Irak parlamentje módosította a személyes állapot jogszabályait, amelyek kritikusok szerint gyakorlatilag legalizálják a gyermekkori házasságokat. A módosítások támogatói azt állítják, hogy azok összhangban vannak az iszlám elvekkel, és céljuk csökkenteni a nyugati hatásokat az iraki kultúrára. Erről a The Guardian számolt be.
A módosítások az iszlám bíróságok számára több hatáskört biztosítanak a családjogi kérdésekben, így a házasság, válás és öröklés terén is. Az aktivisták szerint ez aláássa az 1959-es személyes állapot törvényt, amely összefogta a családjogi jogszabályokat, és alapvető garanciákat biztosított a nők számára.
A jelenlegi iraki jogszabályok szerint a házasság minimális életkora 18 év. Azonban a módosítások lehetővé teszik a vallási vezetők számára, hogy a saját iszlám jogi értelmezésük alapján döntsenek a házasság kérdésében. Néhány értelmezés lehetővé teszi a házasságkötést kiskorú lányokkal, akár 9 éves korban is.
A módosításokat elsősorban konzervatív síita képviselők támogatták, s ez a jogvédők éles kritikáját váltotta ki. A parlamenti ülésen emellett elfogadtak egy általános amnesztiatörvényt, amelyet a kritikusok szerint a szunnita foglyok és a korrupcióval kapcsolatos ügyekben érintett személyek számára kedvezőnek tartanak. Továbbá a képviselők elfogadták a földek visszaadásáról szóló törvényt, amely a kurdok területi igényeinek rendezésére irányul.
A parlament elnöke, Mahmud al-Mashhadani az elfogadott törvényeket „fontos lépésnek” nevezte az igazságosság megerősítése és az állampolgárok mindennapi életének rendezése irányába.
[type] => post
[excerpt] => Irak parlamentje módosította a személyes állapot jogszabályait, amelyek kritikusok szerint gyakorlatilag legalizálják a gyermekkori házasságokat. A módosítások támogatói azt állítják, hogy azok összhangban vannak az iszlám elvekkel, és céljuk csök...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1737729180
[modified] => 1737647162
)
[title] => Házasság 9 éves korban: Irakban törvényt fogadtak el, amely lehetővé teszi a gyermekkori házasságokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138674&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138674
[uk] => 138594
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 138595
[image] => Array
(
[id] => 138595
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/gettyimages-2084811418-04cad6939131890252605ee7f8c31e13-650x410-1.jpg
[original_lng] => 24691
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/gettyimages-2084811418-04cad6939131890252605ee7f8c31e13-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/gettyimages-2084811418-04cad6939131890252605ee7f8c31e13-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/gettyimages-2084811418-04cad6939131890252605ee7f8c31e13-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/gettyimages-2084811418-04cad6939131890252605ee7f8c31e13-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/gettyimages-2084811418-04cad6939131890252605ee7f8c31e13-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/gettyimages-2084811418-04cad6939131890252605ee7f8c31e13-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/gettyimages-2084811418-04cad6939131890252605ee7f8c31e13-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737639962:5
[_thumbnail_id] => 138595
[_edit_last] => 5
[views_count] => 668
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_249b98262e507f9cc3ab6b71de16b79a] =>
Az Egyesült Államok bejelentette az Iszlám Állam terrorcsoport elleni harc részeként bevetett iraki nemzetközi katonai misszió befejezését és a csapatok kivonását.
A koalíciós iraki katonai küldetés befejezését a következő 12 hónapon belül, de legkésőbb 2025 szeptemberének végéig tervezik.
Ezt követően át kell állni egy kétoldalú biztonsági partnerségre, amely támogatja az iraki erőket és nyomást gyakorol az ISIS-re.
A Szíriában működő koalíció katonai küldetése ugyanakkor 2026 szeptemberéig tart.
Az iraki kormány megköszönte a koalíciónak a biztonsági erőknek nyújtott támogatást és segítséget a közös fenyegetés leküzdésében és az ISIS területi vereségének biztosításában az ország területén.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok bejelentette az Iszlám Állam terrorcsoport elleni harc részeként bevetett iraki nemzetközi katonai misszió befejezését és a csapatok kivonását.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1727544480
[modified] => 1727529508
)
[title] => Az Egyesült Államok bejelentette az iraki nemzetközi katonai misszió végét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128009&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128009
[uk] => 127983
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 127984
[image] => Array
(
[id] => 127984
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1-b949b771f3902d4e0d578e8b3c0b6772-1200x675-1.jpg
[original_lng] => 108177
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1-b949b771f3902d4e0d578e8b3c0b6772-1200x675-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1-b949b771f3902d4e0d578e8b3c0b6772-1200x675-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1-b949b771f3902d4e0d578e8b3c0b6772-1200x675-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1-b949b771f3902d4e0d578e8b3c0b6772-1200x675-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1-b949b771f3902d4e0d578e8b3c0b6772-1200x675-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1-b949b771f3902d4e0d578e8b3c0b6772-1200x675-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1-b949b771f3902d4e0d578e8b3c0b6772-1200x675-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727518576:5
[_thumbnail_id] => 127984
[_edit_last] => 5
[views_count] => 870
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7dcfd0b78bd6a149272125560031e29c] =>
Ukraine will win this war.
And the United States will continue to stand beside them every step of the way. pic.twitter.com/Sb3c08eC6s
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta Mohammed Sia asz-Szudáni iraki miniszterelnököt, hogy vegyen részt a békecsúcson, tárgyalt a háború utáni újjáépítésről, az energetikai együttműködésről, és megállapodott a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítéséről.
A hírt az ukrán államfő közölte a Telegramon.
A békecsúcs célja a béke helyreállítása az ENSZ Alapokmányának elvei alapján, ezért meghívtam az iraki miniszterelnököt, hogy személyesen vegyen részt rajta” – mondta Volodimir Zelenszkij.
A felek megvitatták Irak háború utáni újjáépítéssel és aknamentesítéssel, az energetikai együttműködéssel, infrastrukturális projektekkel és kereskedelemmel kapcsolatos tapasztalatait is.
„Megállapodtunk, hogy hozzájárulunk a kapcsolatok további erősítéséhez, különösen a Kereskedelmi, Gazdasági, Tudományos és Műszaki Együttműködési Vegyes Bizottság munkájának újraindításában” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
A holland külügyminisztérium ideiglenesen bezárta a teheráni (Irán) nagykövetséget és az erbili (iraki) konzulátust. A hírt az NL Times közölte.
A holland külügyminisztérium emellett azt tanácsolta az ország állampolgárainak és lakosainak, hogy halasszák el minden fontos és nem alapvető fontosságú Izraelbe és az iraki Kurdisztánba irányuló utazást.
A jelenlegi „narancssárga” fenyegetettségi szint mindkét régióban azt jelzi, hogy lehetséges az utazás, de a minisztérium úgy határozott, hogy az Irán és Izrael közötti feszültség fokozódása miatt aktívan visszatart minden utazást a térségbe.
Az ügynökség arra is figyelmeztetett, hogy megnövekszik az Izrael és Irak elleni rakétatámadások, valamint mindkét országban terrortámadások veszélye, mivel Izrael megtorolja az iráni szíriai nagykövetség elleni légicsapást.
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Izrael kizárását követelte az iráni elnök az ENSZ-ből vasárnap, miközben a közel-keleti országban gyűlésekkel ünnepelték az iszlám forradalom 45. évfordulóját.
Ebrahim Raiszi iráni elnök Teheránban az ünnepnapon tartott gyűlésen, több ezer ember előtt Izraelre utalva kijelentette: „Javasoljuk a cionista entitás kizárását az ENSZ-ből”. Szavainak alátámasztására hozzátette: „ami ma Gázában történik, az emberiség elleni bűncselekmény, és ennek a bűnöző rezsimnek a támogatói az Egyesült Államok és egyes nyugati országok”.
Egyben azzal vádolta meg Izraelt, hogy a palesztin övezetben folytatott hadműveleteivel „megsértett, számos, a nemzetközi szervezetek keretében kötött nyilatkozatot, határozatot és megállapodást”.
Irán a Nyugaton is terrorszervezetnek minősített Hamász palesztin szervezet egyik legfőbb támogatója abban a fegyveres konfliktusban, amelyet az iszlamista szervezet október 7-én indított el egy példátlan támadással Dél-Izraelben, és amelynek több mint 1160 halálos áldozata volt a hivatalos izraeli adatok szerint.
Megtorlásul Izrael a Hamász „megsemmisítését” ígérte, amelyet szintén terrorszervezetnek tekint.
Az izraeli hadsereg offenzívát indított, amelynek során több mint 28 ezer ember halt meg Gázában – közölte a palesztin területen 2007 óta hatalmon lévő iszlamista mozgalom egészségügyi minisztériuma.
A teheráni Azadi (Szabadság) téren vasárnap összegyűlt emberek egy része a legfelsőbb politikai és vallási vezető, Ali Hamenei ajatolláh, az iszlám köztársaság alapítója, Ruhollah Khomeini ajatolláh portréit emelték magasba, valamint a népszerű Kászim Szulejmáni tábornokét, akit az amerikai hadsereg 2020 januárjában Bagdadban egy rajtaütés során megölt.
Jelszavaik között szerepeltek a „Le az Egyesült Államokkal!”, „Le Izraellel!” és „Le az Egyesült Királysággal” is, 1979 óta az iszlám köztársaság ezeket fő ellenfeleinek tekinti.
Raiszi szerint „a Nyugat katonai konfliktusokkal, gazdasági blokáddal és szankciókkal próbálja elérni, hogy Irán ne védje tovább Palesztinát és az iszlám forradalom eszméit”. Sikertelenül – tette hozzá.
A nyugati országok egyebek között azzal vádolják Iránt, hogy az ukrajnai háború kezdete óta drónokat szállít Oroszországnak – amit Teherán tagad – és rakétákat az általa támogatott közel-keleti fegyveres csoportoknak, így a jemeni húszi lázadóknak.
Azt követően, hogy több száz tüntető rohamozta meg a bagdadi svéd nagykövetséget, az iraki kormányzat úgy döntött, hogy egy újabb Korán-égetést követően megszakítja diplomáciai kapcsolatait Svédországgal. A tüntetés után kiutasították a svéd nagykövetet Irakból.
Több száz tüntető rohamozta meg az iraki svéd nagykövetséget csütörtök hajnalban Bagdadban, tiltakozásul a Korán egy példányának stockholmi elégetése miatt. A tüntetők megmászták a svéd nagykövetség falait és fel is gyújtották az épületet, de a tűzoltók eloltották a lángokat.
A tüntetéseket követően a svéd nagykövetet kiutasították irakból.
Az iraki miniszterelnök pedig visszarendelte svédországi ügyvivőjét. A történtekre délután ismét reagált az iraki kormányzat. Közleményükben azt írták, hogy egy újabb svédországi Korán-égetés esetén megszakítják a diplomáciai kapcsolatot a skandináv országgal – írja az Al Jazeera.
„Az iraki kormány diplomáciai csatornákon keresztül tájékoztatta a svéd kormányt, hogy a Szent Korán svéd földön történő elégetésével kapcsolatos incidens megismétlődése szükségessé tenné a diplomáciai kapcsolatok teljes körű megszakítását” – áll az iraki miniszterelnöki hivatal közleményében.
A svéd külügyminisztérium szerint a bagdadi nagykövetség összes munkatársa biztonságban van a tüntetők rohamát követően. Egyúttal elítélte a támadást és hangsúlyozta, hogy az iraki hatóságoknak meg kell védeniük a diplomáciai képviseleteket.
A csütörtöki demonstrációt Moktada asz-Szadr iraki síita hitszónok mozgalma szervezhette, a Reuters hírügynökség szerint erre utalnak a csoporthoz köthető Telegram-bejegyzések. Asz-Szadr Irak egyik legbefolyásosabb hitszónoka több százezer követővel, akik tavaly nyáron már az erősen őrzött, Zöld Zónaként ismert bagdadi kormányzati negyedet is megostromolták.
A közösségi médiában terjedő felvételeken látható, amint helyi idő szerint csütörtökön hajnalban már tüntetők gyülekeztek a bagdadi svéd nagykövetség előtt és nem sokkal később megostromolták az épületet.
Június végén két férfi, köztük az iraki származású Salwan Momika a stockholmi központi mecset előtt megrongálta, majd elégette a Korán egy példányát.
Az incidens miatt továbbá több muszlim ország is bekérette a svéd nagykövetet, hogy személyesen adjanak hangot tiltakozásuknak, az 57 országot magában foglaló Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) pedig rendkívüli ülést tartott a szaúdi Dzsiddában, közös intézkedéseket sürgetve a muszlimok szent könyvének további meggyalázása ellen.
A svéd kormány mérlegeli, hogy büntethetővé tegye a Korán és más szent könyvek elégetését, mivel a közelmúltban történt Korán-égetések ártottak Svédország biztonságának – közölte csütörtökön Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter az Aftonbladet című svéd napilapnak nyilatkozva.
Moqtada Sadr síita pap követői betörtek a diplomáciai mentességet élvező nagykövetség épületébe a stockholmi mecset előtt történt Korán-égetés miatt. Az esetet a teljes iszlám nép megsértésének bélyegezték. Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte, hogy az ilyen sértéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, illetve, hogy az eset tovább rontja Svédország esélyeit a NATO-tagságra.
Bagdadban tüntetők egy csoportja megrohanta a svéd nagykövetség épületét és be is tört a diplomáciai épületbe azt követően, hogy Stockholmban egy mecset előtt elégettek egy Koránt. A svéd fővárosban történt demonstráció az egész iszlám világot felháborította.
Helyszíni beszámolók szerint a tüntetők nagyjából 15 percet töltöttek a nagykövetség épületében, majd a biztonsági erők érkezése után távoztak – írta meg a Guardian.
„A mi alkotmányunk a Korán” – ezt a szöveget a tüntetők szórólapokra írták, illetve a svéd épület falára is felfestették.
A bagdadi események egy nappal azt követően történtek, hogy a Svédországban élő 37 éves Salwan Momika egy tüntetésen először megtaposta, majd felgyújtotta az iszlám szent könyvének egy példányát. A demonstrációt a svéd rendőrség engedélyezte a szólásszabadság nevében, azonban később mégis eljárást indítottak Momika ellen. A Korán elégetése kiváltotta a Közel-Kelet és az azon túli iszlám világ haragját.
Az iraki külügyminisztérium elítélte Svédországot, amiért engedi, hogy szélsőségesek meggyalázzák a szent könyvet. Hozzátették, hogy az ilyen veszélyes provokációk kiváltják a muszlimok haragját. Moqtada Sadr síita hitszónok követelte a nagykövetség dolgozóinak leváltását, mivel az országa ellenséges az iszlámmal.
Az ügyben megszólalt a török elnök, Recep Tayyip Erdogan is. Szintén elítélte a svédországi eseményeket, illetve, hogy a svéd állam nem akadályozta meg a szent könyv elégetését és kijelentette, hogy ezzel rendkívüli mértékben romlottak Svédország esélyei a NATO-tagságra.
Megtanítjuk az arrogáns nyugatiaknak, hogy a muszlimok sértegetése nem véleményszabadság – mondta a török elnök.
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Elkezdtek kivonulni kedd délután Bagdad kormányzati negyedéből Muktada asz-Szadr iraki síita vallási és politikai vezető hívei, miután távozásra szólította fel őket. Az iraki hatóságok nem sokkal később feloldották az országos kijárási tilalmat.
Muktada asz-Szadr a Nedzsefben található főhadiszállásán tartott sajtótájékoztatóján arra szólította fel híveit, hogy fejezzék be a harcot és egy órán belül vonuljanak vissza a megszállt épületekből is, ellenkező esetben kiközösítéssel fenyegette meg őket.
A síita hitszónok egyúttal elnézést kért az iraki néptől azért, hogy a tegnap bejelentett politikai visszavonulása nyomán erőszakba torkollottak az események.
Hívei – akik a múlt hónapban már megrohamozták a parlamentet, majd többhetes ülősztrájkot tartottak az épületnél – erre reagálva hétfőn több kormányépületet is megostromoltak a fővárosban, és nem csak a rendőrökkel, de az Irán által támogatott politikai csoportokkal is összecsaptak a bagdadi kormányzati negyedben.
Keddi reggeli jelentések szerint a kormányzati és diplomáciai épületeknek otthont adó Zöld Zónában iraki fegyveresek által kilőtt rakéták csapódtak be.
A tárcavezető kifejtette: Washington a Kászim Szulejmáni elleni dróntámadással, és a még decemberben a Katáib Hezbollah nevű iraki síita paramilitáris csoportra mért csapással állította vissza az elrettentés “bizonyos szintjét”. Hozzáfűzte azonban, csak a jövő igazolhatja majd, hogy az elrettentés sikeres volt-e.
Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges Kudsz erőinek parancsnokát az amerikai erők múlt pénteken ölték meg Bagdadban. Esper elmondta, hogy Irán a szerdára virradóra Irakban végrehajtott megtorló támadásaiban 16 rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki, ezek közül legalább 11 okozott kárt az Ain-el-Aszad légi támaszponton, egy pedig az erbíli katonai bázison. A miniszter szerint nagyobb anyagi károk nem keletkeztek, a rakéták katonai sátrakat és egy helikoptert tettek tönkre, valamint megrongálták a parkolót. Esper közölte: az amerikai hadsereg változatlanul készenlétben áll.
A sajtóbeszélgetésen részt vett Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője is. A tábornok kifejtette: “személyes értékelése” szerint Irán szándéka az volt, hogy kárt okozzon az infrastruktúrában és a hadi felszerelésekben, valamint ott állomásozó katonákat öljön meg. Milley mindazonáltal hozzátette: “az elemzés a hírszerzési szakértők dolga”. Mark Milley hangsúlyozta azt is: még túl korai volna kijelenteni, hogy a rakétatámadások után Irán valóban visszavonulót fújt.
