Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, hétfőn Brüsszelben kijelentette, hogy elfogadhatatlan Izrael részéről, hogy antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozójára érkezve Borrell arról beszélt az újságíróknak, hogy az ügyészt, Karim Khant és a bíróságot megfélemlítették, antiszemitizmussal vádolták, mint mindenkit, aki olyat tesz, ami nem tetszik a Benjámin Netanjahu vezette izraeli koránynak.
Borrell szerint Karim Khan fontos döntést hozott azáltal, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a hágai testület illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnökkel, Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben.
„Tiszteletben kellett tartanunk ennek az intézménynek a munkáját, és a bíróságnak megfélemlítés nélkül kell döntenie arról, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről” – hívta fel a figyelmet.
A főképviselő aggályosnak véli, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság (ICJ) végzése ellenére folyatja a rafahi hadműveletet, ugyanakkor a Hamász rakétákkal támadja Izraelt.
„Valóban dilemma, hogy a nemzetközi közösség hogyan tudja kikényszeríteni a határozat végrehajtását” – mutatott rá.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn megbeszéléseket folytatnak szaúd-arábiai, jordániai, egyiptomi, katari és egyesült arab emírségekbeli kollegáikkal, a gázai háborút követő kétállami megoldást célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. „Meghallgatjuk elképzeléseiket arról, hogyan lehet Palesztinát és a Palesztin Hatóságot minél jobban támogatni, és hogyan élénkítsük a kétállami megoldást célzó politikai folyamatot” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy az EU kész újraéleszteni a 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári missziót, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.
„Ma erről politikai döntést hozhatunk, amit aztán majd gyakorlatilag is megvalósítunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ehhez Egyiptom, Izrael és a palesztinok jóváhagyása is szükséges lesz.
A büntetlenség elleni küzdelem, bárhol is történjenek a bűncselekmények, prioritás Belgium számára; a bűncselekményekért felelősségre vonásnak kell járnia, függetlenül attól, hogy ki áll azok mögött – jelentette ki a belga külügyminiszter hétfőn.
Hadja Labhib közleményében arra reagált, hogy Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
A belga külügyminiszter hangsúlyozta: a Hamász által október 7-én Izraelben, valamint az izraeliek által a terrortámadást követően Gázában és Ciszjordániában elkövetett bűncselekményeket a legmagasabb szinten kell számon kérni, bárki is legyen az elkövető.
Hadja Lahbib kijelentette, Belgium támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, és hangsúlyozta: az elfogatóparancs iránti kérelem mind a Hamász, mind az izraeli tisztviselők ellen „fontos lépés a palesztin helyzet kivizsgálása érdekében.
„Belgium továbbra is támogatni fogja a nemzetközi igazságszolgáltatás alapvető munkáját annak biztosítására, hogy az összes bűncselekményért felelős valamennyi embert felelősségre vonják” – tette hozzá közleményében a belga külügyi tárcavezető.
Joe Biden elnök felháborítónak nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze által hétfőn kezdeményezett elfogatási parancsot izraeli kormánytagokkal, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel szemben.
Az ICC elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere mellett a Hamász három legfőbb vezetője ellen is. Az amerikai elnök közleménye szerint Izrael és a Hamász között semmilyen alapon nem lehet párhuzamot vonni.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora hétfőn tartott sajtóbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy amerikai álláspont szerint az ügyben a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs jogköre.
Nevetségesnek nevezte egyenértékűnek tekinteni a Hamász által tavaly október 7-én elkövetett cselekményeket és az izraeli hadsereg cselekedeteit.
Az amerikai külügyminiszter is szégyenletesnek nevezte, hogy a büntetőbíróság ügyésze egyenlőségjelet tesz a radikális iszlamista palesztin szervezet és Izrael között. Antony Blinken közleményében szintén megállapította, hogy amerikai álláspont szerint a gázai övezeti háború kérdésében a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs jogköre.
John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő újságíróknak hétfőn arról is beszélt, hogy Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a hétvégén Izraelben is tárgyalt, ahol találkozott Joáv Galant védelmi miniszterrel, akinek ismételten kifejtette az amerikai aggályokat az izraeli hadsereg Gázai övezetben, különösen Rafah városában tervezett műveletével kapcsolatban.
John Kirby beszámolt arról is, hogy Jake Sullivan Szaúd-Arábiában is tárgyalt.
A megbeszélések témája a szaúdi-izraeli kétoldalú megállapodás volt, amelyet úgy jellemzett, hogy már közel áll a véglegesítéshez.
Hozzátette, hogy egy ilyen megállapodásnak valamilyen válasszal kell szolgálnia a palesztinok felé is, és az amerikai álláspont szerint csak a kétállami megoldás (Izrael mellett a független palesztin állam létrehozása) lehet a válasz. Mindazonáltal megállapította, hogy Joe Biden elnök is elismeri, hogy ez a közeli jövőben nem fog megvalósulni.
A Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadását követő hetekben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legfőbb ügyésze, Karim Khan többször is figyelmeztette a háborúban részt vevőket, hogy rendkívül óvatosan járjanak el a konfliktusban. Különösen az élelmezési helyzet háborús fegyverként való alkalmazására hívta fel a figyelmet.
Jelenleg, hat hónappal később, amikor Gázában már általános az éhínség, és a lakosság több mint 75 százalékát kitelepítették, az izraeli és a nemzetközi médiában arról szólnak a hírek, hogy az ICC letartóztatási parancsot adhat ki magas rangú izraeli tisztviselők, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen.
Izrael elvárja a szabad világ vezetőitől, hogy határozottan álljanak ki az ICC Izrael önvédelemhez való joga elleni támadásával szemben – mondta Netanjahu egy múlt heti videonyilatkozatában.
Bár sokan, többek között az amerikai kormányban és médiában is megkérdőjelezték az ICC joghatóságát, a nemzetközi bíróságnak joga van ítélkezni mind Izrael, mind a Hamász háborús magatartásának jogszerűségéről.
Mi az ICC?
A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság egy olyan nemzetközi bíróság, amely képes büntetőeljárást indítani olyan személyek ellen, akiket népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és háborús agresszióval vádolnak.
A Nemzetközi Bíróságtól (ICJ) eltérően, amely szintén Hágában székel, és az államok felelősségét bírálja el, az ICC nem államok ellen ítélkezik. Múlt heti videonyilatkozatában Netanjahu azt mondta, hogy az ICC elfogatóparancsaival „Izrael a vádlottak padjára kerül”. Ez a nézet téves. Az ICC büntetőeljárásai az egyének felelősségre vonására korlátozódnak. Az ICC nem foghatja perbe Izrael államot.
Van-e joghatósága a Nemzetközi Büntetőbíróságnak izraeli állampolgárokkal szemben?
Az ICC a római statútumot aláíró államok állampolgárai ellen indíthat büntetőeljárást. A szerződésben részes államok területén elkövetett bűncselekményeket is üldözheti, függetlenül attól, hogy az alperes állama részese-e a római statútumnak.
Bár Izrael nem részese a szerződésnek, Palesztina igen. Így az ICC vádat emelhet izraeli tisztviselők ellen az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái által palesztin területen elkövetett bűncselekményekben való bűnrészesség miatt. Emellett a bíróságnak joghatósága van a Hamász egyes tagjai (mint palesztin állampolgárok) ellen is vádat emelni azokért a bűncselekményekért, amelyeket Izraelben követtek el.
Ugyanezt a jogi elvet alkalmazták Oroszország esetében is, amely nem tagja a római statútumnak. 2022-ben egy 39 országból álló csoport – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – felszólította az ICC-t, hogy vizsgálja ki az ukrajnai orosz invázió esetét. Ennek eredményeképpen az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert az orosz elnök beismerte, hogy ukrán gyermekeket raboltak el az orosz erők, és szállítottak orosz területre – ami a nemzetközi jog szerint népirtásnak számít. Ezt a lépést Joe Biden amerikai elnök is üdvözölte.
Ennek ellenére ellentmondásos lenne, ha bármelyik állam elfogadná az ICC joghatóságát az orosz állampolgárokkal szemben, de Izrael állampolgáraival szemben nem.
Miért ellentmondásos a szituáció?
Robert H. Jackson, az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírája, amikor kinevezték a nürnbergi per főügyészévé, azt mondta, hogy nem tudunk sikeresen együttműködni a világ többi részével a jog uralmának megteremtésében, hacsak nem vagyunk felkészülve arra, hogy ez a jog néha a mi nemzetünket is elmarasztalja.
Ez a jóhiszeműség szabálya, amely szerint a nemzetközi bíróságoknak működniük kell.
A vádak kivizsgálásakor az ICC kizárólag arra összpontosít, hogy a vádlott a nemzetközi jog szerint bűnös-e a vád szerinti bűncselekményben. Ez a vizsgálat mentes a politikától – vagy a politikai beavatkozástól.
Sajnálatos módon néhány állam nem hajlandó támogatni a bíróságot – különösen a letartóztatási parancsok végrehajtásában –, amikor az adott ügyben szövetségeseik érintettek. Számos afrikai és közel-keleti ország, például a Kongói Demokratikus Köztársaság, Jordánia, Malawi, Nigéria és Dél-Afrika futni hagyta Omar al-Basir volt szudáni elnököt, amikor az országukba utazott.
Ennek következtében a bíróság számos letartóztatási parancsát nem hajtották végre. Egyes esetekben a tagállamok, például Kanada, Németország, Nigéria és az Egyesült Királyság nyilatkozatokat tettek a bíróság előtt álló politikai szövetségeseik támogatására. Bár ezek a nyilatkozatok tisztán politikai jellegűek, alá tudják ásni a bíróság globális megítélését.
