Irán új rakétarendszereket telepít a Perzsa-öböl stratégiai fontosságú három szigetén – ismertette Ali Reza Tangsziri, a Forradalmi Gárda haditengerészeti erőinek parancsnoka.
A katonatiszt az állami televízióban elmondta, hogy a teheráni vezetés taktikája abban áll, hogy a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros közelében található Nagy-Tunb, Kis-Tunb és Abu Muza szigetre fegyverrendszereket telepítsenek és ezzel bevetésre késszé tegyék őket. Ezzel az iráni erők képessé válnak ellenséges támaszpontokat, hajókat, illetve térségbéli létesítményekre csapást mérni. Tangsziri felhívta a figyelmet arra is, hogy az új iráni rakéták képesek minden célt 600 kilométeres körzetben teljességgel megsemmisíteni.
Nem csak Izraelt fenyegeti Irán
A három említett sziget nyugatra van a Hormuzi-szorostól. 1971 óta vannak iráni fennhatóság alatt, ugyanakkor az Egyesült Arab Emírségek is igényt támaszt rájuk. A Perzsa-öböl szűk torkolatán keresztül bonyolódik a világ tengeri kőolajszállításának mintegy ötöde.
Irán ráadásul ismét kemény üzengetésbe kezdett az Amerikai Egyesült Államokkal. Szerinte Washington megfenyegette, amit nem hagy következmények nélkül. Donald Trump korábban felszólította Teheránt, hogy egyezzen bele a nukleáris programja külföldi felügyeletébe, különben rövid időn belül az eddigieknél is szigorúbb szankciókkal sújtja az államot.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Washingtonnak újra kell gondolnia a politikáját és bizonyos dolgoknak meg kell változniuk ahhoz, hogy lehetővé váljanak a tárgyalások az Egyesült Államokkal – közölte az iráni állami média vasárnap.
Aragcsi elmondta, hogy Irán nem makacsságból, hanem a történelem és az eddigi tapasztalatok miatt ellenzi a tárgyalásokat – olvasható az MTI-n.
„Véleményem szerint a 2015-ös paktumot a jelenlegi formájában nem lehet újraéleszteni. Nem áll az érdekünkben, mert a nukleáris fejlettségünk jelentősen megnövekedett, és már nem térhetünk vissza a korábbi feltételekhez” – mondta Aragcsi.
„Ugyanez elmondható a másik fél szankcióiról is. A 2015-ös nukleáris paktum továbbra is lehet a tárgyalások alapja és modellje” – magyarázta.
Donald Trump amerikai elnök március elején bejelentette, hogy tárgyalni akar Iránnal a síita állam nukleáris programjáról, majd levelet írt Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének.
Hamenei megtévesztőnek nevezte Trump levelét, túlzottnak nevezve az elnök követeléseit, amelyek szerinte „csupán erősítenék a Teheránra kirótt büntetőintézkedéseket és fokoznák a nyomást”.
Ahogy korábban is megírtuk, Aragcsi az iráni állami televíziónak adott interjújában elmondta,hogy inkább fenyegetés, mint lehetőség Donald Trump Teheránhoz intézett levele.
Irán 2015-ben írt alá egyezséget nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal, azonban ezt 2018-ban az Egyesült Államok, Trump első elnöksége idején egyoldalúan felmondta, és visszaállította a Teheránt sújtó szankciókat.
A megállapodás értelmében Irán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe a nemzetközi közösség enyhített az országot sújtó büntetőintézkedéseken. Donald Trump akkor azzal indokolta országa kilépését a megállapodásból, hogy az végső soron nem garantálja, hogy Iránnak soha nem lesz atomfegyvere.
Irán mintegy 20 éve váltig állítja, hogy nukleáris fejlesztései kizárólag békés célokat szolgálnak, és nem akar atomfegyvert előállítani.
Irán és az Egyesült Államok között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn közölte, hogy Irán megpróbálta elkerülni a felelősséget a PS752-es járat lezuhanásáért, de ez nem sikerült.
„Ma az ICAO-nál megakadályoztuk Iránt abban, hogy elkerülje a PS752-es számú járat lezuhanásáért való felelősségrevonást. Irán megpróbált kifogást emelni az ICAO Tanács joghatósága ellen. A Tanács azonban Ukrajna, Kanada, Svédország és Nagy-Britannia javára döntött, és az ügyet érdemben tárgyalta”, írta a miniszter X közösségi oldalán. Szibiha hangsúlyozta, hogy „továbbra is együtt fogunk dolgozni azon, hogy Iránt felelősségre vonják”.
2020. január 8-án a Khomeini imám nemzetközi repülőtér közelében lelőtték az Ukrajna Nemzetközi Járatai Boeing 737-800 típusú utasszállítóját Teheránban közvetlenül a felszállás után, amelynek a PS752-es járatot kellett volna teljesítenie a Teherán-Kijev útvonalon. A fedélzeten 167 utas és kilenc fős személyzet tartózkodott. Mindenki meghalt. Az áldozatok között 11 ukrán állampolgár volt (köztük kilenc legénység), 82 iráni, 63 kanadai, 10 svéd, négy afganisztáni, három-három német és brit állampolgár.
Az iráni hatóságok január 11-én elismerték, hogy a Boeing-et tévedésből lőtte le az iráni hadsereg. Később az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) légierőinek parancsnoka, Amir Ali Hajizadeh kijelentette, hogy teljes felelősséget vállal az ukrán gép lezuhanásáért.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Orosz, iráni és kínai hadihajók tüzérségi gyakorlatot hajtottak végre, valamint pilóta nélküli eszközök elleni védekezést is teszteltek az Ománi-öbölben. Az együttműködés a három ország közös haditengerészeti gyakorlata keretében zajlott – közölték szerdán orosz hírszolgálatok az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása alapján, melyről az Origo számolt be.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A minisztérium közleménye szerint: „Az elmúlt két napban a hajók legénységei nappali és éjszakai éleslövészetet tartottak nagy kaliberű gépágyúkkal és kézifegyverekkel egy feltételezett ellenség pilóta nélküli légi és vízi járműveit szimuláló célpontok leküzdésére” – idézte az Interfax hírügynökség a minisztérium közleményét.
A résztvevők gyakorolták egy terrorista csoportok által elfoglalt hajó közös felkutatását és különleges egységekkel való visszafoglalását, kiszabadítását is – írja a Reuters. A feladatok elvégzése után a hajók visszatértek az iráni Csabáhar kikötőbe a gyakorlat záróünnepségére – jelentette a TASZSZ.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A kínai, az iráni és az orosz haditengerészet közös hadgyakorlatot tart márciusban – jelentette be vasárnap a kínai nemzetvédelmi minisztérium.
A Security Belt-2025 kódnevű gyakorlat az iráni Chabahar kikötő közelében lévő területeken lesz – közölte a minisztérium.
A gyakorlatban részt vevő kínai flotta egy rombolót és egy ellátóhajót is magában foglal. A hadgyakorlaton a tervek szerint tengeri célpontok megsemmisítését, kárelhárítást, valamint kutatási és mentési akciók közös végrehajtását gyakorolják majd.
A közös gyakorlat célja a kölcsönös bizalom erősítése és a pragmatikus együttműködés elősegítése a részt vevő országok haditengerészeti erői között – tette hozzá a pekingi minisztérium közleménye.
Donald Trump amerikai elnök pénteken, a Fox Business Network nevű hírcsatornának bejelentette, tárgyalni akar Iránnal a síita állam nukleáris programjáról, ezért levelet írt Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének – írja az MTI.
„Azt mondtam nekik, remélem, hogy tárgyalni fognak, mert az sokkal jobb lesz Iránnak” – mondta Trump. „Szerintem örülniük kellene ennek a levélnek, mert a másik lehetőség az, hogy csinálnunk kell valamit, mert nem engedhetünk meg még egy atomfegyvert” – fogalmazott Trump.
„Iránt két módon lehet kezelni. Katonailag vagy alkut kötünk. Jobban örülnék, ha alkut tudnánk kötni, mert nem szeretnék ártani Iránnak. Nagyszerű nép” – fejtette ki Trump.
A teheráni külügyminisztérium egyelőre nem reagált a nyilatkozatra. A két ország között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat. Irán mintegy 20 éve váltig állítja, hogy nukleáris fejlesztései kizárólag békés célokat szolgálnak, és nem akar atomfegyvert előállítani.
Irán 2015-ben írt alá egyezséget nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal, azonban ezt 2018-ban az Egyesült Államok, Trump első elnöksége idején egyoldalúan felmondta, és visszaállította a Teheránt sújtó szankciókat. A megállapodás értelmében Irán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe a nemzetközi közösség enyhített az országot sújtó büntetőintézkedéseken. Donald Trump akkor azzal indokolta országa kilépését a megállapodásból, hogy az végső soron nem garantálja, hogy Iránnak soha nem lesz atomfegyvere.
Idén február elején azonban Donald Trump már arról beszélt, hogy új, hiteles atomalkut szeretne megkötni Iránnal, egyúttal rendkívül eltúlzottnak nevezte azon híreszteléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok Izraellel karöltve a síita államot „darabjaira akarja széttépni”.
„Azt akarom, hogy Irán nagy és sikeres ország legyen, de olyan, amelynek nem lehet atomfegyvere” – szögezte le Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett üzenetében.
Kedden pedig sajtóértesülések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezett, hogy közvetíteni fog Teherán és Washington között az iráni atomprogramról, valamint az Amerika-ellenes regionális szervezetek Teherán általi anyagi támogatásáról szóló tárgyalásokon. Az orosz közvetítés lehetősége már a februári Trump–Putyin telefonmegbeszélésen is szóba került.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Donald Trump Oroszország után Iránnal is tárgyalóasztalhoz ülne, azonban évek óta nincs párbeszéd a felek között, Vlagyimir Putyin azonban felajánlotta a segítségét.
Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy közvetítőként részt vegyen az Amerikai Egyesült Államok és Irán között tervezett egyeztetésekben, amelyek során az iráni atomprogramról, valamint az Amerika-ellenes regionális szervezetek Teherán általi anyagi támogatásáról szólnának. Trump ezt már a Putyinnal való februári telefonon egyeztetése során felvetette – írja a Bloomberg nyomán a Világgazdaság.
A közvetítő szerep lehetősége az amerikai és az orosz delegációk februári, Szaúd-Arábiában történt egyeztetése során is napirendre került. Ezt azonban sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem erősítette meg.
Oroszország álláspontja szerint az Egyesült Államoknak és Iránnak minden problémát tárgyalások útján kell megoldania.
Az iráni külügyminisztérium az értesülésre csak annyit reagált, hogy természetes dolog, ha egyes országok felajánlják segítségüket. Esmaeil Baghaei külügyi szóvivő szerint a téma jelentősége miatt egyáltalán nem meglepő, hogy sok fél jó szándékot és készséget mutat a segítségnyújtásra.
Donald Trump hivatalba lépése óta igyekszik helyreállítani kapcsolatait Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A két ország közötti viszony az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után romlott meg jelentősen. Trump előző elnöksége alatt is jól szót értettek egymással a felek.
A Bloomberg forrásai szerint az Egyesült Államok és Oroszország vezető tisztviselői, köztük Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a február 18-i rijádi találkozón megvitatták, hogy Washington érdekelt abban, hogy Moszkva segítsen az Iránnal kapcsolatos kérdésekben.
Lavrov már jelezte iráni kollégájának, hogy Oroszország kész közvetíteni a felek között, azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy Teherán mennyire lesz fogékony a Washingtonnal való együttműködésre.
Ali Khamenei ajatollah februárban ugyanis úgy nyilatkozott, hogy Donald Trumpban nem lehet megbízni, miután első elnöki ciklusában kilépett az elődje, Barack Obama által aláírt nukleáris megállapodásból. Felhánytorgatta, hogy a republikánus elnök első ciklusa alatt Amerika szankciókat fogadott el Irán ellen, egyúttal kijelentette, hogy országát nem lehet tárgyalásokra kényszeríteni, ha azt nem akarja.
Donald Trump amerikai elnök abban reménykedik, hogy sikerül megegyezésre jutnia Iránnal, és meg tudja győzni Teheránt, hogy mondjon le nukleáris programjáról, számolt be a The New York Post.
Trump megjegyezte, hogy „a nem atomhatalom státuszról” tervez megállapodást kötni Iránnal.
„Nekem jobban tetszik ez a változat, mint szétbombázni… Ők sem akarnak meghalni. Senki sem akar meghalni. Ha megállapodásra jutunk, Izrael nem fogja őket bombázni”, jelentette ki az amerikai elnök.
Ugyanakkor Trump nem nyilatkozott arról, hogy pontosan hogyan tervezi a tárgyalásokat Teheránnal.
„Nem szeretném elmondani, mit fogok mondani nekik. Ez nem túl jó… Elmondhatnám, mit mondok nekik, és remélem, úgy döntenek, hogy nem teszik meg azt, amire most gondolnak. És azt hiszem, nagyon elégedettek lesznek” – mondta Trump.
Az iszlám köztársaság megerősíti légierejét. Azt nem tudni, hogy hány orosz vadászgépet szerzett be Irán, és azt sem, hogy azok megérkeztek-e már.
Orosz gyártmányú Szu–35-ös vadászgépeket vásárolt Irán – közölte hétfőn Ali Sadmani, az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka, aki elsőként erősítette meg iráni részről a repülők beszerzését. Sadmani az ISNA helyi hírügynökség szerint azt nem árulta el, hogy hány darabot szereztek be a típusból, illetve hogy ezeket leszállították-e már.
„Amikor kell, beszerzünk eszközöket légi-, szárazföldi, illetve haditengerészeti erőink erősítésére. A hadfelszerelések gyártását szintén felgyorsítottuk” – közölte az iráni fegyveres erők egyesített parancsnokságának helyettes koordinátora.
A Tasznim iráni hírügynökség már novemberben beszámolt arról, hogy az iszlám köztársaság vezetése véglegesítette az orosz vadászgépek beszerzését szolgáló egyezményeket.
Irán és Oroszország januárban átfogó stratégiai partnerségről szóló megállapodást is aláírt, melyben a fegyvertranszfer ugyan nem szerepelt, de azt kimondták, hogy a felek fejleszteni fogják katonai-technikai együttműködésüket.
Irán „rálépett a gázpedálra” és képes közel fegyverminőségű dúsított uránt előállítani – mondta Rafael Grossi, az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon.
„Irán korábban havonta 7 kilogramm 60 százalékos dúsított uránt termelt, most pedig havi 30 kilogrammra vagy még annál is magasabbra növelte a termelést. Úgy gondolom, hogy ez egyértelműen a felgyorsulás jele. Nyomják a gázpedált” – mondta Grossi a Világgazdasági Fórumon újságíróknak.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint elvileg 42 kilogramm hatvanszázalékosra dúsított urán kell egy atombomba elkészítéséhez, amelyhez további dúsítás szükséges.
Grossi elmondása szerint Irán jelenleg 200 kilogramm hatvanszázalékosra dúsított uránnal rendelkezik, és ugyan időbe telik, míg az urándúsító centrifugákat üzembe helyezik és működésbe hozzák, de elmondása szerint a gyorsulás megkezdődött. „Mostantól kezdve folyamatos növekedést fogunk látni” – emelte ki.
A NAÜ főigazgatója a diplomáciai párbeszéd folytatására szólította fel Iránt és Donald Trump amerikai elnök kormányát. Trump első elnöksége alatt kiléptette az Egyesült Államokat a nemzetközi nukleáris megállapodásból, amely azóta felbomlott.
„Trump elnök és az új kormányzat néhány tagjának első nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy hajlandóságot mutattak a párbeszédre és valamiféle megállapodás elérésére” – mondta Grossi.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Davosban kijelentette: Iránnak kell megtennie az első lépést a régió országaival és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javítására, és világossá kell tennie, hogy nem áll szándékában atomfegyvereket kifejleszteni.
Grossi a múlt hónapban jelentette be, hogy Irán képesnek mutatkozik „meglehetősen drámai mértékben” növelni a közel fegyverminőségű uránkészletét, mivel fejlett centrifugakaszkádokat – az urángázt gyors pörgetéssel dúsító, egymáshoz kapcsolt centrifugák rendszereit – helyezhet üzembe.
Irán jelenleg 60 százalékos dúsított urán előállítására képes, amit már csak egy lépés választ el a 90 százalékos, fegyverminőségű urán előállításától.
A nyugati hatalmak súlyos eszkalációnak nevezték az uránkészlet növelését, kiemelve, hogy semmilyen polgári indok nem állhat a dúsítás növelésének a hátterében. Rámutattak továbbá, hogy más országok példájából kiindulva ez a lépés eddig minden esetben nukleáris fegyverek gyártásával végződött. Irán állítása szerint atomprogramja békés célú, és jogában áll van bármilyen minőségű dúsított uránt előállítani.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
I’m at Kyivska electrical substation—an important part of Ukraine’s power grid essential for nuclear safety. A nuclear accident can result from a direct attack on a plant, but also from power supply disruption. @IAEAorg is here to assess impact, support, & help prevent that risk. pic.twitter.com/Kd29wKVNhn