Nagy-Britannia kilenc európai partnerével közös haditengerészeti erőt hoz létre, hogy megvédjék az északi vizeket és ellensúlyozzák az egyre agresszívabb orosz tengeri jelenlétet − írja a The Guardian.
Míg a világ figyelme a közel-keleti konfliktusokra és a lezárt Hormuzi-szorosra irányul, Sir Gwyn Jenkins, a Brit Királyi Haditengerészet feje figyelmeztetett: a stratégiai fókusz nem kerülhet el Oroszországról. Az újonnan felálló, 10 országot tömörítő csoport − benne a balti és skandináv államokkal − a NATO-t hivatott kiegészíteni egy olyan időszakban, amikor a brit-amerikai katonai kapcsolatok Donald Trump bírálatai miatt mélyponton vannak.
A kezdeményezés főbb elemei:
Cél: Az orosz kém-tengeralattjárók és a növekvő tengeri határsértések visszaszorítása.
Technológia: Költséghatékony megoldásként nagy méretű tengeri drónokat (uncrewed escort ships) állítanak hadrendbe a következő két évben.
Kihívások: A brit flotta komoly karbantartási és befektetési hiányosságokkal küzd, amit a legutóbbi bevetések során tapasztalt műszaki hibák is jeleztek.
A politikai nyomás is nő: miközben London kemény retorikát folytat, az orosz „árnyékflotta” hajói továbbra is akadálytalanul haladnak át a brit vizeken, gyakran orosz hadihajók kíséretében. Az új koalíció célja, hogy a papíron létező terveket valódi, azonnal bevethető katonai erővé kovácsolja.
[type] => post
[excerpt] => Nagy-Britannia kilenc európai partnerével közös haditengerészeti erőt hoz létre, hogy megvédjék az északi vizeket és ellensúlyozzák az egyre agresszívabb orosz tengeri jelenlétet − írja a The Guardian.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777645380
[modified] => 1777621166
)
[title] => 10 európai ország fog össze, hogy megállítsa az orosz flottát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184991&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184991
[uk] => 185038
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184992
[image] => Array
(
[id] => 184992
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[original_lng] => 250915
[original_w] => 615
[original_h] => 479
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo-300x234.png
[width] => 300
[height] => 234
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777639657:2
[_thumbnail_id] => 184992
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 612
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 900591822001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 11069
[1] => 583430
[2] => 52441
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai országok
[1] => haditengerészet
[2] => orosz flotta
)
)
[1] => Array
(
[id] => 174442
[content] =>
Az európai partnerek továbbra is alakítják Ukrajna biztonsági architektúráját a háború befejezése után, a nemzetközi koalíció keretében megvitatva a konkrét katonai és politikai támogatási mechanizmusokat – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Bart de Wever belga miniszterelnök X közösségi oldalon megjelent publikációjára hivatkozva.
Today’s meeting of the Coalition of the Willing in Paris was productive and decisive. Together with a broad coalition of partners, Belgium will take on its share of international efforts towards safeguarding peace in Ukraine, once hostilities have ended. Our contribution will… pic.twitter.com/glNYWdpk68
A jelentés szerint de Wever bejelentette, hogy országa kész hozzájárulni Ukrajna békéjének biztosításához a háború befejezése után. Szerinte a vonatkozó megállapodásokat az elszántak koalíciójának párizsi ülésén vitatták meg. „Az elszántak koalíciójának keddi párizsi találkozója eredményes és döntő volt. Széleskörű partnerkoalícióval együtt Belgium kiveszi a részét a háború befejezése utáni ukrajnai béke megőrzését célzó nemzetközi erőfeszítésekből” – hangsúlyozta.
A belga kormányfő tisztázta, hogy országának a részvétele azokra a területekre fog összpontosulni, ahol Belgium rendelkezik a szükséges képességekkel. „Hozzájárulásunk elsősorban a légi és tengeri erők biztosítására, valamint a kiképzési gyakorlatok lebonyolítására fog összpontosítani, ahol Belgium konkrét és jelentős hozzájárulást nyújthat” – jegyezte meg de Wever.
A belga miniszterelnök hangsúlyozta az amerikai vezetés fontosságát is. Szerinte a nemzetközi koalíció erőfeszítései az Egyesült Államok megbízható támogatására fognak épülni. Azt is jelezte, hogy a biztonsági helyzet jövőbeni megfigyelését az Egyesült Államok vezetésével tervezik végezni, amelynek biztosítania kell Oroszország hatékony elrettentését az ismételt agressziótól, és hozzá kell járulnia a régió hosszú távú stabilitásához.
A Hetman Ivan Mazepa korvett Törökországban, öt aknamentesítő hajó pedig az Egyesült Királyságban fog állomásozni. Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán hadihajók kiképzését Törökországban és az Egyesült Királyságban tervezi. Az erre vonatkozó elnöki törvényjavaslatot (14059. számú) szeptember 22-én, hétfőn nyújtották be a Legfelső Tanácsnak.
A rendelet szövege értelmében, amelyet az államfő sürgőssé nyilvánított, a Hetman Ivan Mazepa haditengerészeti korvett Törökországba küldését javasolják maximum 106 fős, teljes munkaidős legénységgel a hadiállapot megszűnéséig vagy visszavonásáig.
Egyben öt hajó az Egyesült Királyságban való állomásoztatását tervezik:
a Cserkaszi aknamentesítő hajó, legfeljebb 39 fős legénységgel;
a Csernyihiv aknamentesítő hajó, legfeljebb 39 fős legénységgel;
a Mariupol aknamentesítő hajó, legfeljebb 39 fős legénységgel;
a Melitopol aknamentesítő hajó, legfeljebb 39 fős legénységgel;
a Henyicseszk aknamentesítő hajó, legfeljebb 39 legénységgel.
Ezenkívül javasolt az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészeti Flottillájának 1. aknamentesítő hajóosztálya vezetőségének az aknamentesítési parancsnokság részeként, összesen legfeljebb 20 katonával.
Megjegyezték, hogy az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészetének egységei más országok területén való tartózkodásuk alatt az Ukrán Haditengerészeti Erők parancsnokságának vannak alárendelve. Az egységek karbantartását a külföldön való tartózkodásuk alatt az ukrán kormánynak kell biztosítania.
A törvénytervezet pénzügyi és gazdasági indoklása értelmében az előrejelzések szerint 2025-ben a hadihajók külföldi fenntartásának költségei 135 433,9 ezer hrivnya, 2026–2028-ban pedig (a hadiállapot meghosszabbítása esetén) 203 150,9 ezer hrivnya lesz.
Észtország parlamentje azt javasolja, hogy a védelmi erők és a haditengerészet kapjanak jogot katonai erő alkalmazására olyan kereskedelmi hajók esetében, amelyekről feltételezhető, hogy szándékosan károsítanak tengeri kábeleket és más infrastrukturális objektumokat.
A javasolt törvénytervezet módosításokat vezetne be két törvényben – a védelmi erőkről és a gazdasági zónákról szóló törvényben, írja az ERR.
A módosítások célja, hogy a Haditengerészeti Erők jogot kapjanak az olyan incidensek megelőzésére, amelyek mostanában egyre gyakoribbá váltak, például tengeri kábelek elvágása szándékos elvágása és más infrastrukturális objektumok károsítása.
A javaslat értelmében a katonai erőknek joguk lenne alkalmazni katonai erőt a gyanús hajók ellen. Végső esetben a katonák jogosultak lennének elsüllyeszteni azt a hajót, amely nem engedelmeskedik a parancsaiknak.
Az ausztrál védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy az ország 2027-től kezdődően saját haditengerészeti rakétákat (NSM és JSM) fog gyártani a norvég Kongsberg Defence and Aerospace vállalattal együttműködve, megerősítve ezzel hadiipari kapacitásait.
A hadihajókról indítható NSM-eket és a harci gépekről is indítható JSM-eket eddig csak Norvégiában gyártotta annak kifejlesztője, a Kongsberg, de néhány év múlva a kelet-ausztráliai Newcastle-ban is fogják őket gyártani a norvég állami céggel megkötött 850 millió ausztrál dollár értékű megállapodás keretében.
Az a tény, hogy a az utóbbi években megnőtt a katonai feszültség az indiai-csendes óceáni térségben, arra kényszerítette Ausztráliát, hogy átalakítsa védelmi stratégiáját. Ennek részeként megerősíti nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő képességét, amihez célra vezethető fegyverekre van szüksége. Pat Conroy védelmi miniszter ezzel kapcsolatban csütörtöki sajtóértekezletén elmondta, hogy az ország a saját gyártással egyrészt gyorsabban és olcsóbban ki tudja szolgálni haderejét, másrészt exportálni is tud. Az üzem évi száz rakétát lesz képes gyártani.
Ezeket a rakétákat a nyugati világ számos országa használja. Az F35-ös harci gépek csak JSM-ekkel szerelhetők fel, és Ausztráliának két F-35-ös repülőszázada van. Az indiai-csendes-óceáni térségben Japánnak és Dél-Koreának is vannak F-35-ös századai, illetve a térségben több helyen állomásoznak amerikai erők.
Ausztrália tagja az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal 2021 szeptemberében megkötött AUKUS katonai szövetségnek. A három ország hétfőn megállapodást írt alá, miszerint együttműködnek a haditengerészeti nukleáris meghajtás fejlesztésében, és ennek eredményeképpen Ausztráliának 2040-től lesznek nukleáris meghajtású tengeralattjárói.
Ausztrália tagja a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert biztonsági együttműködésnek is, amely egy informális szövetség az Egyesült Államokkal, Indiával és Japánnal. Legutóbbi, július végi találkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hitet tettek a „szabad és nyitott” ázsiai-csendes-óceáni térség mellett. A nyilatkozat utalt Kína és a Fülöp-szigetek dél-kínai-tengeri ellentétére.
