Március végétől Észtország többé nem fogja elismerni az Oroszország által kiadott útleveleket, amelyek nem biometrikusak.
Az Észt Külügyminisztérium kijelentette, hogy azok, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Észtországban vagy más uniós országban, és jelenleg nem biometrikus orosz útlevelet használnak, 2025. szeptember 30-ig kérhetik a biometrikus útlevél kiállítását.
Elmagyarázták, hogy az egyszerű útlevelek nem tartalmaznak elektronikus adatokat, ezért nem lehet összehasonlítani a tulajdonos személyes adatait a chipen található adatokkal.
Munkalátogatása keretében Martin Öberg, Svédország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, ellátogatott a Tisza és a csapi vasúti határátkelőre. A diplomáciai vezetőt megismertették a határátkelőhelyek ellenőrzési eljárásaival.
A találkozó során a vámhivatal vezetésével kiemelték a vámhatóság előtt álló új biztonsági kihívásokat, különös figyelmet fordítva az illegális fegyverek, lőszerek, kábítószerek és pszichotróp anyagok áramlásának megakadályozására. A tárgyaláson meghatározták a szükséges technikai fejlesztéseket, amelyek elősegítenék a magyar–ukrán határállomások hatékonyságának növelését a jogsértések elleni küzdelemben.
Acabo de llegar a Ucrania. 3 años ya de guerra injusta e injustificable.
Tenemos que conseguir que éste sea el año de la paz. Una paz justa que garantice la soberanía y la libertad de los ucranianos. España les apoya en ello. pic.twitter.com/2lwcQQwD7F
Horvátország, Szlovénia és Olaszország megállapodtak a közös határrendészeti járőrözésről a horvátországi Schengeni övezet külső határán, hogy hatékonyabban harcoljanak az illegális migráció ellen.
Erről az Ukrinform számolt be az АРА hírügynökségre hivatkozva.
A három ország belügyminiszterei aláírták a megfelelő memorandumot a szlovéniai Nova Gorica városában tartott találkozón.
Bízunk abban, hogy ez a memorandum még hatékonyabb együttműködést eredményez a három ország rendőrségi szolgálatai között az illegális migráció felismerésében és megelőzésében
– nyilatkozta a találkozót követően Horvátország belügyminisztere, Davor Božinović.
Litvánia azt tervezi, hogy a Bizottság által biztosított 15 millió eurót a határ menti elektronikus megfigyelő rendszerek korszerűsítésére fordítja négy orosz határállomáson. Erről a litván LRT hírügynökség számolt be.
A Litván Állami Határőrség tervezi, hogy 2025-ben elkezdi a korszerűsítést, és 2027-re befejezi azt.
Litvánia az Európai Bizottsághoz benyújtott kérelmében további kilenc határállomás modernizálásához is kért pénzeszközöket, azonban ezekre nem biztosítottak finanszírozást.
Összesen a Bizottság 170 millió eurót osztott szét hat EU-s tagállam között, hogy erősítsék a határőrizetet Oroszország és Fehéroroszország határain.
[type] => post
[excerpt] => Litvánia azt tervezi, hogy a Bizottság által biztosított 15 millió eurót a határ menti elektronikus megfigyelő rendszerek korszerűsítésére fordítja négy orosz határállomáson. Erről a litván LRT hírügynökség számolt be.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1735299780
[modified] => 1735165759
)
[title] => Az EU 5 millió eurót biztosított Litvániának határőrizetre
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136394&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136394
[uk] => 136250
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 136251
[image] => Array
(
[id] => 136251
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/229344-lithuania-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[original_lng] => 35086
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/229344-lithuania-gettyimages-new-960x500-0-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/229344-lithuania-gettyimages-new-960x500-0-1-300x156.webp
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/229344-lithuania-gettyimages-new-960x500-0-1-768x400.webp
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/229344-lithuania-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/229344-lithuania-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/229344-lithuania-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/229344-lithuania-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1735158560:5
[_thumbnail_id] => 136251
[_edit_last] => 5
[views_count] => 651
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ca6d37591337c4309dea893345bbf29b] =>
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Levélben fordult a magyar belügyminiszterhez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, melyben a magyar-ukrán határátkelőkön való átjutás felgyorsítását kérik Pintér Sándortól. A KMKSZ kiemeli: sokan jelezték, hogy a karácsonyi ünnepi időszak alatt rendkívül nehézzé vált a határátkelés a megnövekedett forgalom miatt, hosszú órákat kell várnia az embereknek a Kárpátaljáról Magyarországra, vagy éppen visszafele történő utazáskor. A személygépkocsival közlekedők 6-8 órás várakozásra kényszerülnek, a gyalogosok számára 4 órába is telhet a határon való átjutás. A KMKSZ emlékeztet, hogy a kárpátaljai magyarok többsége nem szórakozásból utazik Magyarországra, hanem családi kapcsolatai, tanulmányai, egészségügyi állapota, vagy az Ukrajnában kialakult háborús helyzet kényszeríti erre. A háborús helyzetben lévő kárpátaljai magyarokra való tekintettel arra kéri a KMKSZ Pintér Sándor belügyminisztert, hogy minden eszközzel segítse elő a határok átjárhatóságának javítását az ünnepi időszak alatt.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke levélben fordult Pintér Sándorhoz, Magyarország belügyminiszteréhez, a kárpátaljai magyarságot nagy számban érintő, számunkra jelentős mértékű kellemetlenséget és hátrányt okozó, a határátkelőkön kialakult helyzet megoldásának ügyében.
A kárpátaljai magyar vezető a következőkről tájékoztatta a magyar belügyminisztert: „Számos honfitársunk jelezte, hogy a karácsonyi ünnepek előtt állandósult az az áldatlan állapot, amely többórás várakozásra kényszeríti a Kárpátaljáról Magyarországra vagy éppen visszafelé utazókat. A személygépkocsival közlekedők 6‒8 órás várakozásra kényszerülnek, a gyalogosok számára szintén 2‒4 órába telik a határon való átjutás. Szeretnénk jelezni, hogy a kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége nem szórakozásból utazik Magyarországra, hanem mert családi kapcsolatai, tanulmányai, egészségügyi állapota vagy az Ukrajnában kialakult lehetetlen háborús helyzet kényszeríti erre” – emelte ki Brenzovics László levelében, kérve Pintér Sándor belügyminiszter urat, hogy a magyar nemzet egységének megerősítése, a jogfosztott és háborús helyzetben lévő kárpátaljai magyarok léthelyzetének enyhítése céljából segítse elő a határok átjárhatóságának javítását az ünnepi időszak alatt.
Finnország végül lezárta az Inari és a Parikalla ideiglenes ellenőrző pontokat az orosz határon. Ezek a határátkelők 2022 óta nem működnek. A hírt az Yle közölte.
Az Inarin keresztüli forgalom 2021. november 1-jén, a Parikkalin keresztüli pedig 2022. április 19-én állt le.
„A döntés semmilyen módon nem változtat a jelenlegi helyzeten, és nem érinti a helyi lakosokat” – mondta Samuli Murtonen, az észak-karéliai határszolgálat helyettes vezetője.
Fontos hír a határmenti infrastruktúra-fejlesztés terén: a magyar parlament ratifikálta az Ukrajna és Magyarország közötti megállapodás módosításait a hamarosan Kárpátalján létrejövő ellenőrző pontok megépítéséről.
A vonatkozó információk a törvényhozó testület hivatalos honlapján jelentek meg.
A dokumentum a Nagypalád–Nagyhódos határátkelő építésének elindítására, valamint az Asztély–Beregsurány ellenőrzőpont rekonstrukciójára vonatkozik. A munka befejezése után üres teherautók haladhatnak át itt, amelyek lehetővé teszik a Csap–Záhony ellenőrzőpont munkájának megkönnyítését.
„Csaknem három év kemény munka, szomszédokkal való kommunikáció, legmagasabb szintű tárgyalások – és most megvan az eredmény!” – olvashatjuk Miroszlav Bileckij, a megyei katonai adminisztráció megbízott vezetőjének hivatalos oldalán.
Az Ukrajna és Magyarország közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése mindkét ország számára előnyös.
Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője ezt az Ukrinformnak adott interjújában közölte.
„Annak érdekében, hogy az ukrán–magyar határon a fuvarozók minden igényét kielégítsük, új, nagy teherellenőrző pont építése szükséges – mindkét irányban négy sávos. Jelenleg folynak a tárgyalások a magyar kollégákkal” – mondta.
Mikita megjegyezte, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mindkét ország számára fontos. Szerinte jelenleg az a fő feladat, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az országokat, és „megakadályozzuk, hogy Oroszország, az ellenség, megosszon bennünket”.
„Magyarország számára fontos, hogy az Ukrajnából érkező áruk tranzitországa legyen. Különösen fontos, hogy az M3-as autópályát megterheljék a megfelelő autókkal, amelyek adót fizetnek. Ez gazdaságilag előnyös Magyarország számára. Ha gazdaságilag összekötjük kapcsolatainkat Magyarországgal, akkor számára előnyös lesz Ukrajna támogatása, hogy gazdaságilag is fejlessze önmagát” – mondta.
Hozzátette, hogy Kárpátalján jelenleg is nagyvállalkozások épülnek, amelyek a késztermékek exportjának jelentős részét biztosítják. Szerinte a régió ipari parkjai működésének fejlesztési stratégiája szerint ennek az exporthányadnak pontosan a Magyarországgal kötött ellenőrző pontokon keresztül kell az uniós országokba kerülnie. Mind teherszállításról, mind vasúti útvonalakról beszélünk.
„Gyorsan biztosítanunk kell az áruk vámkezelését, hogy a cégek teljesíthessék szerződéseiket. Mindezek jelentős bevételt jelentenek a költségvetésnek, így a határ menti infrastruktúra bővítése a gazdaság egészének megerősítését jelenti. Az ezt célzó munka 2023-ban Andrij Jermak és Szijjártó Péter ungvári találkozója után felerősödött, és fokozatosan valósul meg” – jegyezte meg.
Az illetékes szerint Magyarország a maga részéről érdekelt azon közösségek fejlődésében, ahol magyarok élnek.
„Tehát sokkal több területen vannak közös érdekeink, mint a logisztikában. Mindez hatékonyan kell, hogy működjön, erősítenie és fejlesztenie kell országaink gazdasági potenciálját” – mondta.
Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője kiemelte a Csap–Záhony ellenőrzőpont bővítésének szükségességét is.
Először két robbanás rázta meg az izraeli nagykövetség környékét Dánia fővárosában, Koppenhágában, majd lövések dördültek a zsidó állam stockholmi konzulátusa előtt. Ennek következtében Dánia szigorítja a határellenőrzést Németországgal és Svédországgal.
A dán kormány bejelentette, hogy gyakoribb ellenőrzést fog végezni a Németországgal és Svédországgal közös határokon, írta a Junge Freiheit.
A dán rendőrség szóvivője jelentette be, hogy a jövőben „szúrópróbaszerűen ellenőrzik a járműveket és az utazókat a svéd és a német határon”.
A döntés hátterében az áll, hogy múlt szerdán két robbanás is történt a fővárosban, a Koppenhágában lévő izraeli nagykövetség közvetlen közelében. Antiszemita terrorcselekmény történt kedden Stockholmban is, ahol egy ismeretlen személy lövéseket adott le az izraeli nagykövetségre – egyik fővárosban sem sérült meg senki.
„A koppenhágai és stockholmi közelmúltbeli incidensek alapján döntöttünk úgy, hogy fokozzuk a rendőrség erőfeszítéseit a bűnözés elleni küzdelem, a láthatóság és a megelőzés érdekében a határ menti területeken” – tette hozzá a dán rendőrség szóvivője.
A dániai izraeli nagykövetség elleni állítólagos támadásban két svéd állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy kézigránáttal robbantottak. A 16 és a 19 éves elkövetők jelenleg is őrizetben vannak. A svéd Säpo titkosszolgálat már csütörtökön kifejezte gyanúját, hogy az iráni állam állhat a támadások mögött.
A hivatal műveleti vezetője, Fredrik Hallstrom azonban hangsúlyozta: „Ez egyelőre csak feltételezés”.