Többrétegű biztonsági garanciavállalás kidolgozásáról tárgyaltak az Ukrajna támogatására kész országok koalíciójának tagjai a brit kormány által keddre összehívott virtuális csúcstalálkozón.
Az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulójára időzített, videokapcsolaton megtartott, Keir Starmer brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár társelnökletével lezajlott értekezleten harminc vezető vett részt, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Horvátország és a balti köztársaságok vezetői, valamint az Európai Unió képviselői.
A Downing Street tájékoztatása szerint a résztvevők megerősítették megingathatatlan elkötelezettségüket az ENSZ Alapokmányának megfelelő tartós és igazságos ukrajnai béke elérését célzó további együttműködés mellett, és közös nyilatkozatban szögezték le, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erő alkalmazásával megváltoztatni.
A vezetők üdvözölték az Egyesült Államok folytatódó béketárgyalási erőfeszítéseit, úgy fogalmaztak ugyanakkor, hogy ezekbe a tárgyalásokba az összes érintett országot be kell vonni, ha ezeknek az országoknak az érdekei ezt kívánják.
Felszólították Oroszországot, hogy a tárgyalásokba érdemi módon kapcsolódjon be, és egyezzen bele a teljes körű, feltételek nélküli tűszünetbe.
Megerősítették, hogy az Egyesült Államok támogatásával részt kívánnak venni az Ukrajna számára nyújtandó többrétegű biztonsági garanciarendszer kidolgozásában, beleértve a koalíció által tervezett új nemzetközi alakulat (Multinational Force for Ukraine, MNFU) telepítését is.
Keir Starmer és Emmanuel Macron az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának előző, januárban Párizsban tartott találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot a közös katonai alakulat ukrajnai telepítéséről békemegállapodás elérése esetére.
Starmer a szándéknyilatkozat aláírása után úgy fogalmazott: a dokumentum megnyitja az utat annak a jogi keretrendszernek a kidolgozása felé, amelynek alapján Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői ukrajnai területen biztosíthatják majd az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit, „katonai csomópontokat” alakíthatnak ki Ukrajnában, emellett „védett létesítményeket” építhetnek fegyverek és hadfelszerelések tárolására.
A brit miniszterelnök részletek nélkül kijelentette azt is, hogy a koalíció résztvevői „kötelező erejű vállalásokat dolgoznak ki” Ukrajna támogatására egy esetleges jövőbeni újabb orosz fegyveres támadás esetére.
A keddi londoni virtuális csúcstalálkozó résztvevői megerősítették elkötelezettségüket az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozása mellett is, egyebek mellett további szankciók alkalmazásával, valamint az eddigi szankciók kikerülésével olajat szállító orosz „árnyékflotta”, az orosz olajkereskedő hálózatok, az orosz hadiipari komplexum és az orosz pénzügyi szolgáltatási cégháló elleni fellépéssel.
Kötelezettséget vállaltak az orosz támadásoknak kitett ukrajnai energiaipari infrastruktúra támogatására, beleértve a légvédelmi eszközök folytatódó szállítását.
Az értekezleten elhangzott, hogy Oroszország minimális területnyereséget ért el a hadszíntéren, és ezért is súlyos árat fizetett: egyedül az elmúlt egy évben csaknem félmillió orosz katona esett el vagy sebesült meg a frontokon.
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel abban, hogy amennyiben Oroszország megsérti a jövőbeli tűzszüneti megállapodást, az összehangolt katonai választ vált ki Európa és az Egyesült Államok részéről, jelentette a Financial Times.
A tervet decemberben és januárban többször is megvitatták ukrán, európai és amerikai tisztviselők, és az többszintű választ biztosít a tűzszünet bármilyen megsértésére Oroszország részéről.
A javaslat szerint Oroszország által bármilyen tűzszüneti megállapodás megszegése 24 órán belüli válaszlépést von maga után, amely diplomáciai figyelmeztetéssel kezdődik, és szükség esetén az ukrán hadsereg fellépésével a jogsértés megállítására.
Ha a harcok ezen lépések után is folytatódnak, Ukrajna szövetségeseivel együtt a válaszlépések második szakaszába lép – a hajlandók koalíciója erőinek bevetésével, amely magában foglalja a legtöbb EU-tagállamot, valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Izlandot és Törökországot.
A források hozzátették, hogy a támadás eszkalációja esetén a Nyugat által támogatott erők, köztük az amerikai hadsereg, összehangolt válaszlépést indítanak az első jogsértés után 72 órával.
Amint megszületik a békemegállapodás, azonnal megjelennek a fegyveres erők, repülőgépek lesznek a levegőben, és tengeri támogatás is biztosítva lesz Ukrajna számára – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Kijevben, az ukrán parlamentben elmondott beszédében.
Rutte szavai szerint a katonai támogatást Ukrajnának azok a nyugati országok adják, amelyek az úgynevezett tettre készek koalíciójához csatlakoztak. Hozzátette, hogy „a szövetség más tagjai más módon fognak segíteni”.
„Az Egyesült Államok, Európa és Kanada kifejezték készségüket arra, hogy bizonyos garanciákat, biztonsági biztosítékokat adjanak.
Az úgynevezett tettre készek koalíciója folyamatos előrelépést ér el ezeknek a garanciáknak a kidolgozásában, amelyekről már a múlt hónapban Párizsban megállapodtak” – mutatott rá.
A főtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy a háború befejezéséről szóló megállapodás elérése nehéz döntéseket fog igényelni.
„Ukrajnának azt kell látnia, hogy minden áldozat, amelyet meghoztak, minden elveszített élet, minden nehéz pillanat, amelyen keresztülmentek, nem fog rövid időn belül megismétlődni, hogy a béke tartós lesz, és hogy az aláírandó dokumentumokat a nagy országok be fogják tartani.
Nem szeretnének egy második budapesti memorandumot vagy újabb minszki megállapodásokat, ugye?” – jelentette ki Rutte.
A főtitkár megerősítette a NATO Ukrajna iránti változatlan és kiemelt támogatását, és biztosított afelől, hogy az országra irányuló figyelme a globális kihívások ellenére sem csökken. „Ez igaz volt Oroszország teljes körű inváziója előtt is, igaz volt 2022. február 24-én, és attól a pillanattól kezdve minden egyes nap igaz maradt” – szögezte le.
Megjegyezte, hogy Putyin – sok más emberhez hasonlóan – azt gondolta, az orosz csapatok győzni fognak, és hogy Ukrajna gyenge, ám ez tévedés volt: Ukrajna erősnek bizonyult.
„A szövetség napi szintű párbeszédet folytat Ukrajnával, és naponta szállít felszerelést az ukrán fegyveres erőknek annak érdekében, hogy ma meg tudják védeni magukat, és holnap el tudjanak rettenteni bármilyen agressziót” – hangsúlyozta a NATO főtitkára.
A Financial Times a béketárgyalásokra rálátó források alapján arról írt, hogy Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel, hogy amennyiben Oroszország megsértene egy tűzszüneti megállapodást a jövőben, akkor arra Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai válaszlépéssel fog reagálni. A javaslatot ukrán, európai és amerikai tisztviselők több alkalommal is megvitatták decemberben és januárban, ennek értelmében:
a fegyverszünet Oroszország általi megsértése egyrészt 24 órán belüli válaszlépéseket vonna maga után – kezdve a diplomáciai figyelmeztetésekkel és az ukrán hadsereg részéről a jogsértés leállításához szükséges intézkedésekkel;
ha a harcok ezután is tovább folytatódnának, akkor a második fázisban már be is avatkoznának a harcokba az úgynevezett tettre készek koalíciójának erői;
ha pedig az incidens egy átfogó támadássá alakulna, akkor az első lövéstől számított 72 óra után egy újabb nyugati támogatású haderőt vetnének be összehangolt módon – ennek pedig már az amerikai hadsereg is része lenne a lap forrásai szerint.
A megállapodás számos részletét azonban még nem tisztázták, és ami a legfontosabb: a biztonsági garanciákhoz előbb egy tartós tűzszünet kell, amely még nem valósult meg.
A garanciák magukban foglalják az ukrán fegyveres erők, egy többnemzetiségű erő támogatását, valamint a szövetségesek jogi kötelezettségeit egy újabb orosz támadás esetén.
A Hajlandók Koalíciója párizsi csúcstalálkozóján közel 30 ország, köztük az Egyesült Államok vezetői megállapodtak egy biztonsági garanciarendszer bevezetésében Ukrajna számára, amely magában foglalja az ukrán fegyveres erők, egy többnemzetiségű erő támogatását, valamint jogi kötelezettségeket egy újabb orosz támadás esetén. Az erre vonatkozó dokumentum a Ragyio Szvoboda rendelkezésére áll.
A tűzszünetet követően egy olyan garanciarendszer bevezetését tervezik, amely az alábbi öt komponenst foglalja magában:
részvétel az USA vezette tűzszüneti megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusban;
az ukrán fegyveres erők támogatása;
többnemzetiségű erők Ukrajna számára;
kötelezettségek egy jövőbeni támadás esetén;
kötelezettségek az Ukrajnával való védelmi együttműködés elmélyítésére.
A tűzszünet megfigyelésének és ellenőrzésének mechanizmusa az Egyesült Államok vezetésével, nemzetközi részvétellel fog működni, beleértve az Hajlandók Koalíciójának közreműködését is. Emellett egy speciális bizottság létrehozását is előirányozza a jogsértések felülvizsgálatára és a válaszintézkedések meghatározására.
Az ukrán fegyveres erők támogatását illetően ez magában foglalja a fegyvervásárlások finanszírozását, a védelmi költségvetés támogatását, a védelmi raktárakhoz való hozzáférést a gyors erősítés érdekében fenyegetés esetén, valamint a védelmi erődítmények létrehozásában való segítséget.
A hajlandók koalíciójának lesz a feladata egy többnemzetiségű haderő felállítása Ukrajna számára. Ezek az erők Ukrajna kérésére fognak működni a harcok beszüntetése után, és európai vezetéssel rendelkeznek majd.
Ami egy második orosz támadás esetén teendő intézkedéseket illeti, ezekről még nem született teljes megállapodás.
„Megállapodtunk abban, hogy véglegesítjük azokat a kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat, amelyek meghatározzák Ukrajna támogatására és a béke és biztonság helyreállítására vonatkozó megközelítésünket Oroszország jövőbeli fegyveres támadása esetén” – áll a nyilatkozattervezetben.
A kötelezettségvállalások magukban foglalhatják a katonai képességek, a hírszerzés és a logisztikai támogatás alkalmazását, a diplomáciai kezdeményezéseket és további szankciók bevezetését.
Ami a védelmi együttműködést illeti, az állomány kiképzéséről, a közös fegyvergyártásról, valamint a hírszerzési együttműködésről van szó.
Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Donald Trump veje, Jared Kushner képviselik az Egyesült Államokat a Hajlandók Koalíciójának párizsi tárgyalásán – közölte a Fehér Ház szóvivője.
A tisztviselők részvételéről a Reuters számolt be. Január 6-án a személyesen vesz részt a tárgyalásokon Mark Rutte, a NATO főtitkára is.
A katonai szövetség sajtóosztálya szerint az egyeztetések házigazdái Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő lesznek.
Today in Florida, the Russian Special Envoy Kirill Dmitriev held productive and constructive meetings as part of the U.S. mediation effort toward advancing a peaceful resolution of the Ukrainian conflict.
The American delegation included Special Envoy Steve Witkoff, Secretary of…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) January 31, 2026
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
Az ukrán népnek kell döntenie a területekről, de ez csak azután fog megtörténni, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kap – számolt be az rbc.ua hírportál az európai vezetők közös nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az európai vezetők támogatásukról biztosították Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják az ukrán kérdésekkel kapcsolatos döntéseit. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni.
„A területtel kapcsolatos döntéseket Ukrajna népének kell meghoznia, miután hatékony megbízható biztonsági garanciákat nyújtottak az országnak. Egyetértettek abban, hogy bizonyos kérdéseket a tárgyalások utolsó szakaszában kell megoldani. Hangsúlyozták, hogy szükség esetén támogatni fogják Zelenszkij elnököt a néppel folytatott konzultációkban” – tették hozzá.
A közös nyilatkozatot a következők írták: Friedrich Merz német kancellár, Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Alexander Stubb finn elnök, Emmanuel Macron francia elnök,
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Dick Schoof holland miniszterelnök, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az Egyesült Államok a béketervének részeként ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna átadja Donbászt orosz ellenőrzés alá.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok egy úgynevezett „szabad gazdasági övezet” létrehozását javasolja Donbászban. Ez magában foglalná az ukrán csapatok kivonását a régióból.
November 4-én Madridban tartanak találkozót a „hajlandók koalíciójának” országai, ahol Ukrajna további támogatásáról fognak tárgyalni – írja az Unian.
A spanyol El Mundo szerint a találkozót maximális titoktartás mellett szervezik.
A résztvevőket figyelmeztették, hogy a mobiltelefonok használata tilos (azokat egy külön helyre kell leadni), és arra is kérik őket, hogy ne hozzák nyilvánosságra a találkozóval kapcsolatos információkat nyilvános platformokon vagy a közösségi médiában – írja a lap.
Megjegyzik, hogy a csúcstalálkozó reggel 9-kor kezdődik és 15:30 után ér véget.
A találkozó első felében megvitatják, hogyan lehet kielégíteni Ukrajna sürgős pénzügyi szükségleteit, beleértve a katonai és védelmi erőfeszítéseivel kapcsolatosakat is, valamint hogyan lehet összehangolni az Oroszországra nehezedő nyomás fokozását célzó kezdeményezéseket. Többek között a segítségnyújtás prioritásainak meghatározását és megállapodások elérését tervezik.
Majd a felek megpróbálnak kidolgozni egy közös álláspontot Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozóan.
