Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy kényszerítse Oroszországot az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások moratóriumának elfogadására legalább a tél végéig – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Macron és Hszi közös sajtótájékoztatójának közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta, hogy az ukrajnai háború komoly veszélyt jelent Európa biztonságára. Veszélyezteti a nemzetközi rendet is, amely „a jogállamiságon és a közös charta hatékonyságán” alapul – tette hozzá. Mint megjegyezte, mivel Kína és Franciaország megérti „a helyzet súlyosságát és a valóban szilárd és tartós béke szükségességét”, Peking és Párizs megerősítheti az együttműködést ebben a fellendülésben.
„Remélem, hogy Kína csatlakozik az együttműködésre irányuló felhívásunkhoz és erőfeszítéseinkhez, hogy legalább a tűzszünetet mielőbb elérjük a kritikus infrastruktúrákat célzó csapások moratóriumának formájában. Ez kulcsfontosságú a télre nézve, mivel ma a polgári infrastruktúra, és különösen az energetikai infrastruktúra továbbra is Oroszország támadása alatt áll” – Macron arra is felszólította Hszit, hogy törekedjen egy tartós és igazságos béke megteremtésére Ukrajnában, hogy a háború végre véget érjen, és ne ismétlődhessen meg ott.
Hszi Csin-ping maga is kijelentette a Macronnal tartott sajtótájékoztatóján, hogy Kína támogatja az ukrajnai békemegállapodást. Szerinte azonban Kína abban reménykedik, hogy „egy minden fél számára elfogadható, tisztességes és kötelező érvényű megállapodást” ér el.
Emmanuel Macron francia elnök háromnapos állami látogatást tesz Kínában, ahol arra szólította fel Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy segítse Oroszországot az ukrajnai tűzszünet felé terelni, valamint megvitatta a kínai piacra való hozzáférést. A látogatás során Macron hangsúlyozta a békét és a gazdasági egyensúlyt, miközben igyekszik újraindítani kapcsolatait a világ második legnagyobb gazdaságával.
A pekingi találkozón, amely csütörtökön zajlott le, a két vezető elsősorban az ukrajnai helyzetről és a kereskedelmi viszonyokról tárgyalt. Macron előző nap az X platformon azt írta: A tárgyalások a kínai vezetővel a békére és a gazdasági egyensúlyra összpontosítanak, amelyekre a világnak olyannyira szüksége van.
A találkozón Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Kína kész együtt dolgozni azért, „hogy a Kína és Franciaország közötti átfogó stratégiai partnerség még stabilabbá váljon”.
Macron eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét félnek meg kell oldania a különbözőségeit.
Néha vannak eltérések, de felelősségünk, hogy legyőzzük őket a nagyobb jó érdekében – mondta Macron Hszi Csin-pingnek a találkozón.
Macron háromnapos kínai látogatása során arra törekszik, hogy Hszi Csin-pinget meggyőzze arról, támogassa Oroszországot az ukrajnai tűzszünet irányába. A francia elnök kifejtette: Kínának „döntő kapacitása van” az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások befolyásolására. A csütörtöki találkozója után pénteken találkozik Li Csiang kínai miniszterelnökkel, majd Csengtu városába utazik egy újabb megbeszélésre Hszivel.
A látogatás napokkal azután következett be, hogy Macron Párizsban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ahol európai vezetők megvitatták egy lehetséges tűzszünet feltételeit, miközben a háború a negyedik évéhez közeledik.
Emmanuel Macron francia elnök moratóriumot javasolt az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokra a következő téli időszakra, és felszólította Kínát, hogy csatlakozzon hozzá. Ezt a bejelentést Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott pekingi tárgyalásai során tette.
Össze kell fognunk, hogy a lehető leggyorsabban elérjünk legalább egy tűzszünetet az infrastruktúrát célzó támadásokra vonatkozó moratórium formájában a következő télre – mondta Macron.
Macron szerint egy ilyen lépés csökkentené a civil lakosságot fenyegető kockázatokat és stabilizálná a helyzetet a hideg időszakban. Kifejezte reményét, hogy Peking támogatni fogja ezt a felhívást, és az európai országok mellett áll majd a nemzetközi jog és a stratégiai stabilitás megőrzése érdekében. Macron azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán konfliktus közvetlen veszélyt jelent az európai biztonságra, és hogy Peking mint jelentős globális szereplő befolyását felhasználva előmozdíthatná a fenntartható béke feltételeit az ENSZ Alapokmányával összhangban.
Donald Trump csodálatosnak nevezte Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalását, melyek során elmondása szerint „kiváló döntések sorát hozták meg” és „sok fontos kérdésben jutottak közös álláspontra”, emellett pedig a kínai elnököt is méltatta. Az amerikai elnök az Air Force One fedélzetén számolt be a találkozó eredményeiről, mely során megegyezésre jutottak a vámok, a ritkaföldfémek, és az orosz–ukrán háború témakörében is.
Trump elmondta, hogy szóba került az Ukrajnában zajló háború is, és az Egyesült Államok Kínával „együtt fog dolgozni azon, hogy véget vessenek az öldöklésnek.” Ugyanakkor hozzátette:
„A két fél egymással harcol, és néha hagyni kell, hogy harcoljanak, gondolom. Őrület.”
Tajvan – amelyet Kína katonai erővel annektálással fenyeget – viszont „egyáltalán nem került szóba” Trump elmondása szerint. Mint fogalmazott: „Erről valójában nem beszéltünk.”
Az amerikai elnök újságíróknak elmondta, hogy áprilisban Kínába látogat, Hszi pedig „valamikor utána jön majd az Egyesült Államokba – akár Floridába, Palm Beachre, akár Washington DC-be”.
Kína részéről egyelőre nem érkezett hivatalos értékelés a találkozóról.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Kína vezetőjével, Hszi Csin-pinggel Oroszország ukrajnai háborújáról fog beszélni – írja az Unian.
Beszélni fogok vele arról, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak Oroszország és Ukrajna között, legyen szó olajról, energiáról vagy bármi másról. És szerintem ő nagyon fogékony lesz erre – mondta Donald Trump.
Trump hozzátette, hogy véleménye szerint Hszi befolyásolhatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt ebben a kérdésben.
„Úgy gondolom, hogy nagy hatással lehet Putyinra. Úgy gondolom, hogy sok emberre nagy hatással lehet. Nézzék, ő egy tiszteletre méltó ember. Nagyon erős vezetője egy nagyon nagy országnak. Igen. Úgy gondolom, hogy nagy hatással lehet, és mi természetesen beszélni fogunk Oroszországról és Ukrajnáról” – mondta az amerikai elnök.
Azt is hozzátette, fontos megállapodások megkötésére számít Kínával, többek között a ritkaföldfémekről, és „talán még a nukleáris programról is”.
Szeptember 3-án, szerdán hatalmas katonai parádét tartottak Pekingben, melynek fő eseménye Hszi Csin-ping kínai vezető, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető közös megjelenése volt. A CNN beszámolója szerint ez az első alkalom, hogy együtt jelentek meg nyilvánosan.
Az ünnepség kezdete előtt a három vezető üdvözölte a kínai második világháborús veteránokat, majd elfoglalták helyüket a Tienanmen téren.
A kiadvány adatai szerint az elmúlt években Peking és Phenjan kapcsolata feszült volt az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Moszkvával való aktív közeledése miatt. A fordulópont 2024 volt, amikor Putyin ellátogatott Phenjanba, és kölcsönös védelmi szerződést, valamint katonai együttműködési megállapodásokat írt alá.
Az elemzők szerint Hszi, Putyin és Kim közös jelenléte egy új szövetség létrejöttét szimbolizálja, amelynek célja a nyugati befolyás ellensúlyozása.
„Ez egy különleges pillanat Kim számára – a politikai perifériáról a világ színterének középpontjába került két befolyásos partnere mellé” – áll a cikkben. A média beszámolói szerint a parádé során számos katonai fejlesztést mutattak be. Többek között: • Kína először mutatta be a DF-5C interkontinentális nukleáris rakétát, amely képes a világ bármely pontján célpontokat eltalálni; • bemutatták a szárazföldi, tengeri és légi bázisok stratégiai erőit – az úgynevezett nukleáris triászt; • első alkalommal mutatták be az űr- és kibererőket; • bemutatták az AJX002 víz alatti drónt és lézerfegyverek mintáit. Beszédében Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy „a kínai nemzet újjáéledése megállíthatatlan”.
Más ázsiai vezetők is részt vettek a felvonuláson: Shahbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök, Masoud Pezeshkian iráni elnök, Ukhnaagii Khurelsukh mongol elnök és mások. Jelen volt Prabowo Subianto indonéz elnök is, aki kezdetben kijelentette, hogy a belföldi tüntetések miatt nem tud részt venni az eseményen, de később meggondolta magát.
A résztvevők között voltak a közép-ázsiai országok, Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán vezetői. Alekszandr Lukasenka is megérkezett Kínába. Európát Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke és Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke képviselte.
Az ünnepségen emellett a világ más régióinak vezetői is részt vettek, Afrikától a Karib-térségig. Többek között Miguel Diaz-Canel kubai elnök és Mohamed Muizzu, a Maldív-szigetek elnöke is megérkezett.
Hszi és Modi a kapcsolatok szorosabbra fűzését ígérte a SOC-csúcstalálkozót megelőző, mérföldkőnek számító találkozón. A látogatás Modi első útja azóta, hogy a két ország közötti kapcsolatok megromlottak, miután kínai és indiai katonák 2020-ban halálos határ menti összecsapásokba keveredtek.
Hszi Csin-ping kínai vezető és Narendra Modi indiai miniszterelnök vasárnap ígéretet tett arra, hogy rendezik a határral kapcsolatos nézeteltéréseiket és megerősítik az együttműködést a Tiencsinben megrendezésre kerülő regionális csúcstalálkozó megnyitása előtt tartott találkozójukon.
A kínai látogatás Modi első útja azóta, hogy a két ország közötti kapcsolatok megromlottak, miután 2020/21-ben kínai és indiai katonák halálos határmenti összecsapásokba keveredtek. Az indiai miniszterelnök is részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SOC), a Kína által alapított regionális politikai, gazdasági és biztonsági csoport csúcsértekezletén.
Modi nyitóbeszédében azt mondta, hogy a Kínával való kapcsolatok „értelmes irányba” mozdultak el, és hozzátette, hogy „a határoknál a kivonulás után békés helyzet van”.
Hszi azt mondta, reméli, hogy a tiencsini találkozó „tovább emeli” és „előmozdítja a kétoldalú kapcsolatok tartós, egészséges és stabil fejlődését” – adta hírül a CCTV állami televízió.
Hszi: a határkérdések nem határozhatják meg a kapcsolatokat A két félnek „nem szabad hagynia, hogy a határkérdés meghatározza a teljes kínai-indiai kapcsolatot” – mondta a kínai elnök, hozzátéve, hogy mindkét ország gazdasági fejlődésének kell a fő hangsúlyt kapnia.
„Mindaddig, amíg elkötelezettek maradnak az átfogó cél mellett, hogy partnerek, nem pedig riválisok legyünk, és hogy fejlődési lehetőségeket, ne pedig fenyegetéseket biztosítsunk, a kínai-indiai kapcsolatok virágozni fognak és folyamatosan haladnak előre” – mondta Hszi.
Augusztus elején Kína vezető diplomatája, Vang Ji Újdelhibe repült, amikor a két fél bejelentette közeledését. Mindkét kormány ígéretet tett arra, hogy újraindítja a határmenti tárgyalásokat, és újraindítja a vízumkiadást és a közvetlen légi járatokat.
Vang látogatása egybeesett Donald Trump amerikai elnök azon döntésével, hogy 50 százalékos vámot vet ki Indiára az orosz olajvásárlás miatt, de Delhi és Peking kapcsolatainak helyreállítása már hónapok óta folyamatban volt.
Idén megnőtt a hivatalos látogatások száma Kína és India között, valamint tárgyalások folytak a határokon átnyúló utazásra és kereskedelemre vonatkozó egyes korlátozások feloldásáról. Peking júniusban megnyitotta – az általa 1950 óta illegálisan megszállt – Tibet szent helyeit az indiai zarándokok előtt.
Az augusztus 27-én életbe lépett, számos indiai termékre kivetett, India tengerentúli kereskedelmét komolyan fenyegető magas amerikai vámok közepette Delhi vélhetően új partnerek és piacok keresésébe kezdett, és erőfeszítéseket tesz a meglévők megerősítésére.
[type] => post [excerpt] => Hszi és Modi a kapcsolatok szorosabbra fűzését ígérte a SOC-csúcstalálkozót megelőző, mérföldkőnek számító találkozón. A látogatás Modi első útja azóta, hogy a két ország közötti kapcsolatok megromlottak, miután kínai és indiai katonák 2020-ban ha... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1756662420 [modified] => 1756651888 ) [title] => Öt évvel a kínai-indiai összecsapások után a két ország rendezné a viszonyát [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=161463&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 161463 [uk] => 161525 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 161470 [image] => Array ( [id] => 161470 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/750x500-cmsv2-90734ebb-de6a-5c88-aa6a-0e30189da348-9443719.webp [original_lng] => 73784 [original_w] => 750 [original_h] => 500 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/750x500-cmsv2-90734ebb-de6a-5c88-aa6a-0e30189da348-9443719-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/750x500-cmsv2-90734ebb-de6a-5c88-aa6a-0e30189da348-9443719-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/750x500-cmsv2-90734ebb-de6a-5c88-aa6a-0e30189da348-9443719.webp [width] => 750 [height] => 500 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/750x500-cmsv2-90734ebb-de6a-5c88-aa6a-0e30189da348-9443719.webp [width] => 750 [height] => 500 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/750x500-cmsv2-90734ebb-de6a-5c88-aa6a-0e30189da348-9443719.webp [width] => 750 [height] => 500 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/750x500-cmsv2-90734ebb-de6a-5c88-aa6a-0e30189da348-9443719.webp [width] => 750 [height] => 500 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/750x500-cmsv2-90734ebb-de6a-5c88-aa6a-0e30189da348-9443719.webp [width] => 750 [height] => 500 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1756714039:8 [_thumbnail_id] => 161470 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1648 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 355496367001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13193 [1] => 1237199 [2] => 180566 ) [tags_name] => Array ( [0] => Hszi Csin-ping [1] => kínai-indiai kapcsolatok [2] => Narendra Modi ) ) [9] => Array ( [id] => 161123 [content] =>
Jövő héten Pekingben vonul fel Kína hadereje, és a tribünön Hszi Csin-ping mellett ott lesz az orosz elnök és Észak-Korea legfelsőbb vezetője is. Kim Dzsongun most először vesz részt többoldalú nemzetközi eseményen, amivel Kína és szövetségesei komoly diplomáciai üzenetet akarnak küldeni a Nyugatnak.
Észak-Korea legfelsőbb vezetője, Kim Dzsongun jövő héten Pekingben jelenik meg a kínai győzelem napi katonai parádén, ahol Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin oldalán foglalna majd helyet. Ez lesz az első alkalom, hogy Kim részt vesz egy többoldalú nemzetközi találkozón, ami Hszi számára jelentős diplomáciai fegyver lehet, miközben Washington épp Moszkvával próbál kiegyezni az ukrajnai háború ügyében.
A parádé a második világháború végének 80. évfordulóját ünnepli, és minden eddiginél látványosabb bemutatót ígér: több ezer katona vonul majd fel a Tienanmen téren, kísérve a legújabb kínai fegyverrendszerek – köztük drónelhárító rendszerek, harckocsik és vadászrepülők – felvonultatásával. Ez lesz az első alkalom, hogy Kína új haderőszerkezetét teljes egészében nyilvánosan megmutatja.
Kim jelenléte szimbolikus előrelépés Kína és Észak-Korea kapcsolatában: míg 2015-ben Phenjan csak egy magas rangú tisztviselőt küldött, most maga a vezető ül majd Hszi és Putyin mellett.
Ez lehetővé teszi Hszi számára, hogy a jövőbeli tárgyalásokon – akár Donald Trumppal is – nagyobb magabiztossággal jelenjen meg, hiszen mindkét szomszédos vezető álláspontját közvetlenül ismeri.
A Nyugat azonban távol marad: a BBC szerint a legtöbb európai ország alacsony szintű képviselettel lesz jelen, az Egyesült Államok pedig egyáltalán nem küld diplomatákat. Washington számára különösen érzékeny, hogy Kim nemcsak nukleáris arzenálja miatt, hanem az oroszoknak nyújtott katonai támogatása miatt is komoly fenyegetés.
A parádé résztvevőinek listája jól tükrözi Kína globális pozíciójának átrendeződését. Ott lesz több délkelet-ázsiai ország vezetője, köztük Indonézia és Malajzia, míg az EU-ból csupán Szlovákia miniszterelnöke vállalta a jelenlétet. Szintén Pekingbe utazik Mianmar katonai vezetője, aki szinte teljes egészében Kínától függ gazdaságilag.
Újra összefog Kim Dzsongun és Hszi Csin-ping
Kim részvétele a hat éve nem látott pekingi látogatása után új korszakot jelezhet a háromoldalú kapcsolatokban. Hszi számára ez az esemény nemcsak erődemonstráció a világ felé, hanem annak bizonyítéka is, hogy Peking képes egyszerre Putyinnal és Kimmel is fenntartani a szövetséget – még ha ennek a befolyásnak világos korlátai is vannak.
A következő hetekben az is kiderülhet, hogy a parádé diplomáciai üzenete miként csapódik le az amerikai–kínai kapcsolatokban. Washington már belengetett egy újabb ázsiai elnöki körutat, amely során Trump akár Hszivel is találkozhat – ám most ez úgy történne meg, hogy a kínai vezető előtte mindkét keleti szövetségesével egyeztetett.
[type] => post [excerpt] => Jövő héten Pekingben vonul fel Kína hadereje, és a tribünön Hszi Csin-ping mellett ott lesz az orosz elnök és Észak-Korea legfelsőbb vezetője is. Kim Dzsongun most először vesz részt többoldalú nemzetközi eseményen, amivel Kína és szövetségesei ko... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1756409400 [modified] => 1756380787 ) [title] => Üzenet Kínából: Putyin és Kim Dzsongun is díszvendég lesz a kolosszális katonai parádén [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=161123&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 161123 [uk] => 161222 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 161124 [image] => Array ( [id] => 161124 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/dzsongun-csi-ping.jpg [original_lng] => 148641 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/dzsongun-csi-ping-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/dzsongun-csi-ping-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/dzsongun-csi-ping-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/dzsongun-csi-ping-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/dzsongun-csi-ping.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/dzsongun-csi-ping.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/dzsongun-csi-ping.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1756461066:8 [_thumbnail_id] => 161124 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1823 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 399596218000 [_oembed_b2bd56771e31c92e4aa0627984a20b7d] =>
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
