A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.
A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást” kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely.
Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja az ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.
Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politika bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) pénteken arra kérte az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen csütörtökön elrendelt szankciókat, és vonja vissza őket.
Ravina Shamdasani, az UNHCR szóvivője az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte az ICC munkatársait egyénenként érintő szankciókat, egyúttal hivatala nevében teljes körű támogatásáról biztosította az ICC független munkáját.
A szóvivő azt is elmondta, hogy biztosítani kell az ICC számára, hogy képes legyen feladatainak teljes körű ellátására, különösen olyan esetekben, amikor egy állam nem hajlandó vagy nem képes érdemi nyomozás lefolytatására, illetve a jogi eljárásoknak a Római Statútumban foglalt követelmények szerinti elindítására. Ravina Shamdasani hivatala állásfoglalását azzal indokolta, hogy az ICC az emberi jogi intézményrendszer egyik fontos eleme.
Az ICC tavaly májusban kérte elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi miniszere, Joáv Galant ellen
a gázai fegyveres konfliktusban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt, az Egyesült Államok ellen elrendelt szankciókat pedig azzal a gyanúval indokolta, hogy az amerikai katonák háborús bűncselekményeket követhettek el Afganisztánban.
Az UNHCR szóvivője ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy „az ICC a nemzetközi büntető igazságszolgáltatásnak olyan központi intézménye, amelyet a világ országainak kétharmada támogat, így döntő szerepet játszik az igazságszolgáltatás biztosításában és abban, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek felelniük kelljen tetteikért, függetlenül attól hogy azokat Ukrajnában, Szudánban, Mianmarban, a megszállt palesztin területeken, vagy bárhol máshol követték el”.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) érő fenyegetések az ENSZ egyes állandó tagjainak részéről „az intézmény létét veszélyeztetik” – jelentette ki Tomoko Akane, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke hétfőn Hágában.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító Római Statútum részes államainak közgyűlése huszonharmadik ülésszakán felszólaló Tomoko Akane azt mondta: a bíróságot olyan támadások érték, amelyek aláássák legitimitását, igazságszolgáltatási képességét, valamint a nemzetközi jognak és az alapvető jogoknak az érvényesülését.
Az ICC-t az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy állandó tagja „drákói” gazdasági szankciókkal fenyegeti, mintha egy terrorista szervezet lenne – mondta az elnök. Ezek az intézkedések aláássák a bíróság intézkedéseit, működését, sőt a létét veszélyeztetik – húzta alá.
A bíróság határozottan elutasít minden olyan kísérletet, amely függetlenségének és pártatlanságának befolyásolására irányul – hangoztatta Akane, majd úgy fogalmazott: „határozottan elutasítjuk a munkánk átpolitizálására irányuló törekvéseket”.
Kijelentette: a bíróság csak a törvényt tartja és tartatja be, minden körülmények között. Szavai szerint a Római Statútum részes államainak közgyűlése szilárd elkötelezettségére van szükség a bíróság függetlenségének, valamint a nemzetközi jog és az alapvető jogok elsőbbségének védelme érdekében.
Paivi Kaukoranta, a részes államok közgyűlésének elnöke elengedhetetlennek nevezte a bíróság működését az igazságosság, az elszámoltathatóság és az emberi méltóság védelme szempontjából. „Közös felelősségünk, hogy támogassuk a Nemzetközi Büntetőbíróságot, biztosítsuk ellenállóképességét és sikerét, mint a globális béke és biztonság sarokkövét” – fogalmazott.
Karim Khan, az ICC főügyésze a közgyűlés egyhetes ülésének megnyitóján mondott beszédében kiemelte: az együttműködés a remény és megújulás pillanata lehet a nemzetközi igazságszolgáltatás számára. Ehhez azonban egységesnek kell maradnunk azon igazság kimondásában, amely szerint senki sem érdemli meg kevésbé a Római Statútum védelmét, mint bárki más – húzta alá.
Kiemelte: az emberiség „példátlan kihívásokkal néz szembe”, és emiatt a nemzeteknek példátlan elvárásaik vannak a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben.
Az Egyesült Államok Képviselőháza júniusban terjesztett elő törvényjavaslatot az ICC szankcionálásáról, válaszul arra, hogy az előző hónapban Karim Khan elfogatóparancs kiadását kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi minisztere, Joáv Galant ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság a kérelemnek eleget téve november 21-én adta ki határozatát az ügyben. Ezt követően a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte: „az Egyesült Államok alapjában véve elutasítja a magas rangú izraeli tisztségviselők elfogatásáról szóló bírósági döntést”.
„Mélyen aggasztónak tartjuk az ügyész sietségét, hogy letartóztatási parancsokat kezdeményezzen, továbbá az ehhez a döntéshez vezető súlyos eljárási hibákat – tette hozzá. Ez a bíróság egy veszélyes vicc. Itt az idő, hogy az amerikai szenátus cselekedjen és szankciókkal sújtsa ezt a felelőtlen testületet” – hangsúlyozta Lindsey Graham republikánus szenátor.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, hétfőn Brüsszelben kijelentette, hogy elfogadhatatlan Izrael részéről, hogy antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozójára érkezve Borrell arról beszélt az újságíróknak, hogy az ügyészt, Karim Khant és a bíróságot megfélemlítették, antiszemitizmussal vádolták, mint mindenkit, aki olyat tesz, ami nem tetszik a Benjámin Netanjahu vezette izraeli koránynak.
Borrell szerint Karim Khan fontos döntést hozott azáltal, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a hágai testület illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnökkel, Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben.
„Tiszteletben kellett tartanunk ennek az intézménynek a munkáját, és a bíróságnak megfélemlítés nélkül kell döntenie arról, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről” – hívta fel a figyelmet.
A főképviselő aggályosnak véli, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság (ICJ) végzése ellenére folyatja a rafahi hadműveletet, ugyanakkor a Hamász rakétákkal támadja Izraelt.
„Valóban dilemma, hogy a nemzetközi közösség hogyan tudja kikényszeríteni a határozat végrehajtását” – mutatott rá.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn megbeszéléseket folytatnak szaúd-arábiai, jordániai, egyiptomi, katari és egyesült arab emírségekbeli kollegáikkal, a gázai háborút követő kétállami megoldást célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. „Meghallgatjuk elképzeléseiket arról, hogyan lehet Palesztinát és a Palesztin Hatóságot minél jobban támogatni, és hogyan élénkítsük a kétállami megoldást célzó politikai folyamatot” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy az EU kész újraéleszteni a 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári missziót, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.
„Ma erről politikai döntést hozhatunk, amit aztán majd gyakorlatilag is megvalósítunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ehhez Egyiptom, Izrael és a palesztinok jóváhagyása is szükséges lesz.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
A büntetlenség elleni küzdelem, bárhol is történjenek a bűncselekmények, prioritás Belgium számára; a bűncselekményekért felelősségre vonásnak kell járnia, függetlenül attól, hogy ki áll azok mögött – jelentette ki a belga külügyminiszter hétfőn.
Hadja Labhib közleményében arra reagált, hogy Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
A belga külügyminiszter hangsúlyozta: a Hamász által október 7-én Izraelben, valamint az izraeliek által a terrortámadást követően Gázában és Ciszjordániában elkövetett bűncselekményeket a legmagasabb szinten kell számon kérni, bárki is legyen az elkövető.
Hadja Lahbib kijelentette, Belgium támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, és hangsúlyozta: az elfogatóparancs iránti kérelem mind a Hamász, mind az izraeli tisztviselők ellen „fontos lépés a palesztin helyzet kivizsgálása érdekében.
„Belgium továbbra is támogatni fogja a nemzetközi igazságszolgáltatás alapvető munkáját annak biztosítására, hogy az összes bűncselekményért felelős valamennyi embert felelősségre vonják” – tette hozzá közleményében a belga külügyi tárcavezető.
Joe Biden elnök felháborítónak nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze által hétfőn kezdeményezett elfogatási parancsot izraeli kormánytagokkal, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel szemben.
Az ICC elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere mellett a Hamász három legfőbb vezetője ellen is. Az amerikai elnök közleménye szerint Izrael és a Hamász között semmilyen alapon nem lehet párhuzamot vonni.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora hétfőn tartott sajtóbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy amerikai álláspont szerint az ügyben a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs jogköre.
Nevetségesnek nevezte egyenértékűnek tekinteni a Hamász által tavaly október 7-én elkövetett cselekményeket és az izraeli hadsereg cselekedeteit.
Az amerikai külügyminiszter is szégyenletesnek nevezte, hogy a büntetőbíróság ügyésze egyenlőségjelet tesz a radikális iszlamista palesztin szervezet és Izrael között. Antony Blinken közleményében szintén megállapította, hogy amerikai álláspont szerint a gázai övezeti háború kérdésében a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs jogköre.
John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő újságíróknak hétfőn arról is beszélt, hogy Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a hétvégén Izraelben is tárgyalt, ahol találkozott Joáv Galant védelmi miniszterrel, akinek ismételten kifejtette az amerikai aggályokat az izraeli hadsereg Gázai övezetben, különösen Rafah városában tervezett műveletével kapcsolatban.
John Kirby beszámolt arról is, hogy Jake Sullivan Szaúd-Arábiában is tárgyalt.
A megbeszélések témája a szaúdi-izraeli kétoldalú megállapodás volt, amelyet úgy jellemzett, hogy már közel áll a véglegesítéshez.
Hozzátette, hogy egy ilyen megállapodásnak valamilyen válasszal kell szolgálnia a palesztinok felé is, és az amerikai álláspont szerint csak a kétállami megoldás (Izrael mellett a független palesztin állam létrehozása) lehet a válasz. Mindazonáltal megállapította, hogy Joe Biden elnök is elismeri, hogy ez a közeli jövőben nem fog megvalósulni.
A Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadását követő hetekben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legfőbb ügyésze, Karim Khan többször is figyelmeztette a háborúban részt vevőket, hogy rendkívül óvatosan járjanak el a konfliktusban. Különösen az élelmezési helyzet háborús fegyverként való alkalmazására hívta fel a figyelmet.
Jelenleg, hat hónappal később, amikor Gázában már általános az éhínség, és a lakosság több mint 75 százalékát kitelepítették, az izraeli és a nemzetközi médiában arról szólnak a hírek, hogy az ICC letartóztatási parancsot adhat ki magas rangú izraeli tisztviselők, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen.
Izrael elvárja a szabad világ vezetőitől, hogy határozottan álljanak ki az ICC Izrael önvédelemhez való joga elleni támadásával szemben – mondta Netanjahu egy múlt heti videonyilatkozatában.
Bár sokan, többek között az amerikai kormányban és médiában is megkérdőjelezték az ICC joghatóságát, a nemzetközi bíróságnak joga van ítélkezni mind Izrael, mind a Hamász háborús magatartásának jogszerűségéről.
Mi az ICC?
A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság egy olyan nemzetközi bíróság, amely képes büntetőeljárást indítani olyan személyek ellen, akiket népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és háborús agresszióval vádolnak.
A Nemzetközi Bíróságtól (ICJ) eltérően, amely szintén Hágában székel, és az államok felelősségét bírálja el, az ICC nem államok ellen ítélkezik. Múlt heti videonyilatkozatában Netanjahu azt mondta, hogy az ICC elfogatóparancsaival „Izrael a vádlottak padjára kerül”. Ez a nézet téves. Az ICC büntetőeljárásai az egyének felelősségre vonására korlátozódnak. Az ICC nem foghatja perbe Izrael államot.
Van-e joghatósága a Nemzetközi Büntetőbíróságnak izraeli állampolgárokkal szemben?
Az ICC a római statútumot aláíró államok állampolgárai ellen indíthat büntetőeljárást. A szerződésben részes államok területén elkövetett bűncselekményeket is üldözheti, függetlenül attól, hogy az alperes állama részese-e a római statútumnak.
Bár Izrael nem részese a szerződésnek, Palesztina igen. Így az ICC vádat emelhet izraeli tisztviselők ellen az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái által palesztin területen elkövetett bűncselekményekben való bűnrészesség miatt. Emellett a bíróságnak joghatósága van a Hamász egyes tagjai (mint palesztin állampolgárok) ellen is vádat emelni azokért a bűncselekményekért, amelyeket Izraelben követtek el.
Ugyanezt a jogi elvet alkalmazták Oroszország esetében is, amely nem tagja a római statútumnak. 2022-ben egy 39 országból álló csoport – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – felszólította az ICC-t, hogy vizsgálja ki az ukrajnai orosz invázió esetét. Ennek eredményeképpen az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert az orosz elnök beismerte, hogy ukrán gyermekeket raboltak el az orosz erők, és szállítottak orosz területre – ami a nemzetközi jog szerint népirtásnak számít. Ezt a lépést Joe Biden amerikai elnök is üdvözölte.
Ennek ellenére ellentmondásos lenne, ha bármelyik állam elfogadná az ICC joghatóságát az orosz állampolgárokkal szemben, de Izrael állampolgáraival szemben nem.
Miért ellentmondásos a szituáció?
Robert H. Jackson, az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírája, amikor kinevezték a nürnbergi per főügyészévé, azt mondta, hogy nem tudunk sikeresen együttműködni a világ többi részével a jog uralmának megteremtésében, hacsak nem vagyunk felkészülve arra, hogy ez a jog néha a mi nemzetünket is elmarasztalja.
Ez a jóhiszeműség szabálya, amely szerint a nemzetközi bíróságoknak működniük kell.
A vádak kivizsgálásakor az ICC kizárólag arra összpontosít, hogy a vádlott a nemzetközi jog szerint bűnös-e a vád szerinti bűncselekményben. Ez a vizsgálat mentes a politikától – vagy a politikai beavatkozástól.
Sajnálatos módon néhány állam nem hajlandó támogatni a bíróságot – különösen a letartóztatási parancsok végrehajtásában –, amikor az adott ügyben szövetségeseik érintettek. Számos afrikai és közel-keleti ország, például a Kongói Demokratikus Köztársaság, Jordánia, Malawi, Nigéria és Dél-Afrika futni hagyta Omar al-Basir volt szudáni elnököt, amikor az országukba utazott.
Ennek következtében a bíróság számos letartóztatási parancsát nem hajtották végre. Egyes esetekben a tagállamok, például Kanada, Németország, Nigéria és az Egyesült Királyság nyilatkozatokat tettek a bíróság előtt álló politikai szövetségeseik támogatására. Bár ezek a nyilatkozatok tisztán politikai jellegűek, alá tudják ásni a bíróság globális megítélését.
