Az Európai Bizottság ismételten felszólította Izraelt, hogy tartózkodjon illegális telepeinek bővítésétől Ciszjordániában – közölte nyilatkozatában az Európai Bizottság szóvivője.
Kijelentette, „aggasztó jelenségnek” tartják az izraeli kormány közelmúltbeli döntését, miszerint további forrásokat különít el a ciszjordániai telepek bővítésére.
„Ez a telepek további megerősödéséhez vezet Ciszjordánia különösen érzékeny területein, valamint a palesztin közösségek további széttagolódásához és elszigetelődéséhez, ami még nagyobb kockázatnak teszi ki őket az emberi jogok megsértése terén” – áll a közleményben.
Az Európai Bizottság megjegyezte, hogy az EU elutasítja az izraeli kormány azon kérelmét, hogy ismerje el a Jordán folyó nyugati partján található Givat-Zeev települést Izrael hivatalos önkormányzataként.
„Az EU fenntartja régóta fennálló álláspontját, miszerint nem ismeri el Izrael szuverenitását az Izrael által 1967 júniusa óta megszállt területek felett, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának erre vonatkozó határozataival” – hangsúlyozta az Európai Bizottság.
Ezenkívül az EU ismét felszólította Izraelt, hogy „tartózkodjon a telepek bővítésétől, legalizálásától, a földszerzéstől, épületek lebontásától, a kilakoltatásoktól és más olyan egyoldalú intézkedésektől, amelyek aláássák a két állam létrehozásáról szóló döntés életképességét”.
Az izraeli parlament, a kneszet megszavazta hivatalos feloszlatását az október 27-re kitűzött parlamenti választások előtt – jelentette a helyi média pénteken.
A parlament feloszlatásáról szóló indítványt a 120 tagú kneszetben 62 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. A javaslatot kizárólag a koalíció képviselői támogatták, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnök.
A kneszet a választások után felálló, 26. parlament megalakulásáig szünetet tart. A szünet idején a parlamenti bizottságok különleges eljárás keretében továbbra is ülésezhetnek, és a kormány vagy legalább 25 képviselő kezdeményezheti a plénum összehívását is, de ehhez és az érdemi jogalkotáshoz ekkor rendkívüli, széles körű politikai egyetértés szükséges.
Éjfélkor, a parlament feloszlatásáról szóló szavazás előtt a kneszet elfogadta a férfiak kötelező katonai szolgálati idejének 30 hónapról 32 hónapra emelését. A férfiak kötelező szolgálati idejét 2015-ben 36 hónapról 32 hónapra csökkentették, majd 2020-ban 30 hónapra mérsékelték.
Az utolsó éjszaka a kneszet elfogadta a 2023. október 7-i terrortámadás emlékezetéről szóló törvényt is, amely meghatározza a nemzeti megemlékezés kereteit, és létrehozza az úgynevezett Emlékezet Hatóságát. Az új szervezet feladata az emlékhelyek létrehozása, valamint a megemlékezések megszervezése lesz.
Az utolsó hetet éles politikai konfliktusok jellemezték. amikor a koalíció gyorsított eljárásban több rendkívül megosztó törvényt fogadott el, és számos költségvetési átcsoportosítást hagyott jóvá. A parlament utolsó ülésnapjain maratoni szavazássorozatban fogadták el a legvitatottabb jogszabályokat, köztük a legfőbb ügyész hatáskörének jelentős szűkítését, az ultraortodox katonai szolgálatot megtagadók letartóztatásának ideiglenes befagyasztását, valamint a kormány médiára gyakorolt befolyását jelentősen kiterjesztő médiatörvényt.
Gali Baharav-Miara legfőbb ügyész levélben figyelmeztette a kormányt, hogy a péntektől ügyvezetőként működő kabinet köteles önmérsékletet tanúsítani minden olyan kérdésben, amely nem sürgős.
Indoklása szerint fennáll a „fokozott veszélye annak, hogy a szűk pártpolitikai érdek elsőbbséget élvez a közérdekkel szemben”, illetve hogy olyan kész helyzet alakul ki, amely a következő kormányt „visszafordíthatatlan helyzet elé állítja”. Ezért előírta, hogy a minisztériumok minden, a napi ügyvitel körén kívül eső döntés előtt kötelesek előzetesen egyeztetni vele.
Izrael a történelem során először telepítette területén kívülre az Iron Dome légvédelmi rendszert – a komplexumot és a rakétákat az Egyesült Arab Emírségekbe szállították, hogy megerősítsék az ország védelmét, számolt be az Axios.
A kiadvány forrásai szerint a rendszer átadására vonatkozó döntést Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu hagyta jóvá, az Egyesült Arab Emírségekben tapasztalt rendszeres támadások miatt. Az Iron Dome akkumulátorral együtt elfogó rakétákat is szállítottak az Emírségekbe.
Ezzel egy időben az izraeli katonai állomány is megérkezett az Egyesült Arab Emírségekbe, hogy üzemeltesse a Vaskupolát, biztosítva annak működését. Az Axios megjegyezte, ez az első alkalom, hogy az izraeli légvédelmi rendszert az országon kívül vetik be. Médiaforrások szerint az eszkaláció kezdete óta több száz rakétát és több ezer drónt lőttek ki az Egyesült Arab Emírségekre, és a Vaskupolát már be is vetették légi célpontok elfogására, de munkájának pontos eredményeit nem hozzák nyilvánosságra.
A légvédelmi rendszer telepítése mellett az izraeli hadsereg olyan iráni hordozórakétákra mért csapást, amelyekkel megtámadhatták volna a Perzsa-öböl menti országokat.
A kiadvány hozzátette, hogy Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti jelenlegi együttműködés a biztonság, a védelem és a hírszerzés területén elérte a legmagasabb szintet a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok 2020-as felvétele óta.
[type] => post
[excerpt] => Izrael a történelem során először telepítette területén kívülre az Iron Dome légvédelmi rendszert – a komplexumot és a rakétákat az Egyesült Arab Emírségekbe szállították, hogy megerősítsék az ország védelmét, számolt be az Axios.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1783439400
[modified] => 1783428730
)
[title] => A történelem során Izrael először adta át a „Vaskupolát” egy másik országnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=191307&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 191307
[uk] => 191132
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 191133
[image] => Array
(
[id] => 191133
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/systema-pro-zaliznyj-kupol-large.jpg
[original_lng] => 164707
[original_w] => 1140
[original_h] => 757
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/systema-pro-zaliznyj-kupol-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/systema-pro-zaliznyj-kupol-large-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/systema-pro-zaliznyj-kupol-large-768x510.jpg
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/systema-pro-zaliznyj-kupol-large-1024x680.jpg
[width] => 1024
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/systema-pro-zaliznyj-kupol-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 757
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/systema-pro-zaliznyj-kupol-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 757
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/systema-pro-zaliznyj-kupol-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 757
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783417930:12
[_thumbnail_id] => 191133
[_edit_last] => 12
[views_count] => 469
[_algolia_sync] => 178347484000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 8627
[1] => 1822
[2] => 28924
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Egyesült Arab Emírségek
[1] => Izrael
[2] => Vaskupola
)
)
[3] => Array
(
[id] => 190500
[content] =>
Törökország elítélte, hogy Izrael vasárnap elismerte az 1915-ös örmény népirtást, és ezt „politikai döntésnek” nevezte, amelynek célja a gázai palesztin lakosság ellen az izraeli hadsereg által elkövetett „bűncselekmények” leplezése.
„Az izraeli kormány, amely a világ szeme láttára szisztematikusan üldözi a palesztin népet, és amely jelenleg a Nemzetközi Bíróság előtt áll a gázai lakosság ellen elkövetett népirtás vádjával, a 1915-ös eseményekkel kapcsolatban hozott politikai döntésével igyekszik elfedni saját bűneit” – áll a török külügyminisztérium közleményében.
Törökország, amely rendszeresen azzal vádolja Izraelt, hogy népirtást követ el a Gázai övezetben, kategorikusan elutasítja ezt a kifejezést az örményeknek az Oszmán Birodalomban az első világháború alatt történt lemészárlásának leírására.
Recep Tayyip Erdogan török elnök, a palesztin ügy lelkes védelmezője, gyakran elítéli az izraeli „terrorizmust” Gázában.
„Törökország továbbra is eltökélten fog dolgozni annak érdekében, hogy véget vessen Izrael terjeszkedő és destabilizáló politikájának a régióban” – hangoztatta közleményében a török külügyminisztérium.
Az egymást követő izraeli kormányok eddig tartózkodnak az örmény népirtás hivatalos elismerésétől, elsősorban azért, hogy megőrizzék kapcsolataikat Törökországgal, amely egykor az ország egyik legszorosabb stratégiai partnere volt a régióban.
Ezt a népirtást számos ország kormánya vagy parlamentje elismeri, köztük az Egyesült Államok, Franciaország és Németország.
Az első világháború alatt a török hadsereg által elkövetett mészárlások áldozatainak 600 ezer és 1,5 millió közé becsülik.
Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az első világháború idején az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtás elismerését.
„Erkölcsi és történelmi kötelességéből fakadóan Izrael elismeri az örmény nép ellen az Oszmán Birodalom utolsó éveiben elkövetett népirtást” – szögezi le a határozat, amely azt is kimondja, hogy el kell ítélni a történelmi események tagadását, relativizálását és meghamisítását.
A történelmi igazságtételnek nevezett döntés várhatóan tovább élezi az amúgy is feszült izraeli-török viszonyt. „Sohasem késő helyesen cselekedni” – mondta a javaslatot benyújtó Gideon Szaár külügyminiszter a kormányülésen.
Tíz évvel ezelőtt az izraeli parlament, a Kneszet oktatási bizottsága már kimondta, hogy elismeri az örmény népirtást, majd 2018 májusában – az izraeli-török kapcsolatok megromlása idején – a parlament plenáris ülése jóváhagyta, hogy a kérdésről vita és szavazás legyen.
A 2023. október 7-i terrortámadás és a gázai háború megindítása után a török kormány megszakította a gazdasági kapcsolatokat Izraellel, és leállította a török légitársaságok izraeli járatait, de a diplomáciai kapcsolat fennmaradt. Az izraeli-török kapcsolatok szakértői évek óta arra figyelmeztettek, hogy az örmény népirtás elismerése Törökországot a diplomáciai kapcsolatok megszakítására késztetheti.
A döntés azért is váratott magára, mert az Izraellel szoros kapcsolatokat ápoló Azerbajdzsán is ellenzi azt. Jeruzsálemnek az iráni fenyegetés és a jelentős fegyverüzletek miatt stratégiai érdeke a jó kapcsolat fenntartása az Iránnal határos országgal. Izraelben attól is tartottak, hogy az örmény népirtás elismerése relativizálhatná a holokauszt egyediségét.
A határozat elismeri, hogy az örmény népirtás 1915 áprilisában kezdődött, amikor Konstantinápolyban letartóztatták, deportálták és meggyilkolták az örmény értelmiség és a közösség vezetőinek százait, majd az oszmán hatóságok módszeres megsemmisítő hadjáratot indítottak az örmény lakosság ellen.
A férfiakat kényszermunkára hurcolták és meggyilkolták, a nőket, gyermekeket és időseket pedig a szíriai sivatagba vezető halálmenetekre kényszerítették, ahol tömeggyilkosságok, nemi erőszak, szándékos éheztetés és szomjaztatás következtében mintegy másfélmillió ember vesztette életét, és megsemmisült Anatólia több ezer éves örmény kulturális örökségének jelentős része.
Törökország soha nem ismerte el a népirtást.
Eddig 32 ország ismerte el valamilyen formában az örmény népirtást, ezért Izrael szerint is erkölcsi és történelmi kötelesség volt ezt megtenni, valamint elítélni minden olyan kísérletet, amely e történelmi események elferdítésére vagy tagadására irányul.
A Ynet értesülése szerint Örményországban visszafogottan fogadták az izraeli döntést.
Izrael és Libanon közötti tartós békét és biztonságot célzó keretmegállapodást írt alá két közel-keleti ország képviselője amerikai közvetítéssel pénteken Washingtonban.
Az amerikai fővárosban tartott esemény lezárta a kedden kezdődött kétoldalú tárgyalásokat, amelyeken az Egyesült Államok közvetítőként vett részt. A keretmegállapodás részleteit nem közölték, a dokumentumot mind Libanon, mind Izrael részéről az Egyesült Államokba delegált nagykövet írta alá a washingtoni külügyminisztériumban tartott eseményen.
Nada Hamadeh libanoni nagykövet kijelentette, hogy az egyezmény „első lépés a Libanon szuverenitása és területi integritása felé vezető úton”.
A washingtoni eseményt követően Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben bejelentette, hogy
az izraeli haderő Dél-Libanon két térségéből kivonul és annak felügyeletét átadja a libanoni katonaságnak, valamint Irán által elszenvedett vereségként értékelte az izraeli-libanoni megállapodást.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „Libanon polgárainak most már évtizedek óta hatalmas szenvedést kell kiállniuk az ország ügyeibe való külső beavatkozás eredményeként, amikor egyes államok megpróbálták támadási indítóállásként felhasználni országukat”.
Az amerikai miniszter hozzátette, hogy „Izrael polgárainak joga van békében és biztonságban élniük, különösen az Izrael északi részén élőknek, akik újra és újra terrortámadások célpontjai, amelyeket Libanon területéről indítanak, de nem Libanon polgárai és nem a libanoni kormány, hanem egy külső szereplő”.
Izrael dél-libanoni jelenlétéről is tárgyalnak a Genfben zajló amerikai-iráni tárgyalások első fordulójában, és „konfliktuscsökkentő központ” létrehozását is tervezik, valamint Washingtonban is újraindulnak a közvetlen izraeli-libanoni tárgyalások – jelentette az izraeli média hétfőn.
A Háárec című napilap hírportálja szerint az izraeli hadseregnek részben vissza kell vonulnia a Dél-Libanonban a biztonsági övezet határát kijelölő úgynevezett „sárga vonaltól”.
A libanoni hadsereg szigorú amerikai felügyelet alatt működne, és olyan területekért is felelősséget kapna, amelyek jelenleg nincsenek az izraeli hadsereg ellenőrzése alatt.
A lap értesülése szerint Izrael és Libanon nagyköveti és katonai szintű képviselői keddtől csütörtökig Washingtonban tárgyalnak majd amerikai közvetítéssel a libanoni tűzszünetről. Ennek keretében „kísérleti zónákat” jelölnek ki, amelyekben az ellenőrzés az izraeli hadseregtől a libanoni hadsereghez kerül át.
Ehhez bizonyos helyeken Izrael visszavonulna a „sárga vonaltól”. A szigorú amerikai felügyelet különösen azokon a területeken lenne jellemző, ahonnan az izraeli hadsereg kivonul.
A lapnak névtelenül nyilatkozó jeruzsálemi forrás szerint Washington megértést tanúsít az izraeli álláspont iránt, miszerint fenn kell tartani az izraeli hadsereg jelenlétét Libanonban, és a libanoni kormány sem érdekelt abban, hogy a teljes kivonulással olyan politikai vagy propagandaeredményt biztosítson a Hezbollahnak, amely erősíthetné a szervezetet.
A svájci tárgyalásokon az elmúlt napokban arról döntöttek, hogy Libanonban „konfliktuscsökkentő központot” hoznak létre a katonai összetűzések megelőzését szolgáló mechanizmus részeként, amely a közvetítő szerepet betöltő Katar és Pakisztán szerint „biztosítani fogja a katonai műveletek befejezését Libanonban”.
A bejelentéskor azonban egyáltalán nem nevezték meg a libanoni harcokban részt vevő feleket, sem Izraelt, sem a Hezbollahot – emlékeztetett hétfőn az izraeli Ynet hírportál.
Izrael vasárnap este elutasított minden olyan követelést, amely a dél-libanoni területekről való kivonulásra vonatkozott, de a „konfliktuscsökkentő központ” bejelentése óta a jeruzsálemi vezetők nem nyilatkoztak az ügyről.
Izrael nem vesz részt a svájci tárgyalásokon, és egyelőre nem világos, miként működne ez a központ. A Ynet szerint várhatóan az Egyesült Államokon keresztül kapna iránymutatást a libanoni helyzet kezelésére, az iráni követelések figyelembevételével.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a központ működését „az első valódi próbatételnek” nevezte. Az iráni vezetés az utóbbi napokban jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Libanon védelmezőjeként jelenjen meg, és úgy mutassa be Teheránt, mint amely elérte a harcok beszüntetését az országban.
„Képzeljék el, hogy az Egyesült Államokban, a határ túloldaláról nap mint nap rakétatámadásokkal, emberrablásokkal és gyilkosságokkal fenyegetnék önöket. Mit mondana erre Amerika? Azt, hogy »álljunk meg és várjunk«? Megölné a terroristákat és megszüntetné a fenyegetést. Ezt tenné, és ezt tesszük mi is” – mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap este a JNS (Jewish News Syndicate – Zsidó Hírszindikátus) konferenciáján.
Netanjahu azt is kijelentette, hogy „amíg szükséges népünk védelme, addig a libanoni biztonsági övezetben maradunk”. Az izraeli kormányfő szerint az Egyesült Államok is hasonlóan járna el. „Létrehozna egy biztonsági övezetet, és megölné a terroristákat” – mondta.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Tűzszünetről állapodott meg pénteken Izrael és a libanoni síita Hezbollah fegyveres szervezet.
Egy magas rangú amerikai tisztségviselő közlése szerint a tűzszünet helyi idő szerint délután 4 órakor lépett életbe. A megállapodás megkötésében amerikai és katari közvetítők vettek részt. Egy magas rangú izraeli tisztségviselő úgy nyilatkozott, ha a Hezbollah nem támad, akkor (Izrael részéről) nincs hadiállapot. Azt is hozzátette, hogy a Libanon déli részén állomásozó erők továbbra is ott maradnak.
Ibrahim al-Muszavi, a Hezbollah parlamenti frakciójának tagja szintén azt közölte, hogy a libanoni szervezet tartja magát a tűzszüneti megállapodáshoz, ha Izrael is így tesz.
Péntekre virradóra az izraeli hadsereg a Hezbollah fegyvereseit és infrastruktúráját támadta Dél-Libanon több térségében a Hezbollah ismétlődő tűzszüneti jogsértéseire hivatkozva. A támadásokat követően Svájc bejelentette, hogy elmaradnak az Irán és az Egyesült Államok között péntekre tervezett genfi tárgyalások, amelyeken megkezdték volna a szerdán az Egyesült Államok és Irán aláírt megállapodás gyakorlati megvalósításának kidolgozását.
Az izraeli pénzügyminisztert, Becalel Szmotricst is kitiltották Franciaországból, amiért aktívan népszerűsíti Ciszjordánia annektálását és nyíltan követeli Gáza újbóli elfoglalását – jelentette be kedden Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter.
Az izraeli pénzügyminiszter a második kormánytag, akire ez az intézkedés vonatkozik, miután május 23-án az ultranacionalista, szélsőjobboldali Itamár Bengvír izraeli belbiztonsági minisztert már eltiltották attól, hogy Franciaország területére lépjen. Utóbbi minisztert azért, mert közzétett egy felvételt, amelyben megalázó helyzetben ábrázolja és kigúnyolja a Global Sumud segélyflottilla Gázába tartó, a tengeren elfogott és őrizetbe helyezett aktivistáit.
„Becalel Szmotrics aktívan népszerűsíti Ciszjordánia annektálását, amit nyíltan hirdet, valamint új telepek létrehozását Ciszjordániában, Gáza újbóli elfoglalását, a Palesztin Hatóság gazdasági összeomlását és annak káros következményeit a palesztin népre nézve: ez egy olyan politika, amelyet a nemzetközi közösség túlnyomó többsége, amely határozottan elkötelezett a kétállami megoldás mellett, nem tud elfogadni” – írta a francia diplomácia vezetője az X közösségi oldalon. „Négy telepes szervezet vezetőjének és 21 erőszakos telepesnek szintén megtiltottuk a belépést Franciaországba” – tette hozzá.
Barrot azt is jelezte, hogy „új szankciókat vezettek be az újabb ciszjordániai telepek és az erőszak fokozódásáért felelős személyek ellen” közösen az Egyesült Királysággal, Kanadával, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Norvégiával. A miniszter nem részletezte az intézkedéseket és nem nevezte meg a célzott személyeket. Az öt ország már 2025. június 10-én bejelentette, hogy kitiltják a területükről a két izraeli minisztert, erőszakra való uszítással vádolva őket palesztinok ellen, elsősorban Ciszjordániában. Az izraeli kormány akkor elítélte ezeket a szankciókat, botrányosnak minősítve azokat.
Izrael 1967 óta megszállva tartja Ciszjordániát. Az izraeli–palesztin konfliktushoz fűződő erőszak a gázai háborúval párhuzamosan erősödött meg, amely azt követően tört ki, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet 2023. október 7-én Izrael ellen példátlan terrortámadást hajtott végre. Az AFP francia hírügynökség összesítése szerint a Palesztin Hatóság úgy tudja, hogy mintegy 1080 palesztint – harcosokat és civileket – öltek meg Ciszjordániában izraeli katonák vagy telepesek. Izraeli hivatalos adatok szerint viszont legalább 46 izraeli – civilek és katonák – haltak meg palesztin támadásokban vagy izraeli katonai műveletek során.
Donald Trump amerikai elnök kérésének engedve Izrael és Irán is arról számolt be hétfőn, hogy leállították az egymás ellen indított rakétacsapásokat.
A két ország között vasárnap újult ki a fegyveres konfliktus, miután Irán a tűzszünet megsértéseként értékelte a libanoni főváros déli kerületei ellen intézett izraeli légicsapásokat, majd válaszként több rakétasorozatot lőtt ki izraeli célpontokra vasárnap késő este.
Az izraeli légierő ezért hétfőre virradóra katonai célpontokat, valamint egy petrolkémiai üzemet támadott Irán nyugati és középső részén. Közlésük szerint az üzemben az iráni rakétaprogramhoz szükséges nyersanyagokat állították elő; az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Haditengerészete (IRGCN) pedig bejelentette, hogy válaszul egy hasonló izraeli üzemre mért csapást Haifában.
Az amerikai elnök ezt követően, az internetes közösségi oldalán szólította fel azonnali tűzszünetre a két országot hétfő kora reggel. A később közzétett bejegyzéseiben pedig azt írta, hogy a béketárgyalások folyamatban vannak, de az iráni kikötők amerikai blokádja a végleges megállapodás megkötéséig érvényben marad.
Az iráni katonai parancsnokság hétfői nyilatkozata szerint az Izraeli támadásokra adott „fájdalmas” válaszcsapások után a fegyveres hadműveleteiket leállították.
Ugyanakkor kiemelték, hogy „ha az Irán és Dél-Libanon elleni izraeli agresszió folytatódik, akkor Irán sokkal súlyosabb akciókkal fog válaszolni, mint korábban”.
Izraeli részről hétfőn egy magas rangú tisztviselőt jelentette be, hogy Trump elnök kérésére leállítják az Irán elleni csapásokat. A tisztviselő az őt idéző 12-es tévécsatorna szerint kiemelte, hogyha a libanoni Irán-barát síita szervezet, a Hezbollah folytatja az izraeli városok elleni támadásait, akkor Izrael újra támadni fogja Bejrút déli külvárosait és a Hezbollah dél-libanoni bázisait.
Korábban izraeli és iráni katonai források is arról számoltak be, hogy mindkét ország fegyveres erői felkészültek egy újabb egymás ellen vívott, akár hosszabb ideig tartó konfliktusra is.
