Oroszország nem küld képviselőket a héten Isztambulban rendezendő, Ukrajnával kapcsolatos megbeszélésekre – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára keddi, moszkvai sajtóértekezletén. Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök kész megvitatni az Egyesült Államokkal és Törökországgal a megbeszélések eredményét.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kedden bejelentette, hogy másnap Törökországba utazik annak érdekében, hogy megkísérelje „újraindítani” a béketárgyalásokat, és újra felvenni a kapcsolatot a hadifoglyok cseréjéről Oroszországgal. Török tisztviselőkre hivatkozva több hírforrás arról számolt be, hogy a szerdai megbeszélésen részt vesz Steven Witkoff, az Egyesült Államok elnökének békefenntartó missziókért felelős különmegbízottja is.
Isztambulban több tárgyalási forduló is lezajlott már, hogy megoldást találjanak az Oroszország által 2022-ben indított, teljes körű ukrajnai háború lezárására, de ezeknek az egyetlen konkrét eredménye hadifoglyok cseréje és a holttestek hazaszállítása volt. A legutóbbi fogolycsere októberben történt.
A két fél álláspontja a béke feltételeiről, a tűzszünet bevezetéséről, valamint a vezetők találkozójáról a hivatalos nyilatkozatok szerint továbbra is ellentétben áll egymással. Dmitrij Peszkov kedden kitért Franciaország döntésére is, amelynek értelmében harci repülőgépeket ad el Ukrajnának. Úgy vélte, hogy a francia kormány ezzel „semmilyen módon nem járul hozzá a békéhez”. Mint mondta, az eladások „nem befolyásolják a helyzetet a fronton, és nem változtatnak a konfliktus dinamikáján sem”.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök szándéknyilatkozatot írt alá hétfőn, hogy Ukrajna száz Rafale típusú francia szuperszonikus vadászgépet vásárol. A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a megállapodás tízéves időtávra szól, s a jövőben lehetséges szerződéseket irányoz elő ukrán fegyverzetbeszerzésre új francia védelmi felszerelésekből – számolt be róla az MTI.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Rusztem Umjerov, Isztambulba érkezett, hogy feloldja a hadifoglyok cseréjével kapcsolatos akadályokat.
Épp most érkeztem Isztambulba. E napokban Törökországban és a Közel-Keleten dolgozom, hogy újraindítsam a fogolycseréket. Megállapodás született – ezt kell végrehajtani. Az ukrán elnök egyértelmű feladata: az ukránoknak haza kell térniük a fogságból. Ezen a héten találkozók lesznek, többek között Törökországban. A fő cél éppen az, hogy helyreállítsuk a cseréket.
Ukrajna és Oroszország delegációi elkezdték nyilvánosságra hozni az isztambuli béketárgyalásokon megvitatott témákat, ahol a tűzszünet lehetősége és a vezetői csúcstalálkozó is napirendre került – számolt be a Sky News.
Az ukrán delegáció részéről Rusztem Umjerov bejelentette, hogy Kijev javaslatot tett Moszkvának egy augusztus végéig megtartandó vezetői csúcstalálkozóra, amelynek célja a háború lezárása lenne. Umjerov hozzátette, hogy Ukrajna készen áll a tűzszünetre, és felszólította Oroszországot, hogy tanúsítson „konstruktív és realisztikus hozzáállást”.
Az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij elmondta, hogy az orosz fél „több rövid tűzszünet kihirdetésének megfontolására” tett javaslatot Ukrajnának, bár ennek részleteit nem fejtette ki. Zelenszkij és Putyin esetleges találkozójával kapcsolatban Medinszkij kijelentette, hogy egy ilyen csúcstalálkozó csak dokumentumok aláírására szolgálhat, nem pedig megbeszélésekre.
A tárgyalásokon szó esett a hadifoglyok további cseréjéről is, beleértve a fogva tartott civilek hazatelepítését. Az Oroszország által elhurcolt ukrán gyermekek ügyében, amit Zelenszkij elnök kulcsfontosságú kérdésként jelölt meg, Medinszkij azt állította, hogy Moszkva már visszajuttatott néhány gyermeket Ukrajnába.
Medinszkij megerősítette, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott a tárgyalások folytatásáról.
A béketárgyalások folytatását Zelenszkij utasítására Rusztem Umjerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára javasolta, amit a Kreml „pozitív jelzésnek” nevezett.
Úgy tűnik, új lendületet kap a közvetlen párbeszéd Kijev és Moszkva között, miután Ukrajna tárgyalásokat javasolt a jövő hétre – az is kiderült, hogy harmadik tárgyalási forduló helyszíne Isztambul lesz.
A lépés meglepő, mivel az elemzések szerint a felek között kevés a közös pont az orosz–ukrán háború lezárását illetően – írja a Strana.ua.
A korábbi találkozókon a felek megállapodtak a foglyok és sebesültek cseréjéről, amely az ukrán elnök elmondása szerint továbbra is folyamatban van.
A Strana.ua elemzése szerint Oroszország a tárgyalási készség hangoztatásával Donald Trump amerikai elnök felé próbál pozitív jelzéseket küldeni, hogy elkerülje a keményebb washingtoni lépéseket.
Ezzel szemben az ukrán vezetés eddig szkeptikus volt, és a tárgyalásokat a Kreml kísérletének tartotta, hogy „port hintsen Trump szemébe”.
A koncepcióváltás hátterében az állhat, hogy Zelenszkij július 18-án találkozott Umjerovval, és arra utasította, hogy „aktivizálja a tárgyalási irányt”.
Hivatalosan is írásba foglalták és átadták az ukrán békedelegációnak az ún. „békememorandum” szövegét, amelyet Oroszország egészen a tárgyalások kezdetéig titkolt. A Ria Novosztyi orosz hírportál folyamatosan, több cikkben hozta nyilvánosságra az orosz békefeltételeket.
Az orosz békememorandum három nagyobb részből áll, amely összességében 31 pontot tartalmaz. Ennek első fele a végső rendezés főbb paramétereit tartalmazza, a második rész a tűzszünet feltételeinek van szentelve. A harmadik rész leírja a lépések sorrendjét, és a megvalósításukhoz szükséges időkeretet.
Moszkva főbb követelései a dokumentum alapján Kijevvel szemben:
Tűzszünet csak akkor lehetséges, ha az ukrán fegyveres erők kivonják a teljes haderejüket az oroszok által követelt és annektált területekről (Donbász, Zaporizzsja és Herszon).
Amint megkezdődik az ukrán fegyveres erők kivonása, 30 napos tűzszünet lép életbe. Ugyanakkor a kivonulás kezdetétől 30 nap áll rendelkezésre Kijevnek arra, hogy minden más előfeltételt teljesítsen.
A tűzszünet életbe lépését követően Ukrajna köteles feloldani a hadiállapotot.
Mozgósítás leállítása, és a leszerelés megkezdése a tűzszünet alapfeltétele.
A tűzszünetet alatt fel kell függeszteni a nyugati fegyverek és hírszerzési adatok szállítását Ukrajnába.
A tűzszünet alatt tilos lesz az ukrán fegyveres erők átcsoportosítása, miután elfoglalták a demarkációs pontokat.
Ukrajnának el kell ismernie a Krím, Donbász és „Novorosszija” területeit Oroszország részeként.
Ukrajna legyen semleges állam, nem csatlakozhat egyetlen katonai szövetséghez sem.
Nem állomásozhatnak idegen országok katonái az ország területén (tehát békefenntartók sem érkezhetnek az országba).
Ukrajna abbahagyja a szabotázsakciók végrehajtását az Oroszországi Föderáció területén belül.
Maximalizálni kell az ukrán fegyveres erők létszámát, valamint felszerelését, és azok megengedett paramétereit. Nacionalista alakulatok feloszlatását is követeli a tervezet.
Mindaddig nem lesz béke, amíg nem tartanak Ukrajnában választásokat. A választásokra a fegyverszünet megkötését követően 100 napon belül kell sort keríteni, elnök- és parlamenti voksolást is elvárnak Moszkvában.
A nukleáris fegyverek ukrajnai átvételének és telepítésének tilalma.
Az Oroszország és Ukrajna közötti békeszerződést az ENSZ Biztonsági Tanácsának jogilag kötelező erejű határozatával kell jóváhagyni.
Ukrajnának amnesztiát kell adnia a „politikai foglyoknak”, és szabadon kell engednie a fogva tartott katonákat és civileket. Oroszország hasonló lépéseket vállal.
Az ukrajnai végleges rendezéshez biztosítani kell az orosz ajkúak teljes jogait, szabadságát és érdekeit. Ukrajnában hivatalos nyelvvé kell tenni az oroszt.
A katonai műveletekből származó károkkal kapcsolatos követelésekről kölcsönösen lemond a két állam.
A gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat fokozatosan helyre kell állítani, különösképp a gáztranzitot, a közlekedést és a kommunikációt.
A végső rendezés során mindkét állam köteles feloldani egymással szembeni gazdasági szankcióit, tiltó és korlátozó intézkedéseit.
Az orosz fegyverszüneti és békejavaslat nagyban hasonlít azokhoz a békeszerződésekhez, amelyet az első világháború során a vesztes hatalmakkal az Antant aláíratott.
Az orosz békeszerződés-tervezet lényegében hatalmas katonai lehetőséget adna Moszkva kezébe, mind a tűzszünet alatt, illetve azt követően is. A békekötést követően pedig a megcsonkított Ukrajna továbbra is ki lenne szolgáltatva a környező országoknak. Ez főként azért veszélyes Kijev számára, mert a szerződés lényegében Oroszország szavára alapozza Ukrajna jövőbeli biztonságát, ugyanakkor Moszkva egyszer már garantálta Kijev 1991-es határait a budapesti memorandumban.
Az orosz dokumentum inkább hasonlít egy kapitulált országnak átadott béketervezetre, mintsem egy még harcban álló ország által elfogadható feltételrendszerre.
Vélhetően Ukrajna nem fogja elfogadni a békememorandumot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna készen áll az Isztambulban tartandó második tárgyalási fordulóra Oroszországgal, noha kétségei vannak az orosz delegáció hajlandóságával kapcsolatban az eredményes egyeztetésre. Kijev célja a feltétel nélküli tűzszünet, az elrabolt gyermekek hazatérése, valamint a politikai és civil foglyok szabadon bocsátása. A megbeszélések hétfő délután kezdődnek.
Megérkezett Törökországba az ukrán delegáció az Oroszországgal folytatott tárgyalások második fordulójára, amelyre a hétfő délutáni órákban kerül sor – írja az RBK Ukrajina.
Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője elárulta a hírportálnak, hogy az ukrán küldöttség június 2-án érkezett meg Isztambulba. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az ukrán és orosz delegációk közötti tárgyalásokat a délutáni órákban tervezik megtartani. Az orosz küldöttség már vasárnap este megérkezett Isztambulba. Moszkva képviselői azt nyilatkozták, hogy kézhez kapták Ukrajna javaslatait a háború rendezésére vonatkozóan.
Az Anadolu hírügynökség a török külügyminisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy a találkozóra a Ciragan-palotában kerül sor, az esemény pedig 13 órakor kezdődik. A tárgyaláson Moszkva várhatóan bemutatja azt a memorandumot, amely tartalmazza az orosz fél elképzeléseit a tűzszünet feltételeiről.
Ukrajna ragaszkodott ahhoz, hogy ezeket a javaslatokat még a találkozó előtt küldjék meg, de az orosz fél ezt nem teljesítette.
Az ukrán delegáció összetételét Volodimir Zelenszkij elnök hagyta jóvá. A csapatot Rusztem Umjerov védelmi miniszter vezeti. A küldöttség tagjai között vannak az elnöki hivatal, a külügyminisztérium, a vezérkar, az SZBU, a katonai hírszerzés, valamint a külső hírszerző szolgálat képviselői is. Zelenszkij elmondása szerint Ukrajna a teljes és feltétel nélküli tűzszünet mellett fog érvelni a tárgyaláson.
Volodimir Zelenszkij elnök a Bukaresti Kilencek és az északi országok csúcstalálkozója előtt arról beszélt, hogy nem biztos abban, hogy az orosz delegáció készen áll az eredményes tárgyalásra Isztambulban, ugyanakkor kiemelte az Ukrajna számára fontos megvitatandó kérdéseket.
„Reggel beszéltem a védelmi miniszteremmel – készülnek a találkozóra. Nem vagyok biztos abban, hogy az oroszok készen állnak majd egy eredményes megbeszélésre, de mindig számítanunk kell bizonyos döntésekre” – idézi az Ukrajinszka Pravda az ukrán elnököt.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna számára kulcsfontosságú kérdések közé tartozik a feltétel nélküli tűzszünet, a humanitárius ügyek – elsősorban az elrabolt gyermekek visszatérése –, valamint a „civil foglyok, újságírók és politikai foglyok” kérdése. Kiemelte: nagyon fontos, hogy mindenkit hazahozzanak. A tárgyalás előtt Szerhij Kislica külügyminiszter-helyettes és Olekszandr Bevz, az ukrán delegáció tagja egyeztettek Ukrajna álláspontjáról Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság képviselőivel.
Ukrajna hajlandó június 2-án Isztambulban tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, ha az egyeztetést kezdeményező orosz fél előzetesen benyújtja a békefeltételeit azért, hogy a találkozó eredményes lehessen – közölte szerda este Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter.
Ukrajna már átadta a békememorandum saját változatát az orosz küldöttségnek, és arra sürgeti Moszkvát, hogy haladéktalanul ossza meg a saját változatát – mondta a miniszter, majd úgy fogalmazott: „Nem ellenezzük a további találkozókat az oroszokkal, és várjuk a memorandumukat, hogy a találkozó ne legyen üres, és valóban közelebb vigyen minket a háború befejezéséhez.”
Oroszország szerdán felajánlotta Ukrajnának egy újabb közvetlen tárgyalási forduló, és azt, hogy elküldi a tartós békemegállapodás elérésének feltételeit rögzítő „memorandumot”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még az orosz felajánlás előtt azt javasolta, hogy háromoldalú amerikai–orosz–ukrán egyeztetések formájában folytathatnák a béketárgyalást.
Az ukrán elnök szerint Oroszország katonai támadásra készül Szumi térségében, valamint arra is felhívta Moszkva figyelmét, hogy Kijev továbbra is várja a békefeltételeket tartalmazó orosz memorandumot.
A törökországi tárgyalások eddig nem vezettek áttöréshez a konfliktus diplomáciai megoldásának megtalálásában, de a két fél elkötelezte magát egy, az eddigieknél nagyobb mértékű, ezer-ezer emberre kiterjedő fogolycsere mellett, amely a múlt hét végén fejeződött be – írta az MTI.
Arról, hogy mik lehetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök békefeltételei, már a minap is megjelent egy sajtóhír: ennek tükrében az orosz elnök az eddigieknél is szigorúbb követelésekkel állhat elő.
Oroszország azt javasolja, hogy június 2-án tartsák Ukrajnával a béketárgyalások második fordulóját Isztambulban – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán.
„Az orosz fél, ahogyan arról előzetes megállapodás született, összeállított egy memorandumot, amelyben leírják, hogyan lehet az orosz álláspont szerint megbízható módon úrrá lenni a válság alapvető okain” – tette hozzá közleményében.
A Vlagyimir Megyinszkij vezette orosz küldöttség készen áll arra, hogy ezt a memorandumot átadja az ukrán félnek, és szükség esetén részletesebb magyarázatokat biztosítson hozzá az isztambuli tárgyalások következő fordulóján – mondta az orosz külügyminiszter.
Május 16-án találkozott egymással először az orosz és az ukrán küldöttség, akkor nem sikerült megállapodásra jutni a tűzszünetről.
„Azt reméljük, hogy mindazok, akik valóban – és nem csak a szavak szintjén – érdekeltek a békefolyamat sikerében, támogatni fogják, hogy megtartsák a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulóját Isztambulban” – állt Lavrov közleményében.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Donald Trump amerikai elnök nem akarta Vlagyimir Putyin orosz diktátort az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezése akadályának nevezni, ehelyett Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kritizálta – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a Fox News amerikai tévécsatorna Special Report című műsorának adott interjújában az amerikai elnök, amikor az újságíró Putyin Zelenszkijjel való törökországi találkozójának elutasításáról kérdezte, nem nevezte a Kreml vezetőjét az Ukrajnával való béke akadályának. Ekkor annak a véleményének adott hangot, hogy az orosz diktátornak „elege van” az Ukrajna elleni háborúból.
„Azt hiszem, Putyinnak elege van ebből az egészből. Rosszul néz ki, és jól akar kinézni. Ne felejtsék el, ennek egy hét múlva vége lett volna” – mondta az amerikai elnök. Ezenkívül az interjú során Trump a hangsúlyt Zelenszkijre helyezte át, megismételve azt a kijelentését, hogy nincsenek „ütőkártyái”.
Az amerikai vezető elsősorban az ukrán kollégája részéről érkező „rendszeres panaszokról” beszélt a védelmi támogatások átadásával kapcsolatban. „Figyeljenek, nagyon nehéz találkozóm volt Zelenszkijjel, mert nem tetszett, amit mondott, és nem könnyítette meg a dolgomat. És mindig is azt mondtam, hogy nincsenek ütőkártyái, és nincsenek kártyái, tudják, őszinte vagyok. Nincsenek kártyái” – mondta Trump Bret Bayernek, a Fox News riporterének.
Az amerikai elnök ismét dicsérte közel-keleti megbízottját, Steve Witkoffot, és beszélt a Putyinnal várhatóan tartandó találkozóról. „Ő is az asztalnál ült, és ő akarta ezt a találkozót. És én mindig úgy éreztem, hogy a találkozó nem jöhet létre nélkülem, mert nem hiszem, hogy létrejön a megállapodás. Találkoznunk kell, és azt hiszem, valószínűleg be is fogjuk ütemezni, mert elegem van abból, hogy mások is elmennek és találkoznak vele” – mutatott rá Donald Trump.
Ukrajna találkozót akar szervezni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor között, ez lesz a következő lépés az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon – jelentette ki pénteken Rusztem Umjerov védelmi miniszter újságíróknak Isztambulban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök arra számított, hogy Isztambulban magas szinten fognak tárgyalni Oroszországgal. „Azt hiszem, itt a következő lépés egy vezetői szintű találkozó megszervezése, és ez lesz a mi következő lépésünk” – hangsúlyozta.
Szerhij Kiszlicja, a külügyminiszter első helyettese a maga részéről hangsúlyozta, hogy egy nagyon nehéz nap „nagyon jól végződik”. „A mai tárgyalások sikerét továbbra is meg kell szilárdítani, ami azt jelenti, hogy folytatni kell a nyomásgyakorlást Oroszországra, nem szabad lazítanunk” – tette hozzá.
Kiszlicja kifejtette, hogy számos olyan kérdés van, amelyet csak a két ország vezetőinek szintjén lehet megoldani. „Tekintettel e kérdések összetettségére és Oroszország jellegére, ahol szinte bármilyen kérdést csak Putyin elnök tud megoldani, reméljük, hogy a csúcstalálkozóra a lehető leghamarabb sor kerül” – mutatott rá a külügyminiszter-helyettes, hozzátéve, hogy az „1000 1000-re” formátumú fogolycsere nagyszerű hír Ukrajna több ezer családja számára.
