Megbukott Romániában az Ilie Bolojan vezette Európa-barát koalíciós kormány a kétkamarás parlament keddi együttes ülésén rendezett bizalmi szavazáson – számolt be az MTI.
A kormánykoalícióból kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzékben lévő szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 281 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség.
A továbbiakban az államfő döntésén múlik, hogy a parlamenti pártokkal folytatandó egyeztetéseket követően, kit bíz meg kormányalakítással.
Nicusor Dan korábban úgy nyilatkozott: nem fog olyan kormányfőjelöltet kinevezni, aki az AUR részvételével vagy parlamenti támogatásával akar kormányt alakítani, és a maga részéről azon lesz, hogy Romániát továbbra is nyugati elkötelezettségű kormány vezesse.
Romániában már a mostani ciklus elején is lehetett látni, hogy nem lesz egyszerű a kormányzás, mivel az ország költségvetése, gazdasági helyzete nagyon rossz állapotba került az utóbbi években.
A leköszönő kormánynak az Romániai Magyar Demokrata Szövetség is tagja.
Beterjesztették a bukaresti parlamentben azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a kormánykoalícióból múlt héten kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közösen kezdeményezett az Ilie Bolojan nemzeti liberális pártelnök vezette koalíciós kormány megbuktatása érdekében – jelentette be George Simion, az AUR elnöke kedden.
A dokumentumot a kétkamarás román parlament törvényhozóinak több mint fele, 251 képviselő és szenátor írta alá. A kezdeményezést a PSD és az AUR mellett a kisebb nacionalista pártok törvényhozói közül is többen támogatják. A kormánybuktatáshoz 233 szavazatra van szükség.
George Simion azt állította, hogy az AUR csak a Bolojan-kabinet megbuktatása érdekében fogott össze a PSD-vel, nem készülnek közös kormányzásra, a párt előre hozott választásokat akar.
A párt támogatottságát több mint egy éve 40 százalék körül mérő közvélemény-kutatásokra utalva Simion azt mondta: az AUR jelenleg Románia „első számú pártja”, és szerinte alkotmánysértő Nicusor Dan államfő azon kijelentése, hogy nem fog olyan miniszterelnök-jelöltnek kormányalakítási megbízást adni, aki az AUR-ral közösen, vagy az AUR parlamenti támogatásával akar kormányozni.
Az ultranacionalista párt vezetője az Európai Biztonsági Akcióprogram (SAFE) keretében előkészített romániai haderőfejlesztésekre utalva arra figyelmeztette az állami tisztségviselőket, hogy a Bolojan-kabinet megbuktatásáig hátralévő napokban ne írjanak alá fegyvervásárlási vagy energiaügyi közbeszerzéseket, mert „mindenkit felelősségre fognak vonni”, aki korrupciógyanús szerződések megkötésében vesz részt.
Az AUR több ízben támadta a Bolojan-kormányt, arra hivatkozva, hogy az ország lakossága és a hazai ipar helyett idegen érdekek szolgálatában áll, francia és német hadiipari cégeket részesít előnyben, és ki akarja árusítani a román állam tulajdonában lévő stratégiai vállalatokat.
Kedden a parlament folyosóján újságírók által megszólított Sorin Grindeanu PSD-elnök elutasította azt a felvetést, hogy brüsszeli nyilatkozatai során félrevezette volna az európai szocialistákat, amikor azt ígérte nekik, hogy az PSD nem fog a szélsőségesekkel összefogni. A politikus kedden is megerősítette, hogy a szociáldemokraták nem akarnak együtt kormányozni az AUR-ral.
Arra a kérdésre, hogy a kormánykoalícióból történt kilépés után lemond-e a képviselőház elnöki tisztségéről, Grindeanu azt felelte: nemcsak ő, hanem a nemzeti liberális párt politikusai – Ilie Bolojan miniszterelnök és Mircea Abrudean szenátusi elnök – is a koalíciós megállapodás alapján kerültek tisztségbe, márpedig ők sem nyújtották be lemondásukat a koalíció felbomlása után.
Az egyesített házbizottság kedden úgy döntött: a Bolojan-kabinet ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról május 5-én, kedden rendeznek vitát és szavazást a román parlament két házának együttes ülésén.
Ilie Bolojan román miniszterelnök bejelentette, hogy Románia hajlandó katonai bázisait NATO-szövetségesei rendelkezésére bocsátani Ukrajna tartós békéjének elősegítése érdekében. Ugyanakkor kiemelte, hogy Románia nem tervezi katonák küldését Ukrajnába – írja az Index.
Az Interfax ukrán hírügynökség jelentése szerint a kormányfő kiemelte, hogy Románia NATO-tagságából fakadóan bázisait – amelyeket jelenleg is közösen üzemeltetnek a román és a szövetséges erők, főként a légierő – az Egyesült Államok és más szövetséges államok katonái is használhatják.
Bolojan emlékeztetett arra is, hogy román repülőterekről jelenleg is zajlik a Fekete-tenger légi felügyelete, valamint folyamatosak a közös hadgyakorlatok a NATO keretében. A román védelmi minisztérium hozzátette: az ország minden szövetséges döntés részese lesz, amely Ukrajna biztonsági garanciáit érinti, és légibázisai kulcsfontosságú támaszpontot jelentenek a NATO keleti szárnyán.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke kedden online találkozót tartott új román kollégájával, Ilie Bolojannal, akit nemrég neveztek ki tisztségére.
Az ukrán kormányfő megköszönte Bolojannak Ukrajna aktív támogatását, különösen azt, hogy az új román kormány programjában külön rész szerepel az Ukrajnával való együttműködés megerősítéséről.
„A beszélgetés során megvitattuk a térség aktuális biztonsági kihívásait, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni háborúja okoz. Javasoltam, hogy hamarosan tartsunk egy háromoldalú találkozót Moldova miniszterelnökének részvételével” – közölte Smihal.
A megbeszélés további témái között szerepelt:
A szankciós nyomás fokozása Oroszországgal szemben,
Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználása az okozott károk megtérítésére.
Javasoltam egy újabb közös ukrán–román kormányülés megtartását. Szoros személyes párbeszédre számítok Bolojan miniszterelnökkel az ukrán–román partnerség további erősítése érdekében
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Hosszas és nehéz tárgyalások után eljutottak a kormányalakítás küszöbére a románok, és ha a parlament is rábólint, jöhetnek a fájdalmas megszorítások. A román miniszterelnök Ilie Bolojan lesz a Nemzeti Liberális Párt részéről, aki korábban három cikluson keresztül irányította Nagyváradot.
Ilie Bolojan lesz az új román miniszterelnök – jelentette be a Bloomberg tudósítása szerint nehéz tárgyalások után Nicușor Dan államelnök. Ha a parlament is rábólint, a politikai stabilitás helyreállhat. Az ár: fájdalmas költségvetési megszorítások. Többek közt kinéz egy áfaemelés is.
A lej árfolyama nagyot gyengült, mikor bukni látszottak a kormányalakítási tárgyalások
A megegyezéshez vezető tárgyalások hosszasak, nehezek és buktatókkal teliek voltak, a nehézségek miatt pénteken nagyot gyengült a lej árfolyama, szinte már a májusi elnökválasztás körüli, Romániában merőben szokatlan méretű kilengéseke idézve. Esett a lejben és dollárban kibocsátott román állampapírok árfolyama is. A bejelentést követően a lej 5,05 közeléből 5,03-on túlra erősödött vissza az euró ellenében.
A piacok megkönnyebbülése tükrözi a korábbi aggodalmakat: az országnak sürgősen kormányra van szüksége, hogy rendbe tegyék az Európai Unió messze legmagasabb hiányát produkáló költségvetést. A miniszterelnök kijelöléséhez is arra volt szükség, hogy a pártok megegyezzenek a költségvetés rendbetételének fő vonalairól.
Ilie Bolojan lesz a román miniszterelnök az évszázad legnagyobb politikai válsága után, vagy közben Bolojannak tíz napja lesz a kormányalakításra, ehhez bizalmi szavazást kell nyernie a decemberben megválasztott parlamentnek.
Az országot ideiglenes kormány irányítja, mióta a május 4-ei első elnökválasztási forduló másnapján lemondott Marcel Ciolacu miniszterelnök, akkora politikai felfordulást okozott a nacionalista George Simion győzelme az első elnökválasztási voksoláson. Akkor Bolojan volt az ideiglenes államelnök, aki ügyvezető kormányfőnek Catalin Predoiut nevezte ki. A második, végső fordulót május 18-án aztán Dan bukaresti polgármester nyerte, és azóta keresték a megegyezést a román pártok az új miniszterelnökről és kormánypolitikáról.
A sürgős feladat Románia számára, hogy szilárd alapon indítsa újra gazdaságát – és ez az új kormány feladata – idézte a hírügynökség Dant, aki a költségvetési hiány kezelését nevezte meg első számú prioritásaként.
A román mutatókból:
Márciusban 56,1 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság – ekkora még nem volt.
Június végén több ársapka megszűnik Romániában, így júliustól számos területen jöhet a drágulás.
Több mint 60 százalékkal nőtt Románia folyó fizetési mérlegének hiánya egy év alatt.
Durván elszálltak az árak Romániában, ahol májusban 5,5 százalékra emelkedett az infláció.
Románia áprilisban, az elnökválasztások előtti hónapban 3,14 milliárd euró árukülkereskedelmi hiányt regisztrált, ami az egy évvel korábbi 2,66 milliárd eurónál is nagyobb.
Románia ezt is megúszta: Brüsszel még vár, haladékot kap Bukarest az uniós büntetés előtt.
A forrás szerint az áfaemelés volt a botránykő, amin valamilyen módon túlléptek
Románia a Bloomberg értékelése szerint a kommunizmus bukása óta legnagyobb politikai válságát éli meg, mióta novemberben az európai uniópártiak megrökönyödésére az ultranacionalista Calin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját. Azt az eredményt december 6-án, a parlamenti választást követően az alkotmánybíróság megsemmisítette, ezért kellett májusban új választást tartani.
A választásokat megelőzően hatalmas költekezés folyt, az ennek eredményeképp óriásira dagadt költségvetési hiány pedig ott maradt a nyakukon, akárhogy hullámzott a politika.
A kormányalakítási tárgyalások korábban azon akadtak el, a román piacokon felfordulást okozva, hogy Dan és Bolojan összekülönbözött az áfa emelése ügyében – erről a tárgyalásokba belelátó, név nélkül nyilatkozó személy tájékoztatta a Bloomberget. Dan ellenezte, hogy megemeljék az áfát a fogyasztói árukon, hiszen elnöki kampányában azt ígérte, nem terhelik meg a román polgárokat ilyennel.
Ilie Bolojan román ideiglenes államfő soha, semmilyen hivatalos, vagy nem hivatalos helyzetben nem állított vagy sugallt olyasmit, hogy Románia katonákat küldene Ukrajnába – olvasható az elnöki hivatal által pénteken kiadott „pontosításban”.
A hivatal honlapján megjelent közleményben Cristian Diaconescu, az államfő nemzetbiztonsági tanácsadója a közösségi platformokon terjesztett, „teljességgel hamis, tévesen az ideiglenes államfőnek tulajdonított” információra reagált, amely szerint Románia készen állna katonákat küldeni Ukrajnába.
„Éppen ellenkezőleg, Ilie Bolojan ideiglenes elnök minden megnyilatkozásában aláhúzta, hogy Románia folytatja Kijev sokoldalú támogatását, anélkül, hogy ebbe beleértené azt a perspektívát, hogy csapatokat küldjön a konfliktusban álló szomszédos országba.
Ez összhangban van azzal az nemzeti állásponttal, amelyet az Európai Tanács március 20-i ülését megelőzően a politikai pártokkal folytatott konzultáción alakítottak ki, illetve amelyről a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) március 28-i ülésén született döntés” – olvasható a román elnöki hivatal közleményében.
A dokumentum hozzáteszi, hogy a hatályos törvények nem is teszik lehetővé az államfő számára, hogy egyoldalúan döntsön román katonák konfliktusövezetbe küldéséről: ilyen döntést csak a CSAT hozhat a parlament jóváhagyásával.
A román elnök nemzetbiztonsági tanácsadója arra biztatta a lakosságot és a média képviselőit, hogy hivatalos forrásokból tájékozódjanak, elkerülendő az ellenőrizetlen, adott esetben hamis információk terjesztését.
