Dél-Korea vasárnap bejelentette, hogy ismét megkezdi a határra telepített hangosbemondókon keresztül a propagandakampányt válaszul az északi szemétbombázásra.
Phenjang több száz hőlégballont küld hetek óta szeméttel és ürülékkel a határ túloldalára, amire reagálva Szöul felfüggesztette a két ország között 2018 óta volt hatályban egy egyezményt arról, hogy korlátozzák hadgyakorlataikat a demilitarizált zónában.
A hangosbeszélő-kampány újraindításáról az elnöki hivatal tájékoztatott vasárnapi közleményében, amelyben „a két Korea közötti feszültség eszkalálásáért” minden felelősséget Északra hárított.
„Bár az általunk hozott intézkedéseket az észak-koreai rezsim nehezen viseli majd, ezek a fény és a remény üzenetét közvetítik az észak-koreai hadsereg és a polgárok számára” – olvasható a közleményben.
A France 24 internetes oldala a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy déli aktivisták átvették az északi módszereket, és az elmúlt hetekben K-popot, dollárbankókat és Kim Dzsongun-ellenes propagandát tartalmazó léggömbök tucatjait eresztették észak felé, felbőszítve Phenjant.
A szöuli hadsereg egyébként azt is közölte, hogy „az elemzés szerint nem voltak a biztonságot veszélyeztető anyagok” a ballonokban, a legutóbbi léggömbök hulladékpapírt és műanyagot tartalmaztak. Ugyanakkor arra figyelmeztette a lakosságot, hogy maradjanak távol, és jelentsenek minden léggömböt a hatóságoknak.
Cseong Szeongcsang, a Sejong Institute igazgatója azonban úgy gondolja, igen nagy az esélye annak, hogy a hangosbeszélő-kampány fegyveres konfliktushoz vezethet a két ország között.
Észak-Korea nem fogja tétlenül szemlélni. Valószínűleg ismét tüzet nyitnak majd a Sárga-tengeren vagy a délről küldött ballonokra – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek, emlékeztetve arra is, hogy Észak-Korea napok óta zavarja a GPS-jeleket.
Az ellenzéki Demokrata Párt sem tartja bölcsnek a hangszórók újbóli bevetését, mert szintén attól tartanak, hogy az regionális háború kirobbanásához vezethet.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését – közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök brit újságíróknak adott interjújában, amelyet hétfőn közvetít a helyi közszolgálati televízió.
„Megkezdtük az Örményország és Azerbajdzsán közti határ kijelölésének gyakorlati folyamatát, amely rendkívül fontos, nem utolsó sorban a biztonsági fenyegetések csökkentése végett” – fogalmazott.
Mint mondta, a két ország között nem kell új határokat húzni, a Szovjetunió széthullásának idejében megvolt határokat kell visszaállítani.
Pasinján az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokról szólva emlékeztetett, hogy Örményország korábbi vezetése írta alá az EU-val az átfogó és kiszélesített partnerségről szóló megállapodást. „A demokrácia terén elért érdemeink kapcsolataink elmélyítését teszik lehetővé. A 2018-as forradalmat követően (amikor Szerzs Szargszján akkori miniszterelnök ellenzéki tömegtüntetések hatására lemondásra kényszerült) mi azt mondtuk, hogy a demokrácia számunkra nem pillanatnyi érték, hanem stratégia” – fogalmazott a kormányfő.
Pasinján kitért arra, hogy hazája „kizárólag védelmi jellegű fegyvereket szerez be. Megjegyezte, hogy védelmi kiadásaik 15-20 százalékát teszik ki annak, amit Azerbajdzsán költ ilyen célokra. „Azerbajdzsánnak javasoltuk egy fegyverzetellenőrzési mechanizmus bevezetését, a csapatok tükörintézkedésszerű visszavonását és egy megnemtámadási egyezmény megkötését. Javaslataink érvényben maradnak és a helyzet stabilitását szolgálhatnák különös tekintettel arra, hogy az almati nyilatkozatra támaszkodunk kölcsönös viszonyunkban” – tette hozzá.
Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban katonai úton eldöntötte a kérdést, Pasinján pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében. A százezer főre becsült, többségi örmény lakosság szinte kivétel nélkül Örményországba menekült a területről.
A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, de a megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös – lezárt és megerősített – határ kijelölése.
Pasinján az utóbbi időben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Mindazonáltal Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.
