A háború mielőbbi befejezése közvetlen utasítás van Ukrajna elnökétől, a harcok befejeződésére a tél beállta előtt reális cél – jelentette ki hétfőn Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője egy kijevi nemzetközi konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov hangsúlyozta: „Megerősítem, hogy ez valójában az elnök erőfeszítése – a harcok mielőbbi leállítása, lehetőleg még a tél beállta előtt. És én, mint az Elnöki Hivatal vezetője, mindenképpen mindent megteszek az elnök által kitűzött cél elérése érdekében. Véleményem szerint ez teljesen helyes, időszerű és átgondolt.”
Amikor újságírók megkérdezték, hogy reális-e egy ilyen cél, az elnöki hivatalvezető igennel válaszolt: „Reális.” Szerinte Ukrajna elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy megpróbálja ezt a tervet a gyakorlatban megvalósítani. „És ha Oroszország végül elutasítja – az is megtörténhet, ne feledjük. Most azonban valódi jelek mutatkoznak arra, hogy a harcok leállításának alapjai már megvannak” – emelte ki Kirilo Budanov.
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a jelenlegi fronthelyzet szerinte okot ad arra, hogy a háború ukrajnai befejezésének közeledéséről beszéljenek, ugyanakkor konkrét időpontot nem nevezett meg.
Az orosz vezető szerint a harctéri helyzet úgy alakul, hogy az már lehetővé teszi a konfliktus lezárásának említését. Hozzátette azonban, hogy a háború befejezésének pontos időpontját lehetetlen meghatározni.
Putyin azt is állította, hogy jelenleg nincsenek valódi tárgyalások, ugyanakkor Oroszország szerinte továbbra is kész a tárgyalásokra, és nem utasította el azokat.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint Ukrajna csak akkor kaphat európai uniós társult tagsági státuszt, ha konkrét lépéseket tesz a béke irányába, derült ki a szlovák kormányfő nyilatkozatából, amelyet Peter Pellegrini államfővel és Richard Rasi parlamenti elnökkel folytatott egyeztetése után tett közzé.
Fico úgy fogalmazott: amennyiben Ukrajna ilyen különleges státuszt kapna, elvárható, hogy „cserébe adjon is valamit”, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak az a célja kell legyen, hogy Kijev a béke felé mozduljon el, írja a TASZSZ.
A szlovák kormányfő szerint Szerbiát, Albániát és Montenegrót előbb kellene felvenni az Unióba, mint Ukrajnát, tekintettel arra, hogy ezek az országok már előrébb tartanak a csatlakozási folyamatban.
Fico egyúttal arra reagált, hogy Friedrich Merz német kancellár javaslatot tett Ukrajna úgynevezett „társult tagi” státuszának megadására, amely ugyan nem járna szavazati joggal, de lehetővé tenné az ország képviselőinek részvételét az uniós intézmények munkájában.
Fico véleményét osztja Pellegrini is
Peter Pellegrini szlovák államfő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Ukrajna gyorsított eljárásban történő társult tagsága sem történhet feltételek nélkül. Szerinte amennyiben Ukrajna megelőzné a Nyugat-Balkán országait a csatlakozási folyamatban, az „nagyon negatív jelzést” küldene azoknak az államoknak, amelyek már jelentős előrehaladást értek el az EU-integrációban.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washington kész továbbra is segíteni az ukrajnai háború befejezésében – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Alex Raufoglu, a Szabad Európa Rádió újságírójának az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok készen áll és felkészült arra, hogy mindent megtegyen az eredmény elérése érdekében. Hangsúlyozta, hogy az olyan támadások, mint a kijevi, újabb emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy miért kell véget vetni a háborúnak.
„Valahányszor ilyen nagyszabású csapásokat látunk egyik vagy másik oldalról, az emlékeztet minket arra, hogy miért is van ez a szörnyű háború, amely már a második világháborúnál is hosszabb ideje tart, és miért kell véget vetni neki. Az Egyesült Államok pedig készen áll és felkészült arra, hogy mindent megtegyen, amit tud, hogy segítsen véget vetni ennek a háborúnak, és remélhetőleg valamikor újra lesz lehetőség arra, hogy ezt a szerepet betöltsük” – mondta újságíróknak indiai látogatása során az amerikai külügyminiszter.
Rubio kommentálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetését is. Elmondta, hogy az orosz tisztviselő Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetőjének üzenetét adta át neki, amelyet Donald Trump amerikai elnöknek szántak. Hozzátette, hogy már átadta ezt az üzenetet az amerikai vezetőnek.
Ukrajna és szövetségesei egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy az orosz invázió veszít lendületéből, mivel Kijevnek sikerült stabilizálnia a frontvonalat és lelassítania Moszkva tavaszi offenzíváját – írta a Bloomberg.
Ukrajna egyre hatékonyabban használja a drónokat súlyos veszteségek okozására az orosz csapatoknak, amelyek mind a hátországban, mind Oroszország mélyén mért csapásokkal járnak, ami fokozza Putyin belföldi kritizálását. A kiadvány megjegyzi, hogy a lassuló gazdasággal és az internet korlátozásával együtt ez egyre növekvő háborús fáradtságot okoz az átlag oroszok körében.
Az orosz elit egyes tagjai körében is szorongás tapasztalható. A helyzetet ismerő források szerint néhány magas rangú Kreml-tisztviselő úgy véli, hogy a háború patthelyzetben van, és nincs egyértelmű út a végéhez.
Egy forrás elmondása szerint Putyin ez év végéig be akarja fejezni a háborút, de csak olyan feltételekkel, amelyeket győzelminek tart. Ez magában foglalja az ukrán Donbász teljes ellenőrzését, amelyet az orosz erők több mint egy évtizede nem tudtak elfoglalni, valamint egy szélesebb körű biztonsági megállapodást Európával, amely gyakorlatilag elismeri Moszkva területi eredményeit.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a lapnak cáfolta, hogy Putyin ilyen határidőket szabott volna meg.
A Bloomberg megjegyezte, hogy a drónok, amelyeket Ukrajna egyre nagyobb mértékben használ, a háború egyik kulcsfontosságú tényezőjévé váltak, és segítenek Kijevnek kompenzálni a személyi hiányt.
[type] => post [excerpt] => Ukrajna és szövetségesei egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy az orosz invázió veszít lendületéből, mivel Kijevnek sikerült stabilizálnia a frontvonalat és lelassítania Moszkva tavaszi offenzíváját – írta a Bloomberg. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779564540 [modified] => 1779560977 ) [title] => Bloomberg: Putyin 2026 végére véget akar vetni a háborúnak, de a saját feltételei szerint [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187029&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 187029 [uk] => 186954 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186955 [image] => Array ( [id] => 186955 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-262.png [original_lng] => 168792 [original_w] => 600 [original_h] => 300 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-262-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-262-300x150.png [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-262.png [width] => 600 [height] => 300 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-262.png [width] => 600 [height] => 300 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-262.png [width] => 600 [height] => 300 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-262.png [width] => 600 [height] => 300 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-262.png [width] => 600 [height] => 300 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779550180:12 [_thumbnail_id] => 186955 [_edit_last] => 12 [views_count] => 582 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_bf818b8c54aa5843205419989fd81f2c] =>
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
A Moszkva és a régió elleni vasárnapi támadás Ukrajna részéről teljesen igazságos válasz Oroszország elhúzódó háborújára és az ukrán városok és közösségek elleni csapásaira – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte: „Az Oroszország elhúzódó háborújára és városaink, közösségeink elleni csapásaira adott válaszaink teljesen jogosak. Ezúttal Ukrajna nagy hatótávolságú szankciói elérték a moszkvai régiót, és egyértelműen üzenjük az oroszoknak: államuknak be kell fejeznie a háborút.”
Az államfő hozzátette, hogy az ukrán drón- és rakétagyártók folytatják munkájukat. „Hálás vagyok az SZBU-nak és Ukrajna összes védelmi erejének a pontosságukért. Az ukrán államhatártól való távolság meghaladja az 500 km-t. Az orosz légvédelem koncentrációja a moszkvai régióban a legnagyobb. De ezt leküzdjük” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője meg van győződve arról, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti békefolyamat végső soron a háború végéhez vezet – számolt be az rbc.ua hírportál Budanovnak a The Times című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető elmondta: „Nem vagyok köteles senkiben megbízni – eredményt kell elérnem. Bármilyen munkamódszer, forma és módszer jó, ha ezt az eredményt hozza. Nem veszek részt olyanban, amiben nem hiszek. Hiszek a tárgyalási folyamatban, annak befejezésében és eredményében.”
Budanov megjegyezte, hogy a HUR vezetőjeként szerzett tapasztalata segíti őt a békemegállapodás tárgyalásában, mivel továbbra is hozzáfér informátorokhoz és befolyásos emberekhez Oroszországban. Ez háttérinformációkat ad neki az erősségekről és gyengeségekről, valamint a tárgyalóasztal másik oldalán ülők „vörös vonalairól”. „Sok éven át dolgoztunk velük, szóval higgyék el, tudom, hogyan kell velük beszélni” – tette hozzá.
Az elnöki hivatalvezető létrehozott egy rendszert a fogságból való szabadon bocsátás tárgyalására, gyakran Oroszországon belüli közvetett csatornákon keresztül próbálva hazajuttatni az elfogott ukrán katonákat és civileket. Ezek a csatornák mára hasznosnak bizonyultak a béketárgyalások során – tette hozzá Kirilo Budanov.
A Newsweek elemzése szerint Vlagyimir Putyin hirtelen halála vagy eltávolítása nem gyorsítaná fel az ukrajnai háború végét, hanem inkább újabb instabilitást és veszélyeket idézne elő Oroszországban.
A lap szerint az orosz elnök körül jelentősen megszigorították a biztonsági intézkedéseket, egyre gyakrabban tartózkodik bunkerekben, miközben a Kreml az esetleges merényletektől és puccskísérletektől tart. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a legnagyobb fenyegetés nem feltétlenül kívülről, hanem az orosz politikai és gazdasági elit belső köreiből érkezhet.
A cikk részletesen kitért arra is, hogy Vlagyimir Putyin az elmúlt 25 évben olyan rendszert épített ki, amelyben szinte minden fontos politikai döntés az ő jóváhagyásához kötődik. A különböző elitcsoportokat egymással versenyezteti, miközben ő marad a rendszer legfőbb döntőbírája és összetartó ereje. Az elemzők úgy vélik, hogy Putyin eltűnése „politikai fekete lyukat” hozhatna létre, amely az egész orosz hatalmi struktúrát megrendítheti. A lap emlékeztet arra is, hogy a Wagner-csoport 2023-as lázadása már megmutatta, milyen gyorsan kialakulhat belső hatalmi válság.
A lehetséges utódok között említik Alekszej Djumint, Szergej Kirijenkót és Dmitrij Patrusevet, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egyikük sem képes könnyen átvenni Putyin egyedülálló szerepét.
Az elemzés szerint a régi biztonsági elit tagjai, például Nyikolaj Patrusev vagy Alekszandr Bortnyikov inkább háttérből befolyásoló szerepet játszhatnak. Bár az orosz alkotmány szerint Putyin halála esetén Mihail Misusztyin miniszterelnök venné át ideiglenesen az elnöki feladatokat, a lap szerint valójában azonnali és kemény hatalmi harc indulna meg az orosz elitcsoportok között.
Donald Trump megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot” pénteken a Kongresszusnak küldött levelében.
Az elnök azután fordult levélben a törvényhozáshoz, hogy 60 nap eltelt a katonai művelet megindítása óta, ami a törvényben foglalt időtartam, és azt követően minden további katonai akcióhoz kongresszusi jóváhagyásra lenne szükség.
Donald Trump ugyanakkor a katonai erők kivonásának és az Iránra való nyomásgyakorlás megszüntetésének szándékát nem jelezte.
„Az Egyesült Államok iráni rezsim elleni műveleteinek sikere ellenére és a tartós béke érdekében tett erőfeszítések ellenére az Irán által az Egyesült Államokra jelentett fenyegetés továbbra is jelentős” – írta az elnök.
Ugyancsak pénteken az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága közölte, hogy az amerikai haditengerészet egységei már 45 hajót fordítottak vissza az iráni partok felé a blokád keretében. A Közel-Keletért felelős amerikai katonai irányítási törzs közösségi médiában közzétett bejelentése szerint az „Egyesült Államok erői folytatják a járőrözést a nemzetközi vizeken és kikényszerítik a tengeri blokádot Irán ellen”.
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Donald Trump amerikai elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonos megbeszélés során kijelentette, hogy egy hónapon belül véget akar vetni az ukrajnai háborúnak – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Axios című amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a 30 perces szerdai megbeszélés volt az első Trump és Zelenszkij között a január végi davosi találkozójuk óta. Három forrás szerint a megbeszélések nagyon szívélyesek és pozitívak voltak. Egy ukrán tisztviselő és egy másik forrás szerint Zelenszkij megköszönte Trumpnak a segítséget, és azt mondta, hogy csak Trump kényszerítheti Vlagyimir Putyint, a Kreml vezetőjét a háború befejezésére.
„Ezután Zelenszkij azt mondta, reméli, hogy a háború idén véget ér, mire Trump azt válaszolta, hogy a háború már túl régóta tart, és azt mondta, szeretné, ha egy hónapon belül véget érne” – mondta a forrás.
A Zelenszkij és Trump által megvitatott kérdések egyike egy lehetséges háromoldalú vezetői csúcstalálkozó volt. A beszélgetésre az ukrajnai orosz invázió negyedik évfordulóját követő napon, és azelőtt került sor, hogy Steve Witkoff és Jared Kushner, Trump különmegbízottjai találkoznak Zelenszkij tárgyalócsoportjával Genfben. Kushner és Witkoff is részt vett a telefonos megbeszélésben.
A helyzetet ismerő forrás szerint Putyin megbízottja, Kirill Dmitrijev csütörtökön szintén Genfben tartózkodhat, hogy külön tárgyalásokat folytasson az amerikai küldöttekkel.
