Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij nem felelős a háborúért Ukrajnában, ugyanakkor helytelenül cselekedett, nyilatkozta Trump a Fehér Házban újságíróknak adott interjújában.
„Nem tartom felelősnek Zelenszkijt, de nem vagyok elragadtatva attól, hogy ez a háború elkezdődött. És ezért vagyok elégedetlen vele, és minden érintettel. Nem hibáztatom, de szeretném kijelenteni, hogy nem mondanám, hogy a legjobb munkát végezte. Értik? Nem vagyok nagy rajongója”, mondta Trump.
Véleménye szerint ez egy olyan háború, amelyet nem az Egyesült Államok indított el, és amely állítólag nem kezdődött volna el, ha ő lett volna akkor az elnök.
„Emberek milliói maradtak volna élve, és a most már lerombolt városok fejlődnének és virágoznának. De most ezek a városok egyszerűen teljesen megsemmisültek, milliónyi apró darabokra törtek, amelyeket lövedékekkel, rakétákkal és golyókkal találtak el”, hangsúlyozta az amerikai elnök.
Trump ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elégedetlen mindenkivel, aki részt vesz ebben a háborúban.
„Tudom, hogy ez háború, szörnyű, és egyáltalán nem kellett volna megtörténnie. Beszéltem erről Putyin elnökkel. És Putyin tudja, hogy nem kezdte volna mindezt, ha én lettem volna az elnök. Most megpróbálom megállítani, mert, mint tudják, Oroszország sokkal nagyobb. Nagyobb katonai ereje van”, hangsúlyozta Trump.
Donald Trump amerikai elnök ténylegesen azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy elindította a háborút Oroszország ellen – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Trumpnak a Nayib Bukele salvadori elnökkel közös sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az egyik riporter megkérdezte Trumpot, hogy beszélt-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a több Patriot rakétarendszer vásárlására vonatkozó javaslatáról. „Ó, nem is tudom. Mindig rakétákat akar vásárolni, tudja. Ellene van… Nézze, amikor háborút indítasz, tudnod kell, hogy megnyerheted a háborút, igaz? Nem indíthatsz háborút valaki ellen, aki húszszor nagyobb nálad, és aztán elvárod, hogy rakétákat adjanak neked. Nem azt adtuk nekik, amit adtunk nekik?” – válaszolta.
Így Trump gyakorlatilag kijelentette, hogy Ukrajna indította el a háborút. Ugyanakkor azt állította, hogy már ellátta Ukrajnát fegyverekkel, megemlítve, hogy 2017 végén 37 Javelint és hozzá több mint kétszáz rakétát szállított neki. Szerint ez a fegyver tette lehetővé, hogy Ukrajna megnyerje „az első nagy tankcsatát”.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Joe Biden volt amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök okolható az ukrajnai háborúért – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Trump Truth Social közösségi oldalán tett bejegyzése alapján.
A jelentés szerint Trump közölte:
„Az Oroszország és Ukrajna közötti háború Biden háborúja, nem az enyém. Most kerültem ide, és négy éves hivatali időm alatt nem volt gondon ennek a megakadályozásával. Putyin elnök és mindenki más tisztelte az önök elnökét (Trumpot – a szerk.)! Semmi közöm ehhez a háborúhoz, de szorgalmasan dolgozom, hogy megállítsam a halált és a pusztítást.”
Az amerikai elnök szerint, ha a 2020-as amerikai elnökválasztást nem csalták volna el, „ez a szörnyű háború soha nem következett volna be”. „Zelenszkij elnök és Joe Biden szörnyű munkát végzett, hogy lehetővé tegyék ennek a szörnyűségnek a kezdetét. Nagyon sok módja volt annak, hogy megakadályozzák, hogy elinduljon. De ez már a múlt. Most le kell állítanunk, és gyorsan” – írta Donald Trump.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Ukrajna elnökének nem kellett volna megengednie a háborút, részben Volodimir Zelenszkijt téve felelőssé az orosz invázió megindításáért – számolt be az rbc.ua hírportál Trump Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök kijelentette: „Meg kellett volna akadályoznia ezt a háborút.” Ugyanakkor azt is mondta, hogy Zelenszkij „nem angyal”. De nem részletezte, hogy szerinte az ukrán elnök mely lépései voltak rosszak. Úgy vélte, egy megállapodás megkötésével elkerülhető lett volna Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen.
„Sokkal nagyobb entitás ellen harcol, sokkal nagyobb, sokkal erősebb ellen. Ezt nem kellett volna megtennie, mert alkut köthetett volna, és Zelenszkij úgy döntött, hogy harcolni akar” – mondta Donald Trump. Egyúttal összehasonlította a két országban lévő harckocsik számát is, hangsúlyozva, hogy Oroszországnak több van belőlük.
Mint az NBC News amerikai tévécsatorna megjegyezte, a Fehér Ház szóvivője nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump véleménye szerint hogyan kellett volna Ukrajnának cselekednie, amikor Oroszország 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított.
Az egykori német kancellár, aki 16 éven át vezette Németországot, megjelentette memoárjait, és mint mondja, sem az oroszoktól való energiafüggőség kialakítását, sem a megengedő migránspolitikát nem bánja. Mára azonban új korszak kezdődött, de megvan a kulcs Donald Trumphoz is.
Az ukrajnai háború valószínűleg hamarabb megkezdődik és sokkal véresebb is lett volna, amennyiben Kijev már 2008-ban rálép a NATO-tagság felé vezető útra. Hiszen teljesen egyértelmű, hogy ezt Putyin elnök nem hagyta volna szó nélkül, ahogy Ukrajna ma erre jóval felkészültebb, mint akkoriban – mondta el a BBC-nek adott nagyinterjújában Angela Merkel.
A volt német kancellár hozzátette: annak idején mindent megtett azért, hogy békés legyen az együttműködés Oroszországgal. A lap felidézi, hogy Angela Merkel hivatali ideje alatt vált Németország és energiaéhes ipara függővé Moszkvától, miután két, közvetlenül Oroszországhoz kapcsolódó gázvezetéket is épített. Ezt hívja Zelenszkij ukrán elnök a Kreml geopolitikai eszközének.
Németország egykori vezetője, akit valamikor a világ legbefolyásosabb nőjeként tartottak számon, úgy nyilatkozott: kettős célja volt a gázvezetékekkel, egyrészt a német üzleti érdekek kiszolgálása, másfelől a békés kapcsolatok fenntartása Oroszországgal. Vagyis Angela Merkel máig azt állítja: diplomáciai eszközökkel igyekezett megfékezni az Ukrajnát ért orosz támadásokat.
„Sajnálatos módon” új korszak kezdődött Európa és Oroszország kapcsolatában az ukrajnai teljes körű inváziót követően – összegezte a politikus, aki 16 éven át irányította Németországot. A német ipart aránytalanul nagy mértékben sújtották az orosz energiára vonatkozó szankciók, ezért kénytelenek voltak más források – például LNG – után nézni, ami jócskán megemelte a költségeket.
Nem kér bocsánatot egykori kancellári döntéseiért
A 70 éves volt kancellár nem csupán az orosz kapcsolatok és az energiapolitika területén igyekezett megvédeni politikai örökségét, hanem a bevándorlás kezelését illetően is. Emlékezetes: a 2015-ös migrációs válság idején, amikor megnyitotta Németország kapuit több mint egymillió menedékkérő előtt, Angela Merkel hivatali idején egyik legmeghatározóbb, egyben legmegosztóbb pillanata volt.
Míg például Barack Obama volt amerikai elnök bátor és erkölcsös vezetőként méltatta, a kritikusok többek között azzal vádolták, hogy a lépéssel életet lehelt az akkoriban még egyfajta szélsőséges margináliát jelentő bevándorlásellenes Alternatíva Németországért Pártba (AfD). A formációt a közvélemény-kutatások ma Németország második legnagyobb politikai erejeként azonosítják.
Angela Merkel elismeri: az AfD sokat lépett előre, ennek ellenére nem kér bocsánatot egykori kancellári döntéseiért. A felvetésekre reagálva, miszerint 2015-ös politikája más országokban, köztük Hollandiában, Lengyelországban és Franciaországban is hozzájárult a bevándorlásellenes szélsőjobboldali erők megerősödéséhez, elmondta: nem lehet őt egész Európáért felelőssé tenni.
Szerinte a szélsőjobboldal elleni küzdelem egyetlen módja az illegális migráció megállítása, vagyis Európa vezetői fektessenek többet az afrikai országok életszínvonalának növelésébe, hogy kevesebb embernek kelljen elhagynia az otthonát. Angela Merkel, aki nemrég jelentette meg Szabadság című memoárját, azt is üzente Európa ideges vezetőinek, hogy ezúttal, akivel szembenéznek: Trump 2.0
Az európai félelmek nem alaptalanok, hiszen az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke korábban büntető importvámok bevezetésével fenyegetett, miután januárban visszatér a Fehér Házba.
Angela Markel úgy véli, Donald Trump Európával, különösen Németországgal szembeni sérelmei nem változtak. Fő kifogásait a védelmi és a kereskedelmi hiányosságok jelentették.
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a prioritásainkkal, és világosan bemutassuk azokat. Továbbá ne féljünk attól, hogy Donald Trump nagyon szókimondó tud lenni. Nagyon világosan fejezi ki magát, ám ha ezt megteszi, az azt jelenti, hogy kialakulhat egyfajta kölcsönös tisztelet. Eddig legalábbis én ezt tapasztaltam – adta meg a „használati utasítást” Angela Markel, aki azt is elmondta: habár háborúk dúlnak a Közel-Keleten és Kelet-Európában, Donald Trumpot láthatóan kevésbé érdekli az európai biztonság megerősítése.
Az egykori német vezető azonban ma már nem szívesen folyik bele a hétköznapi csatározásokba. A kérdésre válaszolva, hogy hiányzik-e neki a hatalom és a politika, gyorsan rávágta: „nem, egyáltalán nem”. Azonban amikor manapság a vezető politikusok, akikkel jóban van tanácsot kérnek tőle, szívesen segít, örömmel válaszol nekik.