Az ENSZ Közgyűlése hétfőn 93 szavazattal támogatta Ukrajna és partnerei által javasolt határozati javaslatot, de Oroszország és az Egyesült Államok ellene szavazott – számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ENSZ Közgyűlése 93 igen szavazattal határozatot fogadott el, amelyben azt követelte, hogy Oroszország azonnal vonja ki csapatait Ukrajnából. 18 ország nemmel szavazott, 65 ország tartózkodott. Elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország, Magyarország és Izrael ellene szavazott. Kína ugyanakkor tartózkodott.
Ukrajna Az átfogó, igazságos és tartós béke előmozdítása Ukrajnában című állásfoglalást több mint 50 állammal, köztük a legtöbb európai országgal együtt nyújtotta be. A dokumentum általában egy másik, Ukrajnáról szóló határozat szellemében készült, amelyet a közgyűlés két éve, 2023. február 23-án, a teljes körű orosz invázió első évfordulóján fogadott el. Akkor 141 ENSZ-tagállam szavazta meg, csak heten (Oroszország és csatlósai) szavaztak ellene.
Lettország, Litvánia és Észtország parlamenti határozatot fogadott el a zóna létesítésére szóló javaslatról, amelyet a mai NATO-csúcstalálkozón fognak felvezetni.
A balti államok vezetői már korábban is szorgalmazták a repüléstilalmi övezet kialakítását Ukrajna légterében, mivel határozott meggyőződésük, hogy az ukrán elnök erre vonatkozó kérését a NATO-nak teljesítenie kell.
Zelenszkij úgy gondolja, ezzel garantálni lehetne, hogy az orosz katonai gépek képtelenek legyenek behatolni az ukrán légtérbe, amellyel szerinte véget lehetne vetni a folyamatos bombázásoknak és légi csapásoknak.
Ugyanakkor a repüléstilalmi zóna kizárná a nem NATO kötelékbe tartozó rakétákat, helikoptereket és drónokat, emellett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kiemelte, hogy a követelés teljesítése háborúhoz vezetne, amellyel Olaf Scholz német kancellár, illetve Joe Biden amerikai elnök is egyetért, így a kérést korábban a NATO és több tagállam is elutasította.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felhívta rá a figyelmet, hogy a „légtérzár légi háborút jelentene” és a „békefenntartónak nevezett szárazföldi csapatok küldése is problémás béke híján”, majd hozzátette, hogy mindezek „új dimenziót nyitnak” a háború tovább terjedésének kockázata tekintetében.