A már eddig is szigorú korlátozások kiterjesztését a Nyugat és Oroszország közti háborús feszültség növekedésével magyarázzák.
Az „akut gyulladás” időszaka
Oroszország az Ukrajna elleni teljes körű inváziót követően az „akut gyulladás” időszakába lépett, amely cenzúra bevezetését és az információszabadság korlátozását tette szükségessé – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár, aki elkísérte Vlagymiri Putyint vlagyivosztoki látogatására. (Az ott elhangzott elnöki beszéd gúnyos megjegyzéseket is tartalmazott Kamala Harris amerikai elnökjelöltre.)
„A háborús helyzetben, amelyben vagyunk, a korlátozások indokoltak, ahogy a cenzúra is, hogy őszinte legyek. Hadiállapotban állunk” – mondta Peszkov a TASS-nak. A sajtófőnök véleménye szerint Oroszország elérte a „kritikus konfrontáció szintjét a kollektív Nyugat országaival”, és a legelismertebb nemzetközi média „gyakran nem habozik hazudni”.
Ez negatív dinamika, és ebben a tekintetben nem válhatunk hozzájuk hasonlóvá – jellemezte az általa látott helyzetet Peszkov. Példaként az állami központi hírügynökséget, a TASS-t hozta fel, amelynek fenn kell tartania a márkáját, mint olyan médiát, amely igazat mond, ezt ésszel teszi, és méltón képviseli a hírszolgáltatás minőségét odahaza és külföldön egyaránt.
Peszkov megjegyezte, hogy amikor a háború véget ér, újra „teljes információszabadságnak” kell lennie Oroszországban. Itt megjegyzendő, hogy a sajtószabadság nemzetközi listáján Oroszország már az ukrajnai háború előtt is a rangsor 113. helyén tanyázott olyan kormányzatok társaságában, mint Katar, Irán és Szaúd-Arábia.
Peszkov értékelése szerint nagyon erős a verseny a hivatalos orosz és a külföldi média között. Mint mondja, „az információszolgáltatás eszközei minden folyamat 100%-os globalizációját biztosítják, és a nemzetközi média még nálunk is versenyez a mi médiánkkal, mert technikai lehetőségeik vannak információt közvetíteni az orosz állampolgárokhoz” – magyarázta. Ezért úgy látja, hogy Itt nem lehet megjelölni időpontot, nem lehet megengedni sem a technológiai, sem a tartalmi lemaradást, és nagyon kemény munkakörülményekkel kell számolni”.
Az elnöki sajtófőnök arra nem tért ki, hogy a széles körű cenzúra milyen további technológiai eszközöket és jogi megoldásokat fog bevetni a nemkívánatos tartalmak kiszűrésére.
A cenzúra klasszikus értelme szerint a közlésre szánt anyagokat előzetesen be kell mutatni a hatóságnak, és csakis annak engedélyével lehet publikálni. A cenzúra joga tartalmazza a már közölt anyagok törlését, blokkolását vagy módosítását is. Cenzurális viszonyok között az állam azt is előírhatja, hogy kik és milyen előfeltételekkel végezhetnek újságírói munkát, de ezek további oroszországi használatáról még nincsenek részletek.
Szeptember elején Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszországban a média szabad, és az egyetlen állami követelmény az orosz törvények betartása. „Az alkotmány ezt határozottan garantálja. Meggyőződésünk, hogy az információs szférában pluralizmusra és nyitottságra van szükség. A hatóságok konstruktívan kommunikálnak televíziós csatornákkal, hírügynökségekkel, újságokkal, internetes portálokkal és más tömegkommunikációs szervezetekkel, függetlenül a szerkesztői politikától” – állította az elnök.
Az orosz hatóságok katonai cenzúrát vezettek be az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete után. A szankcionálásra több erős változtatást vittek át a közigazgatási és büntető törvényeken, kiegészítve a a hadsereg „becsmérlésének” és a katonai ügyekről szóló „hamisítványok” tételeivel.
2023 nyarán az állami sajtóellenőrző hivatal, a Roszkomnadzor arról számolt be, hogy 206 ezer forráshoz való hozzáférést blokkolt a háborúról szóló pontatlan információk és a hadsereg ócsárlása miatt.
2022 februárja óta az osztály blokkolja a hozzáférést az Echo of Moscow, a Dozsgy, a Sznob, a Szobesednyik, a Meduza, a Radio Liberty, a TJ, a The Bell, a The Moscow Times és több tucat más médiához, mivel állításuk szerint „ismételten tiltott tartalmakat tettek közzé”, és pontatlan információkkal szolgáltak az ukrajnai katonai műveletekről.
