Irán arra kérte a jemeni huszitákat, hogy legyenek készen a Bab el-Mandeb-szoros blokkolására, ha az Egyesült Államok megtámadja az iráni energiainfrastruktúrát. Ha ez a forgatókönyv megvalósul, veszélybe kerülhet a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, amely a Szuezi-csatornához vezet.
Irán arra kérte a jemeni huszitákat, hogy legyenek készen a Vörös-tengeren található Bab el-Mandeb-szoros blokkolására, ha az Egyesült Államok megtámadja az iráni energiainfrastruktúrát, írta a Reuters a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva.
A kiadvány forrásai elmondása szerint a szoros esetleges blokkolásának kérdését már megvitatták az iráni vezetésen belül. Ezt követően a megfelelő jelzést továbbították Teherán szövetségeseinek, a jemeni huszitáknak.
A husziták bejelentették, készen állnak a cselekvésre
Egy, a huszitákhoz közel álló forrás a Reutersnek elmondta, hogy a csoport már befejezte az előkészületeket a hajók elleni esetleges támadásokra. Elmondása szerint rakétákat és drónokat helyeztek el Jemen hegyvidéki területein, a Bab el-Mandeb-szoros közelében. Innen ellenőrzik a Hodeida melletti vízterületet és az Ádeni-öbölt.
A kiadvány beszélgetőpartnere azt állítja, hogy a husziták már csak a hadművelet megkezdésének parancsára várnak. A Reuters információja szerint a szoros esetleges lezárásáról szóló döntést az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) képviselői fogják meghozni, akik már Jemenben vannak.
Miért olyan fontos ez a szoros?
A Bab el-Mandeb-szoros összeköti a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel és az Indiai-óceánnal. A világ tengeri szállításának jelentős része halad át rajta, beleértve az olajat, cseppfolyósított gázt szállító tartályhajókat és a Szuezi-csatornába tartó vagy onnan induló kereskedelmi hajókat. Éppen ezért ennek az útvonalnak a lezárása súlyosan érintheti a világkereskedelmet és az energiapiacot.
Az elemzők rámutatnak, hogy ha problémák merülnek fel mind a Hormuzi-szorosban, mind a Bab al-Mandeb-szorosban, az drámaian megnehezítheti az energiahordozók szállítását, és az olaj világpiaci árának újabb megugrásához vezethet.
Egyre fokozódik a feszültség a régióban
A Reuters adatai szerint a közel-keleti helyzet tovább eszkalálódik. Az új feszültséghullám jelei a husziták Szaúd-Arábia területén végrehajtott rakétatámadásai. A csoport képviselői szerint ez válasz volt az ellenőrzésük alatt álló repülőtér bombázására.
A Bab el-Mandeb-szoros lezárásáról még nem jelentettek be hivatalos döntést. A Reuters azonban arról számol be, hogy Irán és szövetségesei már fontolgatják ezt a lehetőséget lehetséges válaszként az Egyesült Államokkal való konfliktus további eszkalációja esetén. „A Vörös-tengert és a Bab el-Mandeb-szorost fenyegető bármilyen fenyegetés jelentősen súlyosbíthatja a globális energiapiac helyzetét” – közölték a Reuters forrásai.
Ha ez a forgatókönyv megvalósul, a következményeket nemcsak a Közel-Kelet országai, hanem az egész globális gazdaság is érezheti, mivel a Bab el-Mandeb-szoros továbbra is a bolygó egyik legfontosabb tengeri közlekedési folyosója, számolt be a Reuters saját forrásaira hivatkozva.
Donald Trump amerikai elnök hivatalosan értesítette a Kongresszust egy új katonai művelet megkezdéséről Irán ellen. Ez a döntés lehetőséget ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy további 60 napig katonai erőt alkalmazzon a törvényhozók külön jóváhagyása nélkül, számolt be a Politico.
A Politico által megszerzett, Trump a Kongresszusnak küldött, július 10-i levele szerint az új művelet július 7-én kezdődött el.
A dokumentumban az amerikai elnök megjegyezte, hogy a csapások „katonai akciók, amelyek összhangban vannak az amerikaiak és az Egyesült Államok érdekeinek védelmére irányuló kötelességemmel, mind belföldön, mind külföldön”. A közlemény a törvényhozóknak azután érkezett, hogy Trump bejelentette az Iránnal kötött két hónapos tűzszünet végét.
A Politico megjegyezte, májusban az elnök értesítette a Kongresszust, hogy a februárban kezdődött háború véget ért. Így a kormányzat gyakorlatilag felfüggesztette a háborús felhatalmazásról szóló törvényben meghatározott 60 napos időszak visszaszámlálását, amely után a Kongresszus jóváhagyása nélküli katonai műveleteket be kell fejezni.
Az április elején életbe lépett tűzszünetet később határozatlan időre meghosszabbították. A Fehér Ház azzal érvelt, hogy ez egyben felfüggesztette a törvényben meghatározott határidőig tartó visszaszámlálást is. Ugyanakkor a katonai kampány kongresszusi ellenzői nem értettek egyet ezzel az állásponttal. Hangsúlyozták, hogy a tűzszünet alatt is az amerikai haditengerészet folytatta Irán tengeri blokádját, és megpróbálta Teheránt engedményekre kényszeríteni.
A Politico véleménye szerint Trump új közleménye jelentősen megnehezítheti a Kongresszus azon erőfeszítéseit, hogy korlátozza a további katonai kampányokat Irán ellen. A múlt hónapban a Szenátus elfogadott egy határozatot, amelyben a harci cselekmények beszüntetését szorgalmazta. Bár a dokumentum nagyrészt szimbolikus volt, politikai jelzéssé vált az elnök politikájának hanyatlásáról a törvényhozók körében.
Egy, a Kongresszusnak küldött levelében Trump azt is kijelentette, hogy az amerikai hadsereg készen áll arra, hogy szükség esetén továbbra is erőt alkalmazzon.
„Az amerikai hadsereg továbbra is készen áll arra, hogy további lépéseket tegyen, ha szükséges és helyénvaló, az Egyesült Államok vagy szövetségesei és partnerei elleni további fenyegetések és támadások elhárítása érdekében” – áll a dokumentumban.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök hivatalosan értesítette a Kongresszust egy új katonai művelet megkezdéséről Irán ellen. Ez a döntés lehetőséget ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy további 60 napig katonai erőt alkalmazzon a törvényhozók külön jóvá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1784197800
[modified] => 1784192804
)
[title] => Trump új katonai műveletet jelent be Irán ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192240&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 192240
[uk] => 192116
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 192117
[image] => Array
(
[id] => 192117
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[original_lng] => 35124
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1784182005:12
[_thumbnail_id] => 192117
[_edit_last] => 12
[views_count] => 358
[_algolia_sync] => 196296395000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 581
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => Irán
[2] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 191763
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök kormányzata azt követeli, hogy Irán nyilvánosan erősítse meg a Hormuzi-szoros nyitottságát, és kötelezze el magát a kereskedelmi hajók elleni támadások leállítására. Washington július 11-re várja az erre vonatkozó nyilatkozatot, számolt be az Axios három amerikai tisztviselőre hivatkozva, akik névtelenül nyilatkoztak az újságíróknak.
A kiadvány forrásai elmondása szerint a figyelmeztetést közvetlenül és regionális közvetítőkön keresztül is eljuttatták Teheránhoz. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Irán megsértette a körülbelül három héttel ezelőtt aláírt egyetértési megállapodást azzal, hogy továbbra is támadta a civil hajókat a Hormuzi-szorosban és a szomszédos vizeken.
A Fehér Ház hangsúlyozta, Irán vonakodása eleget tenni ennek a követelésnek megkérdőjelezi az ország hajlandóságát betartani bármilyen szélesebb körű nemzetközi megállapodást, beleértve egy esetleges nukleáris megállapodást is.
Ugyanakkor amerikai tisztviselők azt állítják, hogy a hét elején két napig tartó kölcsönös csapások után az iráni fél állítólag felszólította az Egyesült Államokat a tárgyalások folytatására, és elismerte hibáját.
„Elmondták nekünk: „Elrontottuk. Hibát követtünk el. Folytassuk a tárgyalásokat” – idézte az Axios az egyik tisztviselőt.
Esmail Bahai, az iráni külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor tagadta ezt az információt. Elmondása szerint Teherán nem kezdeményezett tárgyalásokat Washingtonnal, csak a katari közvetítők felszólítását követően egyezett bele a helyzet megvitatásába.
Az Axios információja szerint az Egyesült Államok hivatalos álláspontot vár Irántól az ország külügyminiszterének ománi kollégáival szombatra tervezett maszkati találkozója után.
Washington arra is figyelmeztetett, hogy a követelés teljesítésének elmulasztása súlyos következményekkel jár majd Teherán számára. Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy az iráni vezetésen belül folyamatos küzdelem folyik a megállapodások végrehajtásának további stratégiájáról és az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd jövőjéről.
„Vannak a rendszerükben olyan elemek, amelyek megállapodásra akarnak jutni, de mi nem hozhatunk döntéseket helyettük. Nekik kell felügyelniük a helyzetet” – mondta az amerikai kormányzat egyik képviselője.
A közelmúltbeli kölcsönös támadások ellenére az USA és Irán folytatja a technikai tárgyalásokat a nukleáris programról. Washington kijelentette, készen áll a diplomáciára, de nem zárja ki az újabb csapásokat.
Az USA és Irán a héten az egymás elleni támadások sorozata után is folytatja a technikai konzultációkat a nukleáris kérdésben, számolt be az amerikai kormányzat képviselője az ABC Newsnak adott kommentárjában.
Elmondása szerint Washington továbbra is diplomáciai megoldást keres, és ragaszkodik ahhoz, hogy Irán ne jusson atomfegyverekhez.
„Az Egyesült Államok, mint korábban is, megoldást keres, és folyamatban vannak a technikai tárgyalások. Iránnak soha nem szabadna atomfegyverhez jutnia” – mondta a tisztviselő.
Ugyanakkor az Egyesült Államok úgy véli, hogy Teherán nem teljesíti kellőképpen kötelezettségeit. Egy kormányzati képviselő elmondása szerint a 60 napos tűzszünet és a megállapodások további hatása Irán viselkedésétől függ.
Egy CNN-forrás megjegyezte, hogy Washington szándékosan tart szünetet a csapások után, hogy elkerülje a nagymértékű eszkalációt, és teret adjon a diplomáciának. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak van egy előkészített listája a célpontokról, és szükség esetén folytathatja a támadásokat.
A Fehér Ház egy lehetséges, többnapos vagy akár több hetes konfrontációra készül Iránnal a Hormuzi-szorosban. Az Axios adatai szerint Teherán kereskedelmi hajók elleni támadásai, valamint az iráni vezetésen belüli belső ellentétek voltak a felek közötti keretmegállapodás kudarcának fő okai, számolt be az Axios.
Amerikai tisztviselők információja szerint a konfliktus további alakulása Irán lépéseitől függ. Ha a kereskedelmi hajók elleni támadások folytatódnak, a katonai hadjárat több naptól több hétig, vagy akár egy hónapig is eltarthat.
A Fehér Ház úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak most nagyobb mozgástere van az eszkalációra, mivel az elmúlt hetekben több száz olajszállító tartályhajó tudott akadálytalanul áthaladni a Hormuzi-szoroson egy alternatív útvonalon Omán partjai közelében, ami csökkentette a globális olajárak meredek ugrásától való félelmeket.
Az egyik amerikai tisztviselő elmondása szerint az iráni vezetés egyes tagjai továbbra is elégedetlenek az Egyesült Államokkal kötött megállapodásokkal. Teheránban úgy vélték, hogy az egyetértési megállapodás nem hozott kézzelfogható előnyöket az ország számára.
Ráadásul a szankciók enyhítése ellenére Irán nem tudta jelentősen növelni olajeladásait. A nemzetközi pénzügyi intézmények nem siettek jóvá hagyni az erre vonatkozó megállapodásokat, és a befagyasztott iráni eszközök továbbra sem elérhetők Teherán nukleáris programjával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése miatt.
Az Axios forrása szerint továbbá, miután Izrael és Libanon amerikai közvetítéssel külön keretmegállapodást kötött, a megállapodások iráni része gyakorlatilag elvesztette értelmét Teherán számára.
„Az iráni vezetés egy része elégedetlen volt mindezzel… Lövöldözni kezdtek, és úgy döntöttünk, itt az ideje visszavágni nekik. Ez egy folyamat. Türelmesek vagyunk. Ha úgy érezzük, hogy nem kapjuk meg a kívánt megállapodást, akkor nem fogjuk megkötni”, jelentette ki egy amerikai tisztviselő.
Emlékeztetőül, július 9-én éjjel az Egyesült Államok második csapássorozatot indított a Hormuzi-szoros közelében, többek között az iráni területen található katonai infrastruktúrára. Válaszul Teherán megtámadta az amerikai katonai bázisokat Kuvaitban és Bahreinben, és kijelentette, hogy nem adja fel a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésre vonatkozó igényeit.
Donald Trump amerikai elnök az ankarai NATO-csúcstalálkozón bejelentette, hogy véget ért az Iránnal kötött fegyverszünet.
„Véleményem szerint (a fegyverszünetnek) vége. Nem akarok velük (az irániakkal – a szerk.) foglalkozni. Ők förtelmesek. Tudják, mit jelent az, hogy förtelmes? Ők azok. Beteg emberek, beteg emberek vezetik őket, kegyetlenek és agresszívek. Ha lennének atomfegyvereik, bevetnék azokat” – mondta Trump a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott találkozóján.
Elmondása szerint az Egyesült Államok számára véget ért az Iránnal kötött tűzszünet, a megállapodást eltörölték. És most az amerikaiaknak „meg kell tenniük, ami szükséges ott, ahol kell, mert már így is túl sok időt pazaroltak Iránra”.
„Ők vesztesek. Különben már rég megállapodtak volna velünk. Már eltávolítottuk a felső vezetőségüket, majd a másodikat is. Ezek gonosz és beteg emberek. A gyökerüknél kell elpusztítani őket, mint egy rákos daganatot” – tette hozzá az amerikai vezető.
Irán uralkodó klerikusai napokig tartó tömeges temetési szertartást készítenek elő Ali Hamenei ajatollah tiszteletére, amely nyilvános odaadást ígér az Iszlám Köztársaság iránt, és bizonyítja, hogy az ország forradalmi heve még mindig erősen ég.
A temetési szertartások a hétvégén kezdődnek Teheránban, a jövő hétre tömeges felvonulásokat terveznek Komban és Meszhedben, valamint szertartásokat Irakban.
„A mártírhalált halt vezető és a többi mártír temetési menetén részt vevő nagyszámú közönség valójában egy újabb népszavazást jelent majd az Iszlám Köztársaság számára” – jelentette ki Mohammad Szaidi ajatollah, a komi pénteki ima vezetője az állami médiának.
Azt remélik, hogy több millió támogatót tudnak mozgósítani, hogy elárasszák Irán városait, lemondva a közlekedésről, a szállásról és az élelmezésről, hogy hirdessék teokratikus államuk hatalmát, miután az túlélte azt, amit ők egzisztenciális háborúnak tekintettek.
Hamenei halála, és fia, Modzstaba utódlása Irán harmadik legfelsőbb vezetőjeként, a legnagyobb ellenségeivel vívott konfliktusban, korszakalkotó pillanatot jelent az Iszlám Köztársaság 47 éves történetében. Modzstaba, aki veszélyesen megsebesült az apját megölő csapásban, a háború kezdete óta nem szerepelt új képeken.
Az elemzők szerint azonban az egység és az odaadás álarca mögött az Iszlám Köztársaság iránti nyilvános támogatottság papírvékonyra kopott.
Országszerte sok iráni belefáradt a gazdaságukat fojtó évtizedes szankciókba, és dühös az 1979-es forradalom nevében elkövetett elnyomásra, amelyre csak az idősebb emberek emlékeznek egy túlnyomórészt fiatal lakosságból.
Amikor decemberben és januárban az infláció által kiváltott tüntetéseken az emberek az utcákra özönlöttek, sokan Hamenei halálát skandálták, és a hatóságok csak több ezer tüntető lelövésével tudták leverni a zavargásokat.
Miután a háború első napjaiban híre ment Hamenei meggyilkolásának, teheráni lakosok arról számoltak be, hogy a város egyes részein éljenzés hangjai hallatszottak a házak és lakások ablakai mögül.
Teherán most feszült és csendes, ami éles ellentétben áll egy legfőbb vezető – a forradalom atyjának, Ruhollah Homeini ajatollahnak – érzelmes utolsó temetésével.
[type] => post
[excerpt] => Irán uralkodó klerikusai napokig tartó tömeges temetési szertartást készítenek elő Ali Hamenei ajatollah tiszteletére, amely nyilvános odaadást ígér az Iszlám Köztársaság iránt, és bizonyítja, hogy az ország forradalmi heve még mindig erősen ég.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1783164300
[modified] => 1783114239
)
[title] => Irán egy hétig tartó tömeges gyásszal temeti Ali Hameneit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190924&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190924
[uk] => 190886
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190887
[image] => Array
(
[id] => 190887
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1783084009-3733-large.webp
[original_lng] => 32488
[original_w] => 770
[original_h] => 513
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1783084009-3733-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1783084009-3733-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1783084009-3733-large-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1783084009-3733-large.webp
[width] => 770
[height] => 513
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1783084009-3733-large.webp
[width] => 770
[height] => 513
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1783084009-3733-large.webp
[width] => 770
[height] => 513
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1783084009-3733-large.webp
[width] => 770
[height] => 513
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783103442:12
[_thumbnail_id] => 190887
[_edit_last] => 12
[views_count] => 324
[_algolia_sync] => 984902501002
[_oembed_0316960d7e4b73e2aaf17db08427bdee] =>
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Irán nem egyezett bele a közvetlen tárgyalásokba a dohai amerikai delegációval, amely ezek után csak a katari közvetítőkkel tárgyalt. Ehelyett Teherán számos új feltételt támasztott Washingtonnal szemben a párbeszéd folytatásához, számolt be a Reuters ügynökség az iráni külügyminisztériumra hivatkozva.
Az iráni külügyi tárca hangsúlyozta, hogy jelenleg a feleknek mindenekelőtt a tűzszünet feltételeiben kell megállapodniuk, és csak ezt követően lehet megvitatni a bonyolultabb kérdéseket, többek között Teherán nukleáris programját.
Az újabb tárgyalási forduló kezdeményezésére az Irán és Izrael között a közelmúltban kitört jelentős eszkalációt követően került sor. Ezt követően Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan kijelentette, hogy kész visszatérni az iráni nukleáris program megvitatásához.
Nemrégiben arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott a kölcsönös támadások leállításáról, és június 30-án újabb tárgyalási fordulót tartanak Katar fővárosában, Dohában.
A katari fél információja szerint az amerikai képviselők közvetítőkkel, és nem közvetlenül az iráni küldöttséggel folytattak konzultációkat.
A jelek szerint ez az álláspont komoly nézeteltérésekre utal a felek között a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózásról szóló korábbi megállapodások végrehajtásával, valamint a tárgyalási folyamat keretében Iránnak felajánlott gazdasági ösztönzőkkel kapcsolatban.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter elmondása szerint az Egyesült Államoknak valódi diplomáciai készséget kell mutatnia, és teljesen fel kell hagynia a katonai nyomásgyakorlással. Az iráni tisztviselő hangsúlyozta, hogy Teherán nem fog tárgyalni újabb amerikai támadások fenyegetések körülménye között. A Reuters ugyanakkor azt írja, hogy Teherán továbbra is ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy békés célú nukleáris energiát fejlesszen ki, és a nemzeti program keretében önállóan dúsítsa az uránt.
Az amerikai küldöttség találkozni fog iráni képviselőkkel, jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán.
„Irán találkozót kért. Holnap lesz Dohában” – írta röviden, anélkül, hogy meghatározta volna, milyen formátumban kerül sor a találkozóra, és nem közölt részleteket a lebonyolításáról.
Ugyanakkor az Al Jazeera, Kazem Garibabadi iráni külügyminiszter-helyettesre hivatkozva, arról számolt be, hogy Teheránnak nem áll szándékában ezen a héten Katarban találkozni az amerikai „technikai csoportok” képviselőivel. De megerősítette, hogy a konzultációk Katarral folyamatban vannak.
Egy nappal korábban az Axios portál egy magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott a kölcsönös támadások ideiglenes beszüntetéséről a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet súlyosbodásával összefüggésben, valamint a további tárgyalásokról Katarban.
Egy másik amerikai tisztviselő közölte, hogy mindkét fél „egyelőre” tartózkodik a cselekvéstől, és hogy „a hajók szabadon áthaladhatnak, amíg a technikai tárgyalások folytatódnak”.
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke kijelentette, hogy az ország kész megváltoztatni a kapcsolatait Iránnal, ha az lemond a nukleáris fegyverekről. Elmondása szerint az amerikaiak bármilyen forgatókönyv esetében nyerni fognak, mivel Teherán nukleáris programját már „funkcionálisan megsemmisítették”. Vance a HBO-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak sikerült meggyengítenie Iránt.
„Ha megkötjük a végleges megállapodást, az nagyszerű. Ha nem kötünk végleges megállapodást, a nukleáris programjuk akkor is megsemmisül. Országként még mindig sokkal gyengébbek, szóval szerintem Amerika így is, úgyis nyerni fog” – mondta Vance.
Az alelnök hozzátette, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó megnövekedett olajszállítás „annak a jele, hogy valami valódi dolog történik”.
Elmondása szerint az iráni küldöttséggel folytatott tárgyalások Svájcban sikeresek voltak, mivel az olaj ára „hordónként 73 dollárra esett”, és Irán nukleáris programja „gyakorlatilag megsemmisült”.
„Ha hajlandóak feladni hosszú távú a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos ambícióikat, akkor az Egyesült Államok hajlandó alapvetően megváltoztatni kapcsolatát ezzel az országgal… Ha ők hajlandóak változni, mi is hajlandóak vagyunk változni; ha ők nem hajlandók változni, akkor is minden lehetőségünk megvan, és azt hiszem, jó helyzetben vagyunk” – mondta Vance.
