Emberiesség elleni bűncselekménnyel ér fel, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúja kezdete óta rendszeresen erőszakkal elhurcol és megkínoz ukránokat – közölte szerdán kiadott jelentésében az ENSZ egy nemzetközi független vizsgálóbizottsága.
A független nemzetközi vizsgálóbizottság (IICI) jelentése szerint a háború kezdete óta az orosz ellenőrzés alá került ukrán területeken nagyszámú civilt vettek őrizetbe, és hurcoltak el Oroszországba, ahol egyeseket később kínzásnak, szexuális erőszaknak vetettek alá.
„Ezeket a bűncselekményeket egy összehangolt állami politika keretében követték el széles körben és rendszeresen a civil lakosság ellen” – olvasható a jelentésben, amelyet szerdán nyújtottak be Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
Oroszország genfi képviselete közölte, hogy nem kommentál politikai célból készült, egyoldalú jelentéseket.
A képviselet már korábban tagadta, hogy Oroszország kínzásnak vagy rossz bánásmódnak vetett volna alá hadifoglyokat.
Mindazonáltal Oroszország nem közölt információkat az eltűnt személyek hollétéről, ami gyötrelmes bizonytalanságban tartja az érintett ukrán családokat – mondta Genfben Erik Mose, a vizsgálóbizottság elnöke.
A fogva tartott nők ellen elkövetett nemi erőszak és szexuális erőszak több további eseteit is azonosították – tette hozzá.
„Megdöbbentett bennünket, hogy a jelentés szerint Oroszország milyen brutális módon bánik a foglyaival” – mondta Simon Manley, Nagy-Britannia nagykövete az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma csendben tájékoztatta az európai tisztviselőket, hogy az Egyesült Államok kilép a multinacionális csoportból, amit azért hoztak létre, hogy kivizsgálják az Ukrajna elleni invázióért felelős személyek, köztük Vlagyimir Putyin tetteit – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
Az amerikai újság szerint az Ukrajna elleni Agresszió Bűneit Vizsgáló Nemzetközi Központból való kilépésről szóló döntés a legújabb bizonyítéka annak, hogy a Donald Trump-kormány eltér Joseph Biden azon kötelezettségvállalásától, hogy Putyint személyesen felelősségre vonja. A csoportot azért hozták létre, hogy az orosz vezetést, valamint fehéroroszországi, észak-koreai és iráni szövetségeseit felelősségre vonják a nemzetközi jog és a szerződések szerint egy másik ország szuverenitását sértő agresszióként meghatározott bűncselekményekért. A Biden-kormányzat 2023-ban csatlakozott a központhoz.
A döntést várhatóan március 17-én e-mailben jelentik be a csoport anyaszervezetének, az Európai Unió Büntetőjogi Együttműködési Ügynökségének, ismertebb nevén az Eurojust munkatársainak és tagjainak – közölték a helyzetet ismerő források.
Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország, amely együttműködött a csoporttal, és egy magas rangú igazságügyi minisztériumi ügyészt küldött Hágába, hogy Ukrajnából, a balti államokból és Romániából érkezett nyomozókkal dolgozzon együtt.
A Trump-kormányzat ezenkívül csökkenti a War Crimes Accountability Group munkáját is, amelyet 2022-ben hozott létre Merrick Garland akkori főügyész, aki tapasztalt ügyészekkel dolgozott. Felkérték, hogy koordinálja az igazságügyi minisztérium azon erőfeszítéseit, hogy felelősségre vonja az oroszokat a három évvel ezelőtti teljes körű invázió után elkövetett atrocitásokért. „A háborús bűnösöknek nincs hova bújniuk” – jelentette be akkor Garland a csoport létrehozását. Hozzátette: a minisztérium „minden lehetőséget megragad, hogy bíróság elé állítsa azokat, akik háborús bűnöket és más atrocitásokat követnek el Ukrajnában”.
Az Egyesült Államok visszaléphet a nemzetközi jogi eljárásból, amely Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját vizsgálná. Ez veszélyezteti a speciális bíróság létrehozását, amely az orosz háborús bűnöket vizsgálná, és amelyet 40 ország munkacsoportja dolgoz ki.
A Telegraph szerint az volt a terv, hogy az Egyesült Államok és más országok biztosítják a bíróság joghatóságát, hogy olyan személyeket is felelősségre vonjanak, akik nemcsak a bűncselekmények elkövetésében vettek részt, hanem azok tervezésében is.
A washingtoni támogatás elvesztése komoly csapást jelentene a nemzetközi hírnévre és tekintélyre – írja a cikk.
Ez elég radikális változás. Átírni a történelmet, és úgy tenni, mintha ezt a háborút nem Oroszország indította volna – ezt egyszerűen nem fogadhatjuk el
– mondta egy európai diplomata a lapnak.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok visszaléphet a nemzetközi jogi eljárásból, amely Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját vizsgálná. Ez veszélyezteti a speciális bíróság létrehozását, amely az orosz háborús bűnöket vizsgálná, és amelyet 40 ország munkacso...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740330480
[modified] => 1740311223
)
[title] => Az Egyesült Államok kiléphet a különleges bíróságból, amely a háborús bűnöket vizsgálná Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142084
[uk] => 141908
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 141910
[image] => Array
(
[id] => 141910
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[original_lng] => 639691
[original_w] => 800
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-768x480.png
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740304024:5
[_thumbnail_id] => 141910
[_edit_last] => 5
[views_count] => 597
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6531
[1] => 21633
[2] => 858545
[3] => 124
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háborús bűnök
[1] => kilépés
[2] => különleges bíróság
[3] => Oroszország
[4] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 136645
[content] =>
London pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának a háborús bűncselekmények kivizsgálásához.
A londoni védelmi minisztérium, a belügyminisztérium és a külügyi tárca közös vasárnapi tájékoztatása szerint Nagy-Britannia 4,5 millió font támogatást ad Kijevnek erre a célra.
Az ismertetés szerint a finanszírozási csomagot Ukrajna az orosz invázió óta elkövetett háborús bűncselekmények dokumentálására, kivizsgálására és a büntetőeljárások megindítására használhatja.
A támogatást az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia által 2022-ben létrehozott, elsősorban a nemzetközi büntetőjogba ütköző bűncselekmények kivizsgálásához tanácsokkal szolgáló testület (Atrocity Crimes Advisory Group, ACA) tevékenységének kiegészítéseként folyósítja a brit kormány.
Az ACA mindenekelőtt az ukrán főügyészség háborús bűncselekmények kivizsgálásáért felelős ügyosztályának munkájához nyújt segítséget.
London már korábban bejelentette, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak is, emellett olyan különleges képesítésű szakértőket vezényelt Ukrajnába, akik háborús bűncselekmények, illetve a háborúhoz kötődő szexuális erőszakcselekmények kivizsgálásához tudnak segítséget nyújtani.
A brit kormány vasárnapi tájékoztatása szerint a háború kezdete óta több mint 300 ezer ukrán lelt menedékre Nagy-Britanniában.
Az ismertetésben szerepel az is, hogy 2025. február 4-től a jogosult ukrán állampolgárok nagy-britanniai tartózkodási engedélyük 18 havi meghosszabbítását kérvényezhetik a londoni belügyminisztériumtól.
Az ukrán állampolgároknak kiadott első brit menekültvízumok jövő márciusban lejártak volna, de a hosszabbítással azok is legalább 2026 szeptemberéig maradhatnak, akik az elsők között folyamodtak tartózkodási engedélyért Nagy-Britanniában.
Az orosz megszállók 137 000 háborús bűncselekményt követtek el Ukrajnában, és ezek csak azok a bűntettek, amelyeket dokumentáltak – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök az Egységben az igazságért elnevezésű konferencián mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Jelenleg az igazság iránti vágy az, ami összeköt bennünket önökkel. Minket önökkel és mindenkivel, aki velünk dolgozik, hogy megvédje az emberek életét és hazánkat az orosz támadás. A mai napig legalább 137 000 okunk van arra, hogy folytassuk és véghez vigyük ezt a munkát. 137 000 háborús bűncselekmény. Oroszország a mai napig ennyit követett el.”
Az elnök jelezte, hogy ezek csak az ismert bűncselekmények. Szerinte több ítélet kellene. „Bűncselekmények a béke és az emberiesség ellen, az államunk, a népünk ellen, Ukrajna és az ukránok ellen. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lenne szabad kevesebb ítéletet kiszabni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte kedden a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését, amely elfogatóparancsot adott ki két magas rangú orosz katonai vezető ellen, és hozzátette, hogy nem kerülik el az igazságszolgáltatást.
AZ ICC, amely korábban már elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin (orosz elnök) és egy másik orosz vezető ellen 2023-ban, ezúttal Szergej Sojgu volt védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt vette célba, akiket Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekménnyel vádol.
„Ez a döntés világosan rámutat, hogy elkerülhetetlen az ukránok ellen elkövetett orosz bűncselekmények miatt a bírósági fellépés” – írta Zelenszkij az X közösségi portálon. Hozzátette: türelmetlenül várja a többi elfogatóparancsot, hogy „megfosszák végre Oroszországot az őt évtizedeken át bűncselekményekre sarkalló büntethetetlenség érzésétől”.
Szergej Sojgut és Valerij Geraszimovot egyebek mellett az ukrán elektromos létesítmények elleni légitámadásokkal, valamint polgári személyek elleni támadásokkal és Ukrajnában elkövetett „embertelen cselekedetekkel” vádolják.
„Ezek a barbár rakéta- és dróntámadások továbbra is embereket ölnek meg, és Ukrajna-szerte károkat okoznak” – írta Zelenszkij. „Az ezeknek a támadásoknak a kitervelésében és végrehajtásában érintett valamennyi bűnözőnek tudnia kell, hogy megtörténik az igazságszolgáltatás”.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegramon úgy vélte, hogy Szergej Sojgu és Valerij Geraszimov „személyes felelősséget visel az Ukrajna elleni légicsapásokért”. „Nagyon fontos döntésről van szó. Mindenkit felelősségre vonnak a gaztettért, amelyet elkövetett” – írta Jermak.
Az ukrán főügyészség úgy véli: „fontos mérföldkőről van szó annak érdekében, hogy végül elszámoltassák az agresszort az általa elkövetett cselekedetekért”.
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte kedden a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését, amely elfogatóparancsot adott ki két magas rangú orosz katonai vezető ellen, és hozzátette, hogy nem kerülik el az igazságszolgáltatást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1719418020
[modified] => 1719371635
)
[title] => Zelenszkij: az orosz felelősök nem kerülik el az igazságszolgáltatást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=117266&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117266
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 117267
[image] => Array
(
[id] => 117267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20.jpg
[original_lng] => 279465
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719360835:12
[_thumbnail_id] => 117267
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 845
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e1907d81ef815510beafbfbc7d083cad] =>
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Egy sor háborús bűnnel vádolta meg mind Izraelt, mind a Hamászt az ENSZ – írja a BBC.
A jelentés a 2023 vége óta tartó időszakot öleli fel, és áldozatokkal való interjúkat, orvosi látleleteket és más hasonló információkat tartalmaz.
ENSZ vizsgálóbizottsága szerint a vizsgált időszakban mindkét fél támadta a polgári lakosságot, és szándékosan gyilkolt. A vizsgálatot lefolytató tisztviselők Izraelt emberiesség elleni bűncselekményekkel, népirtással, kínzással és palesztin férfiakat és fiúkat célzó „nemi üldözéssel” vádolja. Szerintük az, hogy Izraeli nehézfegyverzetet vetett be a lakott területeken, közvetlen támadás volt a civilekre nézve.
A jelentés szerint bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a Hamász által foglyul ejtett izraeli nők rendszerszintű szexuális erőszak áldozatai voltak.
„A nőket és a nők testét győzelmi trófeaként használták a támadók”– írja a jelentés. Az izraeli erőket szintén szexuális erőszakkal vádolják, amiért „nyilvánosan vetkőztették le a palesztin közösség egyes tagjait, hogy megalázzák őket, és hangsúlyozzák a palesztinok alárendeltségét”.
Izrael nem volt hajlandó asszisztálni a vizsgálathoz, de elutasította a jelentésben foglaltakat, és azzal vádolta az ENSZ-t, hogy szűk látókörű politikai program vezérli őket. A Hamász még nem kommentálta a jelentést.
A jelentést jövő héten átadják az ENSZ emberi jogi bizottságának. A Hamász vezetői, és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen már több nemzetközi elfogatóparancs érvényben van.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vallomása arról, hogy „terrorcselekményeket” szándékozik végrehajtani a világ más országai ellen, bizonyítékok lesznek a háborús bűnei miatti perében – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
A tisztségviselő arra reagált, hogy Putyin külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozóján kijelentette: a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. Azt is mondta, hogy Oroszország eljuttathatja nagy hatótávolságú fegyvereit a világ régióiba, ahonnan az Ukrajnának fegyvert szállító országok „érzékeny” célpontjaira mérhet majd csapásokat.
„A terrorista állam és a Putyin-rezsim hisztérikus rohamában olyan dolgokat kezd nyilvánosan kimondani, amelyekről a Kreml irodáiban már régóta beszélnek, sőt már meg is tették, hiszen a világ különböző részeiben számos csapást és terrorcselekményt hajtottak végre orosz fegyverekkel, így pusztán ennek a gyakorlatnak a legalizálásáról van szó” – fejtette ki a szóvivő. Feltette a kérdést, vajon kinek készül Putyin orosz fegyvereket átadni? „Milyen rezsimekkel és milyen csoportokkal működik együtt a Kreml a világban? Valójában a legtöbb esetben el nem ismert struktúrákkal, terrorszervezetekkel vagy egyes, nem demokratikus katonai folyamatok eredményeként hatalomra került rezsimekkel” – jelentette ki a szóvivő. A katonai hírszerzés tisztje szerint ezért az orosz elnök kijelentései „további érvekké válnak a nemzetközi törvényszéken”.
Az ukrán katonai hírszerzés sajtóosztálya pénteken kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz titkosszolgálatok újabb információs és pszichológiai műveletet készítenek elő, amelynek célja az ukrán katonai vezetés lejáratása, különös tekintettel a katonai hírszerzésre. „Az oroszok 15 millió dollárt különítettek el egy új, nagyszabású, Ukrajna elleni hadjárat megvalósítására. Az orosz szakszolgálatok tisztjeinek ügynökei már megkapták az utasításokat, hogy Ukrajna és a nyugati országok médiaterében szervezzék meg a vonatkozó anyagok fizetett gyártását és terjesztését. Számos cikkről és filmről beszélünk, amelyekben elsősorban az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségénél dolgozó alkalmazottak adatait tervezik nyilvánosságra hozni, főként azokét, akik részt vesznek a különleges egységek és az ukrán fegyveres erők harci tevékenységének koordinálásában” – fejtette ki a hírszerzés.
Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy Oroszország péntekre virradó éjjel újabb kombinált csapást mért Ukrajna területére. Ennek nyomán nagy kiterjedésű tűz ütött ki egy Kijev környéki ipari vállalkozás területén. A légierő beszámolója szerint az orosz erők öt robotrepülőgéppel és 53 Sahid csapásmérő drónnal támadtak létfontosságú ukrajnai infrastrukturális létesítményeket. A légvédelemnek sikerült mind az öt robotrepülőgépet és 48 drónt megsemmisítenie.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 516 ezret.
Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 64 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 40 drónt.
Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy napközben az orosz erők tüzet nyitottak a régióban lévő Nyikopol városra, aminek következtében egy 71 éves nő életét vesztette.
Az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi hivatala közzétette, hogy a múlt hónapban meredeken emelkedett Ukrajnában a civil halálos áldozatok száma a harkivi régió lakott területeit érő orosz rakétacsapások és bombázások miatt. Egy hónap alatt 174-en vesztették életüket, ez pedig az elmúlt szűk egy év alatt a legmagasabb havi halálozási szám a polgári áldozatok tekintetében – emelte ki a hivatal. Hozzátette, hogy a civil halálos áldozatok száma májusban áprilishoz képest 31 százalékkal emelkedett, ami a legmagasabb havi arány tavaly június óta.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Már idén, az év végére létrejöhet egy különleges bíróság Vlagyimir Putyin orosz elnök – valamint más vezető orosz politikusok/katonák bűneinek vizsgálatára – mondta Didier Reynders uniós igazságügyi biztos.
Elmondása szerint „két lehetőséget mérlegelnek: egy többoldalú megállapodáson alapuló nemzetközi törvényszéket vagy egy egyszerűsített megoldást, amely Ukrajna és az Európa Tanács közötti kétoldalú megállapodáson alapul”. Emellett egy speciális transzfermechanizmust is létrehoznak, hogy az ukrán bíróságokról az ügyeket az új bírósághoz lehessen továbbítani. Hollandia szívesen vállalja, hogy az Ukrajna elleni agresszió bűntetteinek üldözésével foglalkozó nemzetközi központ (ICPA) mellett otthont adjon a bíróságnak is.
Ukrajnában eközben folytatódnak a polgári infrastruktúra elleni orosz csapások. Pénteken több rakéta csapódott be az ország délkeleti részén fekvő Zaporizzsja város lakónegyedeibe. A jelentések szerint legalább négy ember meghalt, 20-an megsérültek , köztük gyerekek – és a helyszínre érkező újságírók. Állítólag az orosz erők újra az „ismételt csapások” taktikáját alkalmazták. Ezt azt jelenti, hogy amikor egy rakétatámadás helyszínére megérkeznek a menőalakulatot, akkor az orosz hadsereg újra ugyanoda lő egy második rakétát, ezzel támadva a mentőegységeket és a médiát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újra légvédelmi rendszereket kért a szövetségeseitől. Pénteken a Csernyihivi területre látogatott, hogy a szárazföldi védelmi rendszereket ellenőrizze. Egy várható újabb orosz tömeges offenzíva miatt Ukrajna megerősített vonalakat állít fel az orosz határ mentén.
Az izraeli miniszterelnököt háborús bűnök elkövetése miatt bíróság elé fogják állítani Izrael Gázai övezet ellen indított offenzívája miatt – jelentette ki hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök.
„Netanjahu nem pusztán háborús bűnösként, hanem a gázai mészárosként kerül majd bíróság elé, úgy, ahogy egykor Slobodan Milosevic szerb elnök” – szögezte le Erdogan az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli ülésén, hozzátéve: „Gáza palesztin föld és mindig a palesztinoké marad”.
Az államfő ugyanakkor megismételte bírálatát a nyugati országokkal szemben is, melyek szerinte vakok és süketek és feltétel nélküli támogatást nyújtottak Izraelnek abban, hogy még több gyereket ölhessen meg, valamint aláhúzta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni Izrael nukleáris fegyvereit sem. Izrael hivatalosan sosem ismerte el, hogy rendelkezik atomfegyverrel.
Bírálta emellett az ENSZ-t is, azt vetve a világszervezet szemére, hogy elbukott és immár nem képes békét és reményt adni az embereknek.
Ennek ellenére méltatta António Guterres ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit, úgy vélte, hogy a főtitkár elképzeléseit a Biztonsági Tanács (BT) tagjai nem veszik figyelembe. Megismételte a BT reformjára vonatkozó terveit is, kiemelve, hogy a szervezet öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság és Franciaország – nem jelentik az egész világot.
Erdogan a gázai háború októberi kitörése óta többször terrorista államnak nevezte Izraelt, mely szerinte háborús bűncselekményeket követ el a Gázai övezetben, és azt hangoztatta, hogy nem tartja terrorszervezetnek az övezetet irányító Hamászt.
