A NATO-tagállamok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a szövetségre, hogy határozottan lépjen fel Oroszország hibrid hadviselése ellen. A tervek szerint modern technológiákkal és fegyveres drónokkal növelnék a légvédelmi kapacitásokat az orosz határ mentén.
Egyre komolyabb biztonsági lépéseket mérlegel a NATO a keleti határain: a szövetség fegyveres drónok telepítését és a pilóták tűzmegnyitási szabályainak enyhítését tervezi az orosz provokációk megfékezésére. A cél, hogy Moszkva számára világossá tegyék: a szövetség nem tűri tovább a légterének megsértését és a hibrid hadviselés eszkalációját.
A NATO-tagállamok – köztük Franciaország, az Egyesült Királyság és a keleti határországok – közös javaslata szerint az eddig megfigyelésre használt drónokat ezentúl fegyverrel is felszerelnék, hogy szükség esetén azonnal reagálhassanak a fenyegetésekre. Emellett felmerült, hogy a szövetség lazítson a pilóták tűzmegnyitási szabályain, vagyis adott helyzetben ne kelljen vizuálisan azonosítani az ellenséges repülőeszközt – elegendő legyen a radaradat vagy a mozgásmintázat.
A javaslatok célja, hogy a NATO határozottabb elrettentő erőt mutasson a régióban, miután Oroszország drónjai és vadászgépei többször is megsértették a NATO-légteret.
Az elmúlt hónapokban Lengyelország, Románia és Észtország is jelentett ilyen eseteket, sőt, volt olyan alkalom, amikor NATO-gépek közvetlenül orosz fegyveres drónokkal kerültek szembe.
A fegyveres drónok új szintre emelnék a határvédelmet
A szövetség aggodalma nem alaptalan: ismeretlen drónok az utóbbi időben Belgium, Dánia és Németország repülőterein is zavart okoztak, amiket több hírszerző ügynökség az orosz hibrid háború részének tart. Ezek az akciók a kibertámadásokkal és szabotázsesetekkel együtt a NATO és az EU országainak destabilizálását célozzák. Matthew Whittaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerint a szövetség naponta dolgozik azon, hogy „jobb válaszokat adjon a hibrid és aszimmetrikus fenyegetésekre” – írja a Financial Times. Mint mondta, a fegyveres drónok telepítése épp azt szolgálná, hogy ne csak reagálni tudjunk, hanem elrettentsünk.
A NATO diplomáciai forrásai szerint a megbeszélések jelenleg még kezdeti szakaszban vannak, de a tagállamok többsége támogatja a határozottabb fellépést. Ugyanakkor több ország – például Németország – óvatosságra int, mivel a tűzmegnyitási szabályok enyhítése közvetlen katonai konfrontációt is eredményezhetne Oroszországgal.
Az Európai Unió saját válaszlépéseket is kidolgoz: az Európai Bizottság korlátozni kívánja az orosz diplomaták mozgását az EU-n belül, mivel hírszerzési források szerint többük kémkedést és szabotázsakciókat folytat más országokban. Emellett uniós forrásból drónelhárító rendszerek telepítését is támogatnák. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben kijelentette: „Ez egy tudatos, célzott, szürke zónás támadássorozat Európa ellen. És Európának válaszolnia kell. Oroszország megosztani akar bennünket – nekünk egységgel kell felelnünk.”
A NATO közben már elindította az Eastern Sentry hadműveletet, mely a keleti tagállamok légvédelmét erősíti. Bár a szövetség egyelőre nem döntött a fegyveres drónok bevetéséről, a legtöbb szakértő szerint ez fordulópontot jelenthet a NATO reagálási politikájában.
Eközben az ukrán drónok leromboltak egy orosz finomítót
Közben Oroszország területén is dróntámadások okoztak károkat: Volgográd megyében több energiatermelő létesítmény is lángra kapott, miután dróntámadás érte a térséget – közölte a régió kormányzója, Andrej Bocharov. A Kotovszkij járásban egy kazánház is megsérült a lehulló dróndarabok miatt, a helyszínen tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén. A támadások miatt október 9-én éjszaka ideiglenesen korlátozták a légi forgalmat a szaratovi repülőtéren, mivel a hatóságok további dróntámadásoktól tartottak. A hatóságok egyelőre nem közölték, honnan indultak a drónok, de a támadások újabb jelei annak, hogy a drónháború immár mindkét oldalon az orosz–ukrán konfliktus kulcselemévé vált.
Németország megerősíti katonai jelenlétét a NATO keleti határán, válaszul az orosz drónok lengyel légtérbe való behatolására – jelentette szeptember 11-én egy német kormánytisztviselő a Reuters hírügynökségnek.
„A balti államokban és Lengyelországban meglévő kötelezettségvállalások mellett a kormány bővíti és kiterjeszti a légi járőrözést Lengyelország felett” – mondta a tisztviselő.
Ugyanakkor Berlin hangsúlyozta, hogy az ország továbbra is fokozni fogja Ukrajna támogatását, és az EU-n belül együttműködik az Oroszország elleni 19. szankciócsomag mielőbbi elfogadásán.
Litvánia háromszintű, mélységi védelmi vonalat épít az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi régióval és a Fehéroroszországgal közös határán – jelentette be Tomas Godliauskas litván védelmi miniszterhelyettes újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
„A pontszerűen elhelyezkedő katonai műszaki építmények rendszeréről átállunk egy háromrétegű, az ország területébe mélyen benyúló, folyamatos védelmi vonal kialakítására” – mondta, hozzátéve:
„Az első védelmi vonalat három kilométerre, a másodikat 20 kilométerre, a harmadikat pedig 50 kilométerre alakítják ki az államhatártól”.
Emlékeztetett arra, hogy ezeken a határszakaszokon Litvánia már állított fel ellenséges csapatmozgást gátló műszaki akadályokat. Ehhez kapcsolódóan pedig mint természetes akadályokat mélyítik a vízelvezető és egyéb árkokat, tiltják az erdőirtást, megerősítik a víztározókat. A hadsereg rendszeresen gyakorolja a hidak és a viaduktok felrobbantását is.
Az Európai Parlament július 8-án, kedden végérvényesen jóváhagyta a régóta várt határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését az EU külső határain, számolt be az Európai Parlament honlapján.
Az Európai Parlament 572 igen, 42 nem szavazattal és 67 tartózkodással jóváhagyta a határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos, 180 nap alatti bevezetését az EU külső határain.
A rendszer működésbe lépését követően rögzíteni fogja a schengeni térségbe rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal belépő és onnan kilépő harmadik országbeli állampolgárok adatait, beleértve a nevét, az úti okmány típusát, a belépés és a kilépés idejét és helyét, valamint a biometrikus adatokat, például arcképet és ujjlenyomatot.
A jóváhagyott ütemterv szerint a határátlépések 10%-át a 30. napig, 35%-át pedig a 90. napig kell regisztrálni a rendszerben. Az európai intézmény megjegyezte, hogy a 170. napig minden átkelést regisztrálni kell.
A rendszer vészhelyzeti intézkedéseket tartalmaz a rendszer központi telepítésével kapcsolatos problémák esetére. A fokozatos telepítés választása önkéntes, ami azt jelenti, hogy az uniós országok akár azonnal is bevezethetik a rendszert, ha úgy kívánják.
Az Európai Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia a törvényt, mielőtt az kihirdethető lenne az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A közzétételt követő harmadik napon lép hatályba.
A hatálybalépéstől számított 30 napon belül az eu-LISA uniós ügynökségnek ki kell dolgoznia az EES telepítési tervét, és ugyanezen dátumtól számított 60 napon belül a blokk minden tagállamának ki kell dolgoznia egy nemzeti telepítési tervet.
A határregisztrációs rendszer (EES) az EU egyik interoperábilis adatbázisa a határigazgatás és a biztonság területén. Amint a rendszer teljes mértékben működőképessé válik, az útlevelek fizikai bélyegzését az EES-bejegyzések váltják fel, amelyekhez a többi schengeni tagállam – biztonsági igényeiknek megfelelően – valós időben hozzáférhet.
A lengyel határok azonnali lezárását követelte hétfőn az X-en Slawomir Mentzen, a májusi lengyel elnökválasztás egyik ellenzéki jelöltje, reagálva azokra a videófilmekre, amelyek a muzulmán böjti hónap (ramadán) zárónapját lengyel városokban ünneplő muzulmán csoportokról a közösségi médiában terjednek.
A rövidfilmeken a Varsóban, Gdanskban és Wroclawban vasárnap összegyűlt, több száz fős muzulmán csoportok ünneplése látható.
„Azonnal le kell zárni a határokat a muzulmán államokból érkező migránsok előtt!” – olvasható Mentzen bejegyzésében. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Svédországban a migrációval összefüggő biztonsági helyzetre utalva, az ellenzéki politikus a migránsok kitoloncolásának elindítását követelte az integrációjukra tett kísérletek helyett.
Slawomir Mentzent az ellenzéki jobboldali Konföderáció indítja a májusi lengyel elnökválasztáson. Felmérések szerint a harmadik legesélyesebb jelöltnek számít.
A lengyel kormánykoalíció azáltal próbálja korlátozni a közel-keleti migránsok érkezését, hogy múlt csütörtöktől két hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek benyújtásának jogát a Fehéroroszországgal közös, 2021 óta migrációs nyomás alatt álló határszakaszon.
Andrzej Duda államfő azonban múlt héten arra hívta fel Donald Tusk miniszterelnököt, hogy tegyen lépéseket Lengyelország nyugati határának védelme érdekében is. Rámutatott: hivatalos adatok szerint a német rendőrség az utóbbi hónapokban több ezer migránst szállított a lengyel határra a dublini menekültügyi eljárásra hivatkozva.
A lengyel–német határon az utóbbi napokban helyi lengyel lakosok tüntettek a migránsok Lengyelországba történő kitoloncolása ellen. Szombaton Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnökhelyettese, az Európai Konzervatívok és Reformerek európai pártcsalád elnöke a Zgorzelec-Görlitz lengyel–német határátkelőnél rendezett sajtóértekezleten kifogásolta, hogy Németország a lengyel határ közelében központot létesített a Lengyelországba kitoloncolandó külföldiek számára. Hivatalos német adatokra hivatkozva Morawiecki közölte: tavaly Németország 9000 migránst toloncolt ki Lengyelországba.
Morawiecki bírálta, hogy Donald Tusk kormányfő nem reagál a német fél eljárására. A Lengyelországot nyugatról érő migrációs nyomás veszélyesebb a fehérorosz határon észleltnél – mondta a politikus.
A lengyel kormány tavaly közzétett migrációs stratégiája szerint Lengyelországban 49 integrációs központot létesítenek a külföldi bevándorlók számára. A kormánypolitikusok szerint a központokat csak a Lengyelországban legálisan tartózkodó külföldieknek szánják.
Németország ideiglenesen fenntartja a határellenőrzést, „amíg a külső határok védelme valóban működésbe nem lép” – jelentette be Nancy Faeser német belügyminiszter.
A Bundestag szűk többséggel, 348 igen és 345 nem szavazattal elfogadta a konzervatív CDU által kezdeményezett javaslatot, amelynek nincs jogi kötelező érvénye. A javaslat egyebek mellett „állandó határellenőrzést” és „teljes elutasítást minden illegális belépési kísérlettel szemben” ír elő, különös figyelmet fordítva a menedékkérőkre.
Faeser január 30-án Varsóban tartózkodott, ahol az EU belügyminisztereinek találkozóján a migrációs politikát vitatták meg.
A határellenőrzést addig fogjuk fenntartani, amíg a külső határvédelem valóban működésbe nem lép
– mondta Faeser.
Ugyanakkor biztosította a nyilvánosságot, hogy „a Schengeni övezet határai valamikor ismét nyitottak lesznek”.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Németország és Litvánia aláírta a megállapodást arról, hogy a balti országban egy német dandár állomásozzon – közölte Berlinben pénteken Boris Pistorius német védelmi miniszter és litván kollégája, Laurynas Kasciunas.
A dokumentum egy korábbi NATO-megállapodást bővít, és meghatározza a német katonák és polgári alkalmazottak jogállását Litvániában. A német dandár várhatóan 2027-re lesz működőképes, és legfeljebb ötezer katonából áll, jelenléte állandó lesz. A tervek szerint Rudninkaiban, a fővárostól, Vilniustól délre, illetve Ruklában, Vilniustól északnyugatra állomásozik majd.
A német hadsereg tájékoztatása szerint egy mintegy 20 katonából álló előőrs áprilisban érkezett Litvániába, és további mintegy 120 katona érkezése október elejére várható. A megállapodás kiterjed a tartózkodási és adójogi státuszra, az iskoláztatásra, a közegészségügyi ellátásra és egyéb szempontokra.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Dánia megerősíti határvédelmét, mert a svéd szervezett bűnözői csoportok között évek óta tartó belháborúk átterjedésétől tart – jelentette be pénteken a dán igazságügy-minisztérium.
A Peter Hummelgaard miniszter közleményében a döntés indoklásaként azt írta, hogy a gyanú szerint több, Dániában elkövetett bűncselekményben is érintettek már a svéd bűnbandák.
A dán parlament a nyári szabadságok kezdete előtt egy olyan széleskörű intézkedéscsomagot fogadott el, amely az eddiginél hatékonyabb eszközöket ad a rendőrség kezébe a szervezett bűnözés elleni fellépésben.
A pénteken bejelentett intézkedés értelmében az eddiginél sokkal szigorúbban ellenőrzik majd a dán főváros, Koppenhága és a svédországi Malmö közti tengerszoroson áthaladó nemzetközi vonatok utasait, valamint a két várost összekötő autóutat, ahol további újabb térfigyelő kamerákat szerelnek majd fel.
Az igazságügyi tárca adatai szerint Dániában április óta 25 olyan bűncselekményt regisztráltak, amely a svéd szervezett bűnözéshez köthető. A lövöldözésekkel és robbantásos merényletekkel együtt járó leszámolásokat elsősorban a kábítószerkereskedelem ellenőrzéséért folytatott belharcokkal hozzák összefüggésbe.
Az elmúlt napokban különösen megszaporodtak az erőszakos bűncselekmények Dániában, és három különböző lövöldözés után három fiatalkorú svéd állampolgárt vettek őrizetbe.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
A belorusz határőrség és védelmi minisztérium egy biztonsági incidens után megerősíti az ország Ukrajnával közös határát – tudatta pénteki közleményében az ország határőrsége.
Azt is közölték, hogy szerdán a Homeli terület Jelszki járásában a földre kényszerítettek egy úgynevezett kvadrokopter típusú, pilóta nélküli repülőszerkezetet, amelyik Ukrajna irányából illegálisan lépte át az ország határát. A drón SD-kártyáján videofelvételeket találtak, amelyeknek az elemzése alapján megállapítható, hogy a repülőszerkezet információkat gyűjtött a határőrizeti létesítményekről – közölték.
Ezt megelőzően a héten a belorusz határőrség azt közölte, hogy pokolgépek készítéséhez szükséges alkatrészeket – két kilogramm plasztik robbanóanyagot és detonátorokat – találtak ugyanebben a térségben, és tudomásuk van arról, hogy ukránbarát orosz fegyveresek csoportja tartózkodik a Belarusszal határos ukrajnai térségben – közölte az MTI.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös külső határai megerősítésének támogatását.
A négy miniszterelnök a PAP lengyel hírügynökség által megszerzett, az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt elküldött levelében azzal érvelt, hogy az Európai Unió Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határa mentén kiépítendő védelmi infrastruktúra hatékony eszköz lenne az uniót onnan fenyegető katonai és egyéb hibrid támadásokkal szemben.
A négy miniszterelnök szerint a közösen indítványozott projekt kivitelezéséhez – tekintettel annak méreteire és költségére – különleges támogatásra van szükség az EU-tól mind politikai, mind pénzügyi téren.
Lengyelország a közelmúltban új védelmi program bevezetéséről döntött Keleti Pajzs néven, a Fehéroroszország felől érkező hibrid támadások, illetve az orosz-ukrán háború miatt, Észtország, Lettország és Litvánia hasonló okokból megállapodtak egy úgynevezett Balti Védelmi Vonal kiépítéséről.
A négy miniszterelnök szerint az Európai Uniónak többet kellene költenie védelemre, és össze kellene hangolnia kezdeményezéseit a NATO-val. A négy ország várhatóan felveti az ügyet a jelenlegi EU-csúcson.
