Donald Trump megválasztott amerikai elnök ismét ígéretet tett az ukrajnai háború befejezésére, és utasítást adott arra, hogy beiktatása után – egy találkozó megbeszélése céljából – telefonon egyeztessen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a CNN.
Véget fogok vetni az ukrajnai háborúnak. Véget vetek a közel-keleti káosznak. Megakadályozom a harmadik világháborút – fogalmazott Donald Trump.
„Trump utasította segítőit, hogy az eskütételét követő napokban szervezzenek egy telefonbeszélgetést Putyinnal, amelynek egyetlen célja van: megbeszélni egy személyes találkozót a következő hónapokban, hogy megpróbáljanak véget vetni az ukrajnai háborúnak” – olvasható a lapban.
A CNN felidézte, hogy elnökjelöltként Trump azt ígérte, hogy hivatalba lépése után egy napon belül véget vet a háborúnak, „de a beiktatásának előestéjén, amikor kevés jel utal arra, hogy a közel három éve tartó háború a végéhez közeledik, szinte biztos, hogy megszegi ezt az ígéretét”.
Ehelyett Trump és csapata reméli, hogy gyorsan haladni fog egy olyan rendezési terv kidolgozása felé, amelyet már elnöksége első hónapjaiban végre lehetne hajtani – többek között úgy, hogy közvetlenül Putyinnal tárgyal.
Trump nemzetbiztonsági csapatának tisztviselői már hetekkel ezelőtt megkezdték a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés előkészítését. Nem világos, hogy a hívás időpontját véglegesítették-e már.
Amint Trump hivatalba lép, amerikai és orosz tisztviselők komolyan elkezdhetnek dolgozni a személyes találkozó megszervezésén. Az új elnök azt mondta, hogy már szervezik a megbeszéléseket, de a Kreml közölte, hogy a hivatalos előkészületek megkezdésével megvárja Trump hivatalba lépését. Svájc és Szerbia kijelentette, hogy készen áll a találkozó megszervezésére.
A lap szerint Trump és Putyin bármilyen tárgyalása „éles eltérést tükrözne Joe Biden elnök megközelítésétől”, ugyanis a leköszönő elnök közel három éve nem beszélt közvetlenül Putyinnal.
Trump másképp látja a dolgokat. Egy, az észjárását ismerő személy által leírtak szerint az a véleménye, hogy a Putyinnal való közvetlen kapcsolatfelvétel pontosan az, amire szükség van ahhoz, hogy megoldást találjunk a háború befejezésére – írja a lap.
Egyelőre nem világos, hogy Trump milyen mértékben tervezi folytatni a Biden-kormányzat stratégiáját, amely szerint Kijevet fegyverekkel és hírszerzéssel látja el, és – azon kívül, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását – nem mondta el, milyen biztonsági garanciákat fogadna el, hogy kielégítse Volodimir Zelenszkijt.
Azt sem pontosította, hogy ki fizetné Ukrajna újjáépítését, bár korábbi megjegyzései alapján nem valószínű, hogy az Egyesült Államok.
Jelenleg négy régióban feszülnek egymásnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezette szövetségi rendszerek. Amennyiben súlyos eszkaláció következik be bármely térségben, abban az esetben kitörhet a harmadik világháború, amely szükségszerűen atomháború lenne.
Négy lehetséges régióban törhet ki a harmadik világháború – írja a Daily Mailre hivatkozva a Híradó. A lap emlékeztet, egy nagy kiterjedésű globális konfliktus, egy harmadik világháború szükségszerűen atomháború lenne.
A második világháború vége – amikor 1945. augusztus 6-án és augusztus 9-én atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira –, valamint a szovjet atomfegyver 1949-es kifejlesztése óta a világ vezető atomhatalmai a kölcsönös megsemmisítés elvének (MAD-doktrína) alapján elrettentési politikát folytatnak, hogy megelőzzék egy következő pusztító háború kitörését.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az egyes nagyhatalmak időről időre ne intézzenek egymás irányába nukleáris fenyegetéseket, a Daily Mail ennek ürügyén szedte össze azokat a konfliktus zónákat és válsággócokat, amelyeknek eszkalálódása – ahogy fogalmaznak – nukleáris armageddonhoz vezetne:
1. Az ukrajnai háború
Amióta 2022. február 24-én az orosz hadsereg „különleges katonai hadművelet” végrehajtásába kezdett, más szóval megtámadta Ukrajnát, számos alkalommal lehetett hallani és olvasni azokról a vörös vonalakról, amelyek átlépése egy Oroszország és a NATO közötti katonai konfliktushoz vezetne. Az elmúlt hetekben a lassan harmadik évében járó konfliktus eszkalációt elősegítő lépései odavezettek, hogy mind Oroszország, mind az Egyesült Államok módosították az atomfegyverek bevetésére vonatkozó doktrínájukat. Az Arms Control Association elemzése szerint 5 580 nukleáris robbanófejjel rendelkezik az orosz állam, ezeknek egy része taktikai, másik része nagyvárosok megsemmisítésére alkalmas stratégiai célokat szolgál, egy részük pedig leszerelés előtt áll.
2. A koreai háború kiújulása
Észak-Korea keményen dolgozik atomarzenáljának bővítésén, valamint a Japán-tengeren és a Szöul melletti öbölben végrehajtott, különböző ballisztikus rakétatesztekkel és nukleáris fenyegetésekkel provokálja Dél-Koreát, a két országrészt a vasfüggönyhöz hasonló, megerősített demilitarizált övezet választja el egymástól, amelynek kiterjedését az 1953-as fegyvernyugvást követően határozták meg. A kommunista állam érvelése szerint azatomfegyverekre épp az Egyesült Államok jelentette nukleáris fenyegetés miatt van szükség, nyugati szakértők szerint azonban Észak-Korea készül teljes körű támadásra, többek között ezért írta alá még idén júliusban Joe Biden amerikai elnök és Jun Szogjol dél-koreai elnök a közös nukleáris elrettentési iránymutatást annak érdekében, hogy hatékonyabban védekezzenek Észak-Koreával szemben. Az Egyesült Államok a koreai háború óta folyamatosan állomásoztat csapatokat Dél-Koreában.
Az Egyesült Államok annak ellenére, hogy az első nagyhatalom, amely kifejlesztette és háborús konfliktusban bevetette az atombombát, „csak” a második helyen áll a legnagyobb atomarzenálok tekintetében. Az Arms Control Association szerin jelenleg 5748 atomfegyverrel az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb atomarzenállal, hasonlóan az orosz rendszerhez, itt is megkülönböztethető a taktikai, a stratégiai és leszerelés előtt álló fegyver.
3. Kína és Tajvan
Hadgyakorlatot tartott és teljes blokád alá vonta Tajvant a kínai hadiflotta, miután Tajpej a múlt héten kijelentette – ahogy fogalmaztak –, ellenállnak minden pekingi támadásnak. A gyakorlat nagy félelmet váltott ki egy lehetséges inváziótól, amely szinte bizonyosan magába foglalná a nukleáris fenyegetést is.
4. A közel-keleti konfliktusok
Folyamatos a készültség Iránban, mióta a perzsa állam rakétatámadást mért Izraelre a múlt héten. Ugyanezen a héten 39 iráni törvényhozó felszólította Irán nemzetbiztonsági tanácsát, hogy vizsgálja felül az ország védelmi doktrínáját, és fontolja meg nukleáris fegyverek alkalmazását, ha Izrael célba veszi az iszlám köztársaság atomlétesítményeit. A képviselők azzal érveltek, hogy Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei akár a nukleáris fegyverek vallási tilalmát is felülvizsgálhatja a megváltozott körülményekre hivatkozva.
Teherán felgyorsította nukleáris tevékenységét, mióta Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kilépett az iráni atomszerződésből, és szankciókat vezetett be az ország ellen. Irán fontos szövetségese Oroszországnak és Kínának, Izrael pedig – a politikai viták ellenére – az Egyesült Államokkal és a nyugati szövetségi rendszerekkel, köztük a NATO-val és az Európai Unióval ápol szoros kapcsolatokat.
[type] => post
[excerpt] => elenleg négy régióban feszülnek egymásnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezette szövetségi rendszerek. Amennyiben súlyos eszkaláció következik be bármely térségben, abban az esetben kitörhet a harmadik világháború, amely szükségszerűen ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729276140
[modified] => 1729258874
)
[title] => Az atomháború a világ több pontján is kirobbanhat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129819&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129819
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129820
[image] => Array
(
[id] => 129820
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[original_lng] => 198977
[original_w] => 1000
[original_h] => 524
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729248074:12
[_thumbnail_id] => 129820
[_edit_last] => 12
[views_count] => 714
[_algolia_sync] => 508369312000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 33
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 105828
[1] => 5293
[2] => 291432
)
[tags_name] => Array
(
[0] => atomháború
[1] => elemzés
[2] => harmadik világháború
)
)
[2] => Array
(
[id] => 110240
[content] =>
Ha Ukrajna elveszíti a háborút Oroszország ellen, akkor elkezdődik a harmadik világháború – jelentette ki csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök a brit BBC-nek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal elmondta: ha „Ukrajna elbukik”, akkor „megsemmisül a globális biztonsági rendszer”, és az egész világnak új biztonsági rendszer után kell néznie. „Vagy sok konfliktus, sok hasonló háború lesz, és ez a végén a harmadik világháborúhoz vezethet” – állította.
A kormányfő „óvatos optimizmust” fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa kiutalja a 61 milliárd dollárt Kijevnek, a Képviselőház szombaton szavaz a csomagról. „Már tegnap szükségünk lett volna erre a pénzre, nem holnap, nem ma” – adott hangot elégedetlenségének Denisz Smihal az amerikai biztonsági támogatás késésével kapcsolatban.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
Az orosz invázió következtében Ukrajna a harmadik világháború globális kockázatainak a középpontjába került – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a The Sun című brit bulvárlapnak adott, kedden megjelent interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy szerinte Ukrajna most éppen a harmadik világháborút akadályozza meg. „Ma Ukrajna áll a harmadik világháború globális kockázatainak középpontjában. És tényleg úgy gondolom, hogy Oroszország tovább fog menni egészen addig a pillanatig, amíg az Egyesült Államok és Kína közösen felszólítja, hogy vonja ki csapatait Ukrajna területéről” – vélekedett.
Az elnök szerint az izraeli háború elterelte a világ figyelmét Ukrajnáról, és hangsúlyozta Moszkva kapcsolatát a Hamász iráni támogatóival. „Ez az ország megerősítette Oroszország katonai erőfeszítéseit halálos kamikaze drónok bevetésével” – mondta az államfő, azzal is megvádolva a Kremlt, hogy problémákat szít a Balkánon.
„Úgy gondoljuk, hogy a Balkán jelenleg új lépésekre készül, és új lépéseket tesz. És azt gondoljuk, hogy ők [az oroszok] megpróbálnak tanítani vagy inkább kiképezni néhány embert. A terv egy konfliktus elindítása, és nem fognak megbirkózni vele, nem próbálják megállítani” – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij.
Oroszországnak jelentős taktikai vereségeket kell elszenvednie az Ukrajnával vívott háborúban, mert ellenkező esetben a világ a jelenleginél lényegesen több erőforrást kell majd fordítson arra, hogy valamennyi biztonságot tartson fenn a bolygón – jelentette ki Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
Oroszország addig tud létezni, amíg van erőforrása a külső terjeszkedésre. Ez határozott jele annak, hogy a harmadik világháború már folyamatban van – fogalmazott egy tévéműsorban.
Szerinte Oroszország meg akarja szegni a szabályokat, és inkább a szabályok ellen vív háborút, nem annyira a területekért. Ugyanakkor úgy véli, hogy Oroszország nem csak a posztszovjet térséget akarja uralni, hanem egész Európát – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
