Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az amerikai–indiai kereskedelmi kapcsolatok problémája az amerikai árukra kivetett magas indiai vámok, és szándéka, hogy ezeket kiegyenlítse amerikai vámtarifák bevezetésével.
Nagyon jó kapcsolataim vannak Indiával, de az egyetlen probléma, amivel szembesülök, az, hogy India az egyik legmagasabb vámokkal rendelkező ország a világon
– mondta Trump a Breitbart News-nak adott interjúban.
Amikor megkérdezték az India–Közel-Kelet– Európa gazdasági korridorról szóló megállapodásról, Trump azt mondta, hogy „ez egy nagyszerű országokból álló csoport, amely szembeszáll más országokkal, amelyek ártani ártani nekünk a kereskedelemben”.
India és Oroszország több millió dolláros szerződést írt alá tankmotorok szállításáról. Erről számolt be a The Times of India 2025. március 7-én.
India aláírta a Roszoboronexport vállalattal azt a 248 millió dolláros szerződést, amely a T–72 típusú tankok ezer lóerős motorjainak szállítását tartalmazza
– áll a közleményben.
A cikk arra is emlékeztet, hogy jelenleg több mint 2400 T–72 típusú tank van az indiai hadsereg arzenáljában.
Amikor a Nyugat meghozta az energiaszankciókat Moszkva ellen, úgy tett, mintha a világ többi része nem is létezne. Oroszország azonban megtalálta az új kereskedelmi területeket: most éppen Indiával kötött tíz évre szóló üzletet napi 500 ezer hordó olajra.
Az Európai Unió a szankciók részeként már régen betiltotta a tengeri útvonalon szállított orosz kőolaj importját, szokásos módon hangoztatva, hogy az energiavásárlási tilalom is része „Oroszország gazdasági térdre kényszerítésének”. Moszkva azonnal hozzálátott az új piacok keresésének, a terve pedig sikerrel járt: az addigi nyugati szállítmányok irányát megváltoztatva a globális dél országainak, elsősorban Kínának és Indiának kezdett exportálni – mégpedig a nyugati olajkereskedelmi tarifáknál alacsonyabb áron.
Az orosz Rosznyefty állami olajvállalat és az indiai Reliance finomító a napokban olyan szerződést kötött, amely még jobban megszilárdítja Oroszország pozícióját a globális energiapiacon. A kontraktus a két ország történelmének legnagyobb energiaügyletét tartalmazza: tíz éven keresztül Moszkva napi 500 ezer hordó olajat szállít január elejétől partnerének. Ez az óriási mennyiség a globális kínálat 0,5 százalékát teszi ki, és nagyjából évi 13 milliárd dollárt pumpál majd a Kreml számláira.
Bár a Nyugat mindent megtett, hogy a globális dél országait is bevonja a szankciós politikába, a semleges államok hallani sem akartak arról, hogy saját gazdaságuk és kereskedelmük ellen hozzanak döntéseket egy olyan háború miatt, amelyhez felfogásuk szerint semmi közük sincs. A Reliance ennek megfelelően a mostani üzlet hírére kitört nyugati felhördülést higgadtan annyival reagálta le: a vállalat, miután piaci alapon végzi tevékenységét, minden nemzetközi beszállítóval, köztük természetesen az oroszokkal is együttműködik.
Hosszú távú kapcsolat
Az ukrajnai háború kitörése és a nyugati szankciók bevezetése óta India lett Oroszország legnagyobb olajimportőre ‒ az orosz fél az ország energiavásárlásainak bő egyharmadát biztosítja. Kihasználja azt is, hogy Moszkva nyomottabb áron, hordónként akár 3-4 dollárral is olcsóbban adja az energiahordozót a nyugati vállalatoknál. Pedig a verseny éles: a kínai gazdaság lassulásával az indiai lett a világ egyik leggyorsabban növekvő energiapiaca, az exportőrök pedig egymást túllicitálva igyekeznek meghódítani azt.
Csakhogy egyetlen nyugati cég sem képes versenyezni az orosz kapacitásokkal és árakkal. Az új megállapodás a Rosznyefty orosz kikötőkből származó tengeri olajexportjának felét teszi ki. A kereskedelmi mennyiség eddig sem volt bagatellnek nevezhető: januártól októberig a Reliance átlagosan napi 405 ezer hordó orosz olajat importált, szemben az előző év azonos időszakában szállított 388 500-zal. A szerződés értelmében a tíz évre szóló megállapodás lejárta után újabb tíz évre hosszabbíthatnak a felek, az árat pedig a mennyiséggel együtt minden esztendőben újratárgyaljak a világpiaci változások fényében. Ez azt jelenti, hogy kedvező viszonyok esetén a napi 500 ezer hordós mennyiséget a jövőben akár drasztikusan meg is emelhetik a felek.
A második békecsúcsra Indiában kerülhet sor, Kijev kész meghallgatni más országok javaslatait a háború befejezésével kapcsolatban, de csak az ukrán feltételek alapján – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a The Times of India című indiai lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Tárgyaltunk Modival. Van egy békecsúcs-platformunk, szerintem bármelyik tekintélyes fővárosban tarthatnánk egy második csúcstalálkozót. Természetesen Indiában is lehet, a miniszterelnök tud megfelelő csúcstalálkozót szervezni.”
Az elnök hozzátette: Ukrajnának fel kell készülnie a békecsúcs következő ülésére. Kijev ugyanakkor meg akar hallgatni bizonyos javaslatokat bizonyos országoktól, köztük Kínától, Brazíliától, Indiától, az Európai Unió tagjaitól vagy az afrikai kontinens államaitól – mondta.
„És kérem, ha vannak javaslatok, Kínának és Brazíliának vannak, de csak a mi feltételeink alapján, mert háború van nálunk. Szerintem Indiában is lehet ilyen csúcstalálkozót tartani” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Olaf Scholz német kancellár kiállt az Ukrajna elleni orosz háború politikai rendezése mellett, és támogatta India közvetítését ebben az ügyben – írta a Deutsche Welle.
„Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja sok szempontból érinti Németországot és Indiát. Senki sem hunyhat szemet ezen konfliktus felett. Éppen ezért határozottan amellett szólók, hogy India álljon ki a tartós és igazságos béke mellett” – mondta Scholz pénteken Új-Delhiben sajtótájékoztatón, ahol Narendra Modi indiai miniszterelnökkel találkozott.
Scholz elmondása szerint Németország üdvözli India hajlandóságát, hogy „erős kapcsolatokat használjon minden féllel a konfliktus politikai megoldásához”. Berlin Ukrajna területi integritását is támogatja.
„Ennek a háborúnak, amely oly régóta dúl, és oly sok áldozatot követelt, végre véget kell vetni. Ukrajna integritását és szuverenitását meg kell őrizni. Ezt képviseljük” – hangsúlyozta Sholtz.
A német kancellár Indiába utazik. Olaf Scholz kínai kudarcai után indiai megrendelésekkel próbálná meg felrázni a német gazdaságot.
Németország igyekszik kereskedelmi és geopolitikai támogatást nyújtani Indiának. Olaf Scholz német kancellár indiai látogatása során a kínai kudarcaira igyekszik gyógyírt találni – írja a Bloomberg.
Olaf Scholz kancellár csütörtökön háromnapos látogatásra indul Indiába egy nagyszámú miniszteri és vezetői delegáció kíséretében, hogy stratégiai partnerséget alakítson ki Narendra Modi miniszterelnökkel. A két vezető péntek reggel találkozik, és közös kabinetülést tart.
Az út Scholz számára, aki az ukrajnai háború és a kínai verseny által sújtott német gazdaság újjáélesztéséért küzd, kulcsfontosságú időpontban történik. Modi nemrég tért vissza az oroszországi BRICS-csúcstalálkozóról, ahol többek között Vlagyimir Putyin orosz, valamint Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt. India nemrég írt alá egy határmegállapodást Kínával, hogy enyhítse a szomszédjával fennálló feszültséget a négy éve tartó patthelyzet után. A következő fontosabb kérdések kerülnek napirendre.
Tengeralattjáró-szerződés
India hat új tengeralattjáró megrendelését tervezi. Igyekeznek ellensúlyozni az indo-csendes-óceáni térségben Kína növekvő haditengerészeti jelenlétét. A 400 milliárd rúpiás (4,8 milliárd dolláros) megrendelésre a német Thyssenkrupp is pályázik. Versenyben vannak a spanyolok is, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök még ebben a hónapban Indiába látogat, hogy megnyissa az Airbus SE üzemét Gudzsarát államban. A spanyol Navantia szintén versenyben van a szerződésért.
India igyekszik diverzifikálni haditechnikai beszállításait, miután Oroszország, a legnagyobb korábbi fegyverszállítója ellen az ukrán invázió miatt nemzetközi szankciókat léptettek életbe.
Oroszország és Ukrajna
India hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol a Kremllel, és Scholz azt tervezi, hogy a Putyinnal és Hszivel folytatott megbeszélései után Modival is megvitatja az ukrajnai háború problémáját. Nem megerősített hírek szerint India katonai felszereléssel látja el az orosz hadsereget. Philipp Ackermann, Németország indiai nagykövete szerint
India nagyon jó helyzetben van ahhoz, hogy mindkét oldalt meghallgassa, és mindkét fél érdekeit figyelembe vegye.
Kína és a globális kereskedelem
Berlin igyekszik rávenni a német vállalatokat, hogy csökkentsék függőségüket Kínától, India, a világ ötödik legnagyobb gazdasága kézenfekvő alternatívát jelent. Ugyanakkor veszélyes befektetési terep is, hiszen szoros a kapcsolata Oroszországgal, s csak nemrég tett lépéseket, hogy lezárja határvitáját Kínával. Így erősen kérdéses, hogy Berlin ajánl-e teljes körű stratégiai partnerséget. Viszont azt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy
Németország már most is India legnagyobb kereskedelmi partnere Európában.
A kétoldalú kereskedelem 2020–2021-ben 22 milliárd dollár volt az indiai kormány adatai szerint.
Scholz valószínűleg erősen lobbizik majd a német kis- és középvállalatok indiai tevékenységének megkönnyítéséért. Az Indiai–Német Kereskedelmi Kamara júniusban közzétett felmérése szerint a német vállalkozások több mint 60 százaléka a bürokratikus akadályokat – például a protekcionista intézkedéseket és a közbeszerzési szabályokat – nevezte meg az országban való működés legnagyobb akadályaként.
Scholz szombaton Vasco da Gama kikötővárosában folytatja útját, ahol meglátogatja a német haditengerészet két hajóját, amelyek a kínai figyelmeztetések ellenére 22 év óta először haladtak át a Tajvani-szoroson.
Scholz a német munkaerőhiányt is igyekszik enyhíteni
Becslések szerint Németország munkaerő-állománya a következő évtizedben hétmillió fővel csökken a népesség elöregedése miatt. Berlin a munkaerőhiányt képzett bevándorlókkal próbálná meg enyhíteni. Egy német gazdaságkutató intézet, az IWD szerint a munkaerőhiány idén már közel 50 milliárd euróba kerül a gazdaságnak. A tendencia megfordítására tett kísérletként Scholz kormánya enyhített a szakképzett munkaerőre vonatkozó bevándorlási szabályozáson.
Németország különösen fontos partnernek tekinti Indiát, amikor a szakképzett munkaerő migrációjáról van szó – mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter, aki a delegáció tagja lesz.
A másik oldalon Modira nagy nyomás nehezedik, hogy több munkahelyet teremtsen a fiatalok számára, akik az ország 1,4 milliárdos lakosságának több mint felét teszik ki. Kormánya már több mobilitási megállapodásról is tárgyalt más, elöregedő társadalmakkal küzdő országokkal.
Jelenleg 137 ezer indiai dolgozik Németországban, a kormány számításai szerint az országnak évente mintegy 400 ezer migráns munkavállalóra van szüksége ahhoz, hogy stabilan tartsa a munkaerőpiacát.
Az indiai miniszterelnök a BRICS-tagállamok Oroszországban rendezett csúcstalálkozóján hangsúlyozta, hogy nem cél a globális intézmények leváltása. Modi az olcsó olajért az oroszoknak, a csúcstechnológiáért az amerikaiaknak kénytelen gesztusokat tenni.
India miniszterelnöke, Narendra Modi kijelentette, hogy a BRICS-nek nem szabad a globális szervezetek alternatívájaként kiállnia, még akkor sem, ha az alapító tagok, mint Oroszország és Kína, megpróbálják bővíteni a csoportot, hogy aláássák az Egyesült Államok vezette globális rendet – jelentette a Bloomberg.
Óvatosnak kell lennünk, hogy erről a szervezetről ne olyan kép alakuljon ki, amely szerint megpróbálja leváltani a globális intézményeket – mondta Modi szerdán az oroszországi Kazanyban a BRICS-csúcstalálkozó zárt plenáris ülésén. A csoportnak inkább intézményi reformokkal lenne célszerű foglalkoznia, ilyen például az ENSZ Biztonsági Tanácsa – mondta.
Modi – gesztusok az oroszoknak, gesztusok Amerikának
Modi kénytelen kettős játékot játszani; gesztusokat tenni Oroszországnak – az olcsó olajért cserében –, valamint az Egyesült Államoknak is, amely hozzáférést biztosít a legmodernebb technológiához. Kína és India is a kapcsolatok normalizálásának útján halad a négyéves határzár után, Modi és Hszi Csin-ping kínai elnök hosszú évek mosolyszünete után szerdán tartotta első kétoldalú tárgyalását.
Oroszország ezen a héten ad otthont az első csúcstalálkozónak azóta, hogy a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport kilenctagúvá bővült az Egyesült Arab Emírségek, Irán, Egyiptom és Etiópia hozzáadásával. A szervezetbe felvételét kérte Törökország is, a csúcson jelen van Erdogan török elnök is. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kijelentette, hogy a nagyobb csoport egy „többpólusú világot” képvisel, amely jobban reprezentálja a nemzetközi közösséget.
Modi azt mondta, hogy a BRICS-országok fejlődésével „példát kell mutatniuk a világnak”, egyesülve a globális szervezetek reformjára irányuló felhívásokban.
Azt kell üzennünk a világnak, hogy a BRICS nem megosztó szervezet, hanem olyan, amely az emberiség érdekében dolgozik – tette hozzá.
A szervezet bővítésével kapcsolatban Modi jelezte, hogy az újonnan csatlakozni vágyókat inkább „partnerországként”, mintsem teljes jogú tagként látná szívesen.
Gáza miatt aggódnak, Ukrajnáról semmi
A BRICS-csúcstalálkozó kazanyi nyilatkozata külön is kiemelte aggodalmait a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban. (Az ukrajnai háborúról mindössze egyetlen semmitmondó mondatot tartalmaz a dokumentum.) A tagországok megismételték „súlyos aggodalmukat” a megszállt palesztin területen kialakult humanitárius válság miatt, arra hivatkozva, hogy az „izraeli katonai offenzíva” miatt fokozódott az erőszak a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Ez a nyilatkozat szerint a „polgári lakosság tömeges meggyilkolásához és megsebesítéséhez, kényszerű lakóhelyelhagyáshoz és a polgári infrastruktúra széles körű megsemmisítéséhez” vezetett.
Egy Kanadában meggyilkolt Szikh aktivista miatt alakult ki diplomáciai botrány a két ország között.
Kiutasított 6 indiai diplomatát Kanada, amire válaszul az ázsiai ország is így tett 6 kanadaival – számolt be az MTI. A diplomáciai viszályhoz az vezetett, hogy a kanadai rendőrség bizonyítékot talált arra, hogy az országban zajló erőszakos bűncselekmények szálai az indiai kormányig érnek.
Az indiai külügyminisztérium korábban még arról számolt be, hogy India hazahívta kanadai nagykövetét és azon diplomatáit, akik gyanúsítottként szerepelnek egy ottani bűnügyi nyomozásban, egy kanadai tisztségviselő szerint viszont már visszahívásuk előtt kiutasították a diplomatákat.
Kanadában tavaly júniusban gyilkoltak meg egy szikh aktivistát, a 45 évesen megölt Hardip Szingh Nidzsart két álarcos férfi lőtte le. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök már tavaly arról beszélt, hogy “hiteles” értesüléseik szerint indiai kormányügynökök állhatnak a gyilkosság mögött. India abszurdnak nevezte és tagadta a vádakat.
Hardip Szingh Nidzsar egy Indián belüli független szikh állam létrehozásáért küzdő mozgalom aktivistája volt. Holttestét a kanadai Surrey-ben, egy szikh templom mellett parkoló autóban találták meg 2023. június 18-án.
Az indiai olaj- és gázügyi minisztérium titkára, Pankaj Jain közölte, hogy országa nem vásárol cseppfolyósított földgázt az orosz Arctic LNG 2 projektből, számolt be a Reuters.
„Nem vásárolunk az Arctic LNG 2-től. Nem veszünk semmilyen szankcionált árut. Nem nyúlunk azokhoz a dolgokhoz, amelyeket szigorúan szankcionálnak” – mondta Jain.
Az orosz Novatek cég Arctic LNG 2 projektje nyugati szankciók alatt áll Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az Egyesült Államok emellett szankciókat vetett ki több száz szervezetre és magánszemélyre Oroszország katonai erőfeszítéseinek támogatása miatt, köztük olyan társaságokkal szemben, amelyek támogatják az Arctic LNG 2 projekt fejlesztését és az LNG szállítását.
Ukrajna Indiára fogad, mint közvetítőre, aki segít véget vetni az Oroszországgal vívott háborúnak. A hírt a Politico közölte.
Amint azt egy magas rangú ukrán tisztviselő mondta, India Ukrajna nagy reménye egy életképes békemegállapodás megkötésére.
A tisztségviselő szerint a nyári kijevi tárgyalások során Narendra Modi miniszterelnök világossá tette, hogy bár Ukrajnának bizonyos kérdésekben elkerülhetetlenül kompromisszumot kell kötnie, a háború befejezésére irányuló javaslatok nem tartalmazhatják területek átadását Oroszországnak.
Bár Ukrajna élesen reagált Modi és Putyin orosz diktátorral folytatott júliusi találkozójára, azóta Indiát egyre inkább „ideális közvetítőnek” tekintik a Kremlhez fűződő kapcsolatokban.
India következetesen tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszország Ukrajna elleni invázióját, ugyanakkor kiállt a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása mellett, valamint a háború befejezése mellett is.
A kiadvány úgy véli, hogy India talán az egyetlen olyan globális szereplő, amely képes közvetítői szerepet játszani, vagy legalábbis az egyetlen, amely képes meggyőzően semleges félként pozícionálni magát Moszkva és Kijev számára egyaránt.
