Azerbajdzsán elnöke az Euronewsnak azt mondta, hogy az még kevés, ha fegyverszünet születik Ukrajnában, mert a harcok bármikor kiújulhatnak – pont úgy, ahogy ez Hegyi-Karabahban történt.
Új világrend van születőben Azerbajdzsán elnöke szerint. Ilham Alijev az Euronewsnak azt mondta, hogy a változás egyértelmű, de a következő években nem fog beköszönteni a nemzetközi stabilitás korszaka.
Riporterünk először is azt kérdezte Alijevtől, hogy mit gondol a világ különböző pontjain és a régióban megfigyelhető átalakulásról.
„Nos, az természetesen fontos, hogy megvédjük a régiót a körülöttünk lévő válságoktól. Sajnos a dél-kaukázusi térség évtizedekig konfrontáció és ellenségeskedés helyszíne volt. Most viszonylag nyugodt a helyzet, ezért arra kell koncentrálnunk, hogy nyitott, befogadó biztonsági mechanizmusokat alakítsunk ki. Így pedig kiküszöböljük az újabb katonai konfrontáció veszélyét, és megpróbáljunk jó szomszédként együtt élni, ahogyan azt a Szovjetunió idején tettük. Igen, akkoriban nem voltunk független országok. Nem mi irányítottuk a jövőnket, és nagymértékben függöttünk a szovjet hatalmi központtól. De legalább aktív interakció volt a dél-kaukázusi köztársaságok között. Ezt a tapasztalatot észben kell tartanunk” – válaszolta Azerbajdzsán elnöke.
Alijev nem volt optimista a tartós béke koncepcióját illetően. Alijev egyáltalán nem optimista azt illetően, hogy tartós béke köszönt-e a világra, és az ukrajnai fegyverszünet tartósságában sem bízik.
„Én inkább realista vagyok. Nem hiszem, hogy az elkövetkező hónapokban vagy akár az elkövetkező években elérjük a stabilitást. És ha Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról beszélünk, még ha a háború le is zárul, ez nem garancia arra, hogy nem fog újra kitörni. Volt egy majd’ 30 évig tartó időszak, amikor érvényben volt egy tűzszüneti megállapodás Azerbajdzsán és Örményország között, 1994 tavaszától kezdődően. De ettől még nem ért véget a háború, csak átalakult. A háború igazán csak akkor ér véget, ha születik egy békemegállapodás. Még most, majdnem öt évvel a második karabahi háború után sincs békeszerződésünk Örményországgal. Igen, volt egy nyugodt időszakunk, ameddig nem voltak áldozatok. A mai helyzetben ez a jó. De amíg nem írjuk alá a békeszerződést, addig nincs meg a stabilitás” – magyarázta Alijev.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években a korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek.
Az országot kormányzó Új Azerbajdzsán Párt szűk győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott választáson.
Az exit pollok szerint Ilham Aliyev elnök pártja az azerbajdzsáni parlament 125-ből 68-at szerzett a Milli Majlisból, ami némileg elmaradt a korábbi 69-hez képest. A többi helyet kis kormánypárti pártok vagy függetlenek kapták.
Mintegy 990 jelölt versengett a 125 parlamenti helyért.
A szavazás volt az első azóta, hogy a dél-kaukázusi ország tavaly villámtámadásba kezdett, hogy visszaszerezze az egykori szakadár terület, Hegyi-Karabah teljes uralmát.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években lezajlott korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek, és a Milli Mejlisre adott szavazás várhatóan nem hoz jelentős változásokat az Alijev pártja által uralt testületben.
Aliyev apja, Haidar 1993-tól 2003-ban bekövetkezett haláláig uralkodott Azerbajdzsánban, majd Ilham vette át az irányítást. Mindketten kemény kézzel kormányoztak, elfojtva a nézeteltéréseket, miközben a Kaszpi-tenger partján fekvő csaknem 10 millió lakosú ország gazdag olaj- és földgázkészleteiből gazdagodott.
Azerbajdzsán alkotmánya szerint a választást idén novemberben kellett volna megtartani. Ennek ellenére Alijev két hónappal előrébb tolta a dátumot, hogy elkerülje a COP29 ENSZ klímatárgyalások ütközését, amelyekre a fővárosban, Bakuban kerül sor.
Mintegy 50 szervezetet jelöltek ki független megfigyelőnek – közölte az azerbajdzsáni nemzeti választási bizottság. Az EBESZ, mint a legnagyobb megfigyelő szervezet, a tervek szerint később hétfőn ismerteti előzetes értékelését.
Három évtized után először szavaztak Hegyi-Karabahban is, ami azt jelképezi, hogy Azerbajdzsán megújította az ellenőrzést a térség felett.
İlham Alijev (Əliyev) azerbajdzsáni elnök a CNN-nek adott interjújában bejelentette, hogy török F–16 vadászgépek vannak jelen az ország területén.
Alijev elmondta, a török repülőgépek katonai gyakorlatok kapcsán vannak Azerbajdzsán területén. A Covid-19 járvány miatt Azerbajdzsánban ebben az évben csak 2, tavaly pedig 10 gyakorlatot hajtottak végre. „Törökország a szövetségesünk, és katonai gyakorlatok lebonyolítása, többek között a légierő részvételével is természetes jelenség” – mondta az elnök. Azerbajdzsán vezetője ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a vadászgépek a szárazföldön vannak, nem gyakorlatoznak a levegőben, nem vesznek részt a harcokban. „Ezt egyértelműen jelentem ki, sőt tájékoztatni szeretném önöket egy örmény álhírről. A konfrontáció első napjaiban azt mondták, hogy egy török F–16-os vadászgép lelőtt egy örmény Szu–25-ös gépet. Ez álhír, azoknak, akik ezzel vádoltak minket, most elnézést kell kérniük… Az F-16-os vadászgépek itt vannak, de amint azt észrevették, a földön vannak” – mondta Alijev.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC