Repülőgép-hordozó hajókból álló egység lépett be az amerikai Déli parancsnokság illetékességi területére, egyben belépett a karibi térségbe, számolt be május 20-án az amerikai fegyveres erők Dél-amerikai és Karib-öböli parancsnoksága (SOUTHCOM) X közösségi oldalán.
A hadsereg adatai szerint a csoporthoz tartozik a Nimitz repülőgép-hordozó, a Carrier Air Wing 17 repülőgép-hordozó légicsoport, a Gridley romboló és a Patuxent tartályhajó.
A parancsnokság közölte, ezek az erők „a harci készenlét megtestesítői”, és „páratlan hatótávolságot és halálos erőt, valamint stratégiai fölényt” mutatnak.
A jelentésben megjegyezték, hogy a Nimitz „a világ különböző régióiban bizonyította harci képességét”, biztosítva a stabilitást és „védelmet nyújtva a demokráciának” – a Tajvani-szorostól a Perzsa-öbölig.
[type] => post
[excerpt] => Repülőgép-hordozó hajókból álló egység lépett be az amerikai Déli parancsnokság illetékességi területére, egyben belépett a karibi térségbe, számolt be május 20-án az amerikai fegyveres erők Dél-amerikai és Karib-öböli parancsnoksága (SOUTHCOM) X ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779457800
[modified] => 1779457855
)
[title] => Az USA Kuba köré telepíti csapatait
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186936&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186936
[uk] => 186792
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186793
[image] => Array
(
[id] => 186793
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg
[original_lng] => 38571
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779447095:12
[views_count] => 425
[_thumbnail_id] => 186793
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 943464041001
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12771
[1] => 11103
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hadsereg
[1] => Kuba
[2] => USA
)
)
[1] => Array
(
[id] => 186439
[content] =>
Ukrajna további „hosszú távú szankciókat” fog végrehajtani Oroszország ellen szemben a teljes körű háború és az ukrán települések elleni ellenséges támadások miatt – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „Ukrajna nem fogja következmények nélkül hagyni az agresszor minden egyes csapását, amely népünk életét veszi el.” Megjegyezte, hogy Ukrajna „jogosan” válaszol az orosz olajiparnak és katonai termelésnek, valamint azoknak a személyeknek, akik közvetlenül háborús bűncselekményeket követnek el az ország és az ukránok ellen.
„Hálás vagyok katonáinknak az ukrán érdekek védelmében tanúsított elkötelezettségükért, és minden érintett ukrán struktúrának – amiért kiépítették a nagy hatótávolságú szankcióink valóban erős rendszerét. Ez kézzelfogható dolog” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna készen áll arra, hogy még évekig harcoljon, de a területekért és az erőforrásokért folytatott minden harcnak egyszer véget kell érnie – jelentette ki pénteken Olekszandr Pivnenko dandártábornok, a Nemzeti Gárda parancsnoka a ВВС-nek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pivnenko elmondta: „Még néhány évig 100%-osan harcolhatunk. De úgy vélem, hogy általánosságban a háborúknak véget kell vetni. Általánosságban, ezen a bolygón és általában véve az emberek területek és erőforrások érdekében történő megölése nagyon felfoghatatlan történet számunkra. Ennek véget kell vetni.”
A Nemzeti Gárda parancsnoka ugyanakkor meg van győződve, hogy az ukránok belefáradtak a totális háborúba. „Mindenki azt akarja, hogy véget érjen a háború. De a fő kérdés számunkra az, hogy milyen áron? Vagy tűzszünet, amivel szerintem mindenki egyetért. Azután pedig a további lépések és megállapodások újragondolása. Vagy területvesztés. Fogalmazzunk úgy, hogy semmit sem adunk el, biztos vagyok benne” – tette hozzá Olekszandr Pivnenko.
Dánia fokozni fogja katonai jelenlétét Grönlandon, miután az Egyesült Államok bírálta a sziget védelmi beruházásait – nyilatkozta Troels Lund Poulsen, az ország védelmi minisztere a The Guardiannek.
„Folytatjuk katonai jelenlétünk megerősítését Grönlandon, de a NATO-n belül is még nagyobb figyelmet fogunk fordítani a további gyakorlatok lebonyolítására és a NATO jelenlétének megerősítésére az Északi-sarkvidéken” – mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy Dánia „folyamatos párbeszédet folytat szövetségeseivel a 2026-os új és megerősített intézkedésekről”.
Dán katonáknak parancs nélkül is tüzet kell nyitniuk, ha bármely külföldi erő – akár az Egyesült Államok csapatai – megpróbálnák fegyverrel elfoglalni Grönlandot. Ez egy 1952-es katonai irányelv alapján kötelező, amelyről a dán védelmi minisztérium megerősítette, hogy ma is érvényben van – számolt be róla a dán sajtó.
Az utasítás szerint a dán hadsereg tagjainak azonnal harcba kell lépniük, ha támadás éri Dánia területét, akkor is, ha nincs hivatalos hadüzenet, vagy ha a parancsnokok még nem adtak ki utasítást.
Az irányelv azért került most a figyelem középpontjába, mert Donald Trump amerikai elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén erővel venné át Grönland irányítását, mondván: a sziget kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten kijelentette: ha bármely ország – beleértve az Egyesült Államokat – katonailag megtámadná Grönlandot, az a NATO végét jelentené.
„Ha az Egyesült Államok katonailag megtámadna egy másik NATO-tagállamot, akkor mindennek vége lenne” – mondta Frederiksen a dán TV2 csatornának.
„Ez magát a NATO-t is jelentené, és azt a biztonságot is, amelyet a második világháború vége óta nyújt” – tette hozzá.
Az 1952-es parancs kimondja, hogy támadás esetén a katonai erőknek azonnal reagálniuk kell, késlekedés vagy felsőbb engedély kérése nélkül. A dán védelmi minisztérium a Berlingske napilapnak megerősítette, hogy az irányelv „továbbra is érvényben van” – erről dán és grönlandi médiumok is beszámoltak.
Grönlandon a Dán Királyság sarkvidéki katonai parancsnoksága (Arctic Command) jogosult eldönteni, hogy egy adott helyzet támadásnak minősül-e, a hatályos eljárások alapján.
Az irányelvet a náci Németország 1940 áprilisi dániai támadása után hozták létre.
Akkoriban a kommunikáció részben összeomlott, és sok katonai egység nem tudta, hogyan kellene reagálnia – írja a Dán Nemzeti Enciklopédia.
A parancs célja az, hogy támadás esetén a hadsereg automatikusan harcba lépjen, külön parancs kiadása nélkül. Mind Dánia, mind Grönland kormánya elutasítja Donald Trump azon javaslatait, amelyek szerint az Egyesült Államok megvásárolná vagy erővel megszerezné a szigetet.
Magas szintű találkozó készül
Közben Dánia üdvözölte egy jövő hétre tervezett amerikai–dán találkozó ötletét, amelyen Trump Grönland feletti amerikai ellenőrzésre irányuló törekvéseit tárgyalnák.
„Szükség van erre a megbeszélésre, ezt a dán kormány a grönlandi vezetéssel közösen kezdeményezte”– mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter csütörtökön a DR dán közszolgálati csatornának.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy a Grönlandról szóló találkozó jövő héten megvalósul, de nem közölt részleteket az időpontról, a helyszínről vagy a résztvevőkről.
„Nem Dániáról vagy katonai beavatkozásról beszélek. Jövő héten találkozom velük, és akkor folytatjuk ezeket a megbeszéléseket” – mondta Rubio újságíróknak a Capitoliumon.
Grönland kormánya a DR-nek megerősítette, hogy részt vesz a Dániával és az Egyesült Államokkal tervezett találkozón.
„Grönlandról nem lehet Grönland megkérdezése nélkül dönteni. Természetes, hogy ott leszünk a tárgyaláson, hiszen mi kértük, hogy erre sor kerüljön” – mondta Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter.
Grönland szigetének 80 százaléka az északi sarkkörön túl fekszik, lakossága körülbelül 56 000 fő, többségük inuit (eszkimó) származású.
[type] => post
[excerpt] => Dán katonáknak parancs nélkül is tüzet kell nyitniuk, ha bármely külföldi erő – akár az Egyesült Államok csapatai – megpróbálnák fegyverrel elfoglalni Grönlandot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767981960
[modified] => 1767957129
)
[title] => A dán kormány megerősítette: egy Grönland elleni támadás esetén a katonák azonnal tüzet nyitnának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174634&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174634
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174635
[image] => Array
(
[id] => 174635
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak.png
[original_lng] => 1165691
[original_w] => 1315
[original_h] => 825
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak.png
[width] => 1315
[height] => 825
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak.png
[width] => 1315
[height] => 825
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak.png
[width] => 1315
[height] => 825
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767949947:12
[_thumbnail_id] => 174635
[views_count] => 773
[_algolia_sync] => 670335231000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 764277
[1] => 12771
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Grönland
[1] => hadsereg
[2] => USA
)
)
[5] => Array
(
[id] => 174062
[content] =>
Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszter szombaton kijelentette, hogy Caracas „felvonultatja valamennyi katonai eszközét”, miután szombat hajnalban amerikai légitámadás ért több venezuelai várost.
Beszédében Padrino azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy helikopterekről indított rakétákkal lakóövezetekre mért csapást. Hozzátette, hogy még tájékozódik arról, voltak-e áldozatai a támadásnak.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social internetes közösségi oldalán bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és vezetője,
Nicolás Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak.
Delcy Rodríguez venezuelai alelnök ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a kormányzatnak nincsenek információi Maduro és neje tartózkodási helyéről, és azonnali tájékoztatást kérnek arról, hogy még életben vannak-e.
„Szemben állva ezzel a kegyetlen támadással, nem tudjuk, hol tartózkodik Nicolás Maduro és a felesége, Cilia Flores. Bizonyítékot követelünk Donald Trump elnök kormányától arra vonatkozóan, hogy életben vannak” – mondta az alelnök a közszolgálati televíziónak adott interjúban.
Hozzátette, hogy az elfogott államfő előzőleg „nagyon világos utasításokat adott a bolívari nemzeti fegyveres erőknek (…) a teljes nemzetvédelmi terv minden tervének aktiválására. Átadtuk Maduro elnök utasításait.”
A venezuelai ellenzék vezetői, a Nobel-békedíjas María Corina Machado, valamint Edmundo Gonzáles Urrutia szombaton – az ellenzéki szervezetek hivatalos szóvivőjének az X közösségi portálon közzétett üzenete szerint – kijelentették, hogy egyelőre nem kommentálják az amerikai műveletet.
Gustavo Petro kolumbiai elnök szombaton bejelentette, hogy utasítást adott katonák felvonultatására a venezuelai határra.
Az államfő aki mindig a párbeszédet szorgalmazta, Latin-Amerika szuverenitása elleni agressziónak nevezte a Venezuela elleni támadást. Előzőleg kérte az Amerikai Államok Szervezete (OAS) és az ENSZ illetékes testületeinek az összehívását is, hogy foglaljanak állást arról: a művelet megfelel-e a nemzetközi jogi normáinak.
Kolumbia idén az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagja.
The Higuerote Airport, east of Caracas, has been struck as part of the ongoing U.S. military operation. Secondary explosions are clearly visible. pic.twitter.com/bHYzROXkSi
Svájc jelenleg nem lenne képes önállóan elhárítani egy nagyszabású katonai támadást, ezért sürgősen növelnie kell védelmi kiadásait – erről beszélt Thomas Süssli, a svájci hadsereg főparancsnoka egy a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban. A katonai vezető szerint a romló európai biztonsági helyzet, különösen Oroszország növekvő fenyegetése, alapvető újragondolást tesz szükségessé az ország védelmi politikájában.
A főparancsnok szerint komoly problémát jelentenek a technikai és felszerelési hiányosságok is. Elmondása alapján egy valódi vészhelyzetben a katonák mindössze egyharmada rendelkezne teljes körű felszereléssel, ami súlyosan korlátozná a hadsereg mozgásterét és bevethetőségét.
Süssli hangsúlyozta, hogy elérkezett annak az ideje, hogy a katonai vezetés és a politikai döntéshozók őszintén beszéljenek a valós helyzetről.
Véleménye szerint sem a közvéleményt, sem a politikát nem szabad abban a hitben hagyni, hogy a hadsereg képes ellátni feladatát, ha ez a gyakorlatban nem igaz.
A főparancsnok arra is kitért, miért maradt Svájc hosszú ideig viszonylag nyugodt a háborús fenyegetésekkel kapcsolatban. Ennek szerinte három fő oka van.
Számos semleges ország volt már fegyvertelen, és mégis belesodródott háborúba. A semlegesség csak akkor ér valamit, ha meg is lehet védeni – fogalmazott.
[type] => post
[excerpt] => Az oroszok folyamatos támadó fellépései közepette Ukrajnának meg kell erősítenie védelmi képességeit és meg kell erősítenie a hadseregét – jelentette ki hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1765212600
[modified] => 1765201213
)
[title] => Szirszkij: Ukrajnának nincs más választása, mint hadseregének a megerősítése az orosz offenzíva erősödése miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171449&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171449
[uk] => 171457
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 155225
[image] => Array
(
[id] => 155225
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/szirszkij-3.jpg
[original_lng] => 84116
[original_w] => 780
[original_h] => 520
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/szirszkij-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/szirszkij-3-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/szirszkij-3-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/szirszkij-3.jpg
[width] => 780
[height] => 520
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/szirszkij-3.jpg
[width] => 780
[height] => 520
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/szirszkij-3.jpg
[width] => 780
[height] => 520
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/szirszkij-3.jpg
[width] => 780
[height] => 520
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765197583:3
[_thumbnail_id] => 155225
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2115
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 605648435000
[_oembed_6cd0165be85f9b767c34c6c87a95a7aa] =>
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
A litván parlament jóváhagyott egy egyszerűsített eljárást az ország légterét megsértő pilóta nélküli légi eszközök megsemmisítésére, jelentette a Reuters.
Korábban a litván hadsereg csak akkor lőhetett le drónokat, ha megállapítást nyert, hogy az fel van fegyverezve, vagy közvetlen veszélyt jelent az ország számára fontos objektumokra.
A hadsereg mostantól kivétel nélkül lelőhet bármilyen drónt. Az új törvény felhatalmazza a litván védelmi főparancsnokot arra is, hogy szükség esetén lezárja a légtér bármely részét.
„Most már bármilyen módon és gyorsan tudunk reagálni, beleértve a drónok megsemmisítését is. Törvényeink és eljárásaink nem voltak adaptálva a jelenlegi fenyegetésekhez… Most már villámgyorsan tudunk reagálni” – mondta Dovile Sakaliinė védelmi miniszter.
Az országban azt tervezik, hogy 60-ról 65 évre emeli a katonai szolgálat korhatárát az 1966 óta született összes sorkatona számára. A finn kormány törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a katonai tartalék 125 000 fővel történő növeléséről. Ha a dokumentumot jóváhagyják, a hadsereg létszáma háború idején 2031-re meghaladja az egymillió katonát. Ezzel az Európai Unió legnagyobb hadseregévé válna.
Az erre vonatkozó törvényjavaslat a tartalékos szolgálat korhatárának 60-ról 65 évre emelését javasolja az 1966 óta született összes sorkatona számára. Az ezredesek és az első rangú századosok számára nem lesz korhatár – mindaddig tartalékban maradnak, amíg szolgálatra alkalmasak. A katonák és őrmesterek tartalékos szolgálati ideje 15 évvel, a tisztek és altisztek esetében 5 évvel nő. Csak azokat a tartalékosokat hívják majd be, akik háborús kinevezéssel rendelkeznek. Az önkéntesek számára nem lesznek korlátozások.
Hasonló tendenciákat figyeltek meg más európai országokban is az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta. Franciaország azt tervezi, hogy 2035-re több mint kétszeresére, 105 000 főre növeli tartalékosainak számát. Németországban a tartalékosok számát egy hat hónapos önkéntes szolgálat bevezetésével szeretnék megduplázni, 200 000-re növelni. Donald Tusk lengyel elnök azt mondta, hogy a hadsereg létszámának a tartalékosokkal együtt a jelenlegi 200 000-ről 500 000-re kellene növekednie.
