Észak-Korea közel áll ahhoz, hogy olyan interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) fejlesszen ki, amely nukleáris töltettel elérheti az Egyesült Államokat – jelentette ki Dél-Korea elnöke, azonban hozzátette, hogy az utolsó, kulcsfontosságú lépés még hiányzik.
Észak-Korea 2019 óta fokozta rakétakísérleteit, miután összeomlottak Donald Trump és Kim Dzsongun tárgyalásai az országot sújtó amerikai vezetésű szankciók miatt. Trump azóta többször is jelezte: szeretné újraindítani a diplomáciát Kim vezetővel.
Csütörtökön New Yorkban, a New York-i Értéktőzsdén tartott befektetési csúcson I Dzsemjong dél-koreai elnök kijelentette: Észak-Korea már most is rendelkezik elegendő atomfegyverrel a „rezsim túléléséhez”, és folyamatosan állít elő nukleáris anyagot, valamint fejleszt olyan ICBM-eket, amelyek képesek nukleáris robbanófejeket eljuttatni az amerikai szárazföldre.
„Úgy tűnik, még nem sikerült, de már csak egyetlen végső lépés van hátra – az úgynevezett légköri visszatérés technológiája, de ez is hamarosan megoldódhat” – mondta I Dzsemjong.
Dél-Korea elnöke szerint ha a jelenlegi helyzet változatlan marad, Észak-Korea évente nagyjából 15–20 atomfegyvert fog hozzáadni arzenáljához, ICBM-technológiája pedig olyan szintre fejlődik, hogy több robbanófeje lesz, mint amennyire védekezéshez szüksége lenne – közölte az NBC News.
„És mi lesz a fölösleggel? Attól tartunk, hogy exportálni fogják” – mondta I Dzsemjong, aki megismételte azon javaslatát, amelyet kedden az ENSZ Közgyűlésén is előadott: egy fokozatos megoldásra van szükség az észak-koreai nukleáris kérdésben, elismerve, hogy a teljes leszerelés rövid távon nem reális. Ehelyett a cél szerinte annak kellene lennie, hogy Észak-Korea először fagyassza be, majd csökkentse, és végül számolja fel nukleáris programját.
Ehhez azonban Kim Dzsongunnak olyan tárgyalópartnerre lesz szüksége, akiben megbízik – és Trump „egyedülállóan alkalmas arra, hogy ez a partner legyen” – tette hozzá.
„Ha békét lehet teremteni a világ utolsó megosztott félszigetén, az a békeépítés valóban világtörténelmi vívmánya lenne – egy igazi béketeremtő teljesítménye” – fogalmazott I Dzsemjong, aki múlt hónapban a Fehér Házban találkozott az amerikai elnökkel. Trump az újságíróknak akkor azt mondta: szeretne még idén találkozni az Észak-koreai vezetővel.
Kim Dzsongun vasárnap kijelentette, bár „jó személyes emlékei” vannak Trumppal való találkozóiról, nincs oka újra tárgyalni, hacsak az Egyesült Államok nem „hagy fel téves rögeszméjével a leszerelésről”. Emellett elutasította I Dzsemjong béke felé tett gesztusait is, például a propaganda-szórólapok léggömbökről való bejuttatásának és a hangszórós határmenti adásoknak a felfüggesztését. A két Korea így hivatalosan továbbra is háborúban áll, mivel az 1950–53-as koreai háború fegyverszünettel, nem pedig békeszerződéssel ért véget.
Irán visszatartotta az Oroszországnak szállított Fath-360-as rakétákhoz való mobil indítóállások átadását – tudta meg a Reuters három névtelenséget kérő informátortól.
Egyelőre nem világos, hogy ezt miért csinálta Irán, az egyik kézenfekvő magyarázat az, hogy a jövő heti New York-i ENSZ Közgyűlés előtt nem volt célszerű ezeket átadni, hogy tárgyalási mozgásteret biztosítsanak maguknak, és a potenciális kritikákat elkerüljék.
A másik potenciális magyarázat az lehet, hogy az iráni rakéták indítóállásai (teherautók) nem bírnák a téli időszakot az orosz–ukrán harcok során, így át kell őket alakítani, amihez idő kell.
Egyik magyarázat se igazán biztató Ukrajnának, amely további nehézségekkel nézne szembe, ha az oroszok megkapnák a 120 km-es hatótávolságú rövid távú ballisztikus rakéták mobil indítóállomásait. Ezzel szemben a három forrás egyike, egy európai hírszerzési tisztviselő azt mondta: nem is számítanak rá, hogy Irán átadná ezeket a teherautókat Oroszországnak.
Az amerikai tisztviselő azt közölte a hírügynökséggel: „Irán nem szállította le az indítóállásokat akkor, amikor az Egyesült Államok bejelentette, hogy Irán leszállította a fegyvereket.”
Teherán tagadja, hogy Moszkvának rakétákat vagy drónokat biztosítana. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 10-én azt állította, hogy Irán leszállította a Fath-360-asokat Oroszországnak, és „valószínűleg heteken belül beveti őket Ukrajnában”.
