 2024 augusztusában került nyilvánosságra az izraeli 12-es tévécsatornán, és egy palesztin terrorista kínzása látható rajta.
Jifat Tomer-Jerusalmi – aki Izrael első női katonai főügyésze volt – vasárnap búcsúlevelet hátrahagyva hosszú órákra eltűnt, az autóját elhagyva találták a tengerparton, a mobiltelefonja pedig eltűnt, és a rendőrség attól tartott, hogy véget vetett életének, később azonban élve találták meg. A rendőrség szerint a mobiltelefonját valószínűleg a tengerbe dobta.
Letartóztatásban a katonai főügyész, sőt, még az elődje is
Tomer-Jerusalmi lemondólevelében azt írta a vezérkari főnöknek, Éjal Zamírnak, hogy „jóváhagyta bizonyos anyagok átadását a sajtónak, hogy megakadályozza a hadsereg jogi szerveit ért hamis propaganda terjedését”. „Teljes felelősséget vállalok minden olyan anyagért, mely az egységünkből a médiába került. E felelősségvállalásból fakad döntésem, hogy befejezem szolgálatomat mint katonai főügyész” – tette hozzá.
Izraelben hétfő reggel letartóztatták Jifat Tomer-Jerusalmít – jelentette a rendőrség.
A rendőrség emellett közölte, hogy Tomer-Jerusalmin kívül a korábbi katonai főügyészt is rendőrök vitték el, és hétfő reggel mindkettőjüket a tel-avivi bíróság elé állítják előzetes letartóztatásuk meghosszabbítását kérelmezve. A főügyészt nyomozás akadályozásával, hamis dokumentum benyújtásával a legfelsőbb bírósághoz, csalással és hivatali visszaéléssel, valamint bizonyíték eltüntetésével gyanúsítják. A volt katonai főügyészt, Matan Solomest, szintén a nyomozás akadályozásával, csalással és hivatali visszaéléssel vádolják.
A kiszivárogtatás óta eltelt időben (sőt, már az előtt is) az izraeli közösségi médiában jobboldali erők azzal vádolták a főügyészt, hogy a hadsereg és Izrael ellen dolgozik, és akadályozza a háború folytatását, amikor síkra száll a hadseregen belüli esetleges visszaélésekkel és bűnesetekkel szemben. Az izraeli hadsereg vezetése azonban számos alkalommal kijelentette, hogy a katonai ügyészség nem gátolja a háborús erőfeszítéseket.
Korábban letartóztattak több tartalékos katonát egy abúzus okozta sebesülései miatt kórházba került palesztin terrorista bántalmazásának vádjával, és információs hadjárat kezdődött a katonai ügyészség ellen, amely a letartóztatott katonák ártatlanságát próbálta bizonyítani. Tomer-Jerusalmi állítása szerint a kiszivárogtatás engedélyezésével, a bizonyító erejű videófelvételek közzétételével ezt próbálta megállítani, de eredménytelenül, mivel a gyanúsított tartalékosok védelmében jelenleg is aktív információs kampány folyik az izraeli közösségi médiában.
Az izraeli hadsereg a múlt héten közölte, hogy a rendőrség büntetőeljárást indított a Sde Teiman nevű börtöntáborban tavaly történt eset felvételének kiszivárogtatási ügyében. A rendőrség szerint a volt katonai főügyész is részt vett a kiszivárogtatásról meghozott döntésben, még mielőtt a felvételeket továbbították volna. Később a vizsgálat megindítása után Tomer-Jerusalmí azt állította a legfelsőbb bíróságnak, hogy nem tudott a felvételek eljuttatásáról a médiának.
A letartóztatott volt főügyésznőt női börtönben, magánzárkában tartják. Itamár Bengvir nemzetbiztonsági miniszter arra utasította a börtönparancsnokot, hogy „helyezzenek el kamerákat a cellában, hogy ne akadályozza a nyomozást, és az élete is biztonságban legyen”.
Egy másik ügyben korrupciós vádak miatt voltak letartóztatások hétfőn Izraelben
Izraelben korrupciós vádakkal letartóztatták a szakszervezeti szövetség (hisztadrút) elnökét, Arnon Bar Davidot és feleségét – jelentette be hétfő reggel a rendőrség. A gyanú szerint egy üzletember politikai kapcsolatait arra használta, hogy a vezetők által javasolt személyeknek, különböző szakszervezeti vezetőknek állásokat osztogasson és kinevezéseket intézzen, állami vállalatokban igazgatótanácsi tagságokat szerezzen az önkormányzati, vállalati és állami szektorban. Cserébe pedig a szakszervezeti vezetők a dolgozókat az üzletember tulajdonában lévő biztosítási cégekhez irányították biztosítási szerződéseik megkötésekor.
Mintegy 350 gyanúsítottat fognak kihallgatni, polgármestereket is. Hétfőn a rendőrség lezárta a szakszervezeti szövetség irodáit és több tucat gyanúsítottat letartóztatott, köztük vezető tisztségviselőket.
A vád vesztegetés, csalás, hűtlen kezelés, pénzmosás és adóügyi bűncselekmények. A meg nem nevezett üzletember, Bar David közeli bizalmasa, az izraeli szakszervezeti szövetség elnökével fenntartott szoros kapcsolatát is kihasználta a kinevezések befolyásolására különböző vállalatoknál, és cserébe Bar David pénzt és más előnyöket kapott tőle. A gyanú szerint az üzletember a Likud pártba is toborzott tagokat egyes tagszakszervezetekből, hogy növelje politikai befolyását a pártban.
Az ügyben két éve folyik a titkos nyomozás, ez a Lahav 433-as egység, a „fehérgalléros bűnözés” egységének egyik kiemelt ügye. Hat önkormányzat, tizenkét hisztadrut szakosztály és öt állami vállalat érintett jelenleg.
A Kéz kezet mos fedőnevű korrupciós ügyben a rendőrség jelenleg vádalkut próbál kötni a fővádlott, Bar David ellen, aki büntetésének enyhítése érdekében részletesen feltárná a történteket. A rendőrség eddig nyolc gyanúsítottat tartóztatott le, további 27-et ideiglenesen előállított, két polgármester is érintett. A rendőrség szerint Bar David volt az üzletember hátországa, és ezért vették őrizetbe őt is.
A szakszervezet felső vezetésével ápolt kapcsolataival biztosítási megbízásokat nyert el a különféle szakszervezeti bizottságoktól és önkormányzatoktól, s cserébe olyan szervezeteknél adott jól fizető pozíciókat, mint a KKL (Zsidó Nemzeti Alap), az El Al légitársaság vagy az izraeli vasút.
[type] => post
[excerpt] => A miniszterelnök úgy véli, hogy a katonai főügyész, Jifát Tomer-Jerusalmi videószivárogtatása hatalmas károkat okozott Izraelnek és a hadseregnek, ezért független vizsgálatot követel az ügyben. Az esetnek hétfőn további fejleményei voltak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762268820
[modified] => 1762219057
)
[title] => Netanjahu szerint Izrael történetének legnagyobb kommunikációs kudarca történt, letartóztatták a katonai főügyészt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167644&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167644
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167645
[image] => Array
(
[id] => 167645
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/netanjahu.png
[original_lng] => 1151811
[original_w] => 1303
[original_h] => 817
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/netanjahu-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/netanjahu-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/netanjahu-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/netanjahu-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/netanjahu.png
[width] => 1303
[height] => 817
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/netanjahu.png
[width] => 1303
[height] => 817
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/netanjahu.png
[width] => 1303
[height] => 817
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762211859:12
[_thumbnail_id] => 167645
[_edit_last] => 12
[views_count] => 861
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Az izraeli miniszterelnök nem sokkal azután jelentette be a támadást, hogy Izrael közölte: a Hamász tüzet nyitott az izraeli hadsereg erőire a Gázai övezet déli részén.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden utasította a hadsereget, hogy azonnal hajtson végre „erőteljes csapásokat” a Gázai övezetben, mivel a Hamász terroristái tüzet nyitottak az IDF erőire Gáza déli részén.
A több mint két hete tartó tűzszünet során Izrael és a Hamász is többször vádolta a másikat a megállapodás megsértésével.
A tűzszünet kezdete óta a Hamász fegyveresei visszatértek a gázai utcákra, több fegyveres csoporttal is összecsaptak és a „rend helyreállítása” címszó alatt megöltek általuk izraeli kollaboránsnak vélt palesztinokat. A nyilvánosságra került videófelvételek alapján azonban előfordult, hogy a terroristák a nyílt utcán végeztek ki olyan embereket, akik megkérdőjelezték a hatalmukat.
[type] => post
[excerpt] => Az izraeli miniszterelnök nem sokkal azután jelentette be a támadást, hogy Izrael közölte: a Hamász tüzet nyitott az izraeli hadsereg erőire a Gázai övezet déli részén.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761733920
[modified] => 1761687956
)
[title] => Benjamin Netanjahu elrendelte, hogy az izraeli hadsereg „erőteljesen csapjon le” a Gázai övezetben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167111&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167111
[uk] => 167071
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167072
[image] => Array
(
[id] => 167072
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1761669134-4432-large.webp
[original_lng] => 75966
[original_w] => 1440
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1761669134-4432-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1761669134-4432-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1761669134-4432-large-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1761669134-4432-large-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1761669134-4432-large.webp
[width] => 1440
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1761669134-4432-large.webp
[width] => 1440
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1761669134-4432-large.webp
[width] => 1440
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1761680794:12
[_thumbnail_id] => 167072
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1167
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Amikor az amerikai elnök megérkezett az izraeli parlamentbe, akkor beírt a Kneszet vendégkönyvébe. Ugyanebben az időben jött a hír, hogy a Hamász elengedte a túszok második csoportját, így mind a 20 elrabolt, és még életben lévő izraeli szabad.
Az elnököt óriási ováció fogadta a parlamentben, a képviselők percekig állva tapsoltak és fütyültek. Természetesen ott volt az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu is, akivel egyébként a parlamenti beszéde előtt négyszemközt egyeztetett Trump. Az izraeli kormányfő kabinetirodája bejelentette azt is, hogy a Kneszet rendkívüli ülése után Netanjahu is elmegy Egyiptomba, hogy Sarm-es-Sejkben aláírják a béketerv első szakaszáról szóló megállapodást.
A Kneszet elnöke köszöntötte az amerikai vezetőt, akit Izrael legjobb barátjának nevezett, Netanjahut és az ugyancsak a teremben lévő amerikai minisztereket – Marco Rubio külügy- és Pete Hegseth védelmi minisztert –, valamint az amerikai vezérkari főnököt, illetve Ivanka Trumpot és férjét, a Trump első ciklusában a közel-keleti ügyekkel megbízott Jared Kushnert. A hosszas felvezetőben a házelnök felidézte, mi mindent tett Donald Trump a közel-keleti békéért, akit Izrael hivatalosan is jelöl a 2026-os Nobel-békedíjra.
Először Benjamin Netanjahu köszöntötte ivritül a Kneszetben megjelenteket. A kormányfő is nagy napnak nevezte a mait, nemcsak azért, mert két év után kiszabadultak az életben maradt túszok, hanem amiatt is, mert beszédet mond a parlamentben Donald Trump. Netanjahu külön kitért arra, hogy az elmúlt időszakban az Egyesült Államok kiállt azért, hogy a Golán-fennsík továbbra is Izraelhez tartozzon, és elindította az Ábrahám-megállapodásokat, valamint megállította az atomhatalommá növekvő Iránt.
A világnak sok ilyen Trumpra lenne szüksége! – tette hozzá az izraeli kormányfő, aki a beszéde egy pontján úgy fogalmazott, egy amerikai elnök sem tett még ennyit Izraelért.
Az izraeli kormányfő a békemegállapodást úgy értékelte, hogy az lehetőséget nyújt „a béke történelmi kiterjesztésére” a régióban.
Netanjahu után az izraeli parlament legnagyobb ellenzéki pártja, a centrista-liberális Jes Atid elnöke, Jaír Lapid szólalt fel, aki beszédét azzal kezdte, hogy Netanjahuhoz hasonlóan megköszönte Trump erőfeszítéseit a békéért, és kijelentette, szerinte szégyen, hogy nem Donald Trump kapta idén a Nobel-békedíjat, de szerinte jövőre már biztosan ő fogja megkapni.
Ezután beszédét leginkább arra húzta fel, hogy Izrael itt marad, nem tud máshova kerülni, ezt pedig a többi közel-keleti országnak is el kell fogadnia. Lapid kijelentette, hogy készen állnak az együttműködésre és egy új Közel-Kelet felépítésére. Ezenkívül több ízben is megköszönte Trump és az amerikaiak erőfeszítését a békéért, valamint a háború lezárásáért.
Az ellenzék vezetője később kijelentette, hogy nem volt népirtás a Gázai övezetben, és elítélte a palesztinpárti tüntetéseket.
Donald Trump: Nemcsak a háború ért véget, hanem a terror kora is Donald Trump amerikai elnök végül valamennyivel 13 óra után szólalt fel, akit a Kneszet tagjai állva tapsoltak, ahogy a pódiumhoz sétált.
Az elnök beszédét azzal kezdte, hogy a mai nap a mély öröm és remény napja, és adjanak hálát Ábrahám, Izsák és Jákob mindenható Istenének – e gondolatát a képviselők szintén hosszú tapssal honorálták.
Trump a beszéde elején kitért arra is, hogy a túszok is hazatérnek, közülük 28-an életüket veszítve, de a háborúnak vége.
Oly sok év után ma nyugodt az ég, elhallgatnak a fegyverek, elcsendesednek a szirénák, és a napfelkelte óta a Szentföldön végre béke van – fogalmazott Trump, aki hozzátette, remélhetőleg immáron örökké. Ezután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt méltatta, akivel szerinte nem a legkönnyebb tárgyalni, de végül sikerült elérni a békét, amiért gratulált neki – e gondolata miatt szintén megtapsolták a Kneszetben az amerikai elnököt.
Ezután arról beszélt, a békéhez sok nemzet járult hozzá, köztük nagyon sok arab és muszlim ország, akik nyomást helyeztek a Hamász terrorszervezetre, hogy engedjék szabadon a foglyokat, emiatt nekik is megköszönte a segítségüket, ugyanakkor konkrétan egy államot sem nevezett meg. Erről az együttműködésről elmondta, nagyon rendkívüli volt.
Trump kijelentette, nemcsak a háborúnak lett vége, hanem a terror korának is, amivel elkezdődött a remény és a hit új kora. És ahogy az Egyesült Államokban is most kezdődött el az aranykor, szerinte erre a pillanatra a későbbiekben úgy fognak emlékezni, hogy Izraelben is elkezdődött.
Miközben Trump csapatáról, elsősorban Steve Witkoff fehér házi különmegbízott munkájáról beszélt, egy parlamenti képviselő közbekiáltott Trump beszédének, ami után a házelnök kivezettette a képviselőt a teremből, és elnézést kért Trumptól. Ez nagyon hatékony volt – reagált erre Trump, majd folytatta, hogy sokan dolgoztak a békén adminisztrációjából, de szerinte Witkoff remek munkát végzett. Különmegbízottjáról hosszasan beszélve kitért arra is, hogy ő dolgozik az ukrajnai háború lezárásán is, és többször tárgyalt már Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Ezután lányáról, Ivanka Trumpról és Jared Kushner vejéről beszélt. Előbbiről kiemelte, hogy immáron ő is a zsidó vallás gyakorlója, amiért megtapsolták a képviselők, majd Kushnerről kiemelte, sokat tett első ciklusában az Ábrahám-egyezményekért is.
Kiemelte Marco Rubio külügyminisztert is, aki szerinte az Egyesült Államok történetének legjobb külügyminisztere lesz majd, valamint Pete Hegseth védelmi minisztert is, akit hadügyminiszternek nevezett.
A túszok hazatértek. Olyan jó érzés ezt kimondani. Nem így van? Amikor először most kimondtam, hogy a túszok hazatértek, jólesett kimondani – tért át a békemegállapodásra Trump, majd kijelentette, hogy nyolc háborúnak vetett véget az elmúlt időszakban, és ez is bizonyítja, hogy ő nem szereti a háborúkat, majd arról beszélt, hogy azért változtatta meg hadügyminisztériumra a védelmi minisztérium nevét, mert ugyan nem akar háborút, de ha arra kerülne sor, akkor kíméletlenek lesznek.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Ezután a háború 2023. október 7-i kirobbanására emlékezett vissza, aminek immáron vége.
Izrael népe, kérlek, tudjátok, hogy Amerika örök fogadalmat tett: soha nem felejtjük el és soha többé nem történhet meg – jelentette ki az október 7-i eseményekre az amerikai elnök, aki szerint a mostani békével Izrael és az egész régió számára új időszámítás kezdődik, és új lehetőségek.
Ezután Trump hosszú perceken keresztül Izrael és az Egyesült Államok közötti katonai együttműködést, valamint az amerikai fegyvereket méltatta, amelyeket Izrael vásárol Washingtontól. Ezután az amerikai fegyverekről eszébe jutott az ISIS terrorszervezet, és elmesélt egy történetet, ahogy egy amerikai tábornok arról számolt be neki, négy hét alatt le tudná győzni a terrorszervezetet, és ő nem egy „tévétábornok”, mint sokan Washingtonban. Majd visszatért az Irán elleni légitámadásra, amit szerinte ha nem tettek volna meg, akkor az beárnyékolná a mostani megállapodást.
Trump szerint jó lenne Iránnal is békemegállapodást kötni, majd megkérdezte a Kneszet tagjait is erről.
Szerinte Irán is szeretne, mert már megfáradtak.
Az amerikai elnök ezután viccelődve arról beszélt, eléggé megváratták ma a Kneszetben, és lehettek volna egy kicsit kedvesebbek vele, hiszen Netanjahu és Lapid is előtte szólalt fel, ráadásul hosszú beszédeket tartottak. Majd ezután viccnek szánva arról beszélt, ha nem tetszett volna a tartalmuk, akkor nehezebb lett volna végigvárnia.
A Közel-Kelet végre készen áll arra, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket. Rendkívüli potenciál rejlik ebben a régióban. Most már világossá kell tenni, hogy mindenki, aki évtizedeken keresztül finanszírozta a terrorizmust és az extrémizmust, a dzsihádizmust és az antiszemitizmust, nem működik, nem működött, katasztrófa lett. Gyorsan visszaütött nekik – jelentette ki Trump, aki konkrét példaként Gázát és Iránt nevezte meg. Szerinte a gyűlöletkeltés csak nyomorúságot, szenvedést, kudarcot és halált hozott. Emiatt arra szólított fel minden arab államot, hogy csatlakozzon az Ábrahám-egyezményhez. Ezután elődjeit, Joe Bident és Barack Obamát az Egyesült Államok legrosszabb elnökeinek nevezte, mert szerinte ezt nem sikerült nekik elérniük.
Trump szerint a régió országainak erődök építése helyett inkább együtt kéne építeniük a régiót, majd ezután arról beszélt, azt hallotta sok embertől, hogy egy éve az Egyesült Államokat egy halott országnak tartották, de most már a világ egyik legfontosabb országa, majd ismételten elődjeit bírálta, akik szerinte gyűlölik Izraelt, amiért az iráni atommegállapodást támogatták.
Ezután Trump Isacc Herzog izraeli elnökhöz fordulva felvetette neki, elnöki kegyelmet adhatna Benjamin Netanjahunak.
Az amerikai elnök meg is jegyezte, hogy ez nem volt a beszédében, de úgy tűnik, az izraeli miniszterelnöknek tetszik az ötlet. Ezután e gondolatát azzal zárta le, hogy szerinte ez egyáltalán nem vitatható kijelentés és gondolat, és szerinte Netanjahu azért népszerű, mert tudja, hogyan kell nyerni.
Remény, harmónia, lehetőségek és boldogság vár ránk itt, az egész világ spirituális és földrajzi középpontjában. Ez Izrael. Izrael, Amerika és a Közel-Kelet összes nemzete hamarosan biztonságosabb, erősebb, nagyobb és virágzóbb lesz, mint valaha – jelentette ki Trump, aki a végül több mint egyórás beszédét azzal zárta, hogy visszautalt arra, mennyire fontos Izrael és az Egyesült Államok közötti kapcsolat, valamint a Közel-Kelet stabilitása, majd mielőtt Isten áldását kérte Izraelre, az Egyesült Államokra és a Közel-Keletre, kijelentette, hogy ő mennyire szereti Izraelt, és ennyire és ennyien még senki sem szerette az országot, mint most.
Beszéde után sok képviselő sietett a terem ajtajához, hogy megpróbáljon kezet fogni az amerikai elnökkel.
A Kneszetben tartott beszéde után Trump Egyiptomba utazik Netanjahuval egyetemben, ahol aláírják a békemegállapodást.
[type] => post
[excerpt] => Amikor az amerikai elnök megérkezett az izraeli parlamentbe, akkor beírt a Kneszet vendégkönyvébe. Ugyanebben az időben jött a hír, hogy a Hamász elengedte a túszok második csoportját, így mind a 20 elrabolt, és még életben lévő izraeli szabad.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760434920
[modified] => 1760415005
)
[title] => Trump az izraeli parlamentben kért kegyelmet Netanjahunak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165592&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165592
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 165593
[image] => Array
(
[id] => 165593
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/65248149-7729ea4df318e1ca875841108867669a-wm.jpg
[original_lng] => 312713
[original_w] => 1108
[original_h] => 739
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/65248149-7729ea4df318e1ca875841108867669a-wm-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/65248149-7729ea4df318e1ca875841108867669a-wm-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/65248149-7729ea4df318e1ca875841108867669a-wm-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/65248149-7729ea4df318e1ca875841108867669a-wm-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/65248149-7729ea4df318e1ca875841108867669a-wm.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/65248149-7729ea4df318e1ca875841108867669a-wm.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/65248149-7729ea4df318e1ca875841108867669a-wm.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760404208:12
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Aláírta hétfőn Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodást Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír.
Trump az aláírást követően elmondta, élete során már több alkut hozott tető alá, ám a mostanit tartja mindegyik közül a legnagyobbnak. „Mindig azt mondják, hogy a harmadik világháború a Közel-Keleten fog kezdődni; de ez nem így lesz” szögezte le az amerikai elnök a The Times of Israel beszámolója szerint, és köszönetet mondott a gázai békecsúcstalálkozón részt vevő vezetőknek.
A dokumentum aláírásakor Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt, akit Donald Trump hívott el a találkozóra.
Az aláírás előtt Trump „nagyon átfogónak” nevezte a dokumentumot, amely szerinte a Gázai övezet jövőjére vonatkozó szabályokat és irányelveket tartalmazza – írja a The Jerusalem Post.
A megállapodás előkészítése érdekében Abdel Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök hétfőn egyeztetést tartott Franciaország és Törökország elnökeivel, valamint Katar emírjével és más nemzetközi vezetőkkel. Az egyiptomi elnöki hivatal közleménye szerint a találkozó célja a tűzszünet végrehajtásának összehangolása és a Gázai övezet újjáépítésének támogatása volt. Donald Trump a hétfői napon külön is méltatta az egyiptomi elnököt, akivel közösen jelent meg a nemzetközi fórumon.
„Nagyon fontos szerepet játszott. Nagyra értékelem” – mondta Donald Trump, aki erős vezetőnek nevezte Abdel Fattáh asz-Szíszit.
Netanjahu távol maradt a csúcstalálkozótól
Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, a Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint nem vett részt a Sarm es-Sejk-i békecsúcson, mivel az időpont túl közel esett a zsidó vallási ünnep kezdetéhez.
A most aláírt dokumentumot a nemzetközi közösség a gázai konfliktus békés rendezésének első konkrét lépéseként értékeli, bár a megállapodás részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump vasárnap Izraelbe és Egyiptomba utazott, hogy részt vegyen a Gázai övezetben zajló harcok befejezését célzó békemegállapodás aláírásához kapcsolódó eseményeken.
Erről az Ukrinform számolt be az amerikai vezető hivatalos programjára hivatkozva.
A hivatalos menetrend szerint az amerikai elnök vasárnap, washingtoni idő szerint 15:30-kor indult Tel-Avivba. Érkezése Izraelbe hétfőn, helyi idő szerint 09:20-ra várható.
Trump találkozókat tart az ország legfelsőbb vezetésével, valamint a Gázában fogva tartott túszok családjaival is. Izraeli látogatásának csúcspontja az amerikai elnök felszólalása lesz az ország parlamentjében.
