A Európai Unió elnapolja annak a javaslatnak a tárgyalását, amely az Oroszországból származó olaj behozatalának betiltását célozza. A döntést az iráni konfliktus miatt megugró energiaárak, valamint a Barátság kőolajvezeték körül kialakult vita indokolja – számolt be az Euronews.
Az Európai Bizottság elhalasztotta a nagy várakozással kísért javaslat előterjesztését, amely az orosz olaj behozatalának végleges betiltásáról szól – közölte a portál, amely szerint a lépés mögött a közel-keleti háború által okozott energiasokk, valamint a Barátság vezeték körüli patthelyzet áll.
Emlékezetes, hogy a REPowerEU terv részét képező jogszabályt eredetileg április 15-én – vagyis a magyar választás után három nappal – tervezték nyilvánosságra hozni a Reuters hírügynökség korábbi értesülése szerint.
Ezt, a dátumot azonban most eltávolították a naptárból. „Nincs új dátum, amit megadhatnék” – mondta kedd reggel Anna-Kaisa Itkonen, a bizottság energiaügyi szóvivője, hozzátéve: „Amit biztosan mondhatok, az az, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk e javaslat kidolgozása mellett.” A bizottság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az időzítés változása nem jelenti a politika megváltozását. „A javaslat be lesz nyújtva” –közölte Itkonen.
A szóvivő Ursula von der Leyen bizottsági elnök szavait idézve figyelmeztetett arra, hogy az ukrajnai háború befejezése után az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz való visszatérés „stratégiai baklövés” lenne.
A Hormuzi-szoros lezárása felforgatta az energiapiacokat: az átjárón eddig a globális olaj- és LNG-forgalom ötödét bonyolították le naponta, most viszont ezek a szállítmányok már hetek óta vesztegelnek az iráni háború miatt.
Emlékezetes az is, hogy az EU korábban betiltotta az orosz olajat, de Magyarország és Szlovákia határozatlan idejű mentességet kapott az intézkedés alól. A REPowerEU keretében az Unió már betiltotta az orosz gáz behozatalát is: a cseppfolyósított földgáz (LNG) esetében 2026 végéig, a vezetéken keresztül szállított gáz esetében pedig 2027 őszéig. Magyarország és Szlovákia már jogi lépéseket tett ez ellen, és hasonló lépéséket helyeztek kilátásba akkor, ha az olajra vonatkozóan is hasonló tiltás lép érvénybe.
Ugyanakkor az európai országok közt sincs teljes egység az orosz energiahordozók elleni fellépésben. Bart de Wever belga miniszterelnök a hónap közepén egyenesen azt mondta, hogy „normalizálni kell a kapcsolatokat Oroszországgal, és vissza kell szerezni a hozzáférést az olcsó energiához. Ez a józan ész kérdése”. Mindeközben arról is beszélt, hogy sok európai vezető is hasonlóan gondolkodik, csak nem merik hangosan kimondani ezt – írja a hirado.hu.
Az Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közötti béketárgyalások következő fordulóját elhalasztják az iráni háború miatt, Kijev ugyanakkor jó híreket vár az agresszor országgal folytatott fogolycserével kapcsolatban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a Suszpilne tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte, hogy szerdán megbeszélést folytatott Rusztem Umjerovval, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárával az Egyesült Államok képviselőivel fenntartott kommunikációjáról. Szerinte a párbeszéd az Egyesült Államokkal napi szinten folytatódik. „Jelenleg az iráni helyzet miatt még mindig nincsenek szükséges jelzések egy háromoldalú találkozóra. De amint a biztonsági helyzet és az általános politikai kontextus lehetővé teszi számunkra, hogy folytassuk pontosan ezt a háromoldalú, diplomáciai munkát, akkor meg fogjuk tenni. Ukrajna készen áll erre” – mondta.
Az államfő emellett köszönetet mondott a hírszerző tisztviselőknek, az Elnöki Hivatalnak és minden érintett szolgálatnak a további fogolycserék érdekében tett lépésekért. „Azért dolgozunk, hogy minden emberünket hazahozzuk az orosz fogságból. Jó híreket remélünk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A Szuszpilne egy ukrán delegációbeli forrásra hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok közötti következő tárgyalási forduló időpontját és helyszínét még nem határozták meg. „A háromoldalú tárgyalások következő fordulójának még nincs időpontja és helyszíne” – mondta el a forrás.
A Legfelső Tanács jóváhagyta a törvényt, amely egyéves halasztást biztosít a mozgósítás alól azoknak a fiataloknak, akik a hadiállapot idején szerződéses alapon szolgáltak a hadseregben, számolt be az RBC-Ukrajina az ukrán parlament sajtószolgálatára hivatkozva.
Az új törvény értemében azokat a 18 és 25 év közötti hadköteles és tartalékos fiatalokat, akik a hadiállapot idején egy évig szolgáltak szerződéses alapon, és a törvényben meghatározott indokok alapján leszerelték, az azt követő 12 hónapig nem mobilizálják. A dokumentumot 243 képviselő igen szavazatával hagyták jóvá. A törvény egy úgynevezett „kedvezményes periódust” biztosít a szerződéses katonák számára, ugyanakkor lehetővé teszi számukra, hogy saját kérésükre önkéntesen visszatérjenek a hadseregbe.
Az elfogadott törvény hatálybalépéséhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek kell aláírnia, és a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Legfelső Tanács csütörtökön tárgyalta a 13574. számú törvényjavaslat módosítását, amely a tanulmányaikat 25 éves koruk után kezdő diákok mozgósítási halasztásának eltörlését írta elő – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács ülésének közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint ahhoz, hogy ez a módosítás a törvény szövegében maradhasson, legalább 226 szavazatra lett volna szükség. Azonban nem volt elég szavazat a felvételéhez. Csak 137 képviselő szavazott mellette. Ennek eredményeként a módosító indítványt elutasították.
A parlamentben a módosítást benyújtó Fedir Veniszlavszkij parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja amellett érvelt, hogy a diákoknak járó halasztással nem szabad visszaélni. „A bizottság álláspontja ezzel a módosítással kapcsolatban nagyon egyszerű. Először is, senki sem szünteti meg az oktatáshoz való alkotmányos jogot ezzel a módosítással. Csak a katonai szolgálat alóli halasztás jogát szüntetjük meg a mozgósítás alatt azoknak az állampolgároknak, akik visszaélnek ezzel a joggal” – mondta.
A képviselő elmondása szerint Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója előtt 30 ezer 25 éves vagy annál idősebb diák volt az egész országban, ma pedig 250 000 ilyen diák van. „Vagyis ez nem az oktatáshoz való jog megvalósítása, hanem az oktatáshoz való joggal való visszaélés annak érdekében, hogy felmentést kapjanak a katonai szolgálat alól, és ne teljesítsék alkotmányos kötelességüket, a haza védelmét” – összegezte Fegyir Veniszlavszkij.
A szavazás eredményeként azonban a képviselők továbbra sem hagyták jóvá, hogy a módosítás a törvényben maradjon. Ezért a diákok felmentésére vonatkozó jelenlegi szabályok változatlanok maradnak.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor találkozójára valószínűleg a közeljövőben nem kerül sor – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Barak Ravid, az Axios című brüsszeli-amerikai kiadvány tudósítójának X-en tett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Ravid egy meg nem nevezett Fehér Ház-i tisztviselőt idézett, miszerint: „Nincsenek tervek arra, hogy Trump elnök a közeljövőben találkozik Putyin elnökkel.”
A tisztviselő jelezte, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eredményes telefonbeszélgetést folytatott, így „további személyes találkozóra nincs szükség”.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor október 16-án újabb telefonos megbeszélést folytatott. Ezt követően Trump azonnal bejelentette, hogy ismét találkozik Putyinnal, de Budapesten.
Ukrajna Központi Választási Bizottsága bejelentette, hogy az idei október utolsó vasárnapjára tervezett helyhatósági választásokat nem tartják meg a háborús helyzet miatt.
A bizottság közleménye szerint a választási törvények értelmében a helyhatósági választásokat általában öt évente, október utolsó vasárnapján tartják az ország egész területén egyidejűleg. Az idei választások megszervezését azonban a háború miatt bevezetett hadiállapot lehetetlenné teszi.
A teljes körű orosz fegyveres agresszió miatt Ukrajnában hadiállapotot vezettek be, amely alatt semmilyen választást nem szerveznek és nem tartanak meg – áll a Központi Választási Bizottság magyarázatában. Emiatt a parlament nem hozott döntést a helyhatósági választások kiírásáról.
A bizottság megállapította, hogy nincs jogalap a területi választási bizottságok új összetételének kialakítására sem megyei, járási, városi, falusi vagy települési szinten.
A választási bizottság tagja, Szerhij Posztov kifejtette: A hadiállapot ideje alatt semmilyen választást nem szerveznek és nem tartanak, ezért a 2020. október 25-i helyhatósági választásokon megalakított területi választási bizottságok tagjai továbbra is gyakorolják hatáskörüket.
Ez azt jelenti, hogy a 2020-ban megválasztott helyhatósági tisztségviselők mandátuma a háborús helyzet végéig meghosszabbodik.
A május 12-re tervezett, Ungváron tartandó ukrán–magyar kisebbségi konzultációt bizonytalan időre elhalasztották a magyar fél kezdeményezésére. A találkozó a korábban Budapesten egyeztetett 11 magyar ajánlás megvitatásának első fordulója lett volna.
Az ukrán delegáció már a helyszínre érkezett és az első előzetes eredményekre számított, amikor értesült a halasztásról. A budapesti előkészítő tárgyalásokon a felek korábban megállapodtak szakértői munkacsoportok felállításáról a kisebbségi kérdések részletes vizsgálatára.
Az elhalasztás okairól egyelőre nem érkezett hivatalos magyarázat a magyar kormány részéről. Az ukrán–magyar kapcsolatok az elmúlt években feszültté váltak, elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati és oktatási jogai körüli viták miatt. A konzultációsorozat éppen ezt a feszültséget igyekezett volna enyhíteni – közölte az Interfax Ukraine.
Donald Trump amerikai elnök lemondta Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatását, de Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélése után meggondolta magát, így az ukrán elnök mégis az Egyesült Államokba utazik pénteken – számolt be róla a francia BMF TV.
A hírcsatorna szerint az ukrán fél szerdán üzenetet kapott Washingtonból, amelyben az állt, hogy Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatására és a Trumppal való találkozójára mégsem kerül sor. Az ukrán elnök ekkor azonnal Emmanuel Macron francia elnökhöz fordult, aki habozás nélkül felhívta az amerikai kollégáját, és meggyőzte arról, hogy mégis fogadja hivatalában Volodimir Zeleszkijt.
Francia diplomáciai források szerint Macron maga vállalat kezességet az ukrán elnökért.
Végül Trump meggondolta magát, majd ő maga jelentette be Volodimir Zelenszkij látogatását. Ahogy arról beszámoltunk, az ukrán elnök azért utazik Washingtonba, hogy találkozzon Donald Trump amerikai elnökkel, és aláírják az ukrajnai természeti erőforrásokról szóló kétoldalú keretmegállapodást. Az ukrán elnök előzetesen elárulta, hogy a Trumppal való találkozója során többek között azt is szeretné megtudni, hogy Ukrajna számíthat-e továbbra is az Egyesült Államok támogatására, valamint a Washington és Moszkva közötti, Ukrajnáról szóló tárgyalásokról is érdeklődni fog. Zelenszkij megjegyezte, hogy a biztonsági garanciák kérdése az Egyesült Államokkal kötött „nyersanyagokkal kapcsolatos alku” kapcsán elvi kérdés számára, és a Trumppal való közelgő tárgyaslásán fog eldőlni, hogy az ritkaföldfémekkel kapcsolatos alku sikeres lesz-e, vagy „csendben elhal”.
[type] => post [excerpt] => Donald Trump amerikai elnök lemondta Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatását, de Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélése után meggondolta magát, így az ukrán elnök mégis az Egyesült Államokba utazik pénteken – számolt be róla... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1740734640 [modified] => 1740681326 ) [title] => Trump lemondta Zelenszkijjel való találkozóját, Macrontól kért segítséget az ukrán elnök [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142618&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 142618 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 142619 [image] => Array ( [id] => 142619 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/putyin-trump-3.png [original_lng] => 535886 [original_w] => 878 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/putyin-trump-3-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/putyin-trump-3-300x170.png [width] => 300 [height] => 170 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/putyin-trump-3-768x435.png [width] => 768 [height] => 435 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/putyin-trump-3.png [width] => 878 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/putyin-trump-3.png [width] => 878 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/putyin-trump-3.png [width] => 878 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/putyin-trump-3.png [width] => 878 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1740674151:12 [_thumbnail_id] => 142619 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3101 [_oembed_76618d4d50d1953a05f94be1ce9ac9f4] => {{unknown}} [_oembed_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] => [_oembed_time_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] => 1743353750 [_algolia_sync] => 508427713000 [_oembed_96a74c59d35e88744ecc737c3b275082] =>
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Joe Biden lemondta az útját, és a többi résztvevő is követte. Az amerikai elnöknek ugyanis a hazáját ostromló hurrikánok elleni védelmet és a károk eltakarítását kell felügyelnie. Egyelőre nem ismert, hogy a ramsteini csúcs mikor lesz megtartva.
Elhalasztották Ukrajna legfontosabb nyugati szövetségeseinek szombatra tervezett csúcstalálkozóját, amelyet a németországi Ramstein légibázison tartottak volna, miután Joe Biden amerikai elnök lemondta az útját, hogy kormánya az Egyesült Államok déli részét letaroló hurrikánokra tudjon fókuszálni.
A Fehér Ház közleménye szerint Bidennek a lecsapó Milton szupervihar előkészületeit, illetve a két hete több mint kétszáz halálos áldozatot követelő és több százmilliárd dollárnyi kárt okozó Helene hurrikán utáni segítségnyújtást kell felügyelnie, így nem tud megjelenni a találkozón.
A 2024. október 12-i eseményt elhalasztják. Egyelőre nem ismert, hogy a részt vevő nemzetek mikor tartanák meg ezt a találkozót – idézte a Ramstein légibázison működő amerikai közkapcsolati iroda közleményét a Reuters.
A Kijev fegyveradományozóit tömörítő Ramstein-csoport az eddigi legmagasabb szintű találkozójára ült volna össze Biden október 10–13-i németországi látogatásának margóján, ami közel 40 éve az első amerikai állami látogatás lett volna.
Az USA-t romba döntő természeti csapások miatt azonban a történelmi csúcs elmarad, és nem biztos, hogy pótolni fogják.
A Milton hurrikán miatt késhet Ukrajna támogatása
A találkozó célja az volt, hogy hangsúlyozzák Kijev megingathatatlan támogatását Oroszországgal szemben egy olyan időszakban, amikor az ukrán fegyveres erőkre hatalmas nyomás nehezedik, csapataik pedig egyre magasabbra halmozzák a veszteségeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közleménye szerint a találkozón Ukrajna bemutatta volna a legújabb „győzelmi tervét”, amellyel állítólag le tudnák zárni a több mint két éve tartó konfliktust.
A szombati találkozó ráadásul a tervek szerint Biden, Zelenszkij és Olaf Scholz német kancellár nyilvános felszólalásával kezdődött volna, ami megerősítette volna a nyugati összefogást Kijev mögött – amelyen a háború elnyúlásával egyre több repedés látszik.
A mobilizációról szóló törvény figyelembe vette az Oktatási Bizottság javaslatát a mozgósítás alól való halasztási jogra vonatkozóan. Erről a Rada sajtószolgálata számolt be.
„A törvény elfogadása során figyelembe vették Ukrajna parlamenti képviselőinek – a bizottság tagjainak – javaslatát, hogy a költségvetési és szerződéses oktatási formában egyaránt tanuló posztgraduális képzésben részt vevő hallgatóknak biztosítsák a mozgósítás alól való halasztás jogát” – olvasható a jelentésben.
Ezenkívül a különleges időszak alatti mozgósítás nem vonatkoznak:
a szakmunkás képzésben résztvevőkre,
szakmai előegyetemi képzésben résztvevőkre.
felsőoktatási képzésben résztvevőkre.
Ez a feltételt akkor érvényes, ha nappali vagy duális képzésben tanulnak, és az oktatásról szóló törvény 10. cikkének második részében meghatározott sorrendben a korábban megszerzett iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettséget szereznek.
Ezenkívül halasztást kapnak következő kategóriába tartozók:
felsőoktatási és szakmai felsőoktatási intézmények, tudományos intézmények és szervezetek tudományos fokozattal rendelkező tudományos és tudományos-pedagógiai alkalmazottai,
szakmai előkészítő, szakmai (szak- és műszaki) oktatási, általános középfokú oktatási intézmények oktatói.
Számukra a halasztás azzal a feltétellel jár, hogy a fő munkahelyen felsőoktatási vagy szakmai felsőoktatási intézményben, tudományos intézményben és szervezetnél, szakképzési (szakműszaki) vagy általános középfokú oktatási intézményben dolgoznak legalább 0,75 részmunkaidejű állásban.
