A BBC átszerkesztette Donald Trump beszédét, hogy úgy tűnjön, mintha ő ösztönözte volna a Capitoliumnál történt zavargásokat – derült ki egy belső használatra szánt BBC-s dokumentumból, amely a The Telegraph birtokába került.
A The Telegraph cikke szerint a dokumentumban azt írták, hogy a BBC Panorama című műsorának a 2024-es amerikai választások előtt egy héttel sugárzott adásában teljesen félrevezették a nézőket.
Az először 2024. október 28-án sugárzott műsorban bemutatott, átszerkesztett videófelvétel szerint az elnök azt mondta támogatóinak, hogy velük együtt a Capitoliumhoz fog menni, hogy keményen harcoljanak – holott valójában Trump azt mondta, hogy velük megy azért, „hogy békésen és hazafiasan hallassák a hangjukat”.
A „megcsonkított” felvételekről egy 19 oldalas, a BBC elfogultságáról szóló dossziéban is írtak: ezt a BBC irányelveiért felelős bizottság egyik új tagja állított össze, és jelenleg is a brit kormányzati szervek között kering a The Telegraph információi alapján.
A dosszié szerint a műsor az amerikai elnöknek olyan mondatokat tulajdonított, amelyek Trump részéről nem hangzottak el. A BBC összevágta a beszéde elején elhangzott felvételeket azzal, amit majdnem egy órával később mondott el.
A dokumentumban emellett azt írták, hogy a BBC vezérigazgatója és többi vezetője figyelmen kívül hagyta és elutasította a bizottsági tag által felvetett sorozatos súlyos panaszokat. Ráadásul a feljegyzés szerint Trump mondatainak meghamisítása csak egy volt azon problémás esetek közül, amikor a BBC-nél elferdítették a valóságot. A dokumentum komoly kérdéseket vet fel a BBC működésével, pártatlanságával kapcsolatban, és azzal kapcsolatban is, hogy a vezetők, köztük Tim Davie főigazgató, szemet hunyhattak a részrehajlás bizonyítékai fölött – írta a The Telegraph.
Így hamisították meg konkrétan az amerikai elnök mondatait
A legdurvább leleplezések a már említett Panorama-különkiadással kapcsolatosak (amelynek címe az volt, hogy Trump: második esély?), és amelyben nemcsak Trump szavait másították meg, hanem a képi anyagot is manipulálták.
A Panorama által sugárzott, összevágott változatban úgy tűnt, mintha Trump azt mondta volna:
„Lemegyünk a Capitoliumhoz, és én veletek leszek, és harcolni fogunk. Pokoli harcot fogunk vívni, és ha ti nem harcoltok pokolian, akkor nem lesz többé országotok.”
A valóságban ezt a mondatot Trump beszédének három különböző pontjából vágták össze.
„Lemegyünk a Capitoliumhoz, és én veletek leszek” – ezt az elnök még a beszéd 15. percében. Az a rész pedig, hogy „és harcolni fogunk. Pokoli harcot fogunk vívni”, konkrétan 54 perccel később hangzott el, teljesen más kontextusban, mint ahogy a BBC műsorában bemutatták.
A beszéd tizenötödik percében Trump valójában azt mondta: „Lemegyünk a Capitoliumhoz, és én veletek leszek. Tudom, hogy mindenki itt hamarosan a Capitolium épületéhez vonul, hogy békésen és hazafiasan hallassa a hangját”, tehát békés demonstrációról beszélt. Ráadásul a nézőknek sehol sem jelezték, hogy a felvétel szerkesztett. A The Telegraph videón is bemutatta a különbséget a valóság és a BBC anyaga közt:
A módosítás miatt teljesen félrevezető volt a Panorama által sugárzott videófelvétel. Az a tény egyébként, hogy Trump nem buzdította kifejezetten támogatóit arra, hogy menjenek le, és harcoljanak a Capitoliumnál, volt az egyik oka annak is, hogy nem emeltek később szövetségi vádat ellene lázadásra buzdításért – írta a The Telegraph.
A jelentést író bizottsági tag a pártatlanság ilyen fokú megsértését a hírhedt „Crowngate”-botránnyal hasonlította össze, amikor a néhai II. Erzsébet királynő felvételeit úgy vágták össze, hogy úgy tűnt, mintha dühösen távozna egy fotózásról, ami akkor a BBC One vezetőjének lemondásához vezetett.
Máskor is adódtak már hasonló problémák a BBC-nél: lesz még folytatása az ügynek
A BBC elfogultságáról szóló jelentést Michael Prescott írta, aki három évig független külső tanácsadóként dolgozott a műsorszolgáltató szerkesztői irányelvekért felelős bizottságában, mielőtt júniusban távozott volna a posztjáról.
Prescott szerint az általa megfogalmazott, többször is ismételt figyelmeztetéseket elutasították vagy figyelmen kívül hagyták.
A BBC legfőbb hírterületi vezetője Deborah Turness, a BBC News vezérigazgatója, aki az összes hírműsort és aktuális ügyeket felügyeli. Az 58 éves nő körülbelül 6000 fős csapatot irányít, és több mint 430 000 fontot keres.
Korábban heves kritikák érték a BBC-t az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról szóló tudósításai miatt is.
A The Telegraph az idei év elején nyilvánosságra hozta, hogy Turness is megnézte a BBC Gázáról szóló dokumentumfilmjét a sugárzás előtt, de nem kérdőjelezte meg annak tartalmát. A dokumentumfilmet (melynek címe Gáza: hogyan lehet túlélni egy háborús övezetet?), később súlyos kritikákat kapott, és eltávolították az iPlayer alkalmazásról, miután kiderült, hogy a műsort narráló fiú egy magas rangú Hamász-tisztviselő fia. Egy jelentés végül megállapította, hogy a BBC megsértette a műsorra vonatkozó szerkesztői irányelveket.
Turness 2023-ban elindította a BBC Verify-szolgáltatást, amelyet a vállalat tényellenőrzés és dezinformáció felszámolásának szakértőjeként hirdet. Azóta azonban a Verify a vállalat egyik legvitatottabb márkájává vált, amelyet ténybeli hibákkal és hibás újságírással vádolnak.
Felvetődhet Jonathan Munrónak, a hírtartalmak vezető ellenőrének a felelőssége is, aki Deborah Turness helyettese. A 59 éves, valamivel több mint 300 000 fontot kereső Munro a BBC nemzetközi hírműsorainak felügyeletét is ellátja, mint a BBC News globális igazgatója és a BBC World Service igazgatója. Mióta 2014-ben csatlakozott a BBC-hez, két nagy horderejű botrány is kapcsolódott a nevéhez.
A BBC szóvivője a The Telegraph kérdéseire reagálva most úgy nyilatkozott: „Bár nem kommentáljuk a kiszivárgott dokumentumokat, a BBC komolyan veszi és gondosan megfontolja a visszajelzéseket.”
A The Telegraph viszont azt ígérte, hogy hamarosan közzéteszi a dokumentum további kivonatait, amelyek a BBC arab nyelvű szolgálatát elfogultsággal vádolják a gázai háborúról szóló tudósításai miatt, és a vállalatot cenzúrával vádolják a transzneműekről szóló vita tudósításai miatt.
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be kedden a görög parlamentben az ellenzék Kiriákosz Micotákisz jobboldali kormánya ellen a tavaly februári súlyos vasúti szerencsétlenség bizonyítékainak meghamisítását állító vádak miatt.
A szavazást a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) kezdeményezte, de több baloldali és balközép párt is támogatja. A voksolást a tervek szerint csütörtök este tartják.
Kiriákosz Mitcotákisznak nincs más választása, mint idejönni és igazolni a tetteit – jelentette ki a parlamentben Nikosz Andrulakisz, a PASZOK elnöke.
A miniszterelnök a szavazás előtt a tervek szerint felszólal a törvényhozásban. Mivel a kormányfő pártjának, az Új Demokráciának 158 képviselővel abszolút többsége van a 300 fős egykamarás törvényhozásban, a beadvány várhatóan elbukik.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy nem kellő hozzáértéssel kezelte a 2023. február 28-i szerencsétlenséget, amelyben 57-en meghaltak, miután egy személyvonat teljes sebességgel egy tehervonatnak ütközött. Azt is felróják, hogy a kormány az ütközés estéjén az állomásfőnök, a vonatvezetők, illetve más vasúti alkalmazottak közötti üzenetváltások „módosított” változatát bocsátotta a sajtó rendelkezésére annak érdekében, hogy a tragédiát az állomásvezető által elkövetett emberi hibának tulajdonítsák.
Az áldozatok családjai egy éve követelik a vasúthálózat elhanyagoltságáért felelős politikai vezetők felelősségre vonását. Az áldozatok hozzátartozóinak szövetsége a baleset másnapján lemondott Kosztasz Karamanlisz közlekedési miniszter és baloldali elődje, Hrisztosz Szpircisz felelősségét is hangoztatja. Jelenleg mindketten parlamenti képviselők.
Az ügyben eddig több mint 30 vasúti alkalmazott ellen indult eljárás, de egyikük sem magas rangú vezető. A vonatszerencsétlenség közelében lévő Larisza állomásfőnöke gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával van előzetes letartóztatásban.
Oltási igazolások ezreit hamisították az északkelet-svájci Sankt Gallenben – közölte csütörtökön a kanton vezetése.
A tájékoztatás szerint okirathamisítás gyanúja miatt indult nyomozás magánkézben lévő koronavírus-tesztközpontok munkatársai ellen. Az elkövetők foglalkozásuk keretében hozzáférhettek az oltási igazolványok kiállítására használt országos rendszerhez, és így több mint nyolcezer hamis igazolást állíthattak ki.
A tetteseket öt évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve pénzbüntetéssel sújthatják.
Ugyanakkor azokat is börtön, illetve pénzbírság fenyegeti, akik nagy összegeket fizettek a hamis igazolásokért.
Sankt Gallen kanton vezetése egyben hangsúlyozta, hogy az illegálisan kiállított igazolásokat érvénytelenítik. Sankt Gallen 61 százalékos átoltottsággal a svájci kantonok között az utolsók között van. Az alpesi országban az átoltottság aránya nagyjából 67 százalék.
A 8,6 millió lakosú országban a járvány kitörése óta 1 227 395 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 12 056-an hunytak el a kórban.
Today I addressed the Swiss Parliament @parlch to say that we are not a source of aggression, not a territory of war, and not some kind of conflict zone. We are a country that has always valued and will always value peace. Our peace can only withstand such aggression by force of… pic.twitter.com/PZbbCRudp2
Oroszországban nyomtatott, 1,1 milliárd dollárnak megfelelő, líbiai hamis pénzt foglaltak le a máltai hatóságok – közölte az amerikai külügyminisztérium, amely egyúttal üdvözölte is a pénz lefoglalását.
A washingtoni külügyi tárca szerint a bankjegyeket a Goznak orosz állami vállalattól Líbiából „egy illegitim párhuzamos intézmény” rendelte meg, és ezért hamis pénznek kell tekinteni. Washington emlékeztet, hogy Líbiában kizárólag a tripoli jegybank bocsáthat ki jogszerűen készpénzt.
Az Egyesült Államok szerint az elmúlt években Oroszországból Líbiába áramló hamis pénz súlyosbította az észak-afrikai ország gazdasági válságát. A máltai hatóságok egyáltalán nem kommentálták az amerikai bejelentést, sőt, az erről szóló hírt, amelyet a Malta Today című lap a Facebookon tett közzé, azóta el is távolították az újság honlapjáról.
Az ENSZ tavaly decemberi jelentése szerint a Goznak 2016 és 2018 között 7,11 milliárd dollár értékben szállított bankjegyeket a Líbia keleti felében működő, nemzetközileg el nem ismert, a tripoli vezetéssel rivalizáló hatóságoknak.
„Ez az incidens is azt mutatja, hogy Oroszországnak ideje felhagynia kártékony és destabilizáló tevékenységével Líbiában” – tudatta a washingtoni külügyminisztérium.
Oroszország tiltakozik
Oroszország szerint szó sincs hamis pénzről, és arra hivatkoznak, hogy a Bengáziban működő „központi bank” szabályos megrendelését teljesítették. A moszkvai külügyminisztérium közleménye megjegyzi, hogy amíg Líbiában de facto kettős hatalom működik, addig két jegybank van az országban.
Moszkva arra hivatkozik, hogy a bengázi „jegybank” vezetőjét a líbiai nép által választott parlament nevezte ki, így nemzetközi legitimitással rendelkezik.
„Így hát nem a líbiai dinárok hamisak, hanem az amerikai kijelentések” – tudatták Moszkvában.
A Goznak cég szombaton szintén közleményben reagált az amerikai vádakra. A dokumentum szerint a máltai vámhatóság 2019 szeptemberében, „a nemzetközi jogot megsértve” lefoglalt egy, a líbiai központi bank bankjegyeit tartalmazó szállítmányt. A líbiai megrendelésre készült bankjegyek korábbi líbiai bankjegyek „módosított szériája”, vizuálisan eltér azoktól.
A líbiai központi bank jóváhagyta a bankjegyeket
A líbiai központi bank képviselői – a közlemény szerint – jóváhagyták a szóban forgó bankjegyek arculatát, ezért alaptalan és jogszerűtlen „hamisnak” nevezni őket. A közleményben utalnak arra, hogy az ENSZ líbiai vizsgálóbizottsága a bankjegyek leszállítását nem minősítette az érvényben lévő szankciók megszegésének.
A Goznak és a líbiai központi bank hónapokig eredménytelenül követelt magyarázatot Máltától a szállítmány lefoglalására. Az ottani vámhatóság végül 2020 májusában adott ki közleményt az ügyben, amelynek tartalma „lényegesen elferdíti a Goznak és a líbiai központi bank kapcsolatának tényleges állapotát” – olvasható az orosz vállalat közleményében.
Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatását és meggyilkolását követően káoszba süllyedt, és egymással rivalizáló fegyveres szervezetek kezdtek küzdeni minél nagyobb területek ellenőrzéséért, mostanra pedig a nemzetközileg elismert egységkormány áll szemben a jelentős haderőt irányító Halífa Haftar tábornokkal, aki az ország keleti és déli részét ellenőrzi.
Haftar Oroszország mellett az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom támogatását is élvezi.
