Lengyelország hátbatámadását jelenti az európai parlamenti (EP-) öt frakció által jegyzett levél, amelyben az aláírók a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak visszatartására szólították fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét – jelentette ki Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő Brüsszelben kedden.
Gál Kinga magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az öt baloldali pártcsoport, a szocialisták, a zöldek, a Renew Europe, a radikális baloldali frakció (GUE-NGL), valamint a szintén balra tolódott Európai Néppárt (EPP) által jegyzett, és kedden nyilvánosságra hozott levél akkor született, amikor az Európai Unió keleti határán jelentkezett migrációs vészhelyzettel összefüggésben a szolidaritás kifejezésére lenne szükség Lengyelországgal.
Kiemelte: ahelyett, hogy kiállnának Lengyelország mellett, anyagi támogatást kérnének az Európai Unió közös határának védelméhez, a levelet aláíró frakciók és vezetőik az uniós pénzek elvételére szólítanak fel. Azok írták a levelet, akik korábban a szolidaritás fontosságára hívták fel a figyelmet a migrációs nyomás miatt bajbajutott országgal, és a bevándorlók kötelező szétosztását szorgalmazták – emlékeztetett.
„Ahelyett, hogy szolidaritásukat fejeznék ki, nem csinálnak mást, mint politikai zsarolással hátba támadják Lengyelországot” – fogalmazott. Gál Kinga kijelentette: a levél megírása elfogadhatatlan, az eljárás minősíthetetlen. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós pénzek visszatartásának nincs jogalapja, ugyanis – mint mondta – a helyreállítási forrás nem alamizsna, hanem jár a tagországoknak. Hozzátette: Magyarország hasonló természetű politikai zsarolásnak van kitéve. Amikor ugyanis a fősodorral szemben foglal állást, vagy tesz lépéseket, szintén uniós pénzek megvonásának fenyegetésével, illetve a helyreállítási alap visszatartásával szembesül. Szinte nincs olyan plenáris ülése az Európai Parlamentnek, amelyen mindez ne kerülne elő akár Lengyelország, akár Magyarország vonatkozásában – emlékeztetett. Az Európai Bizottságnak a szolidaritás jegyében segítenie kell Lengyelországot, ahelyett, hogy vitatott, vagy teljesen jogalap nélküli kérdésekkel próbálná elodázni a neki járó pénzeket – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
Az öt EP-frakció levelében arra szólította fel az Európai Bizottság elnökét, hogy a brüsszeli testület mindaddig tartsa vissza a helyreállítási alap forrásainak kifizetését Lengyelország számára, ameddig Varsó az EU alapját jelentő jogállamiság elveit tiszteletben tartva nem fogadja el az uniós jog elsőbbségét, illetve nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának (EUB), valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az ország igazságszolgáltatásának függetlenségét érintő ítéleteit.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
A Magyarországnak és Lengyelországnak szánt, a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést célzó helyreállítási alapok uniós elfogadását, részben a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik – jelentette ki hétfőn Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért, kereskedelemért felelős biztosa, egyben a testület alelnöke.
A biztos az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek ljubljanai tanácskozásán továbbá azt is nyilatkozta, hogy a bizottság „tovább vizsgálja az uniós jog elsőbbségének kérdését és annak a lengyel helyreállítási tervre vonatkozó lehetséges következményeit”. Az unió tisztviselői folyamatos kapcsolatban állnak a varsói vezetéssel – tette hozzá.
A lengyel alkotmánybíróság szeptember 22-én hoz döntést arról, hogy bizonyos ügyekben az ország alaptörvénye vagy az európai uniós jog élvez-e elsőbbséget. Elemzők szerint az ítélet meghatározó lehet Lengyelország és az Európai Unió jövőbeli viszonya szempontjából.
Magyarország és Lengyelország májusban nyújtotta be a járvány utáni gazdasági helyreállításra vonatkozó tervét, amelyet az Európai Bizottságnak kell elbírálnia, hogy mennyire felel meg az unió által támasztott követelményeknek. A bizottság, nem sokkal a benyújtás után, kéthónapos értékelési időszakot indított el, amelyet július végén – több más tagállam esetében is – még két hónappal meghosszabbított. A tervek elfogadásának határideje szeptember 30-a.
Amennyiben az Európai Bizottság jóváhagyja a terveket, a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezt követően egy hónapon belül meghozza a végső döntést. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat ír alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkapja a megállapodás szerinti előfinanszírozást.
Lengyelországnak 24 milliárd euró támogatás jár az uniós helyreállítási alapból, ezenkívül 12 milliárd euró alacsony költségű hitelek formájában. Magyarország 7 milliárd euró értékű támogatásra pályázott.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Az Európai Bizottság hét uniós tagállam, köztük Magyarország esetében hosszabbítja meg a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpraállás finanszírozását segítő helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét – közölte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján kedden.
A szóvivő kérdésre adott tájékoztatása szerint Lengyelország, Svédország, Málta, Románia, Finnország és Észtország kérte a nemzeti helyreállítási tervükről szóló tárgyalások meghosszabbítását további két hónappal. Utalt arra: az uniós bizottság már korábban megállapodásra jutott Varsóval a vonatkozó tárgyalások kéthónapos meghosszabbításáról.
Emlékeztetett arra: a Magyarország nemzeti helyreállítási tervéről tartott megbeszélések folytatódnak az Európai Bizottság és a magyar hatóságok tárgyalói között. A brüsszeli testület azt javasolta a magyar kormánynak, hogy a nemzeti helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg. Hozzátette, a magyar illetékes fél válaszolt az uniós bizottság javaslatára, amely szerint „kész konstruktív módon együttműködni a még nyitott kérdések megoldása érdekében”.
Végezetül közölte: az Európai Bizottságnak azért van szüksége a határidő meghosszabbítására, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre minden szükséges információ megérkezésére és a testület értékelni tudja a szakmai elvárásoknak való megfelelést.
Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. E területek közé tartozik a zöld és a digitális átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió. Ugyancsak fontos reformterület az ipar dekarbonizálása, az épületek felújítása, a közigazgatás digitalizálása és a munkaerő átképzése.
Az Európai Bizottságnak a nemzeti terv benyújtását követően – kivéve, ha az érintett tagállammal halasztásról állapodik meg – két hónap áll rendelkezésére a terv értékelésére és a jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésére. A tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezt követően egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat írhat alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkaphatja a megállapodás szerinti előfinanszírozást.
Az EU-tagok közül utolsóként Lengyelország és Ausztria parlamentje is befejezte a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elindításához szükséges ratifikációt. Mostantól a nemzeti programok elfogadásától függ, hogy az Európai Bizottság megkezdje a pénzpiacon a felvételhez szükséges kötvénykibocsátást és az előlegek folyósítását.
Az utolsóként maradt Lengyelországban a parlament (Szejm) már május 4-én ratifikált, a Szenátusban azonban csak csütörtökön zárult le a folyamat, mellesleg igen szoros, 49-49 szavazati arány mellett, de ilyenkor az elnök szavazata dönt.
Sajtójelentések szerint az ellenzék eredetileg egy kiegészítő preambulum közbeiktatásától tette függővé támogatását, amely kiegészítést azonban a többség elutasította. Az ellenzék azonban mégsem tudta megállítani a végső elfogadást, mert a szavazás pillanatában a frakció két tagja nem jelent meg az ülésteremben – mint kiderült, a szavazásra menet az épületben elakadt a lift, amivel odajuthattak volna.
João Leão, az EU-ügyek féléves elnökségét ellátó portugál kormány pénzügyminisztere a ratifikáció lezárultának hírére felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent a pénzlehíváshoz szükséges tagállami nemzeti reformtervek értékelésének felgyorsítására, hogy mielőbb sor kerülhessen az első – az Európai Bizottság által a nemzetközi pénzpiacon esedékes – pénzfelvételekre, illetve nyomában a tagállamoknak kilátásba helyezett 13 százalékos előlegek folyósítására.
A következő lépés Az érvényes szabályok szerint Brüsszelnek két hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a nemzeti terveket értékelje – ez jellemzően az érintett tagállam és a Bizottság érdekelt főigazgatósága közötti folyamatos egyeztetés mellett történik –, majd a brüsszeli testület által véglegesített verzió a tagállami pénzügyminiszteri tanács elé kerül jóváhagyásra, amire ez utóbbinak további egy hónapja van.
A nemzeti tervek elsöprő többsége már a Bizottságnál van, ráadásul úgy, hogy már ezek is általában több hónapnyi kétoldalú konzultáció eredményeként születtek. Ezért Brüsszelben arra számítanak, hogy a jelen szakaszban már csak relatíve kis mértékű kiigazításokra lehet még szükség. Ezt egyébként Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök a pénzügyminiszterek legutóbbi lisszaboni ülésén újólag megerősítette.
A látszólag bonyolult elfogadási eljárás azért kell, mert az új alap elfogadásakor alapelvnek ismerték el, hogy az nem egyszerűen csak a válság okozta gazdasági károkat hivatott kompenzálni, hanem mindezt úgy kell majd tennie, hogy több fontos ráfordítási prioritást is szolgáljon eközben. Így az egyes országok által lehívható pénzek több mint felét például klímavédelmi és általában „zöldesítő”, valamint digitalizációs célokra szabad majd csak fordítani (ez előbbire a teljes boríték 37, az utóbbira 20 százaléka kell, hogy jusson).
További követelmény, hogy a nemzeti feltételrendszernek meggyőzően alkalmas kell lennie az érdekkonfliktusok, netán csalások, sikkasztások megelőzésére, kiszűrésükre, a szükséges korrekciók elvégzésére. Fontos elvárás az is, hogy a leendő nemzeti pénzfelhasználás mikéntje az elköltésben érintett régiók illetékeseinek a bevonásával dőljön el.
Bizottsági részről mindenesetre korábban határozott reményt fejeztek ki a tekintetben, hogy amennyiben a nemzeti terveket sikerül időben véglegesíteni, úgy a nyár során – többnyire júliust szokták emlegetni – már megkezdhetik az első folyósításokat. Erre egyébként „érkezési sorrendben”, azaz az elfogadott nemzeti tervek függvényében kerülhet majd sor az egyes országok felé.
Jöhet még akadály Szakértők megjegyzik, hogy bár a jelen pillanatban látszólag minden elvi akadály eloszlott a pénzek közeli elindításához, a továbbiakban azonban még merülhetnek fel – akár egyes konkrét tagállamok, akár a program egésze szempontjából – nehézségek.
Az előbbi esetében többen emlékeztetnek, hogy az alap felállításakor az északi „fukarok” (nettó befizető tagországok, élükön Hollandiával) egyik fontos követelése volt, hogy a tagállami pénzügyminisztériumok és nemzeti bankok delegáltjaiból álló EU Gazdasági Pénzügyi Bizottság évente kétszer közvetlenül is ellenőrizhesse a nemzeti pénzfelhasználások módját.
Amennyiben akár csak egyetlen tagország is kétségének ad hangot valamely tagtársnál tapasztalt forráskezelés kapcsán, a folyósítás felfüggeszthető, és a kérdéses helyzetet kivizsgálják, (ezt nevezik brüsszeli bennfentes körökbe „holland vészféknek” a helyreállítási alap felhasználásában).
További bonyolító körülmény, hogy Hollandia és Svédország esetében a szükséges tagállami vélemény és beleegyezés a helyi nemzeti parlament egyetértésétől is függ.
Mindeközben rendszeres felülvizsgálatot helyezett kilátásba az Európai Parlament is, jóllehet, esetében csak politikai nyomásról, „zajkeltésről”, meg esetleges – más tételeket érintő – blokkolások kilátásba helyezéséről lehet szó, lévén a szűken vett nemzeti helyreállítási pénzköltés pontos mikéntjébe az EU parlamentjének nincs közvetlen beleszólása.
Bekavarhat a jogállamisági szabály is Annál több módja van eljárást kezdeményezni valamely tagállam ellen az Európai Bizottságnál vélelmezett jogállamisági hiányosság felvetésével. Erre a tavaly év végén elfogadott új jogállamisági jogszabály ad lehetőséget – ez elviekben a közösségi pénzek tagállami lehívásának előfeltételéül szabta a „közösségi pénzek felhasználását érintő” jogállamisági kritériumok betartását.
Az utóbbi tekintetében az EP költségvetési ellenőrzési bizottság – más, például alapjogi EP szakbizottsággal karöltve – már láthatóan komolyan készül az új eszköz beélesítésére, egészen odáig jutva, hogy éppen a napokban intéztek ultimátumot a Bizottsághoz az új jogszabály haladéktalan alkalmazására, kilátásba helyezve, hogy ellenkező esetben panaszt tesznek az Európai Bíróságnál.
Brüsszel egyébként alapvetően azért vár ki még az alkalmazással, mert a decemberi EU-csúcson elfogadott nyilatkozatban a tagországok és a Bizottság is politikai kötelezettséget vállalt arra, hogy az új jogszabály tényleges használatával kivárnak addig, amíg megszületik az Európai Bíróság értékelése arról, vajon az új jogszabály összeegyeztethető-e az Unió alapszerződésével. (A magyar és a lengyel kormány formális keresetben vitatta ezt.)
Mindenesetre, ha a bírósági ítélet helybenhagyó lesz, akkor a Bizottság akár visszamenőlegesen is helyt adhat bármilyen jogállamisági keresetnek, ami előre látható módon rengeteg politikai vitát, és nem kizárhatóan egyes tagállami pénzrészek esetenkénti – átmeneti, vagy végleges – befagyasztását is maga után vonhatja.
A német alkotmánybíróság is belenyúlhat Végül, a csomag egészére nézve vethet fel problémákat, ha a karlsruhei alkotmánybíróság arra a véleményre jut, hogy a kora tavasszal elé került „állampolgári észrevétel” megalapozott volt, és a helyreállítási alap alkalmazása, mindenekelőtt annak közösségi hitelből történő finanszírozása ellentétes mind az EU alapszerződésével, mind pedig a német alkotmánnyal.
Áprilisban a német bírák úgy döntöttek, hogy nem adtak helyt a ratifikáció befagyasztását kezdeményező beadványnak az állampolgári felvetés értékelésének idejére, mivel az így okozott időveszteség magát az eszközt lehetetlenítette volna el. Magát a panaszt azonban megvizsgálják, és ha – mondjuk fél év múlva – azzal egyetértő többégi véleményre jutnak, akkor a további német részvétel a programban minimum kérdésessé válhat. Európai bizottsági részről egyelőre váltig állítják, hogy az alapszerződés önmagában nem tilt pénzpiaci hitelfelvételt, csupán a költségvetés negatívba fordulását nem engedi, valamint azt, hogy egyes tagországoknak tovább adott közösségi hitelekért a tagállamok közösen vállaljanak felelősséget.
Márpedig – még mindig a brüsszeli érvelés szerint – az RRF esetében formailag ezek egyikéről sincsen szó: a felvett kölcsönöket a brüsszeli testület nem „tovább játssza” egyes országoknak, hanem a közös költségvetés mozgásterének bővítésére használja. Más kérdés, hogy aztán erre támaszkodva – beterjesztett projektek és nemzetállami reformprogramok ellenében – egyes tagállami fejlesztéseket finanszíroz, részint a visszatérítés feltételével, részint anélkül. De ez eddig is így volt: a visszatérítés az Európai Beruházási Bank által adott tagállami hitelek esetében, a végleges támogatási forma pedig a regionális fejlesztések közösségi finanszírozásánál.
A közösségi költségvetés deficitje sem áll fenn, mivel a pénzpiacon most felvételre kerülő összegek visszafizetése – nagyon kedvezményes feltételek mellett kapott pénzekről lévén szó – csak évek múlva lesz esedékes, amikor viszont belép majd a tagországok többlet befizetése, és a költségvetési szaldó továbbra is pozitívban marad.
Azt persze nem lehet előre kiszámítani, hogy a karlsruhei bírák mennyiben lesznek vevők a bizottsági érvelésre. Szakértők bíznak abban, hogy a járvány teremtette különleges körülményekre való tekintettel kerülni fogják a különleges alap ellehetetlenítését. Mindez azonban nem zárja ki, hogy bizonyos korlátozásokról jó eséllyel elfogadhatnak még állásfoglalást.
To strengthen the #EU as a global player, we need to reach common ?? positions faster. Germany teams up with ???????????????? in a group of friends committed to make greater use of qualified majority voting in the common foreign and security policy. #qmv 1/2
To strengthen the #EU as a global player, we need to reach common 🇪🇺 positions faster. Germany teams up with 🇧🇪🇫🇮🇫🇷🇮🇹🇱🇺🇳🇱🇸🇮🇪🇸 in a group of friends committed to make greater use of qualified majority voting in the common foreign and security policy. #qmv 1/2
