A bíróságról az Európa Tanács és Volodomir Zelenszkij elnök állapodtak meg, de egyelőre nincs meg a működéshez szükséges, évi közel 85 millió eurós összeg.
„Az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos bűncselekmények tárgyalására alapított bíróság létrehozása költségvetési nehézségekbe ütközik” – mondta az Euronewsnak három, az az ügyre rálátó forrás. Megjegyezték: az európai nemzetek számára kihívás, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül előteremtsék a költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi eszközöket.
A különleges bíróság létrehozásáról az Európa Tanács és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban kötött kétoldalú megállapodást. (A 46 tagból álló Európa Tanács nem egyenlő az Európai Tanáccsal, mely az EU-s tagállamok állam- és kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény.)
Az Euronews megkérdezte az amerikai hatóságokat, hogy a Trump-kormány érdekelt-e a bírósághoz való csatlakozásban, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A lap forrásai elmondták, hogy az Európa Tanács eredetileg egy olyan költségvetési tervezetet terjesztett elő, amely a bírósághoz kapcsolódó működési költségek teljes összegét mintegy évi 75 millió euróban állapítja meg.
A bíróságnak Hollandia adna otthont, a 75 millió euróhoz hozzájönnek még az irodák bérleti díjai és a biztonságos munkakörülmények megteremtése. Az Euronews forrásai szerint utóbbiakhoz az EU-nak évi 10 millió eurós hozzájárulást kellene biztosítania.
Európa nehéz pénzügyi döntések előtt áll
Az európai G7-országok, így Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság az Európa Tanács legfontosabb adományozói, de az ügyre rálátó forrásaink szerint egyelőre nem világos, hogy részt vesznek-e a bíróság éves finanszírozásában, sőt: szerintük nem is dolgoznak aktívan a projektben. Lapunk megkereste Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság kormányát, illetve az Európai Bizottságot is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Az Európa Tanács sem nyilatkozott, mindössze annyit közöltek, hogy „a tagállamokkal folytatott tárgyalások folyamatban vannak.”
A különleges bíróság létrehozásának oka
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű kormányközi szervezet, mely magában foglalja az Emberi Jogok Európai Bíróságát. A bíróság az EU-tól különálló intézmény.
Ukrán tisztviselők a törvényszék létrehozását kifejezetten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájának kiegészítésére kérték, ugyanis az ICC nem a háború bűncselekményét, hanem a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgálja.
A munka megkezdéséhez a törvényszéknek meg kell határoznia, hogy minimum hány ország vesz részt a vizsgálatokban, Ukrajna esetében viszont ezt a számot még nem határozták meg. A minimális létszám általában 16, de szakértők szerint Ukrajna esetében több országnak kell csatlakoznia. Forrásaink szerint nemcsak a létszám, hanem a résztvevők nemzetközi diplomáciában betöltött ereje és befolyása is fontos lehet.
Szankciókat készül bevezetni az Egyesült Államok a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen, amiért vizsgálatot indítottak az izraeli haderő által elkövetett háborús bűnök felderítésére és háborús bűncselekmények elkövetésével vádolták meg Izrael vezetését – tudta meg a Reuters bennfentes forrásokból.
Washington már korábban is célzott szankciókat vezetett be a bíróság több ügyésze és bírája ellen, de a teljes szervezet szankciós listára helyezése jelentős eszkalációt jelentene. Hat, a kérdésben jártas forrás szerint a döntés az úgynevezett „szervezeti szankciókról” hamarosan várható.
A bíróság tisztviselői már rendkívüli belső megbeszéléseket tartottak a lehetséges átfogó szankciók hatásairól, és a tagállamok diplomatái is egyeztettek a kérdésről. Egy amerikai tisztviselő megerősítette, hogy mérlegelik a teljes szervezet elleni szankciókat.
A teljes szervezetre kiterjedő szankciók alapvetően befolyásolhatják a bíróság mindennapi működését, a személyzet fizetésétől kezdve a bankszámlákhoz és az irodai szoftverekhez való hozzáférésig. Az esetleges károk enyhítése érdekében az ICC munkatársai már előre megkapták fizetésüket 2025 végéig, bár ez nem az első alkalom, hogy a bíróság elővigyázatosságból előre fizet béreket.
A hágai székhelyű ICC Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Joáv Gallant volt védelmi minisztert, valamint a Hamász fegyveres csoport tagjait vádolta meg a gázai háborúban elkövetett állítólagos bűncselekményekkel. A Trump-adminisztráció haragját az Izrael ellen felhozott vádak váltották ki.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a bíróságot „nemzetbiztonsági fenyegetésnek” nevezte, amely szerinte az Egyesült Államok és szövetségese, Izrael elleni „jogi hadviselés eszköze”. A bíróságot 2002-ben alapították, és joghatósága kiterjed a népirtás, az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények üldözésére, ha azokat tagállam állampolgára követte el, vagy tagállam területén történtek.
Izrael és az Egyesült Államok nem tagjai a bíróságnak. Az ICC Palesztinát tagállamként ismeri el, és úgy ítélte meg, hogy ez joghatóságot biztosít számára a palesztin területeken történt cselekmények kivizsgálására, amit Izrael és az USA elutasít.
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin nem utazik el a jövő héten Brazíliában megrendezésre kerülő BRICS-csúcstalálkozóra, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által ellene kiadott letartóztatási parancsa miatt – írja az Unian.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint Putyin videóhíváson keresztül vesz részt a brazíliai BRICS-csúcstalálkozón.
A brazil kormány nem tudott egyértelmű álláspontot kialakítani, ami lehetővé tette volna elnökünk részvételét a találkozón – mondta Ushakov az újságíróknak.
Megjegyzik, hogy a BRICS-csúcstalálkozón Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter fogja képviselni. A South China Morning Post szerint a rendezvényt Kína vezetője, Hszi Csin-ping is kihagyja.
Az ICC 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt. Az orosz vezetőt háborús bűnökkel vádolták, többek között több száz gyermek Ukrajnából történt deportálásával.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Az Egyesült Államok Trump vezette adminisztrációja szankciókat vetett ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) négy bírájára – jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium csütörtökön.
A példa nélküli lépés válaszként érkezett az ICC azon vizsgálatára, amely az amerikai csapatok afganisztáni állítólagos háborús bűncselekményeit, illetve az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsot érinti. A szankciókkal sújtott bírák: Solomy Balungi Bossa (Uganda), Luz del Carmen Ibanez Carranza (Peru), Reine Adelaide Sophie Alapini Gansou (Benin) és Beti Hohler (Szlovénia).
Marco Rubio amerikai külügyminiszter közleményében úgy fogalmazott: „Nemzetközi Büntetőbíróság bíráiként ez a négy személy aktívan részt vett a NBB illegitim és alaptalan, Amerikát vagy közeli szövetségesünket, Izraelt célzó akcióiban”, majd hozzátette: „A NBB politizál, és hamisan állítja, hogy korlátlan mérlegelési jogkörrel rendelkezik az Egyesült Államok és szövetségeseink állampolgárainak kivizsgálása, vádemelése és büntetőeljárás alá vonása tekintetében. Ez a veszélyes állítás és a hatalommal való visszaélés sérti az Egyesült Államok és szövetségeseink, köztük Izrael szuverenitását és nemzetbiztonságát” – közölte a Jeruzsálem Post.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akivel szemben az ICC elfogatóparancsot adott ki, így reagált a szankciókra az X-en: „Köszönöm Trump elnök úrnak és Rubio külügyminiszter úrnak, hogy szankciókat vetettek ki a Nemzetközi Büntetőbíróság politizáló bírái ellen. Jogosan álltak ki Izrael, az Egyesült Államok és minden demokrácia azon joga mellett, hogy megvédjék magukat a kegyetlen terrortól”.
Izrael ENSZ-nagykövete, Danny Danon is méltatta a döntést: „Mély hálámat fejezem ki Donald Trump elnöknek, Rubio külügyminiszternek és az egész amerikai kormányzatnak a Nemzetközi Büntetőbíróság politikai indíttatású intézkedéseivel szembeni rendíthetetlen támogatásukért. Határozott intézkedéseik megerősítik szövetségünk erejét és az egyetemes igazságszolgáltatás iránti közös elkötelezettségünket”.
A Nemzetközi Büntetőbíróság közleményben ítélte el a szankciókat: „Elítéljük a ma bejelentett további szankciós intézkedéseket. Ezek az intézkedések egyértelműen kísérletet tesznek arra, hogy aláássák egy olyan nemzetközi igazságszolgáltatási intézmény függetlenségét, amely a világ minden tájáról származó 125 részes állam mandátuma alapján működik”.
Az ICC szerint a szankciók célja, hogy megfélemlítsék a jogállamiságért dolgozókat:
„Az elszámoltathatóságért küzdők célba vétele semmit sem tesz a konfliktusban csapdába esett civilek megsegítéséért. Csak azokat bátorítja fel, akik azt hiszik, hogy büntetlenül cselekedhetnek. Ezek a szankciók nemcsak a kijelölt személyekre vonatkoznak, hanem mindazokra is, akik támogatják a bíróságot, beleértve a részes államok állampolgárait és vállalati jogalanyait”.
„A bíróság teljes mértékben támogatja személyzetét, és rendíthetetlenül folytatja munkáját, szigorúan a Római Statútummal, valamint a tisztességes és tisztességes eljárás elveivel összhangban, azzal a céllal, hogy igazságot szolgáltasson a háborús bűncselekmények, az emberiség elleni bűncselekmények, a népirtás és az agresszió bűncselekményének áldozatainak”.
A szankciók alapján az érintett bírák amerikai vagyona befagyasztásra kerül, és tilos bármilyen pénzügyi tranzakciót folytatni velük az USA területén.
Ezen kívül a szankciók azokat is érinthetik, akik kapcsolatba lépnek a bírósággal vagy annak munkáját támogatják. Donald Trump végrehajtási rendeletben rendelte el a szankciókat az ICC és az ügyészség ellen, válaszul arra, hogy a bíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen.
A bíróságon belül is feszültségek alakultak ki. Karim Khan, az ICC főügyésze, akit elsőként ért szankciós célzás, a közelmúltban szabadságra vonult, miután szexuális zaklatás vádjával vizsgálat indult ellene. A Wall Street Journal szerint a Netanjahu és Gallant elleni vádemelés is e vizsgálat árnyékában született.
A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.
A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást” kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely.
Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja az ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.
Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politika bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) pénteken arra kérte az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen csütörtökön elrendelt szankciókat, és vonja vissza őket.
Ravina Shamdasani, az UNHCR szóvivője az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte az ICC munkatársait egyénenként érintő szankciókat, egyúttal hivatala nevében teljes körű támogatásáról biztosította az ICC független munkáját.
A szóvivő azt is elmondta, hogy biztosítani kell az ICC számára, hogy képes legyen feladatainak teljes körű ellátására, különösen olyan esetekben, amikor egy állam nem hajlandó vagy nem képes érdemi nyomozás lefolytatására, illetve a jogi eljárásoknak a Római Statútumban foglalt követelmények szerinti elindítására. Ravina Shamdasani hivatala állásfoglalását azzal indokolta, hogy az ICC az emberi jogi intézményrendszer egyik fontos eleme.
Az ICC tavaly májusban kérte elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi miniszere, Joáv Galant ellen
a gázai fegyveres konfliktusban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt, az Egyesült Államok ellen elrendelt szankciókat pedig azzal a gyanúval indokolta, hogy az amerikai katonák háborús bűncselekményeket követhettek el Afganisztánban.
Az UNHCR szóvivője ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy „az ICC a nemzetközi büntető igazságszolgáltatásnak olyan központi intézménye, amelyet a világ országainak kétharmada támogat, így döntő szerepet játszik az igazságszolgáltatás biztosításában és abban, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek felelniük kelljen tetteikért, függetlenül attól hogy azokat Ukrajnában, Szudánban, Mianmarban, a megszállt palesztin területeken, vagy bárhol máshol követték el”.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) érő fenyegetések az ENSZ egyes állandó tagjainak részéről „az intézmény létét veszélyeztetik” – jelentette ki Tomoko Akane, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke hétfőn Hágában.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító Római Statútum részes államainak közgyűlése huszonharmadik ülésszakán felszólaló Tomoko Akane azt mondta: a bíróságot olyan támadások érték, amelyek aláássák legitimitását, igazságszolgáltatási képességét, valamint a nemzetközi jognak és az alapvető jogoknak az érvényesülését.
Az ICC-t az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy állandó tagja „drákói” gazdasági szankciókkal fenyegeti, mintha egy terrorista szervezet lenne – mondta az elnök. Ezek az intézkedések aláássák a bíróság intézkedéseit, működését, sőt a létét veszélyeztetik – húzta alá.
A bíróság határozottan elutasít minden olyan kísérletet, amely függetlenségének és pártatlanságának befolyásolására irányul – hangoztatta Akane, majd úgy fogalmazott: „határozottan elutasítjuk a munkánk átpolitizálására irányuló törekvéseket”.
Kijelentette: a bíróság csak a törvényt tartja és tartatja be, minden körülmények között. Szavai szerint a Római Statútum részes államainak közgyűlése szilárd elkötelezettségére van szükség a bíróság függetlenségének, valamint a nemzetközi jog és az alapvető jogok elsőbbségének védelme érdekében.
Paivi Kaukoranta, a részes államok közgyűlésének elnöke elengedhetetlennek nevezte a bíróság működését az igazságosság, az elszámoltathatóság és az emberi méltóság védelme szempontjából. „Közös felelősségünk, hogy támogassuk a Nemzetközi Büntetőbíróságot, biztosítsuk ellenállóképességét és sikerét, mint a globális béke és biztonság sarokkövét” – fogalmazott.
Karim Khan, az ICC főügyésze a közgyűlés egyhetes ülésének megnyitóján mondott beszédében kiemelte: az együttműködés a remény és megújulás pillanata lehet a nemzetközi igazságszolgáltatás számára. Ehhez azonban egységesnek kell maradnunk azon igazság kimondásában, amely szerint senki sem érdemli meg kevésbé a Római Statútum védelmét, mint bárki más – húzta alá.
Kiemelte: az emberiség „példátlan kihívásokkal néz szembe”, és emiatt a nemzeteknek példátlan elvárásaik vannak a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben.
Az Egyesült Államok Képviselőháza júniusban terjesztett elő törvényjavaslatot az ICC szankcionálásáról, válaszul arra, hogy az előző hónapban Karim Khan elfogatóparancs kiadását kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi minisztere, Joáv Galant ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság a kérelemnek eleget téve november 21-én adta ki határozatát az ügyben. Ezt követően a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte: „az Egyesült Államok alapjában véve elutasítja a magas rangú izraeli tisztségviselők elfogatásáról szóló bírósági döntést”.
„Mélyen aggasztónak tartjuk az ügyész sietségét, hogy letartóztatási parancsokat kezdeményezzen, továbbá az ehhez a döntéshez vezető súlyos eljárási hibákat – tette hozzá. Ez a bíróság egy veszélyes vicc. Itt az idő, hogy az amerikai szenátus cselekedjen és szankciókkal sújtsa ezt a felelőtlen testületet” – hangsúlyozta Lindsey Graham republikánus szenátor.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, hétfőn Brüsszelben kijelentette, hogy elfogadhatatlan Izrael részéről, hogy antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozójára érkezve Borrell arról beszélt az újságíróknak, hogy az ügyészt, Karim Khant és a bíróságot megfélemlítették, antiszemitizmussal vádolták, mint mindenkit, aki olyat tesz, ami nem tetszik a Benjámin Netanjahu vezette izraeli koránynak.
Borrell szerint Karim Khan fontos döntést hozott azáltal, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a hágai testület illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnökkel, Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben.
„Tiszteletben kellett tartanunk ennek az intézménynek a munkáját, és a bíróságnak megfélemlítés nélkül kell döntenie arról, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről” – hívta fel a figyelmet.
A főképviselő aggályosnak véli, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság (ICJ) végzése ellenére folyatja a rafahi hadműveletet, ugyanakkor a Hamász rakétákkal támadja Izraelt.
„Valóban dilemma, hogy a nemzetközi közösség hogyan tudja kikényszeríteni a határozat végrehajtását” – mutatott rá.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn megbeszéléseket folytatnak szaúd-arábiai, jordániai, egyiptomi, katari és egyesült arab emírségekbeli kollegáikkal, a gázai háborút követő kétállami megoldást célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. „Meghallgatjuk elképzeléseiket arról, hogyan lehet Palesztinát és a Palesztin Hatóságot minél jobban támogatni, és hogyan élénkítsük a kétállami megoldást célzó politikai folyamatot” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy az EU kész újraéleszteni a 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári missziót, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.
„Ma erről politikai döntést hozhatunk, amit aztán majd gyakorlatilag is megvalósítunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ehhez Egyiptom, Izrael és a palesztinok jóváhagyása is szükséges lesz.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
A büntetlenség elleni küzdelem, bárhol is történjenek a bűncselekmények, prioritás Belgium számára; a bűncselekményekért felelősségre vonásnak kell járnia, függetlenül attól, hogy ki áll azok mögött – jelentette ki a belga külügyminiszter hétfőn.
Hadja Labhib közleményében arra reagált, hogy Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
A belga külügyminiszter hangsúlyozta: a Hamász által október 7-én Izraelben, valamint az izraeliek által a terrortámadást követően Gázában és Ciszjordániában elkövetett bűncselekményeket a legmagasabb szinten kell számon kérni, bárki is legyen az elkövető.
Hadja Lahbib kijelentette, Belgium támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, és hangsúlyozta: az elfogatóparancs iránti kérelem mind a Hamász, mind az izraeli tisztviselők ellen „fontos lépés a palesztin helyzet kivizsgálása érdekében.
„Belgium továbbra is támogatni fogja a nemzetközi igazságszolgáltatás alapvető munkáját annak biztosítására, hogy az összes bűncselekményért felelős valamennyi embert felelősségre vonják” – tette hozzá közleményében a belga külügyi tárcavezető.
Joe Biden elnök felháborítónak nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze által hétfőn kezdeményezett elfogatási parancsot izraeli kormánytagokkal, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel szemben.
Az ICC elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere mellett a Hamász három legfőbb vezetője ellen is. Az amerikai elnök közleménye szerint Izrael és a Hamász között semmilyen alapon nem lehet párhuzamot vonni.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora hétfőn tartott sajtóbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy amerikai álláspont szerint az ügyben a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs jogköre.
Nevetségesnek nevezte egyenértékűnek tekinteni a Hamász által tavaly október 7-én elkövetett cselekményeket és az izraeli hadsereg cselekedeteit.
Az amerikai külügyminiszter is szégyenletesnek nevezte, hogy a büntetőbíróság ügyésze egyenlőségjelet tesz a radikális iszlamista palesztin szervezet és Izrael között. Antony Blinken közleményében szintén megállapította, hogy amerikai álláspont szerint a gázai övezeti háború kérdésében a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs jogköre.
John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő újságíróknak hétfőn arról is beszélt, hogy Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a hétvégén Izraelben is tárgyalt, ahol találkozott Joáv Galant védelmi miniszterrel, akinek ismételten kifejtette az amerikai aggályokat az izraeli hadsereg Gázai övezetben, különösen Rafah városában tervezett műveletével kapcsolatban.
John Kirby beszámolt arról is, hogy Jake Sullivan Szaúd-Arábiában is tárgyalt.
A megbeszélések témája a szaúdi-izraeli kétoldalú megállapodás volt, amelyet úgy jellemzett, hogy már közel áll a véglegesítéshez.
Hozzátette, hogy egy ilyen megállapodásnak valamilyen válasszal kell szolgálnia a palesztinok felé is, és az amerikai álláspont szerint csak a kétállami megoldás (Izrael mellett a független palesztin állam létrehozása) lehet a válasz. Mindazonáltal megállapította, hogy Joe Biden elnök is elismeri, hogy ez a közeli jövőben nem fog megvalósulni.
