Európa útjai, hídjai, vasútvonalai, az európai közlekedési hálózat nem alkalmasak arra, hogy tankokat, katonákat és katonai felszerelést gyorsan lehessen mozgatni a kontinensen egy Oroszországgal vívott háború esetén – figyelmeztetett Apostolosz Cicikosztasz, az EU közlekedési biztosa.
Cicikosztasz a Financial Timesnak elmondta: ha a NATO tankjait mozgósítani kellene Moszkva csapatainak inváziója miatt az EU keleti határán, azok elakadnának alagutakban, hidakat szakítanának be és határprotokollok miatt torlódnának fel. A görög biztos célja, hogy 17 milliárd eurót fordítsanak a kontinens infrastruktúrájának átalakítására a katonai mobilitás javítása érdekében.
Vannak régi hídjaink, amelyeket fel kell újítani. Vannak szűk hidak, amelyeket szélesíteni kell. És vannak nem létező hidak, amelyeket meg kell építeni – mondta Cicikosztasz.
A biztos szerint lehetetlen megvédeni Európát, ha a hadseregek nem képesek gyorsan mozogni. „A helyzet az, hogy ha katonai felszerelést és csapatokat akarunk mozgatni Nyugat-Európából Kelet-Európába, az hetekig, sőt esetenként hónapokig tart.”
Az európai közlekedési hálózat nem alkalmas hadseregek mozgatására
A meglévő infrastruktúra nagy része nem hadseregek mozgatására lett tervezve. Az európai utakon közlekedő teherautók jellemzően legfeljebb 40 tonnásak, míg egy harckocsi akár 70 tonnát is nyomhat.
Az EU most egy olyan stratégiát dolgoz ki, amely biztosítja, hogy egy támadás esetén a csapatok „néhány órán, legfeljebb néhány napon belül” mozgásba lendülhessenek.
Ennek része 500 infrastrukturális projekt felújítása négy, a kontinenset átszelő katonai folyosó mentén. Ezeket a projekteket a NATO-val és annak katonai parancsnokságával közösen dolgozták ki, de biztonsági okokból titokban tartják. Brüsszel a bürokrácia csökkentését is tervezi, hogy a tankok ne akadjanak el a papírmunkában határátlépéskor – tette hozzá Cicikosztasz.
A biztos év végén terjeszti elő a stratégiát, amely része annak a háborús felkészülési hullámnak, amely egész Európán végigsöpör, válaszul az Oroszországgal való szélesebb körű konfrontáció lehetőségére és az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének csökkentésére. Mark Rutte NATO-főtitkár júniusban figyelmeztette a szövetség tagjait, hogy Oroszország akár 2030-ig támadást is indíthat valamelyikük ellen.
Fegyverkezni, de miből?
Az EU 800 milliárd eurós újrafegyverkezési tervbe kezd, hogy nagyobb védelmi önállóságot érjen el, részben Donald Trump amerikai elnök követeléseire válaszul, részben pedig hogy elrettentse Oroszországot, miközben Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója már negyedik évébe lépett.
Bár az Európai Bizottság a 2028–34-es költségvetési javaslatában 17 milliárd eurót irányzott elő katonai mobilitásra, magas rangú EU-diplomaták figyelmeztetnek, hogy ez az összeg a tagállamok közötti nehéz tárgyalásokon várhatóan csökkenni fog.
Cicikosztasz szerint a katonai mobilitási terv kiegészíti a NATO-szövetségesek azon megállapodását, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 5 százalékára növelik, amelyből 1,5 százalékot biztonsági és védelmi infrastruktúrára fordítanak majd.
Oroszország az általa felmondott gabonamegállapodás teljesítéséhez szükséges infrastrukturális létesítményeket vett célba a szerdára virradó éjjel végrehajtott támadásaival – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Az államfő közölte, hogy utasította a hadsereget az emberek és a kikötői infrastruktúra védelmének megerősítésére. Tájékoztatott arról, hogy szerdán konferenciahívás útján információkat kapott az Odessza, Zsitomir és más régiók elleni orosz csapásokról. Olekszandr Kubrakov helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettes és Ihor Klimenko belügyminiszter tájékoztatta az elnököt a támadások következményeiről. Rajtuk kívül jelentést tett Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka is, azonban Zelenszkij részleteket erről nem hozott nyilvánosságra.
Kubrakov később közzétette, hogy az odesszai és a csornomorszki kikötőkben lévő gabonaterminálokat érte támadás, ahol károk keletkeztek a létesítményekben. „A gabonaterminálok elleni támadás az egész világgal szembeni agresszió. Az orosz terroristák célja, hogy megsemmisítsék a világpiacok gabonaellátásának minden módját. A terrorista állam nemcsak Ukrajna, hanem Afrika és Ázsia lakossága ellen visel háborút, azok ellen, akiknek a gabonaellátás a túlélés kérdése. A világnak meg kell védenie a gabonát és a kikötői infrastruktúrát a világ élelmezésbiztonságának szavatolása érdekében” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes.
„Az orosz terroristák teljesen szándékosan a gabonamegállapodás infrastruktúráját célozták meg, így minden orosz rakéta csapást jelent nemcsak Ukrajnára, hanem világszerte mindenkire, aki normális és biztonságos életre törekszik” – fogalmazott Zelenszkij.
Közölte, hogy utasította a hadsereget az emberek és a kikötői infrastruktúra védelmének erősítésére, a külügyminisztériumot pedig arra, hogy tegye intenzívebbé a kapcsolattartást Ukrajna partnereivel az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása és az ukrán gabonakivitel zavartalan folytatódása érdekében.
Zelenszkij szerdán Kijevben fogadta Leo Varadkar ír miniszterelnököt. A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón az ukrán államfő az Odesszát ért éjszakai orosz csapás kapcsán ismételten kiemelte, hogy a dél-ukrajnai város légitámadások elleni védelme érdekében Ukrajnának további SAMP/T, illetve Patriot légvédelmi rendszerekre van szüksége.
Szavai szerint mindkét rendszerből van már Ukrajnának. „Nem fogjuk megmondani, hol vannak most ezek a rendszerek, de működnek, méghozzá remekül. Ha lennének még ilyen rendszereink, akkor Odessza teljes infrastruktúráját védhetnénk, nem csak a kikötői létesítményeket” – tette hozzá.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál katonai beszámolókat idézett arról, hogy Oroszország szerdára virradó éjjel harminc robotrepülőgépet, egy légibombát és 32 Sahid önmegsemmisítő drónt indított Ukrajna ellen, és az ukrán légvédelem 14 rakétát és 23 ellenséges drónt semmisített meg. Oroszország létfontosságú infrastrukturális, illetve katonai létesítményeket vett célba, a fő támadási irány az odesszai régió volt. Becsapódások voltak az odesszai kikötő területén, Odesszában dohányárut és tűzjátékokat tároló raktárak, turistabázisok és szállodák rongálódtak meg, a helyi lakosok közül 12-en fordultak orvoshoz.
