Hivatalosan az iráni atomprogramról folynak a tárgyalások, de Izrael azt szeretné, ha a ballisztikus rakéták fejlesztését és a külföldi militáns szervezetek támogatást is megtiltaná az USA Teheránnak. Ezért találkozik az izraeli kormányfő Donald Trumppal.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, hogy az iráni atomprogram jövőjéről tárgyaljanak, illetve arról, hogy a szövetségesek miként tudnának nyomást gyakorolni a teheráni rezsimre, annak érdekében, hogy határain belül és kívül is befejezze erőszakos akcióit.
Az izraeli kormányfő szerint „minden tárgyalásnak ki kell terjednie a ballisztikus rakéták korlátozására, valamint arra, hogy a rezsim nem támogathat síita milíciákat Közel-Kelet-szerte” – áll a miniszterelnöki hivatal rövid közleményében.
A Steve Witkoff vezette amerikai delegáció pénteken Ománban egyeztetett az iráni küldöttséggel, de a tárgyalások eredménytelenül zárultak, ugyanis a felek még abban sem értettek egyet, hogy mely pontokat lehet egyáltalán napirendre venni.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy tévéinterjúban elmondta, hogy az ománi közvetítéssel létrejött tárgyalás „pozitív légkörben folyt”, de Irán előzetes kérésének megfelelően kizárólag a nukleáris program kérdésére összpontosítottak, miközben az amerikai fél azt szerette volna, ha az Izraellel szemben álló fegyveres csoportok iráni támogatásának és Irán ballisztikusrakéta-programjának a kérdését is napirendre vennék.
„Egyetértettünk abban hogy folytatjuk a tárgyalásokat, de ezek részleteiről és időpontjáról csak azután születik majd döntés, hogy mindkét küldöttség konzultált a saját felső vezetésével” – mondta.
Az ománi fővárosban megtartott tárgyalás az első iráni-amerikai konzultáció volt azóta, hogy az Egyesült Államok tavaly júniusban, az Irán és Izrael közötti 12 napos háború után maga is légicsapásokat mért az iráni nukleáris létesítményekre.
Donald Trump „nagyon jónak” nevezte a megbeszéléseket, és közölte, hogy a tárgyalások folytatása a jövő hét elejére várható. Trump korábban többször is az erő alkalmazásával fenyegette Iránt annak érdekében, hogy megállapodásra kényszerítse nukleáris programjáról. Ennek részeként a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és más hadihajókat is a térségbe vezényelte, Teherán országos tiltakozásokkal szembeni fellépése idején, amelyek során ezrek vesztették életüket.
Sőt nem sokkal az ománi találkozó után Donald Trump végrehajtási rendeletet írt alá, ami megerősíti a nemzeti vészhelyzetet Iránnal kapcsolatban, és létrehoz egy olyan mechanizmust, amelynek keretében Washington újabb vámokat vethet ki azokkal az országokkal szemben, amelyek továbbra is üzleti kapcsolatban állnak Teheránnal.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adatai szerint Irán kereskedelmének több mint egynegyede Kínával zajlik, az import 18 milliárd dollár, az export pedig 14,5 milliárd dollár volt 2024-ben.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország kezdeményezte az Irán elleni ENSZ-szankciók újbóli bevezetését az ország atomprogramja miatt. A Biztonsági Tanács három tagja azért indította el a 2015-ben felfüggesztett büntetőintézkedések visszaállításának folyamatát, mert a megállapodás értelmében október közepétől erre már nem lesz lehetőség – számolt be a Reuters.
Egy magas rangú iráni tisztviselő szerint ez a lépés rossz hatással van a diplomáciai törekvésekre, és mint kijelentette, országa nem enged a nyomásnak, ugyanakkor nem zárkózott el az egyeztetésektől. A három nyugati ország korábban már többször tárgyal Iránnal, azután, hogy Izrael és az Egyesült Államok júniusban csapásokat mért az iráni nukleáris létesítményekre, ám a keddi genfi tárgyalásokon sem hangzottak el kellően konkrét ígéretek Irán részéről – írja a hvg.hu.
A három ország azzal vádolja Iránt, hogy megsértette a 2015-ös nukleáris megállapodást, amiből egyébként Donald Trump még még első elnöksége idején, 2018-ban kilépett. Igaz, a második ciklusa alatt ő is tárgyalt Teheránnal az atomprogramról, de eredmény nélkül.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter üdvözölte az európaiak döntését, és hozzátette, az Egyesült Államok továbbra is nyitott az Iránnal való közvetlen párbeszédre „a nukleáris kérdés békés, tartós megoldásának előmozdítása érdekében”. A Reuters helyi forrása szerint Teherán csak akkor hajlandó erre, ha Washington garantálja, hogy a tárgyalások ideje alatt nem lesznek (katonai) csapások.
A szankciók visszaállítását szorgalmazó országok mindenesetre reményüket fejezték ki, hogy Irán, miután néhány hete felfüggesztette az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, szeptember végéig elkötelezi magát a nukleáris programjával kapcsolatos olyan kötelezettségvállalások mellett, amelyek elegendőek ahhoz, hogy elhalasszák a konkrét lépéseket.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton bejelentette, hogy Teherán kész folytatni az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), ugyanakkor hangsúlyozta: a bombázások által érintett nukleáris létesítmények ellenőrzése komoly biztonsági aggályokat vet fel – számolt be az MTI.
Egy új törvény szerint Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzést végezhessen iráni nukleáris létesítményekben.
Aragcsi az iráni állami média szerint kiemelte, hogy a bombázások után „nagy a kockázata a radioaktív anyagok terjedésének és a maradék lőszerek felrobbanásának”.
Hozzátette: ezért a nukleáris helyszínek megközelítéséhez egyfelől figyelembe kell venni a helyszínek biztonságát, másfelől meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrök biztonságosan elvégezhetik-e az ellenőrzést. A síita állam külügyminisztere arról biztosította a teheráni diplomatákat, hogy nem szűnt meg Irán együttműködése a NAÜ-vel, de új alapokra helyezik, és iráni részről a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács fogja irányítani és menedzselni azt.
Aragcsi kijelentette: országa hajlandó lenne újrakezdeni a tárgyalásokat atomprogramjáról az Egyesült Államokkal, ha biztosítékot kapna arra, hogy többé nem éri támadás. Az iráni nukleáris és katonai létesítmények elleni 12 napos izraeli bombázásra, valamint az Egyesült Államok június 22-i légicsapására hivatkozva a miniszter hangsúlyozta: ha az Egyesült Államok és mások valóban újra akarják kezdeni a tárgyalásokat, „elsősorban szilárd garanciát kell adniuk arra, hogy ilyen cselekmények nem ismétlődnek meg”. Szerinte ugyanis ezek a támadások „megnehezítették és bonyolultabbá tették” a tárgyalásos rendezést.
Hosszú szünetet követően az Egyesült Államok ismét tárgyalóasztalhoz ült Iránnal annak nukleáris programjáról. Teherán tájékoztatása szerint a szombaton Maszkatban tartott megbeszélés – amelyet az ománi külügyminiszter szerint kedvező légkör jellemzett – azzal zárult, hogy a felek egy hét múlva folytatják az egyeztetéseket, írja a hirado.hu az MTI nyomán.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a Telegramon közölte, hogy rövid ideig közvetlenül is tárgyalt az amerikai delegációvezetővel, Steve Witkoff-fal, Donald Trump elnök közel-keleti különmegbízottjával.
„Több mint két és fél órás közvetett tárgyalás után az iráni és az amerikai delegációvezetők néhány percet beszéltek egymással az ománi külügyminiszter jelenlétében” – írta bejegyzésében Aragcsi. Szavai szerint a megbeszélések „eredményes voltak, és pozitív légkörben” folytak. Tájékoztatott arról, hogy a következő tárgyalási fordulót várhatóan jövő szombaton tartják meg.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „a lehető leghamarabb meg akar állapodni” hazájával, ami szerinte nem lesz könnyű, de Teherán sem szeretné, ha a tárgyalások értelmetlenül „az örökkévalóságig” tartanának. Az Egyesült Államok egyelőre nem kommentálta a tárgyalásokat.
Eszmail Bakaei iráni külügyi szóvivő korábban közölte az X-en, hogy a delegációk külön szobákban tartózkodnak, és az ománi külügyminiszterrel üzennek egymásnak.
A tárgyalások tartalmi részleteiről nem volt hajlandó nyilatkozni.
Omán régóta közvetítő szerepet tölt be a Nyugat és Irán között, és több külföldi és kettős állampolgárságú személy szabadon bocsátásában is segédkezett.
Irán mindig azt állította, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, a nyugati országok és Izrael szerint viszont titokban atomfegyver kifejlesztésén dolgozik.
A mostani amerikai-iráni tárgyalás Teherán kérésére folyt közvetítéssel, Trump közvetlen tárgyalásokat akart.
Ez még csak a kezdet. Ebben a szakaszban természetes, hogy a felek az ománi közvetítőn keresztül közlik egymással, mi az alapállásuk
