Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kijelentette, hogy „örökre meg akarja állítani a migrációt” a harmadik világbeli országokból, és megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz több millió bevándorló kitoloncolására az USA-ból, megfosztva őket legális státuszuktól.
A lap megjegyzi: „Trump az ország problémáiért – a bűnözéstől a lakáshiányig – a bevándorlókat okolja, amely szerinte az amerikai társadalom «szociális diszfunkciójának» része, és «visszairányuló migrációt» követel.”
A kijelentését azután tette, hogy fegyveres támadás érte az amerikai Nemzeti Gárda két szolgálati tagját Washington központjában. Egy 20 éves női gárdista életét vesztette, a másik katona kritikus állapotban van. A gyanúsítottat – egy Afganisztánból származó férfit, aki az Egyesült Államokba azzal a programmal érkezett, amely több tízezer afgánnak nyújtott menedéket az amerikai csapatok kivonása után – első fokú gyilkossággal vádolták meg.
A washingtoni lövöldözést követően Trump adminisztrációja ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja több millió legális bevándorló ügyét.
A bejelentés a május 18-ra tervezett előrehozott parlamenti választások előkészítése során történt. Portugália ügyvezető kormánya szombaton bejelentette, hogy mintegy 18 ezer, az országban engedély nélkül élő külföldit kíván kiutasítani.
António Leitão Amaro miniszterelnökségi miniszter elmondta, hogy a jobbközép kormány mintegy 18 ezer értesítést fog kiadni az illegális bevándorlóknak, amelyben távozásra szólítja fel őket.
Amaro szerint a tisztviselők a jövő héten azzal kezdik, hogy mintegy 4500 papírok nélküli bevándorlót kérnek fel arra, hogy 20 napon belül önként távozzon.
A bejelentés a május 18-án tartandó előrehozott parlamenti választások előkészületeinek jegyében történik.
A múlt héten Amarót idézte a helyi sajtó, amikor azt mondta, hogy „Portugáliának felül kell vizsgálnia a kitoloncolási rendszerét, amely nem működik”.
„Fontos tudatosítani, hogy Portugália egyike annak a három európai országnak, amely a legkevesebb kitoloncolást hajtja végre azokkal szemben, akiket a szabályok megsértése miatt – többek között biztonsági okokból – utasítottak ki” – mondta.
Az e havi előrehozott választást Luis Montenegro miniszterelnök márciusban írta ki, miután az általa vezetett konzervatív Szociáldemokrata Párt által vezetett kisebbségi kormánya elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben, és lemondott.
Mi vezetett a kormány összeomlásához? Montenegrót, aki kevesebb mint egy éve vette át a hatalmat, egy családjogi céggel kapcsolatos lehetséges összeférhetetlenséggel vádolták.
A cég állítólag kifizetéseket kapott egy olyan vállalkozástól, amely a kormány által nyújtott jelentős szerencsejáték-koncesszióval rendelkezett.
A „bizonytalanság eloszlatása” érdekében Montenegró előrehozott választásokat írt ki. Ehelyett az ellenzéki pártok összefogtak, hogy megbuktassák.
Kormánya, egy kétpárti szövetség, kevesebb mint egy évig volt hatalmon, és a jelenlegi 230 fős törvényhozásban mindössze 80 mandátummal rendelkezett.
Az ellenzéki törvényhozók elsöprő többsége, élükön a balközép szocialistákkal és a Chega párttal, amelyek együttesen 128 mandátummal rendelkeznek, megfogadták, hogy ellene szavaznak, és ezt meg is tették.
A közelgő szavazás miatt a 10,6 millió lakosú országon hónapokig tartó politikai bizonytalanság lett úrrá, miközben épp több mint 22 milliárd eurót fordítanak az EU fejlesztési alapokból a gazdaság átalakítására.
Politikai elemzők aggodalommal figyelték meg a populizmus erősödő európai hullámát az országban: a szélsőjobboldali Chega párt a tavalyi választásokon a harmadik helyre ugrott.
A négy évtizedes diktatúrának véget vető 1974-es szegfűs forradalmat követő demokratikus átmenet óta Portugália nem tapasztalt olyan politikai zűrzavart, mint most.
A kisebbségi kormány márciusi bukása a politikai instabilitás legsúlyosabb időszakát jelenti az ország demokráciájának 50 éve alatt.
Németország nem akar illegális bevándorlást – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton egy lakossági találkozón a Brandenburg tartományi Prenzlauban.
Ha a tavalyi évhez hasonlóan megint 300 ezer ember jönne be Németországba úgy, hogy csak egy részüket illeti meg menedékjog, „az nem lenne jó” – fogalmazott a kancellár.
Ezért muszáj megvizsgálni, kinek van joga beutazni az ország területére – folytatta, kitérve arra, hogy „sajnos nem lehet teljes mértékben arra hagyatkozni, hogy a szomszédos országok megteszik azokat az intézkedéseket ezen a téren, amelyeket kötelességük lenne megtenni”. Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy a határellenőrzések során betartják az uniós jogszabályokat. Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy szeptember 16-tól kezdődően fél évre kiterjesztik az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.
A schengeni övezeten belül határellenőrzéseket normál esetben nem végeznek, ilyen jellegű intézkedésekről a tagállamoknak értesíteni kell az Európai Bizottságot.
Megkezdődött vasárnap az észak-franciaországi Calais-ban az európai szintű egyeztetés az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem összehangolásáról a német, a holland, a belga, a francia belügyminiszter, valamint az Európai Bizottság, az Europol és a Frontex képviselői között.
A tanácskozást négy nappal azután tartják, hogy legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába. A brit felet Párizs kizárta a találkozóról. „Ez túl sok halott, nem fogadhatjuk el, hogy mások is életüket veszítsék” – mondta megnyitó beszédében Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Hozzátette: „az egyeztetés legfontosabb témája az embercsempészek elleni küzdelem, akiket nem érdekelnek a határok és az országok. (…) A probléma egyszerre európai és brit. A jelenség egyre nő, még a Brexit óta is” – tette hozzá német, holland és belga kollégája előtt. Az AFP francia hírügynökségnek egy belügyminisztériumi forrás elmondta: az embercsempészek elleni küzdelemben a fellépések összehangolásának megerősítése a cél, miután olyan nemzetközi hálózatokról van szó, amelyek egyszerre több országban vannak jelen. A találkozón az Európai Bizottságot Yvla Johansson belügyi biztos képviseli és jelen van Natacha Bouchart, Calais polgármestere, valamint az Europol rendőri és a Frontex határvédelmi szerv vezetői. Priti Patel brit tárcavezető meghívását viszont a francia fél pénteken lemondta, válaszul Boris Johnsonnak a Twitteren előző nap közzétett levelére, amelyben egyebek mellett azt javasolta, hogy a két ország mielőbb kössön megállapodást a La Manche csatornán átkelő migránsok visszafogadásáról. A brit kormányfő közös rendőri járőrözést is javasolt Franciaország partvidékén. „Pontosan ilyen dolgokat kellene csinálnunk” – erősítette meg vasárnap Sajid Javid brit egészségügyi miniszter a Sky News hírtelevízióban. „A mi politikánk nagyon egyértelmű: ezek a hajókat meg kell állítani. Ezt nem tudjuk egyedül megtenni. Szükségünk van a franciák együttműködésére” – fogalmazott. Az illegálisan érkező bevándorlók 2018 óta próbálnak meg gumicsónakokon átkelni a La Manche-csatornán, amióta a calas-i kikötő és az alagútba vezető infrastruktúra védelmét megerősítette Franciaország. Korábban elsősorban gépkocsikban és teherautókban elbújva jutottak át a migránsok a brit oldalra. A francia belügyminiszter szerint az év első tíz hónapjában harminc embercsempész-hálózatot számoltak fel a hatóságok a tavalyi 22-vel szemben, és január 1. óta 1500 embert vettek őrizetbe, akik ezekben a hálózatokban tevékenykedtek. Párizs szerint az embercsempészek hátországa immáron Németországba helyeződött át. Priti Patel brit belügyminiszter egy Twitter-üzenetben jelezte, hogy a jövő héten sürgős megbeszéléseket kezd európai kollégáival az újabb tragédiák megakadályozására. A brit tárcavezető korábban egyenes utalást tett arra, hogy véleménye szerint végső soron Franciaország felelőssége az illegális átkelési kísérletek megakadályozása. Úgy fogalmazott: a menedékkérőknek az általuk elért első biztonságos országban kell menedékjogért folyamodniuk, „és senkinek nem kell Franciaországból menekülnie ahhoz, hogy biztonságban legyen”. Priti Patel kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a brit kormány szoros és eredményes együttműködést folytat a francia hatóságokkal, és ennek eredményeként az idén eddig több mint húszezer illegális átkelési kísérletet sikerült megakadályozni, több mint négyszáz gyanúsítottat őrizetbe vettek, és ezekben az ügyekben eddig 65 bírósági ítélet született. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szombaton úgy vélte, hogy Nagy-Britannia feladata a migrációs hullámmal szembeni problémáit megoldania. „Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, mostantól neki kell eldöntenie, hogyan kívánja a határai ellenőrzését megszervezni” – fogalmazott a biztos. A szerdai hajótörés miatt Párizsban eljárás indult, de eddig nem ismeretes sem a tragédia oka, sem az áldozatok személyazonossága. Az AFP hírügynökség úgy értesült, hogy az egyik áldozat egy fiatal kurd nő, aki Irakból indult el vőlegényéhez Nagy-Britanniába. A hajótörést csak egy iraki és egy szomáliai állampolgár élte túl. Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. Miután Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, minden olyan nem uniós állampolgár belépését megtilthatja, aki nem rendelkezik vízummal. A brit kormány ennek fejében évente több millió euróval támogatja a francia határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését.
Támogatni kell európai uniós forrásokkal a közösség területére Fehéroroszország felől érkező illegális migráció feltartóztatását szolgáló lengyelországi határkerítés megépítését Manfred Weber szerint.
Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak a fehérorosz rezsim által az EU felé generált migrációs hullámról elmondta: támogatja, hogy az EU pénzt adjon a közösség külső határának lengyel-fehérorosz szakaszán tervezett kerítésre. Recep Tayyip Erdogan török államfő „zsarolási kísérleteit” a görög-török EU-s külső határon „csak akkor lehetett megállítani, amikor a határkerítés gyakorlatilag megakadályozta az illetéktelen átkelést. Ugyanez vonatkozik most a keleti határra is” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. A lengyel határkerítés kiépítésének támogatását sürgeti a CSU és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös német szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjának migrációs ügyekért felelős vezetője, Thorsten Frei is. Az EU-nak mindent meg kell tennie, hogy támogassa Lengyelországot uniós külső határának védelmében, így szükség esetén a határkerítés megépítéséhez is támogatást kell nyújtania – mondta a frakcióvezető-helyettes a Welt am Sonntagnak. Hozzátette: az is elengedhetetlen, hogy kidolgozzanak egy német-lengyel megállapodást, amelynek alapján vissza lehet fordítani a határon a Németországba Lengyelországból jogcím nélkül belépni szándékozó embereket. „Az EU keleti külső határára nehezedő nyomás enyhül, amint világossá válik, hogy a Németországba vezető út nincs nyitva” – mondta a 16 évi kormányzás után ellenzéki szerepre készülő CDU/CSU politikusa. A Welt am Sonntag összeállítása szerint az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim igyekszik tovább növelni az EU-ba irányuló illegális migrációt. Ezt jelzik a minszki repülőtér menetrendi tervei, amelyek szerint a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezik majd Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból. Ez bő kétszeres növekedés a 2019/2020 telén regisztrált 17-hez képest – emelte ki a Welt am Sonntag, rámutatva, hogy erről a három repülőtérről érkezik Fehéroroszországba az EU-ba illetéktelenül bejutni próbáló emberek többsége. Mint írták, német biztonsági körök becslése szerint naponta átlagosan 800-1000 ilyen ember érkezik repülővel a Közel-Keletről Minszkbe. A járatok száma hétről hétre ingadozik, és időnként egy-két járatot törölnek. Azonban hamarosan bekapcsolnak öt további fehéroroszországi repülőteret is a közel-keleti forgalomba. Ezeket a repülőtereket belföldiből nemzetközivé minősítik át. Az egyik ilyen a lengyel határtól mindössze 20 kilométerre fekvő Grodno repülőtere – mondták a Welt am Sonntag forrásai, hozzátéve, hogy a minszki rezsim orosz támogatással tevékenykedik, így nemcsak a Közel-Keletről, hanem Moszkvából is szállítanak embereket Fehéroroszországba. Az EU és Fehéroroszország határán augusztusban bontakozott ki migrációs hullám. A fejlemény összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt bevezetett EU-s szankciókkal. Az Európai Bizottság államilag finanszírozott embercsempészetként jellemezte a határon kibontakozott folyamatokat legutóbbi jelentésében. A brüsszeli bizottság ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba. Az első számú célpont Németország. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint a január-júliusi időszakban csupán 26-an érkeztek Németországba illegálisan a Fehéroroszország-Lengyelország útvonalon. Augusztusban viszont már 474 ilyen jogcím nélküli belépést regisztráltak, szeptemberben 903-at, októberben pedig 5285-öt. A legutóbbi nagy menekültügyi migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken.
Az illegális bevándorlás európai szintű kezelése érdekében Emmanuel Macron francia államfő új béke és barátsági szerződés megkötését szeretné elérni Afrikával az Európai Unió égisze alatt.
„Az Európai Unió francia elnöksége alatt az egyik legfőbb célom az lesz, hogy megpróbáljak tető alá hozni egy béke és barátsági szerződést Afrikával, amelynek egyik újdonsága az lesz, hogyan tudják az európaiak az afrikai fiatalokat képessé tenni arra, hogy a saját kontinensükön tudjanak boldogulni” – mondta a francia elnök az AFP tudósítása szerint a franciaországi protestáns vállalkozók képviselőivel kedden este Párizsban elköltött vacsoráján.
„A származási országokkal együtt végig kell gondolni egy sokkal jobban megszervezett migrációs politikát, mindenekelőtt Afrikával” – tette hozzá Emmanuel Macron, kiemelve, hogy ehhez az illegális bevándorlás elleni jobb védelemre, a rendszeres visszatoloncolásokra a származási országokba, és a schengeni övezet reformjára van szükség. Francois Clavairoly, a franciaországi protestáns föderáció elnöke a menekültjog fontosságára emlékeztetett, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „a befogadást a gyűlöletbeszéddel tagadja meg” Franciaország.
Válaszában Emmanuel Macron elismerte, hogy „javítani kell az integráción, beleértve azok integrációján is, akik már régóta itt vannak, de ugyanakkor meg kell próbálni megelőzni azt, hogy újabb emberek érkezzenek, miután elviselhetetlenné válnak a társadalmaink, az európai kontinens számára, ahol a menedékkérők jelentős többsége nem is jogosult menedékre”.
A francia elnök úgy vélte, hogy „az eleve integrációs válságban lévő társadalmaknak az elmúlt években sokkal erősebb migrációs nyomással kell szembenézniük, sokszor olyan emberek miatt, akik nehezebben integrálható országokból érkeznek”.
„Azok többsége, aki menedékkérelmet nyújt be, olyan országokból érkezik, amelyekkel kiválóak a diplomáciai kapcsolataink, több tíz, sőt százezer vízumot adunk ezeknek az országoknak. Egy év alatt letelepednek, s bár gyakran illegális helyzetben vannak, normális életet tudnak kialakítani. Minden ilyen esetről meg lehet engem emberként győzni, hogy itt kell őket tartani, de elnökként nem mondhatom azt, hogy ezek a helyzetek tarthatók, mégpedig azért nem, mert kiüresítik a menedékjog jelentését” – fogalmazott Emmanuel Macron, jelezve azt, hogy különbséget kell tenni a menekültek és minden más bevándorló között.
Franciaország egy hónappal ezelőtt szigorította a beutazási feltételeket Marokkó, Algéria és Tunézia állampolgárainak. Míg a marokkóiak 50 százalékkal, az algériaiak és a tunéziaiak 33 százalékkal kevesebb beutazási vízumot kapnak azért, mert az észak-afrikai országok nem hajlandók visszafogadni a kiutasított állampolgáraikat. A döntés diplomáciai válságot okozott Franciaország és Algéria között.
Az európai szabad mozgást biztosító övezet reformján kívül a 2022. január 1-én kezdődő uniós francia elnökség idején Emmanuel Macron személyesen kíván egy európai bevándorlási megállapodás motorja lenni. Szeretné felgyorsítani az EU migrációs és menekültügyi paktumának elfogadását, amelyet már egy évvel ezelőtt bemutatott az Európai Bizottság.
A francia elnök egyébként rendszeresen részt vesz a katolikus, zsidó és muzulmán szervezetek rendezvényein, ez volt az első alkalom, hogy protestánsokkal külön találkozott.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Spanyolország példája mutatja, hogy az illegális bevándorlást nemcsak a szárazföldi, hanem a tengeri útvonalon is meg kell állítani – jelentette ki tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Madridban miután találkozott Santiago Abascallal, a spanyol jobboldali VOX párt vezetőjével.
A megbeszélést követően a külügyminiszter kiemelte, hogy Spanyolország az elmúlt években komoly migrációs nyomás alatt állt, ráadásul idén eddig 50 százalékkal nőtt az Afrikából illegálisan érkezők száma a déli országba. A miniszter szerint ezért minden erőforrást mozgósítani kell annak érdekében, hogy a tengeri útvonalon se lehessen migrációs nyomás alatt tartani az európai térséget.
Mint mondta, ennek legjobb módja, ha az illegális bevándorlók nem is tudnak felszállni az őket a kontinens déli partjaira szállító hajókra, ezért rendkívül lényeges az együttműködés az észak-afrikai országokkal. A térség államainak stabilitása fontos európai érdek a migrációs hullámok megállítása szempontjából.
„A határok védelme, a terroristák kiszűrése és az embercsempészekkel szembeni fellépés a legfontosabb európai feladatok közé tartozik most” – hangsúlyozta.
Emellett pedig arról is beszámolt, hogy „egyre dinamikusabban alakul” a gazdasági együttműködés Magyarország és Spanyolország között. A kétoldalú kereskedelmi forgalom idén eddig 20 százalékkal bővült, és az év végére várhatóan el fogja érni az ötmilliárd eurót – közölte.
A külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán spanyol hivatali partnerével, José Manuel Albaresszel is egyeztetni fog.
