Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége azt közölte, hogy konkrét információkat kapott egy „potenciális jelentős légicsapásról” november 20-án.
„Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége konkrét információkat kapott egy potenciálisan jelentős légitámadásról november 20-án. Elővigyázatossági intézkedésként a nagykövetséget bezárják, az alkalmazottakat pedig arra utasítják, hogy vonuljanak biztonságos helyre” – áll a közleményben.
Az amerikai állampolgároknak azt tanácsolták, hogy légiriadó esetén azonnal menjenek óvóhelyre.
Kim Dzsongun beszédet intézett Phenjanban az ország katonai vezetőihez, és felszólította őket, hogy növeljék a fegyverkezési, harcászati képességeiket és terjesszék ki az atomprogramot. Észak-Korea vezetője szerint fel kell készülniük a háborúra.
Az „Egyesült Államok jelentette fenyegetés ellensúlyozása” érdekében Kim Dzsongun követelte a katonai vezetőktől, hogy „korlátlanul” terjesszék ki a nukleáris fegyverprogramot. Arra kérte a fegyveres erőket, fejlesszék a képességeiket, hogy meg tudjanak vívni egy valódi háborút – jelent meg a KCNA észak-koreai hírügynökség oldalán.
Kim Dzsongun a Koreai Néphadsereg katonai és politikai konferencián mondott beszédet Phenjanban. Felszólalásában megköszönte a tiszteknek, hogy „a Koreai Munkáspártnak erőt és akaratot adnak azáltal, hogy a hadsereget elit harci erővé alakítják, amely alapos, bátor és tökéletes”. Hozzátette azonban, hogy a katonai hatékonyságot növelni kell, hogy amikor eljön az idő, akkor ne csak üres esküket zengjenek, hanem tökéletesen harcolni tudjanak, bármilyen parancs érkezik hozzájuk.
Az észak-koreai vezető bírálta az Egyesült Államokat, amiért Ukrajnát támogatják, de továbbra sem ismerte el, hogy katonai felszereléssel és legénységgel támogatják Oroszországot a háborúban.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy Kim Dzsongun „öngyilkos drónok” tömeges gyártását rendelte el. Akkor arról beszélt, hogy az ilyen fegyverek használata „katonai szempontból alapvető követelménnyé vált”.
A háború döntő pillanata lehet, ha az Egyesült Államok megengedi Ukrajnának, hogy amerikai fegyvereket használjon orosz területek elleni csapásokra, ezért hiba, hogy Scholz felhívta Putyint – jelentette ki hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök a Reutersbrit hírügynökségnek, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Duda elmondta: „Nagy szükség volt erre a döntésre. Oroszország látja, hogy Ukrajna erős támogatottsággal rendelkezik, és a Nyugat álláspontja szilárd és határozott. Ez egy nagyon fontos, potenciálisan döntő pillanat ebben a háborúban.” Egyúttal bírálta Németországot, amiért azt mondta, hogy nem fogja egyeztetni politikáját az Egyesült Államok politikájával, és rosszallását fejezte ki Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése miatt.
„Németország keresheti a lehetőséget, amint azt a német sajtó is megjegyezte, hogy valamiféle megállapodásra jusson Oroszországgal, hogy visszatérjenek az energiaszerződésekhez, és ismét vásárolhassanak energiaforrásokat Oroszországtól” – hangoztatta a lengyel elnök, aki ezt nemzetközi politikai hibának nevezte.
„Oroszország brutálisan támadja Ukrajnát, és a szabad világ egyik vezetője, a Nyugat egyik vezetője, egy nagy európai ország, Európa legerősebb gazdasága tárgyal az agresszorral” – méltatlankodott Andrzej Duda.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A háború döntő pillanata lehet, ha az Egyesült Államok megengedi Ukrajnának, hogy amerikai fegyvereket használjon orosz területek elleni csapásokra, ezért hiba, hogy Scholz felhívta Putyint – jelentette ki hétfőn Andrzej Duda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732007400
[modified] => 1731957386
)
[title] => Duda: az orosz–ukrán háború döntő pillanata, ha Biden engedélyezi Ukrajnának a mélységi csapásokat Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132734&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132734
[uk] => 132737
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132735
[image] => Array
(
[id] => 132735
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/duda-1.jpg
[original_lng] => 26734
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/duda-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/duda-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/duda-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/duda-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/duda-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/duda-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/duda-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731951243:2
[_thumbnail_id] => 132735
[_edit_last] => 12
[views_count] => 461
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6212
[1] => 106845
[2] => 527459
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Andrzej Duda
[1] => háború
[2] => mélységi támadás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 132644
[content] =>
Vlagyimir Putyin, a Kreml ura nem változtatta meg a véleményét az ukrajnai háborúról, de megérte Putyinnal beszélni – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a The Guardian című brit lapnak nyilatkozva, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Scholz vasárnap a berlini repülőtéren közvetlenül a brazíliai G20-csúcsra történő elindulása előtti nyilatkozatában azt mondta: érdemes volt Putyinnal beszélni, hogy eloszlassa az esetleges illúzióit, miszerint a Nyugat megvonja Ukrajna támogatását. „A beszélgetés nagyon részletes volt, de hozzájárult annak felismeréséhez, hogy az orosz elnök háborúval kapcsolatos nézetei alig változtak – és ez rossz hír” – szögezte le.
Donald Trump amerikai elnöki posztba való gyors visszatérésére utalva a német kancellár megjegyezte: az is rossz lenne, ha Washington rendszeres kapcsolatot tartana fenn Putyinnal, miközben egyetlen európai vezető sem.
Olaf Scholz német kancellár november 15-én telefonbeszélgetést folytatott a Kreml urával, Vlagyimir Putyinnal. Előtte konzultált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki ellenezte a telefonhívást.
A jövő héten Varsóban tárgyalnak Oroszok Ukrajna elleni háborújáról a Weimari Háromszög+ formátum keretében – jelentette be Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, akit az RMF24 lengyel rádióállomás idézett, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője elmondta: a Weimari Háromszög+ formátumú találkozóra november 19-én, kedden kerül sor. Kitért arra is, hogy Franciaország, Lengyelország és Németország külügyminiszterei mellett további fontos európai országok képviselői is találkoznak. Meghívást kapott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter és Kaja Kallas új EU-fődiplomata is.
„Amint látjuk, a válsággal kapcsolatos legfontosabb tárgyalások Varsóban zajlanak majd” – hangsúlyozta Radislaw Sikorski.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön felhívta Vlagyimir Putyin orosz diktátort, ez volt az első telefonbeszélgetés, miután a republikánus elnökjelölt megnyerte a választást – számol be vasárnap este az rbc.ua hírportál a The Washington Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újságot tájékoztató forrás szerint Trump a beszélgetés során azt tanácsolta Putyinnak, hogy ne eszkalálja az ukrajnai háborút, és emlékeztette Washington jelentős európai jelenlétére. A cikkben továbbá arról is szó van, hogy a két vezető az európai kontinens békés céljáról tárgyalt.
A korábban be nem jelentett telefonhívás nyomán széles körben elterjedt a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Trump keddi győzelme után hogyan állítja helyre a kapcsolatait az Egyesült Államok szövetségeseivel és ellenfeleivel.
A helyzetet jól ismerő két személy szerint az ukrán kormány értesült Trump telefonhívásáról, de nem tiltakozott a megbeszélés ellen. Az ukrán tisztviselők már régóta tudják, hogy Trump kapcsolatba lép az orosz diktátorral Ukrajna problémájának diplomáciai megoldása érdekében.
Trump az elnökválasztási kampánya során azt mondta, hogy azonnal véget vet a háborúnak, de nem árult el részleteket arról, hogyan csinálná. Az ügyben jártas emberek elmondták, hogy Trump privátban jelezte, hogy támogatni fog egy megállapodást, amelynek értelmében Oroszország megtartja az elfoglalt területek egy részét, és a beszélgetés során röviden érintette a harctéri helyzetet.
A Budapestről hazarepülő Recep Tayyip Erdogan arról beszélt, hogy ha a Donald Trump vezette amerikai kormányzat megoldáson alapuló megközelítést alkalmaz, akkor könnyedén véget érhet az orosz–ukrán háború – idézte a török elnök szavait a Reuters.
Erdogan szerint a több párbeszéd és a több diplomácia elhozhatja a békét. Hangsúlyozta, hogy a nyugati államok – élükön az Egyesült Államokkal – békéért tett erőfeszítései felgyorsítanák a konfliktus tárgyalóasztal melletti lezárását.
Emlékezetes, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök, Donald Trump a kampány során azt ígérte, 24 órán belül véget vet a háborúnak Ukrajnában, amennyiben ismét elnökké választják.
Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket a korábbi magatartásából – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő megteremtése elnevezésű moszkvai nemzetközi szimpóziumon.
„Szeretném külön hangsúlyozni, hogy nem zárkózunk el a Nyugattal folytatandó párbeszédtől, bár természetesen levontuk a kellő következtetéseket abból, ahogyan a nyugati szomszédok egyik napról a másikra feladták ígéreteiket és vállalásaikat, a velünk kötött összes megállapodást, és ahogyan aláásták az irántuk való bizalmat” – mondta Lavrov.
Azt hangoztatta, hogy „ha és amikor (a nyugatiak) megérnek majd a kapcsolatok helyreállítására és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekegyensúly elvein alapuló kapcsolatok kiépítésére”, akkor Oroszország „saját nemzeti érdekei alapján fogja meghatározni, hogyan kezelje ezeket a javaslatokat”.
Emlékeztetett rá, hogy júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz elnökség alatt nyílt vitát tartott az államok együttélésének elveiről a többpólusú világban. Ezt az eszmecserét Moszkva más multilaterális platformokon is folytatni fogja, a többi között a G20-csoport Rio de Janeiróban esedékes csúcstalálkozóján, ám a párbeszéd kormányközi, hivatalos szinten Lavrov szerint „nem halad túl jól”. Ezért a Nyugatot hibáztatta, „amely továbbra is megpróbál egyoldalú előnyöket szerezni magának, nem riad vissza semmilyen módszertől, beleértve (…) a nemzetközi szervezetek titkárságainak privatizálását”.
Arra reagálva, hogy az ENSZ-főtitkár szóvivője az orosz–észak-koreai katonai együttműködéssel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai válság nemzetközivé szélesedése miatt, Lavrov úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusának csúcsán „az ENSZ Alapokmányt teljességében kell elolvasni, nem pedig csak azt a részt, amelyet ma ezzel a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozni akarnak”. Hangot adott álláspontjának, miszerint António Guterres főtitkár elkésett az aggályával, mert a nemzetközivé válás „csak három évvel azt követően jutott az eszébe, hogy a Nyugat felkészítette Ukrajnát a háborúra”.
Azt állította, hogy az angolszászok „öngyilkos kalandra” készítik elő a kontinentális Európát egy Oroszországgal való közvetlen fegyveres konfliktus formájában. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy számos európai ország jelenlegi uralkodó elitje nyilvánvalóan nem látja a jövőjét egy többpólusú világban, és „a tengerentúli hegemóntól” várja a megváltást.
Novemberben rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdete óta eltelt 1000 napról szól. Az eseményt Nagy-Britannia jelentette be, amely ebben a hónapban a Biztonsági Tanács elnöke – jelentette be Nagy-Britannia állandó ENSZ-képviselője, Barbara Woodward sajtótájékoztatóján.
Megerősítette, hogy az ülésre november 18-án délután kerül sor David Lammy brit külügyminiszter elnökletével. A BT novemberi prioritásai között szerepel a közel-keleti háború következményei és kockázatai, Oroszország Ukrajna elleni agressziója és a szudáni konfliktus.
Woodward hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság arra kívánja felhasználni elnökségét, hogy leleplezze az orosz dezinformációkat és kérdéseket tegyen fel a háborús bűnökkel kapcsolatban. Az orosz delegáció az ukrán kérdés megvitatása miatt megpróbálta megakadályozni a Biztonsági Tanács novemberi munkatervének elfogadását, de Woodward szerint ez nem lesz akadálya annak, hogy az ENSZ-tagok indítványára ülést tartsanak.
Nagy-Britannia képviselője kijelentette azt is, hogy a nemzetközi közösség határozottan támogatja Ukrajnát.
„London továbbra is támogatja Ukrajna szuverenitásáért folytatott küzdelmét és az ENSZ Alapokmányának elveit”, hangsúlyozta Woodward.
A képviselő hozzátette, hogy Oroszországnak köze van a világ legtöbb globális konfliktusához. Arról van szó, hogy Oroszország megállapodásokat köt Észak-Koreával és Iránnal, hogy támogatást kapjon a háborúhoz. Woodward szerint Moszkva az észak-koreai csapatokat használja célpontnak, drónokat vásárol Irántól, finanszírozza a terrorizmust a Közel-Keleten, ami növeli a világbéke fenyegetettségét.
[type] => post
[excerpt] => Novemberben rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdete óta eltelt 1000 napról szól. Az eseményt Nagy-Britannia jelentette be, amely ebben a hónapban a Biztonsági Tanács elnöke.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730663400
[modified] => 1730644783
)
[title] => Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa Oroszország 1000 napja tartó Ukrajna elleni háborúja alkalmából
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131325&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131325
[uk] => 131244
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131246
[image] => Array
(
[id] => 131246
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[original_lng] => 435056
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730637583:12
[_thumbnail_id] => 131246
[_edit_last] => 12
[views_count] => 429
[_oembed_66d4c52020fa1016b575949ac1d3a4f0] =>
[_oembed_time_66d4c52020fa1016b575949ac1d3a4f0] => 1730656204
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 23517
[1] => 106845
[2] => 11515
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ Biztonsági Tanács
[1] => háború
[2] => rendkívüli ülés
)
)
[9] => Array
(
[id] => 131030
[content] =>
Az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és megbeszéljék, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak, ebben az értelemben Szlovákia nagyon aktív ország akar lenni – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök az orosz Rosszija 1 tévécsatorna 60 minut című műsorában szerdán.
Fico azt mondta, hogy ha szükséges, habozás nélkül kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Közölte: kötelességének tartja, hogy a Győzelem napja, a második világháború (európai) befejezésének 80. évfordulója alkalmából május 9-én Moszkvába látogasson.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette: az orosz elnök nyitott arra, hogy külföldi kollégáival találkozzon. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek a Putyin és a Fico közötti kapcsolatfelvételre.
„Támogatok minden olyan tervet, amelyben a béke szó szerepel, vagyis béketerveket. Jobb leülni a tárgyalóasztalhoz és két évig tárgyalni, mint hagyni, hogy a katonák két évig gyilkolják egymást” – mondta Fico.
Hangot adott véleményének, miszerint az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és egy finom ebéd, jó bor mellett arról beszéljenek, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak.
„Ebben az értelemben a Szlovák Köztársaság nagyon aktív ország akar lenni” – mondta.
Kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy bárki is elhinné azt a nyugati mítoszt, amely szerint Oroszország Ukrajna után az Európai Unió megtámadását tervezi. Megjegyezte, hogy „a média két éve azt a képet festi, hogy az orosz hadsereg minden fronton vesztésre áll”.
„Racionálisam semmi sem támasztja alá, hogy az Oroszországi Föderáció érdeke lenne, hogy az egész világgal konfliktusban álljon. Minek? Ha mindannyiunknak együtt kell működnünk, akkor együtt kell léteznünk mindannyiunknak. Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy Ukrajnához hasonlóan Oroszországnak is szüksége van a saját biztonsági garanciákra. Ezt nagyon jól megértem, és (…) tudom, miért alakult ki ez a konfliktus 2022 februárjában” – mondta a miniszterelnök.
„Néha eszembe jut egy kissé ironikus szlovák közmondás, amely szerint ha egy ember térdepel, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy letérdelt előtted. Lehet, hogy csak a cipőfűzőjét köti meg. És én ugyanerről beszélek önnek is. Ha valaki azt hiszi, hogy Oroszország térdel, az valójában csak azért van, mert az oroszok talán csak a cipőfűzőjüket kötik meg” – jelentette ki Fico Olga Szkabejeva műsorvezetőnek.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a több mint félmilliárd lakosú EU-nak, noha erős gazdasági egység, nincs saját külpolitikája, és ahelyett, hogy „az egyik meghatározó erő” lenne a világban, azt másolja, amit az Egyesült Államok mond neki. A szlovák kormányfő képtelenségnek nevezte azt a verziót, amely szerint az Északi Áramlat gázvezetéket az ukrán búvárok robbantották fel, ahogy az a lapokban olvasható.
Fico nem zárta ki, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban újabb merényletet követhetnek el ellene, ugyanakkor értésre adta, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni. Kifogásolta, hogy a szlovák ellenzék még mindig maffiának, gyilkosoknak és Putyin ügynökeinek nevezi a kormánypártot, és kifejezte reményét „hogy felülkerekedik a józan ész, és másképp fogunk tekinteni arra a konfliktusra, amely ma Ukrajnában zajlik”.
[type] => post
[excerpt] => Az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és megbeszéljék, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak, ebben az értelemben Szlovákia nagyon aktív ország akar lenni – jelentette ki Robert Fico.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730382840
[modified] => 1730332747
)
[title] => Fico: Európának az az érdeke, hogy a „nagyfiúk” tárgyaljanak a rendezéséről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131030&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131030
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131031
[image] => Array
(
[id] => 131031
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[original_lng] => 667954
[original_w] => 986
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[width] => 986
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[width] => 986
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[width] => 986
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[width] => 986
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730325548:12
[_thumbnail_id] => 131031
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 364
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09b40ada5660d765f619f0851f5dac34] =>
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
