Fjodor Veniszlavszkij, az Ukrán Legfelsőbb Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja szerint Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül Irán fenyegetéseit, és fel kell készülnie az esetleges rakétatámadásokra.
Fel kell készülnünk arra, hogy Irán megkísérelhet Ukrajna területére rakétákkal csapást mérni. Látjuk, hogy valóban vannak erre példák: az iráni rakéták már több ezer kilométert képesek repülni, és elméletileg Ukrajnát is elérhetik – idézi Veniszlavszkij szavait az Unian hírügynökség.
A képviselő ugyanakkor óvatosságra intett a teheráni fenyegetés eltúlzásával szemben: az iráni rakéták szerinte „biztosan nem jobbak” az oroszoknál, amelyekkel szemben Ukrajna védelmi erői már sikeresen helytállnak.
Az Öböl menti országoknak nyújtott ukrán segítséget kommentálva a politikus hangsúlyozta, hogy Irán támogatása nélkül Oroszország nem okozhatott volna ekkora pusztítást Ukrajna számára.
Nem adunk olyan eszközöket, amelyekkel Irán területét lehetne támadni. Mi a polgári lakosságot védjük, az iráni támadásoknak kitett Öböl menti országok civil lakóit. Mi nem támadunk, és nem adunk olyan fegyvereket, amelyekkel Iránt lehetne támadni. Ezért Irán Ukrajna ellen intézett minden vádja ellentmond mind a nemzetközi egyezményeknek, mind a nemzetközi jog normáinak – magyarázta.
Mint ismert, Teherán korábban kijelentette, hogy az Izraelnek nyújtott bármilyen ukrán segítség – különösen drónokkal kapcsolatos – „törvényes célponttá” teszi Ukrajna területét iráni rakéták számára. A lap emlékeztet, hogy Irán ENSZ-határozatra hivatkozott, miközben hallgatott arról, hogy a maga Sahíd drónjait Oroszországnak szállítja Ukrajna ellen.
نائب رئيس مجلس الوزراء ووزير الدولة لشؤون الدفاع يلتقي أمين مجلس الأمن القومي والدفاع الأوكراني ورئيس أركان القوات المسلحة الأوكرانية pic.twitter.com/sILAyYp0bf
A török elnök felhívta telefonon Azerbajdzsán elnökét, és részvétét fejezte ki a testvéri népnek. Recep Tayyip Erdogan török elnök felháborodását fejezte ki az Azerbajdzsán területét ért iráni dróntámadás okán. A török elnök hivatala ezt X közösségi oldalán tette közzé március 5-én, csütörtökön.
Közölték, Erdogan telefonbeszélgetést folytatott Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel, amelynek során megvitatták a Nahicseváni Autonóm Köztársaság elleni támadást. A török elnök részvétét fejezte ki az azeri népnek, és elítélte Irán agresszív fellépését.
Megjegyzendő, hogy Ilham Alijev a maga részéről tanácskozást tartott az ország Biztonsági Tanácsával, amely során részletesen megvitatták a támadást. Kijelentette, hogy határozottan elítéli a terrortámadást, és hangsúlyozta az elkövetők azonnali megbüntetésének szükségességét. Azerbajdzsán emellett bocsánatkérést, alapos magyarázatokat és az elkövetők elszámoltathatóságát várja Irántól.
Az elnök megjegyezte, hogy Azerbajdzsán nem tervezi, hogy katonai eszközökkel fellép Irán ellen, betartva a szomszédos államokkal való konfliktusok nemtámogatásának elvét.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy a következő amerikai csapások fő célpontjai Irán ballisztikus rakétagyártása és haditengerészeti képességei lesznek – közölte a Jevropejszka Pavda Rubio a Capitoliumban az újságírók előtt megtartott beszédére hivatkozva.
A külügyminiszter kijelentette, hogy az Irán elleni legsúlyosabb amerikai csapások „még előttünk állnak”.
„Nem fogom felfedni taktikai erőfeszítéseink részleteit, de az amerikai hadsereg legsúlyosabb csapásai még előttünk állnak. A következő szakasz még büntetőbb lesz Irán számára, mint ami volt” – mondta Rubio.
A tisztviselő elmondása szerint az amerikai támadások fő célja Irán ballisztikusrakéta-programjának megsemmisítése, valamint a Teheránból a globális hajózásra leselkedő fenyegetés semlegesítése lesz.
Washington azonban abban reménykedik, hogy Irán belülről meg fog változni a jelenlegi rezsim megdöntése értelmében.
„Azonban nem fogunk ellenállni, nem fogunk felháborodni, és reméljük, hogy az iráni nép meg tudja dönteni ezt a kormányt, és egy új jövőt épít fel ennek az országnak”, jelentette ki a külügyminiszter.
A francia elnök ígéretet tett arra, hogy rakétarendszereket, drónelhárító felszerelést és egy fregattot telepít Ciprusra.
Franciaország rakétarendszereket, drónelhárító rendszereket és egy fregattot ad át Ciprusnak a szigeten lévő brit légibázis elleni dróntámadás után, számolt be a RIK ciprusi közszolgálati műsorszolgáltató.
A franciaországi segély Nikosz Hrisztodoulides ciprusi elnök és francia kollégája, Emmanuel Macron telefonbeszélgetését követően nyilvánosságra. A tárgyalás során Hrisztodoulides Macron támogatását kérte az akrotiri légibázis elleni hétfői dróntámadásról szóló jelentések után, március 2-án.
A francia elnök rakétarendszerek, drónelhárító felszerelések és egy fregatt telepítését ígérte Ciprusra. Egy másik hadihajó leszállítására később kerül sor.
Hrisztodoulides Friedrich Merz német kancellárt arra kérte, hogy telepítsen egy fregattot a sziget közelébe. A német kormányfő beleegyezett egy hajó Ciprus közelében való telepítésére.
Spanyolország kormánya – Pedro Sánchez miniszterelnök vezetésével – megtagadta, hogy az Egyesült Államok a spanyol területen közösen üzemeltetett Rota (Cádiz) és Morón de la Frontera (Sevilla) katonai bázisait használja az Irán elleni műveletekhez.
A spanyol külügyminiszter, José Manuel Albares kijelentette, hogy a bázisok spanyol szuverenitás alatt állnak, és nem engedélyezik használatukat olyan műveletekhez, amelyek nem illeszkednek a kétoldalú megállapodásba vagy az ENSZ Alapokmányába.
Ennek eredményeként a FlightRadar24 repüléskövető adatok alapján 15 amerikai katonai repülőgép (főként KC-135 Stratotanker típusú légi utántöltő gépek) elhagyta ezeket a bázisokat az elmúlt napokban, miután az USA és Izrael a hétvégén támadásokat indított Irán ellen (beleértve vezetők, nukleáris és ballisztikus rakéta programok célzott csapásait).
Spanyolország következetesen kritizálta az USA és Izrael lépését, mint „egyoldalú és veszélyes eszkalációt”, és hangsúlyozta a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a deeszkalációt és a párbeszédet. Ez illeszkedik Madrid korábbi álláspontjához a közel-keleti konfliktusokban (pl. fegyverszállítmányok tiltása Izrael felé 2025-ben).
A gépek többsége Németország vagy Franciaország felé indult tovább, hogy onnan támogassa az amerikai műveleteket.
Ez jelentős diplomáciai jelzés Spanyolországtól, különösen a NATO-n belül, ahol a többi szövetséges (pl. Nagy-Britannia) részben engedélyezte bázisainak használatát.
[type] => post
[excerpt] => Spanyolország kormánya – Pedro Sánchez miniszterelnök vezetésével – megtagadta, hogy az Egyesült Államok a spanyol területen közösen üzemeltetett Rota (Cádiz) és Morón de la Frontera (Sevilla) katonai bázisait használja az Irán elleni műveletekhez.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772539920
[modified] => 1772486003
)
[title] => Spanyolország nem engedi Amerikának, hogy használja katonai bázisait
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179732&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179732
[uk] => 179725
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 179726
[image] => Array
(
[id] => 179726
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eszmavpasflzlnmecyv4hykakm.jpg
[original_lng] => 172318
[original_w] => 720
[original_h] => 458
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eszmavpasflzlnmecyv4hykakm-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eszmavpasflzlnmecyv4hykakm-300x191.jpg
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eszmavpasflzlnmecyv4hykakm.jpg
[width] => 720
[height] => 458
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eszmavpasflzlnmecyv4hykakm.jpg
[width] => 720
[height] => 458
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eszmavpasflzlnmecyv4hykakm.jpg
[width] => 720
[height] => 458
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eszmavpasflzlnmecyv4hykakm.jpg
[width] => 720
[height] => 458
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eszmavpasflzlnmecyv4hykakm.jpg
[width] => 720
[height] => 458
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1772478803:12
[_thumbnail_id] => 179726
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1204
[_algolia_sync] => 740039614002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 100257
[1] => 379076
[2] => 2012921
[3] => 1109
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai vadászgépek
[1] => iráni támadás
[2] => katonai bázis
[3] => Spanyolország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 179606
[content] =>
Szoros koordinációban állapodtak meg a G7-országok külügyminiszterei az Irán elleni izraeli-amerikai támadások megindulása után. A japán külügyminisztérium tájékoztatása szerint a telefonos egyeztetésen az Egyesült Államok áttekintést adott a legutóbbi fejleményekről és a további kilátásokról – írta az MTI.
A G7-csoport – amelynek tagja Japán, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Kanada – a továbbiakban is összehangolt fellépést ígért. A japán külügyminiszter, Motegi Tosimicu közölte: Tokió a nemzetközi közösséggel együttműködve „minden szükséges diplomáciai erőfeszítést” megtesz Irán ügyében.
Az Európai Unió is rendkívüli egyeztetést tart. Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas vasárnapra virtuális ülést hívott össze az EU-tagállamok külügyminisztereinek részvételével, hogy megvitassák az iráni helyzetet és a „gyorsan eszkalálódó közel-keleti eseményeket”.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa a közösségi médiában elítélte az iráni támadásokat, amelyek szerinte veszélyes katonai eszkalációt jelentenek a térségben. Az uniós vezetők korábban az Egyesült Államokat és Izraelt is maximális önmérsékletre szólították fel. Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter „katonai eszkalációs spirál” veszélyére figyelmeztetett.
Időközben az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio lemondta hétfőre tervezett izraeli látogatását. A washingtoni külügyminisztérium a döntést a „jelenlegi körülményekkel” indokolta.
Izrael önvédelemhez való jogát hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök, egyben üdvözölte az izraeli légicsapások hatását az iráni atomlétesítményekre. Izrael akciója miatt el kellett halasztani egy a palesztin államról szóló, fontos ENSZ-konferenciát.
Irán az utóbbi hónapokban folytatta a programját, benne az urándúsítást, és közel van egy olyan kritikus stádiumhoz, amely lehetővé teszi atomfegyver előállítását – mondta Emmanuel Macron francia elnök pénteken, az Élysée-palotában az iráni atomlétesítmények és katonai vezetők elleni izraeli légicsapások után tartott sajtótájékoztatón. Mint kiemelte: ez az atomfegyver felé történő iráni menetelés fenyegeti a térséget, Európát és általában véve a kollektív biztonságot.
„Nem élhetünk olyan világban, amelyben Iránnak atombombája van, ez egzisztenciális fenyegetés” – a szögezte le. Macron szerint Iránnak súlyos felelőssége van a teljes térség destabilizálásában.
Emmanuel Macron, pénteken egész nap
az amerikai elnökkel,
az izraeli miniszterelnökkel,
az Öböl menti országok,
Egyiptom,
Jordánia, valamint
több európai ország vezetőivel
tárgyalt, és megbeszélésein „a helyzet deeszkalációját” szorgalmazta. Hozzátette ugyanakkor, hogy iráni megtorlások esetén Franciaország részt vesz az Izrael védelmét szolgáló műveletekben, ha ez módjában áll.
A sajtóértekezleten Macron bejelentette, hogy elhalasztják a jövő hétre az ENSZ székhelyére tervezett, a kétállami – izraeli és palesztin – megoldás újraélesztést célzó nemzetközi konferenciát, amelynek Franciaország és Szaúd-Arábia a társelnöke. Macron, aki szerdán szólalt volna fel az értekezleten, április óta tervezte, hogy ezen – több feltétel teljesülése esetén – elismeri a palesztin államot. A halasztást a francia elnök pénteken logisztikai és biztonsági okokkal indokolta, több arab vezető és Mahmúd Abbász, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke sem tud az iráni–izraeli feszültség kiszélesedése miatt New Yorkba utazni, mivel több közel-keleti ország légterét is lezárták.
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szerdán az Izrael területe ellen intézett átfogó iráni rakétatámadás nyomán.
A tanácskozást Franciaország és Izrael kezdeményezésére tartják. Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a BT-hez intézet levelében úgy fogalmazott, az iráni rakétatámadás bizonyítja, hogy Irán új elnökének „mosolyoffenzívája” mögött nincs valós szándék, az országban pedig az igazi döntéseket a Forradalmi Gárda és a legfőbb vezető, Ali Hámenei Ajatollah hozza.
Amír Iraváni, Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ főtitkárának írt levelében önvédelmi akciónak minősítette a rakétacsapást, amit Izrael „agresszív lépéseivel” magyarázott. Ezzel együtt arra figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben válaszcsapást indít, akkor a teheráni viszonválasz erőteljesebb lesz, mint a kedden végrehajtott akció.
Joe Biden elnök a támadást követően megismételte, hogy az Egyesült Államok minden támogatást megad Izrael számára, és közölte, hogy saját stábjával egyeztet a megfelelő válaszlépésről amerikai részről.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel – közölte Pat Ryder, a Pentagon szóvivője, hozzátéve, hogy a két fél között megbeszélések zajlanak a következő lépésekről. Megismételte: az amerikai törekvések arra irányulnak, hogy elkerüljék a további eszkalációt, és diplomáciai rendezést sürgetett.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Növeli katonai jelenlétét a Közel-Keleten az Egyesült Államok a várható iráni támadás előtt, így többek között egy cirkálórakétákkal felszerelt tengeralattjárót is a térségbe küld – közölte vasárnap a Pentagon.
Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter izraeli kollégájával, Joáv Gallanttal beszélt telefonon, és elmondta, hogy felgyorsítják az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó térségbe érkezését, amely a távozó USS Theodore Rooseveltet váltotta volna a tervek szerint. A fokozódó feszültség árnyékában így a két anyahajó egyszerre lesz jelen a térségben – írja a Financial Times.
Kritizálta is Izraelt az amerikai hadügyminiszter
Austin ugyanakkor felvetette a polgári áldozatok magas számának a kérdését is, miután egy iskola elleni szombati izraeli támadás legalább 80 halálos áldozatot követelt, miközben szombaton Kamala Harris alelnök és demokrata párti elnökjelölt egy kampányeseményen arról beszélt, hogy túlságosan sok a polgári áldozat a háborúban.
Izrael szerint azért kellett az iskolát lebombázni, mert azt a Hamász irányítási központként használta.
Az iskola elleni támadást bírálta többek között Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is, aki mészárlásként írta le a történteket.
Vasárnap egyébként Izrael újabb evakuációt rendelt el Hán Júniszban, immár sokadszorra kényszerítve menekülésre a gázaiakat. Az enklávé 2,3 millió lakosa szinte mindegyikének menekülnie kellett a hadműveletek kezdete óta, sokaknak többször is.
Irán végrehajtja Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető utasítását, hogy „keményen megbüntesse” Izraelt a Hamász egyik vezetőjének Teheránban történt merénylete miatt – jelentette ki az iráni Forradalmi Gárda egyik helyettes parancsnoka.
Ali Fadavi szerint az iráni válaszlépések világosak, határozottak és megfelelő időben végrehajtottak lesznek. Utóbbival arra utalt, amit Irán ENSZ-képviselete ki is mondott, hogy nem akarják veszélybe sodorni a véglegesítés előtt álló gázai tűzszüneti megállapodást.
A Hamász palesztin iszlamista csoport és Irán egyaránt Izraelt vádolja Iszmail Haníje július 31-i meggyilkolásával. Bár Izrael nem vállalta és nem is tagadta a felelősséget, az eset tovább szította az aggodalmakat egy szélesebb körű közel-keleti háború kitörésével kapcsolatban.
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby a fenti nyilatkozatra reagálva kijelentette, hogy komolyan veszik az iráni fenyegetéseket, és készen állnak megvédeni az Izraelt.
Rengeteg erőforrással rendelkezünk a térségben – tette hozzá Kirby.
Irán ENSZ-képviselete hangsúlyozta a Reuters tudósítása szerint, hogy válaszuk független az Izrael és a Hamász közötti háború tűzszünetére tett erőfeszítésektől. Ugyanakkor remélik, hogy lépéseiket úgy időzíthetik, hogy ne veszélyeztessék a lehetséges tűzszünetet.
Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar augusztus 15-én Dohában vagy Kairóban tervez tárgyalásokat szervezni a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról. Izrael már jelezte részvételi szándékát, míg a Hamász még tanulmányozza az ajánlatot.
Irán New York-i ENSZ-képviselete közölte: Az izraeli rezsim terrorcselekménye megsértette a nemzetbiztonságunkat és szuverenitásunkat. Törvényes jogunk van az önvédelemhez.
Hangsúlyozták, hogy ez független kérdés a gázai tűzszünettől.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta: „Nem akarunk spekulálni arról, hogy az iráni rezsim milyen lépéseket fog tenni.”
Izrael október 7-én indított támadást a Gázai övezet ellen, miután Hamász harcosai megtámadták Izraelt. Az izraeli összesítések szerint 1200 embert öltek meg és több mint 250 túszt ejtettek foglyul. Azóta Izrael közel 40 ezer palesztint ölt meg Gázában – állítják az enklávé egészségügyi tisztviselői –, akik szerint több ezer halottat tartanak még mindig a romok alatt.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
