Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma vissza akarja vonni a KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt bejegyzését Ukrajna jogszabályainak megsértése okán.
A szaktárca bírósághoz fordul, hogy törölje a KMKSZ-UMP bejegyzését, közölte Vitalij Glagola újságíró Telegram – csatornáján.
A kereset regisztrációja során az „Ukrajna politikai pártjairól” szóló ukrán törvény 24. cikkelyének követelményeire hivatkoznak, amely előírja, hogy abban az esetben, ha egy politikai párt tíz éven belül az ukrajnai választásokon nem jelöl elnökjelöltet és parlamenti képviselőt, akkor a politikai pártot regisztráló hatóságnak a bejegyzést igazoló dokumentum visszavonásáról szóló kérelemmel bírósághoz kell fordulnia.
Meg kell jegyezni, hogy a kereset benyújtása a politikai párt regisztrációjának törlése okán az „Ukrajna politikai pártjairól” szóló törvény 24. cikkelye szerint az állami nyilvántartó kötelessége, nem pedig joga.
Emlékeztetőül, a KMKSZ-UMP jelöltjei valóban indultak a parlamenti választásokon, viszont Brenzovics László 2014-ben Petro Porosenko Blokkjának lett képviselője, Barta József pedig önjelöltként indult a 2019-ben a parlamenti választásokon. Ez feljogosítja az Igazságügyi Minisztériumot a KMKSZ-UMP regisztrációjának törlésére.
„Az Igazságügyi Minisztérium az összes bejegyzett párt, „Ukrajna politikai pártjairól” szóló ukrán törvény követelményeinek való megfelelését megvizsgálta, és 48 kereseti kérelmet készített elő a kijevi Kerületi közigazgatási bírósághoz való benyújtásra, hogy visszavonja azon pártok nyilvántartási igazolását, amelyek törvényt sértettek”- jelentette be Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter még 2020 februárjában.
Az ügy február óta tart, és most ért a célegyenesbe. Vajon milyen hatással lesz az ukrán-magyar kapcsolatokra…
Az ukrán Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásba vette a Munkácsi Városi Egyesült Területi Közösség Alapszabályát, amelyet a Munkácsi Városi Tanács 76. ülésén hagytak jóvá. Így a 2019 októberében megkezdett munka véget ért.
default
A városi közösség korábbi Alapszabályát 1998-ban fogadták el. Abban az időben ez volt az egyik legprogresszívebb dokumentum Ukrajnában. A jogszabályok azonban az évek során jelentős változásokon mentek keresztül, megváltoztak a város és a lakosai közötti kölcsönhatás minőségi színvonala.
Ezért a városvezetésnek, lépést tartva az idővel, be kellett vezetniük az együttműködés eszközeit, amelyekről az előző szabályzat nem rendelkezett. Például különféle formájú nyilvános konzultációk, vagy a városi tanács elszámoltathatósági, átláthatósági és nyitottsági eljárásai (az utóbbiban a város a 13. helyen áll a Transparency International Ukrajna átláthatósági besorolása alapján).
Annak érdekében, hogy aktualizálják a közösség fő dokumentumát valamint a decentralizáció és a környező falusi települések csatlakozása révén mindenki számára elfogadhatóvá tegyék, a polgármester kezdeményezésére és az Európa Tanács projektjének „A polgárok részvételének elősegítése a demokratikus döntéshozatalban Ukrajnában” támogatásával létrehoztak egy munkacsoportot, amelynek feladata a Munkácsi kistérség Alapszabályának módosítása volt. Ennek eredményeként az újonnan kidolgozott dokumentum egyértelmű, érthető, és ami a legfontosabb, reális eljárásokat vezetett be a közgyűlések és a nyilvános meghallgatások lebonyolítására, a helyi kezdeményezések a városi tanács elé terjesztésére, a konzultációk lefolytatására és a tanács végrehajtó testületeinek nyilvános szakértelmére, a polgármester, a képviselők és a települések elöljáróinak beszámolására. Egyéb. Az érvényben lévő Alapszabály mellékletei teljes mértékben megfelel a demokratikus kormányzás normáinak.
„Ma ez az ország egyik legjobb alapokmánya, amely megfelel a nyitottság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság európai normáinak. Ez azt jelzi, hogy a városvezetés megteheti azokat a lépéseket, amelyek a város demokratizálását szolgálják valamint készen áll a társadalommal való együttműködésre” – mondta Makszim Lukinyuk, az Európa Tanács helyi demokrácia kérdéseivel foglalkozó ukrajnai szakértője.
„Munkács volt az első megyei jogú város Kárpátalján, amely kistérséget hozott létre. Ezért a vidéki közösségek a városhoz való csatolásával létfontosságú volt egy olyan dokumentum elfogadása, amely lehetővé teszi a vidéki közösségek bevonását a városi szintű döntéshozatalba. Fontos, hogy a városi hatóságok kezdeményezték és végre is hajtották ezt a feladatot, ami azt mutatja, hogy tudatában vannak annak, hogy ugyanazon, egységes szabályok szerint kell élni, függetlenül attól, hogy a közösség tagja a városban vagy a faluban van regisztrálva. Végül is az a hajlandóság arra, hogy egységes területet hozzon létre ugyanolyan minőségű szolgáltatásokkal. Ezért nagy tisztelet jár a városi közigazgatásnak, a városi tanács ügyvédeinek és a képviselőknek az általuk elvégzett munkáért” – mondta Volodimir Feszkov, a helyi önkormányzatok szakértője és a munkacsoport tagja.