A litván parlament jóváhagyott egy egyszerűsített eljárást az ország légterét megsértő pilóta nélküli légi eszközök megsemmisítésére, jelentette a Reuters.
Korábban a litván hadsereg csak akkor lőhetett le drónokat, ha megállapítást nyert, hogy az fel van fegyverezve, vagy közvetlen veszélyt jelent az ország számára fontos objektumokra.
A hadsereg mostantól kivétel nélkül lelőhet bármilyen drónt. Az új törvény felhatalmazza a litván védelmi főparancsnokot arra is, hogy szükség esetén lezárja a légtér bármely részét.
„Most már bármilyen módon és gyorsan tudunk reagálni, beleértve a drónok megsemmisítését is. Törvényeink és eljárásaink nem voltak adaptálva a jelenlegi fenyegetésekhez… Most már villámgyorsan tudunk reagálni” – mondta Dovile Sakaliinė védelmi miniszter.
Az országban azt tervezik, hogy 60-ról 65 évre emeli a katonai szolgálat korhatárát az 1966 óta született összes sorkatona számára. A finn kormány törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a katonai tartalék 125 000 fővel történő növeléséről. Ha a dokumentumot jóváhagyják, a hadsereg létszáma háború idején 2031-re meghaladja az egymillió katonát. Ezzel az Európai Unió legnagyobb hadseregévé válna.
Az erre vonatkozó törvényjavaslat a tartalékos szolgálat korhatárának 60-ról 65 évre emelését javasolja az 1966 óta született összes sorkatona számára. Az ezredesek és az első rangú századosok számára nem lesz korhatár – mindaddig tartalékban maradnak, amíg szolgálatra alkalmasak. A katonák és őrmesterek tartalékos szolgálati ideje 15 évvel, a tisztek és altisztek esetében 5 évvel nő. Csak azokat a tartalékosokat hívják majd be, akik háborús kinevezéssel rendelkeznek. Az önkéntesek számára nem lesznek korlátozások.
Hasonló tendenciákat figyeltek meg más európai országokban is az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta. Franciaország azt tervezi, hogy 2035-re több mint kétszeresére, 105 000 főre növeli tartalékosainak számát. Németországban a tartalékosok számát egy hat hónapos önkéntes szolgálat bevezetésével szeretnék megduplázni, 200 000-re növelni. Donald Tusk lengyel elnök azt mondta, hogy a hadsereg létszámának a tartalékosokkal együtt a jelenlegi 200 000-ről 500 000-re kellene növekednie.
Európának nem több kiadásra van szüksége a fegyveres erőinek átalakítására – több nemzetközi együttműködésre van szüksége.
Európában jelenleg jelentősen megnőttek a védelmi kiadások. Az elmúlt évtizedben az EU katonai költségvetése megduplázódott. Az ok nyilvánvalónak tűnik. Európa védelmi erői összeomlottak, és az Oroszországból érkező fenyegetés valós. De érdemes megállni és megvizsgálni a tényeket – jegyzi meg Adam Toose, a Financial Times szerkesztője, a Columbia Egyetem történelemprofesszora és az Európai Intézet igazgatója.
Az orosz inváziót megelőző évtized nem voltak „elveszett évek” az európai katonák számára. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint az európai NATO-tagok együttes kiadásai ebben az időszakban meghaladták a 3,15 billió dollárt (a 2023-as árakat alapul véve). Ez lényegesen több, mint Oroszországban. Ma úgy vélik, hogy Európának több harcképes csapatra van szüksége, de már most is 1,47 milliós katonai állománya van – több, mint az Egyesült Államokban.
A szerkesztő hozzátette, hogy a botrány nem az, hogy Európa védelmi költségvetése már megduplázódott. Az igazi botrány az, hogy ilyen kiadásokért Európa túl keveset kap: nincs hatékony elrettentés, kevés a harcképes csapat, és nincsenek fegyverkészletek Ukrajna megsegítésére.
„Egy optimista azt mondhatná, hogy nem minden olyan rossz. Európa mégis kapott némi hasznot (főleg az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak és Törökországnak köszönhetően) az elköltött 3 billió dollárjából. Egy régóta esedékes átszervezéssel még Németország is hatékony elrettentő erőt hozhatna létre. Az alapvető dolgokban – például egy közös légvédelmi rendszerben vagy a tankok korlátozott választékában – való megállapodás jelentős különbséget jelentene. Alacsony a léc: Európának csak az amerikai katonai-ipari komplexum átlagos hatékonysági szintjét kell elérnie ahhoz, hogy erős hadserege legyen” – írja Toose.
A józan ész megköveteli, hogy elismerjük: az európai védelmi válság valós, és sürgős megoldást igényel. Miután egy évtized alatt több mint 3 billió dollárt költött, Európa gyakorlatilag ütőképes katonai erő nélkül maradt. Ennek megoldásához ismét jelentős összegeket kell befektetnie – még akkor is, ha a korábbi kiadások nem voltak hatékonyak.
„De ahhoz, hogy az új finanszírozás ne váljon a csalódás újabb forrásává, egyértelmű változási stratégián kell alapulnia. Nyilvánvaló, hogy Európa csökkenthetné a költségeket nagyobb tételekben történő fegyverrendeléssel – és ehhez nem több pénzre, hanem az országok közötti nagyobb együttműködésre van szükség. A védelmi költségvetések növelésének igazolásához hinni kell abban, hogy az új beruházások a 20. század leromlott katonai rendszereit a 21. század modern fegyveres erőivé alakíthatják át. Vagyis a kiadások mennyiségi növekedése minőségi áttöréshez vezethet” – véli Toose.
Ebben a megfogalmazásban az európai újrafegyverkezésének kérdése némileg emlékeztet az energetikai átállás kihívására. A 2021-ben elindított úgynevezett „igazságos energiaátmeneti partnerségek” azon az elképzelésen alapultak, hogy az európai és amerikai további források segítenék a nagy fejlődő országokat – például Dél-Afrikát vagy Indonéziát – radikális változások végrehajtásában a befolyásos érdekcsoportok megvesztegetésével és a dekarbonizáció politikai akadályainak leküzdésével.
„A »mennyiségből minőségbe« való átalakítás jó koncepció. De még ezeket az energetikai kezdeményezéseket is merésznek tartották, több milliárd eurós költségvetéssel, míg az európai védelem modernizálására vonatkozó tervek százszor nagyobbak, és súlyos terhet rónak a már amúgy is túlterhelt költségvetésekre. A legkevesebb, amit az európai demokratikus kormányoknak meg kellene adniuk polgáraiknak, az a kockázat mértékével kapcsolatos nyitottság” – teszi hozzá a történelem professzora.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy minden körülmények között fenntartja a hadsereg Ukrajna érdekeinek védelméhez szükséges maximális létszámát – számolt be az szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta:
Nem hisszük el az oroszoknak, hogy békét akarnak. A hadseregünkben hiszünk. És ez lesz a biztonság egyik fő garanciája. Ezért mindenképp fenntartom azt a maximális mennyiségi összetételt, amelyre Ukrajnának szüksége van érdekei védelmében.
Az elnök azt is megjegyezte, hogy Ukrajna tárgyal a partnereivel annak lehetőségéről, hogy az Oroszországgal vívott háború befejezése után csapataikat küldjék be. „Jelenleg eltérő vélemények vannak a partnerek között az Ukrajnába küldhető katonák számát illetően” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Az El Pais kiadvány újságírói adatai szerint a spanyol hatóságok több mint egy évtizede először döntöttek úgy, hogy növelik a fegyveres erők számát. A szerzők arról számoltak be, hogy az ország parlamentje 140 000-re kívánja növelni a katonai állomány létszámát. Állítólag ez a maximális létszám a spanyol hadsereg számára.
„A kormány a királyi rendelet értelmében befejezi a tábornokok, tisztek és altisztek, a miniszteri rendelet értelmében pedig a katonák és tengerészek létszámáról szóló intézkedések előkészítését, amely a katonai állomány létszámának 7500 fős növekedését eredményezi a 2025–2029 közötti időszakban”, számoltak be az újságírók.
Az El Pais arról számolt be, hogy a állomány létszámának növekedése összefügg azzal, hogy az utóbbi időben a spanyol hadseregben megnőtt a feladatok száma, mint például az orosz fenyegetésekkel szembeni védelem, nemzetközi küldetésekben való részvétel, kiberműveletek, űrobjektumok védelme, valamint a polgári védelem feladatai a természeti katasztrófák idején.
Az újságírók ugyanakkor megjegyezték, hogy a spanyol hadsereg létszáma az utóbbi időben csökkent. A kiadvány adatai szerint a személyi erőforrás hiánya, különösen a szárazföldi erőknél és a haditengerészetnél jelentkezik. A spanyol hadsereg a nemzetközi hadműveletekben való részvétele azonban rekordokat dönt. A november 1-i adatok szerint 3830 katona tartózkodott külföldön, számuk egész év alatt meghaladta a 15 ezret.
[type] => post [excerpt] => Az El Pais kiadvány újságírói adatai szerint a spanyol hatóságok több mint egy évtizede először döntöttek úgy, hogy növelik a fegyveres erők számát. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1734810000 [modified] => 1734770574 ) [title] => Több mint 10 év után Spanyolország először növeli hadserege létszámát [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=135965&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 135965 [uk] => 135764 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 135765 [image] => Array ( [id] => 135765 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-172.png [original_lng] => 1831114 [original_w] => 1530 [original_h] => 902 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-172-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-172-300x177.png [width] => 300 [height] => 177 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-172-768x453.png [width] => 768 [height] => 453 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-172-1024x604.png [width] => 1024 [height] => 604 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-172.png [width] => 1530 [height] => 902 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-172.png [width] => 1530 [height] => 902 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-172.png [width] => 1530 [height] => 902 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1734763376:12 [_thumbnail_id] => 135765 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2307 [_oembed_6079f9d4f202513f684153f9e603dcc5] => {{unknown}} [_oembed_f580eca4b4f6b377a148aa906e0385c2] =>
A fehérorosz védelmi minisztérium a Telegramon jelentette be, hogy ellenőrzik a hadsereg felkészültségét egy esetleges bevetésre. A vizit célja a teljes katonai struktúra felmérése lesz, végül pedig kiképzést is tartanak az ukrán határ mentén.
Váratlanul bejelentette a fehérorosz védelmi minisztérium, hogy ellenőrzik a hadsereg készültségét. A vizit alatt azt mérik fel, hogy a katonaság egyes alakulatai képesek-e azonnal ellátni a rájuk bízott feladatokat.
Az ellenőrzés a műveleti parancsnokságot, a különleges műveleti erőket, a rakétás egységeket és a tüzérséget, valamint a légvédelmi erőket érinti – írta meg a Belarusz Köztársaság Védelmi Minisztériuma a Telegramon.
A művelet első szakaszában a vizsgált területek operatív feladatait, műszaki, biztonsági és védelmi szervezési feladatait, valamint a bevetésre történő felkészülést dolgozzák ki. Ezt követően a katonai egységek és alegységek kiképzése kezdődik majd.
A kiképzések a breszti és homeli régiókban lévő gyakorlóterepeken zajlanak majd.
Breszt és Homel megye egyaránt az ukrán határ mellett van.
A közleményben azt írták, hogy az ellenőrzés során a katonai egységek mozgása a közutakon is zajlik majd.
[type] => post [excerpt] => A fehérorosz védelmi minisztérium a Telegramon jelentette be, hogy ellenőrzik a hadsereg felkészültségét egy esetleges bevetésre. A vizit célja a teljes katonai struktúra felmérése lesz, végül pedig kiképzést is tartanak az ukrán határ mentén. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1719057960 [modified] => 1719016709 ) [title] => Készültségbe helyezték a fehérorosz hadsereget [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116921&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 116921 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 116922 [image] => Array ( [id] => 116922 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/6f7a6315c632418f9044a33b80a09872.jpg [original_lng] => 130814 [original_w] => 1024 [original_h] => 576 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/6f7a6315c632418f9044a33b80a09872-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/6f7a6315c632418f9044a33b80a09872-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/6f7a6315c632418f9044a33b80a09872-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/6f7a6315c632418f9044a33b80a09872.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/6f7a6315c632418f9044a33b80a09872.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/6f7a6315c632418f9044a33b80a09872.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/6f7a6315c632418f9044a33b80a09872.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1719005910:12 [_thumbnail_id] => 116922 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1833 [translation_required_done] => 1 [_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Litvánia csaknem egyharmadával növelni kívánja hadseregének létszámát – áll a parlament által tárgyalásba vett, a hadsereg 2025. évi szervezeteiről szóló dokumentumban.
A 141 tagú parlament plenáris ülésén a javaslat tárgyalásba vételét a jelen lévő képviselők közül 91 támogatta, egy ellenezte, tizenegyen pedig tartózkodtak. A dokumentum szerint a hadsereg létszámának felső határát a jelenlegi 20 840-ről 29 380-ra kívánják emelni. Az évente behívhatók száma 4240-ről 7040-re emelkedik.
Jelentős létszámnöveléssel jár a gépesített gyalogsági hadosztály létrehozása, amelyen belül működni fog egy – német gyártmányú – Leopard 2 harckocsikkal felszerelt harckocsizászlóalj, amelybe beszervezik a Mindaugas litván nagyfejedelemről elnevezett huszárzászlóaljat. A hadosztály része lesz egy tüzérségi ezred is. A légvédelmi és a hadmérnöki zászlóaljakat ezredekké szervezik át. Jelenleg a litván hadseregben a legnagyobb egység a dandár.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Volodimir Zelenszkij szerint jelenleg egyik zászlóalj sem panaszkodik a tüzérségi lövedékek hiányára.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erőknek a teljes körű háború két éve alatt először van elegendő tüzérségi lövedéke.
„Már a cseh kezdeményezés előtt is van előrelépésünk. A háború alatt először egyik zászlóalj sem panaszkodott, hogy nincs elég tüzérségi lövedék” – mondta Zelenszkij.
Az elnök megjegyezte azonban, hogy ebben az irányban még sokat kell dolgozni.
On the eve of Christmas, I spoke with His All-Holiness Ecumenical Patriarch Bartholomew. I expressed my gratitude for His spiritual support of Ukraine and prayers for the Ukrainian people.
We deeply value the Patriarchate’s efforts to strengthen support for Ukraine within the…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 24, 2024
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten új korlátozásokat rendelt el az országban működő online kaszinókra, amely a reklámszabályok átírása és a játékidő limitálása mellett teljesen betiltaná az oldalak használatát a hadsereg számára. A kormány kritikusai azonban kételkednek abban, hogy az alacsony morál mellett a tilalom működni fog.
A Politico értesülése szerint az Állambiztonsági és Védelmi Tanács rendeletét Pavlo Petricsenko ukrán katonatiszt és aktivista április 15-i halála után kezdték el kidolgozni, aki hónapokon keresztül kampányolt a hadsereg vezetésénél és a kormánynál, hogy lépjenek fel a szerencsejáték-függőség terjedése ellen.
Honvédőink már harmadik éve vannak távol a családjuktól, stresszes körülmények között, ahol pihenni sem lehet, ezért pszichológiailag különösen sérülékenyek. Számukra a szerencsejáték maradt az egyedüli figyelemelterelés a háború szörnyűségei közepette – áll Petricsenko petíciójának szövegében.
Az online kaszinók hatalmas problémává váltak az ukrán hadseregben, amely hatásait nem csak a frontvonalon lehet érezni:
a szerencsejátékozás súlyos dopaminfüggőséget okoz, és gyengíti az önkontrollt;
az alulfizetett katonák pedig sokszor hiteleket vesznek fel, ezzel eladósítva magukat és családjukat.
Míg a tilalom csak a hadseregre érvényes, a kormány új szabályai minden szolgáltatót arra kényszerítenek, hogy korlátozzák a szerencsejátékok időtartamát, az egy felhasználó által regisztrálható számlák számát, valamint az egyén által naponta játszható összeget.
A korlátozások egy hónap múlva lépnek hatályba. Egyes szakértők azonban azzal érveltek, hogy a rendeletben szereplő korlátozások közül sok már létezett a szerencsejátékokat legalizáló törvényben, amelyet Ukrajna 2020-ban fogadott el egy évtizedes tilalom után.
A rendelet valójában semmi újat nem csinál. A probléma a hadsereg feletti ellenőrzés lazasága, no meg az alacsony morál és az alternatív szórakozási lehetőségek a frontvonalon, ami függőségbe hajszolja a katonákat – jelentette ki Mikita Bondarijev, egy ukrán szerencsejáték-szakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az online kaszinók jelentős része orosz tulajdonban van.
Maksym Skubenko, a VoxUkraine civil szervezet vezérigazgatója és a jelenleg Bakhmut közelében harcoló kijevi 5. Különleges rohamdandár altisztje pedig úgy vélekedett, hogy a tiltás az ellenkezőjét fogja kiváltani.
A tilalom csak rontani fog a helyzeten. Illegális kaszinók most is léteznek, a katonák pedig azokat fogják használni, és mindent megtesznek majd azért, hogy eltitkolják függőségüket feletteseik és családjaik elől – figyelmeztetett Skubenko, aki szerint a kormánynak a hadseregben a pénzügyi műveltség növelésére és alternatív szórakozási lehetőségekre kellene fókuszálniuk.
Az ukrán szerencsejáték- és lottószabályozási bizottság szerint pedig 2023-ban 450-ről 3700-ra nőtt azoknak a száma, akik szerepelnek az állami szerencsejáték-függők nyilvántartásában, amely megtiltja számukra az online kaszinókhoz való hozzáférést. A lista azonban valószínűleg alulreprezentálja a valós számot, mivel csak azokat tartalmazza, akik önként adják fel a nevüket, vagy akiket bíróság kötelez erre.
A hírt Babják Zoltán polgármester közölte hivatalos Facebook-oldalán.
„Lezajlott a VIII. Összehívású Beregszászi Városi Tanács 37. ülése. A képviselők mindenekelőtt támogatták a beregszászi területvédelmi alakulat támogatására fordított kiadások 1,5 millió hrivnyával történő emelését, valamint jóváhagyták a katonai egységek logisztikai támogatásának javítását, illetve a pickupok és drónok vásárlását célzó új programot is 2024-re 10 millió hrivnya összegben, és már ezen az ülésen 1,7 millió hrivnyát különítettek el a kistérségi költségvetésből. Ezt követően elfogadták Seder Ilona, a Borzsovai Elöljárói Körzet vezetőjének felmondásáról szóló határozattervezetet az elöljáróasszony nyugdíjba vonulása kapcsán. Létrejött egy szektor a helyi adók és illetékek koordinálása céljából is. A szektor szakemberei tevékenységüket a költségvetés hatékonyabb kitöltésére összpontosítják majd. A képviselők elfogadták a Beregszászi kistérség labdarúgás-fejlesztési programját a 2024–2028-as időszakra. Ennek részeként a futballozó gyerekek támogatása mellett újrakezdi tevékenységét a felnőtt csapat és a Beregvidék ifjúsági csapat is. A tanácsülés végén Seder Iloma, Olena Petricsko, Szekeres Sándor és Papp Rudolf vehetett át díszoklevelet és köszönőlevelet” – olvashatjuk a bejegyzésben.
