A grúz kormánypárt azzal vádolta meg pénteken az Egyesült Államokat, hogy a „fenyegetés és zsarolás” politikáját folytatja azzal, hogy vízumkorlátozást vezetett be a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatot támogató grúz parlamenti képviselőkkel szemben, valamint elrendelte a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálatát.
A kormányzó Grúz Álom – Demokratikus Grúzia párt nyilatkozatában „Grúzia függetlenségének és szuverenitásának durva korlátozására tett kísérletnek”, illetve a két ország partneri kapcsolatára nézve súlyosan sértőnek nevezte Washington lépését.
Mamuka Mdinaradze, a párt parlamenti frakcióvezetője komikusnak nevezte az amerikai tilalmat, amely szerinte Grúzia függetlenségét veszélyezteti.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok vízumkorlátozásokat vezet be Grúziával szemben, és megkezdi az országaik közötti kétoldalú együttműködés átfogó felülvizsgálatát a törvényjavaslat miatt.
Az intézkedéseket közleményben bejelentő Blinken szerint a tbiliszi vezetés „megfélemlítő kampányt folytat és erőszakot alkalmaz a békés ellenvélemény elfojtására”, a vitatott törvény pedig „megfojtja a szólás- és gyülekezési szabadság gyakorlását”, akadályozza a független média munkáját. A törvény
ellentétes Grúzia régóta kinyilvánított – az alkotmányában is tükröződő – céljával, az euroatlanti integrációval és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerséggel – áll a nyilatkozatban.
Szalome Zurabisvili államfő május 18-án vétót emelt a múlt kedden harmadik olvasatban is elfogadott törvényjavaslat ellen, amelynek értelmében azoknak a szervezeteknek, amelyek anyagi forrásaik több mint 20 százalékát külföldről kapják, külföldi ügynökként kell regisztráltatniuk magukat.
A kormány szerint a szabályozásra azért van szükség, hogy megállítsák a „káros külföldi szereplőknek” az ország destabilizálására irányuló törekvéseit.
Kritikusai szerint a grúz törvény az Oroszországban 2012 óta érvényes hasonló jogszabályt másolja.
A kormánypárt azonban elegendő többséggel rendelkezik ahhoz, hogy felülbírálja Zurabisvili vétóját, és ezt a következő napokban várhatóan meg is teszi.
Az ellenzék és a nyugati diplomaták a törvény elfogadásával kapcsolatban korábban arra figyelmeztettek, hogy az hátráltatja a 3,7 millió lakosú kaukázusi köztársaság európai uniós integrációját. A NATO, az Európai Bizottság és az ENSZ is elítélte a törvényt, amely bírálói szerint kísérlet arra, hogy Grúziát Európától Oroszország felé tereljék.
Grúzia 2023 decembere óta hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt állama.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy újabb vízumkorlátozást vezet be Grúziával szemben, válaszul arra, hogy a parlament jóváhagyta a botrányos „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, olvasható a külügyminisztérium honlapján.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy Washington elindítja „az Egyesült Államok és Georgia közötti kétoldalú együttműködés átfogó felülvizsgálatát”.
Blinken elmondása szerint a korlátozások „azokra a személyekre vonatkoznak majd, akik felelősek a grúziai demokrácia aláásásáért vagy részt vesznek abban, valamint családtagjaikra”.
A szankciók olyan személyekre irányulnak, akik felelősek a civil társadalom és a békés gyülekezés szabadságának erőszakkal vagy megfélemlítéssel történő visszaszorításáért Grúziában.
Hozzátette, hogy „bárki, aki aláássa a demokratikus folyamatokat vagy intézményeket Grúziában, többek között a 2024. októberi grúz választások előtt, alatt és azt követően, nem jogosult amerikai vízumra”.
„A két ország kapcsolatainak áttekintése során a döntések meghozatalakor figyelembe vesszük Grúzia lépéseit” – hangsúlyozta Blinken.
Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: Washington továbbra is azt reméli, hogy Grúzia vezetése felülvizsgálja a törvényt, és intézkedéseket tesznek országuk demokratikus és euroatlanti törekvéseinek előmozdítása érdekében.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok bejelentette, hogy újabb vízumkorlátozást vezet be Grúziával szemben, válaszul arra, hogy a parlament jóváhagyta a botrányos „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, olvasható a külügyminisztérium honlapján. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1716637560 [modified] => 1716628696 ) [title] => Az USA vízumkorlátozást vezet be Grúziával szemben a „külföldi ügynökökről” szóló törvény miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114038&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 114038 [uk] => 113975 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 113976 [image] => Array ( [id] => 113976 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg [original_lng] => 76920 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1716617898:12 [_thumbnail_id] => 113976 [_edit_last] => 12 [views_count] => 433 [_oembed_585d6059672763d186345ffe56e28c34] =>
Több uniós ország szankciókat sürget Grúzia ellen, beleértve a vízummentesség felfüggesztését is, ha ott elfogadják a botrányos külföldi ügynökökről szóló törvényt. A hírről a Financial Times saját forrásból értesült.
Észtország, Hollandia, Csehország és Svédország ragaszkodik ahhoz, hogy az EU külügyminisztereinek jövő heti találkozóján megvitassák a Grúziával szembeni korlátozó intézkedéseket.
Egyes források szerint az európai fővárosok „különféle nyomásgyakorlási intézkedéseket fontolgatnak a grúz kormányra”. Két forrás szerint a büntetés lehetőségei között szerepel a grúz állampolgárok vízummentességének megszüntetése, a személyes szankciók és az uniós források befagyasztása.
Korábban uniós illetékesek többször is figyelmeztettek arra, hogy ha elfogadják a külföldi ügynökökről szóló törvényt, az komoly akadálya lesz Grúzia EU-csatlakozása folyamatának.
[type] => post [excerpt] => Több uniós ország szankciókat sürget Grúzia ellen, beleértve a vízummentesség felfüggesztését is, ha ott elfogadják a botrányos külföldi ügynökökről szóló törvényt. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1716491220 [modified] => 1716391304 ) [title] => Számos uniós ország szeretné megvonni a vízummentes beutazást Grúziától a külföldi ügynökökről szóló törvény miatt – FT [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113792&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 113792 [uk] => 113758 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 113760 [image] => Array ( [id] => 113760 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg [original_lng] => 38278 [original_w] => 624 [original_h] => 351 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg [width] => 624 [height] => 351 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg [width] => 624 [height] => 351 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg [width] => 624 [height] => 351 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg [width] => 624 [height] => 351 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg [width] => 624 [height] => 351 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1716380505:5 [_thumbnail_id] => 113760 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1142 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_585d6059672763d186345ffe56e28c34] =>
Georgia (Grúzia) államfője szombaton bejelentette, hogy megvétózta a törvényhozás által kedden elfogadott külföldi ügynökökről szóló törvényt, amely hetekig tartó tüntetéseket váltott ki Tbilisziben.
Szalome Zurabisvili elnök már korábban bírálta a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kormánypárt által beterjesztett törvény elfogadását, csütörtökön pedig jelezte, hogy élni fog vétójogával.
A georgiai elnök szombaton azzal indokolta döntését, hogy a törvény ellentétes az ország alkotmányával, és szembemegy minden európai normával.
A vitatott törvény előírja, hogy azok a szervezetek, amelyek anyagi eszközeik több mint 20 százalékát külföldről kapják, külföldi ügynökként regisztráltassák magukat. A kormány szerint a szabályozásra azért van szükség, hogy megállítsák a „káros külföldi szereplőknek” az ország destabilizálására vonatkozó törekvéseit.
A kormánypárt elegendő többséggel rendelkezik ahhoz, hogy felülbírálja Zurabisvili vétóját, és várhatóan ezt a következő napokban meg is teszi.
Az ellenzék és nyugati diplomaták a törvény elfogadásával kapcsolatban korábban arra figyelmeztettek, hogy az hátráltatja a 3,7 millió lakosú köztársaság európai uniós integrációját.
Az Európai Parlament több mint 30 képviselője felszólította Josep Borrell uniós főképviselőt, hogy függessze fel Grúzia európai uniós tagjelölt státuszát, számolt be az Eho Kavkaza.
Az európai parlamenti képviselők véleménye szerint a békés tüntetők elhallgattatására irányuló kísérletek és az erőszak alkalmazása a kormánypárt, a „Grúz álom” által kezdeményezett „külföldi ügynökökről” törvény orosz analógjának elfogadása során túllépték a megengedett határokat.
„Az ilyen magatartás tovább növelte a feszültséget és a polarizációt a grúz politikában és társadalomban”, – hangsúlyozzák a képviselők.
A képviselők rámutattak, hogy ezek az intézkedések ellentmondanak az Európai Bizottság kilenc lépésének.
„Felszólítjuk Önt, hogy foglaljon határozott álláspontot és tegye meg a megfelelő intézkedéseket, amelyek egyértelmű jelzésként szolgálnak a grúz kormány felé. A grúz kormány és a kormányzó Grúz álom párt magatartása ellentmond az EU-tagjelölt ország kötelezettségeinek. Ennek megfelelően Grúzia tagjelölt státuszát fel kell függeszteni anélkül, hogy további előrelépés lenne a csatlakozási úton”, – áll a közleményben.
A képviselők véleménye szerint felül kell vizsgálni Grúzia állami költségvetésének és kormányprogramjainak az Európai Unió általi finanszírozását is.
Grúzia kormánya úgy döntött, hogy kiterjeszti Ukrajna állampolgárainak vízum nélküli tartózkodási jogát az országban. A vonatkozó határozat a kormány honlapján olvasható.
„Ukrajna állampolgárainak joguk van vízum nélkül belépni Grúziába, és teljes három évig ott tartózkodni” – áll a dokumentum szövegében.
A határozat a kihirdetését követően azonnal hatályba lép.
A Grúzia fővárosában, Tbilisziben zajló tüntetések összecsapásokhoz vezettek, amelyekben a tüntetők és egy rendőr megsérült.
Könnygázt használt kedden a grúz rendőrség, hogy feloszlatjon egy nagy tiltakozást a parlament épülete előtt egy olyan törvényjavaslat ellen, amely előírná a médiának és a nonprofit szervezeteknek, hogy külföldi befolyásúként regisztrálják magukat, ha finanszírozásuk több mint 20%-át külföldről kapják.
A javaslat ellenzői azzal érvelnek, hogy az megzavarhatja Grúzia azon ambícióit, hogy az Európai Unió tagjává váljon, és „orosz törvényként” emlegessék, és hasonló moszkvai jogszabályhoz hasonlítják, amely a független médiát és a Kreml-szel ellentétesnek tekintett szervezeteket veszi célba és hitelteleníti. érdekeit.
A parlament megvitatta a törvényjavaslatot, de az első olvasat szavazását szerdára halasztotta.
A helyi média szerint több tüntetőt letartóztattak a rendőrséggel folytatott összecsapás során, de a letartóztatottak számáról nem álltak rendelkezésre azonnali adatok.
A törvényjavaslat szorosan tükrözi azt a javaslatot, amelyet a kormánypárt tavaly visszavont a nagy utcai tüntetések után.
Előírja, hogy a finanszírozásuk 20%-át vagy annál nagyobb részét külföldről kapó nem kereskedelmi szervezetek és hírmédiák „idegen hatalom érdekeit követőként” regisztrálják magukat – ez az egyetlen változás a tavaly visszavont törvénytervezethez képest, amely szerint az érintett csoportok „idegen befolyás ügynökeként” kell regisztrálnia.
Szalome Zourabicsvili grúz elnök azt tervezi, hogy megvétózza a törvényt, ha azt a parlament elfogadja – közölte parlamenti képviselője, Giorgi Mszkhiladze. Ez a vétó azonban nem tarthat sokáig, mivel Zourabicsvili mandátuma idén lejár. Grúzia alkotmányának módosítása értelmében a következő elnököt a parlament összes tagjából álló választási kollégium nevezi ki.
A grúz kormány aggodalmának adott hangot Miheil Szaakasvili kormányának azon tagjainak hivatali idejével kapcsolatban, akik Grúziában bűnözők, és kérte kiadatásukat. Zurab Adeishviliről, az ukrán főügyész tanácsadójáról és Heorhij Lortkipanidzéről, az ukrán kémelhárító szolgálat helyettes vezetőjéről van szó, számolt be a Georgia Online. A közlemény hangsúlyozza, hogy fontos és szükséges, hogy az ukrán hatóságok átadják Grúziának azokat a személyeket, akik jelenleg magas beosztást töltenek be az ukrán hatóságoknál.
„A Zurab Adeishvili Ukrajna hivatalos küldöttsége tagjaként az EU-ba és Németországi Szövetségi Köztársaságba tett látogatását illetően mélységes aggodalmunkat fejezzük ki az ukrán hatóságoknak a baráti Grúzia és a grúz néphez való hozzáállásával kapcsolatban” – áll az üzenetben. A kormány hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben Grúzia támogatta Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, humanitárius segítséget nyújtott és szolidaritást fejez ki.
„Ennek háttérében az ukrán hatóságok számos döntése sajnálatot és mély aggodalmat kelt, amelyek egyenesen ellentmondanak a két ország és nép közötti barátságnak” – áll a közleményben.
Elmondásuk szerint az ukrán hatóságok döntései, mint például Ukrajna grúziai nagykövetének visszahívása, illetve Grúzia nagykövetének Ukrajnából való inkorrekt ürüggyel való kiutasítása Szaakasvili haldokló állapotával kapcsolatban – aggodalmat keltettek Grúziában.
Grúzia kormányának közleménye szerint Ukrajnában magas pozíciókat töltenek be a különböző bűncselekmények miatt körözés alatt álló vagy elítélt grúz állampolgárok. „Tekintettel erre, különös aggodalomra ad okot Zurab Adeishvili Ukrajna legfőbb ügyészének tanácsadója, valamint az ukrán kémelhárító szolgálat helyettes vezetőjének, Heorhij Lortkipanidze hivatali ideje. Emlékeztetünk arra, hogy az említett személyek Grúzia előző kormányának tekintélyelvű rezsimjét vezették, amelynek áldozatai sok ember élete, egészsége és jóléte volt” – közölte a grúz kormány, Ukrajna lépéseit két baráti ország közötti „mesterséges eltávolodásnak” nevezte.
A közlemény hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt fontos és szükséges, hogy Ukrajna átadja Grúziának azokat a bűnözőket, akik jelenleg magas pozíciót töltenek be az ukrán kormányban. „Eltökélten bízunk abban, hogy bármilyen döntést hoznak a politikusok, semmi sem fogja megingatni országaink és népeink közötti történelmi barátságot” – áll a grúz kormány közleményében.
Németország és Grúzia migrációs megállapodást ír alá, amely egyszerűsíti a munkaerő-migrációt, és ezzel egyidejűleg az illegálisan Németországban tartózkodó grúz állampolgárok kitoloncolását, számolt be a Spiegel, közölte a Jevropejszka Pravda.
A hét elején Nancy Feser német belügyminiszter Grúziába utazik, hogy aláírja a megállapodást. Hasonló megállapodásokat készítenek elő Moldovával és más régiók több országával.
„Ily módon lehetővé tesszük a szakmunkások bevándorlását, ugyanakkor egyetértünk abban, hogy a németországi tartózkodási joggal nem rendelkezők hazatérjenek” – mondta.
A miniszter hozzátette, Grúziát nem tekintik „veszélyes országnak”, és mindössze 0,3 százalékos azoknak a menedékkérelmeknek az aránya, akiket állítólag üldöztetés fenyeget Grúziában.
A Feser szerint a novemberi adatok szerint 2023-ban több mint 8000 elsődleges menedékkérelem érkezett grúz állampolgároktól.
Több mint 7800 grúz állampolgár van az országban, akiknek el kell hagyniuk Németországot, közülük több mint 5400-nak az úgynevezett toleranciarendszer alkalmazásával. Az év elejétől novemberig 1179 grúz állampolgárt toloncoltak ki Németországból.
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
