Emmanuel Macron francia államfő bírálta Donald Trump amerikai elnök azon szándékát, hogy az Egyesült Államok bekebelezze Grönlandot, és kifejezte Európa szolidaritását a Dániához tartozó autonóm területtel, amikor vasárnap látogatást tett a sarkvidéki szigeten.
Macron az első külföldi államfő, aki Donald Trump bejelentése óta – miszerint az Egyesült Államok stratégiai megfontolásból átvenné a területet – a szigeten járt.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő jelenlétében, valamint újságírók előtt Macron a nuuki repülőtéren kijelentette, hogy Franciaország és az Európai Unió támogatását jött kifejezni Grönland szuverenitása és területi épsége mellett. Kijelentette:
nem ért egyet Trump azon szándékával, hogy rátegye a kezét egy autonóm területre, úgy véli, „szövetségesek ilyesmit nem tesznek egymással”.
Az Izrael és Irán közötti konfliktussal kapcsolatban a francia elnök kifejezte abbéli reményét, hogy az „a közvetkező órákban” véget ér, és Irán visszatér az atomprogramjáról szóló tárgyalásokhoz.
„Tegnap tudtam tárgyalni az iráni elnökkel, és felszólítottam, hogy folytassák a tárgyalásokat. Ezt mondtam Trump elnöknek is, aki osztja nézeteimet” – jelentette ki a francia elnök.
Hozzátette, hogy a hét legfejlettebb ország (G7) keddig tartó kanadai csúcstalálkozóján lesz alkalom erről beszélni.
Az Egyesült Államok áprilisban kezdett közvetett tárgyalásokba Teheránnal atomprogramjáról. A következő fordulót vasárnap tartották volna Ománban, de Irán szerint az izraeli légicsapások után nincs értelme megtartani a tervezett tárgyalásokat.
Macron az Északi-sarkvidék biztonságáról és az éghajlatváltozásról tárgyal vendéglátóival Grönlandon. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, akkor ellátogat a fővárostól, Nuuktól harminc kilométernyire fekvő Nunatarsuaq hegy egyik gleccseréhez, amelynek a jege egy hőhullám miatt tizenhétszer gyorsabban olvadt májusban, mint a többi grönlandi gleccser átlagosan.
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen élesen bírálta az Egyesült Államokat, miután sajtójelentések szerint Washington fokozta hírszerzési tevékenységét Grönlandon.
A félautonóm terület iránti amerikai érdeklődés Donald Trump ismétlődő kijelentéseivel vált nyilvánvalóvá, aki szerint az Egyesült Államoknak át kellene vennie az ellenőrzést a stratégiai fontosságú és ásványkincsekben gazdag sziget felett.
Frederiksen határozott kijelentése, miszerint „nem kémkedhetsz egy szövetséges ellen”, a legfrissebb fejlemény abban a folyamatban, amely egyre komolyabb diplomáciai feszültséget kelt a NATO-szövetségesek között. A dán politikus megjegyzései azután hangzottak el, hogy a The Wall Street Journal kedden arról számolt be: az amerikai hírszerző ügynökségek utasítást kaptak a grönlandi helyzet fokozott figyelésére, beleértve a függetlenségi mozgalmat és a lakosság hozzáállását az Egyesült Államok esetleges nyersanyag-kitermeléséhez – írja a Sky News.
A jelentés súlyos következményekkel járt: csütörtökön Jennifer Hall Godfrey-t, az USA koppenhágai nagykövetségének ideiglenes vezetőjét berendelték egy találkozóra Jeppe Tranholm-Mikkelsen magas rangú dán diplomatával, hogy magyarázatot adjon a sajtóban megjelent állításokra.
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter „nagyon aggasztónak” nevezte a cikk tartalmát, és hangsúlyozta: „barátok között nem kémkedünk”.
„Nagy komolysággal tekintünk erre az ügyre”– tette hozzá.
„Szégyellje magát a The Wall Street Journal” Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója nem cáfolta a történetet, amelyet Frederiksen „pletykának” nevezett, de elítélte a minősített információk kiszivárogtatásáért felelős személyeket. Gabbard közleményében azt írta, hogy három „bűnügyi” bejelentést tett az amerikai igazságügyi minisztériumnak a hírszerzési közösségen belüli kiszivárogtatások miatt.
„A The Wall Street Journalnek szégyellnie kellene magát, amiért segíti azokat a mélyen beágyazódott állami szereplőket, akik minősített információk kiszivárogtatásával és politikai célokra való felhasználásával akarják aláásni az elnököt” – fogalmazott Gabbard.
„Törvényt sértenek és veszélyeztetik nemzetünk biztonságát és demokráciáját. Azokat, akik minősített információkat szivárogtatnak ki, meg fogjuk találni, és a törvény teljes szigorával felelősségre vonjuk” – tette hozzá.
Márciusban Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen határozottan kijelentette, hogy Washington „nem kapja meg” az országot. Grönland, ez a hatalmas, ásványkincsekben gazdag sarkvidéki sziget Dánia – az USA NATO-szövetségese – önkormányzattal rendelkező területe.
Trump igényei Trump többször is kijelentette, hogy a területet az Egyesült Államokhoz csatolná, azt állítva, hogy az USA-nak nemzetbiztonsági okokból szüksége van rá. Márciusban egy fehér házi tisztviselő azt mondta, hogy Grönland ritkaföldfémjeinek készlete fogja működtetni az amerikai gazdaság következő generációját.
Az NBC Newsnak adott márciusi interjújában Trump úgy fogalmazott, hogy a katonai erő alkalmazása sincs kizárva Grönland megszerzése érdekében.
„Szerintem jó esély van arra, hogy katonai erő nélkül is megszerezhetjük” – mondta, majd figyelmeztetett, „semmit sem vesz le az asztalról”.
A feszültség tovább nőtt, amikor J. D. Vance amerikai alelnök nemrég Grönlandra látogatott, és azt állította, hogy Dánia „nem végzett jó munkát” a területtel kapcsolatban. „Egyszerű üzenetünk van Dániának: nem végeztetek jó munkát Grönland népével.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja a Grönlanddal kapcsolatos retorikáról áttért a konkrét cselekvésre. A The New York Times értesülései szerint a Fehér Ház olyan tervet készített, amely Grönland fokozatos közeledését irányozza elő az Egyesült Államokhoz – meggyőzéssel, nem pedig erőszakos beavatkozással.
A lap szerint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa már több megbeszélést is tartott a stratégia végrehajtásáról. Ennek eredményeként az amerikai kormányzati szervek útmutatásokat kaptak arra vonatkozóan, hogyan hozzák közelebb Grönlandot az USA-hoz.
A Trump-adminisztráció által előmozdított terv egy nagyszabású információs kampányt irányoz elő – a közösségi médiától a hagyományos sajtóig –, hogy befolyásolják a sziget 57 ezer fős lakosságának közvéleményét.
Emellett Trump tanácsadói azt az érvet is terjesztik, hogy Dánia nem nyújt elegendő támogatást Grönland számára, és csak az Egyesült Államok képes megvédeni a szigetet az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésekkel szemben.
A stratégia részeként azt is fontolóra veszik, hogy pénzügyi ösztönzőket ajánljanak fel a grönlandiaknak – például a Dánia által jelenleg évente nyújtott 600 millió dolláros támogatás helyett közvetlenül fejenként 10 000 dolláros kifizetést.
A Fehér Ház azt számolgatja, mennyibe kerülne megszerezni, fenntartani Grönlandot és milyen hozammal kecsegtetne az itt található nyersanyagok kitermelése – tudta meg bennfentes forrásokból a The Washington Post.
A lap arra is kitér, hogy Trump úgy akarja megszerezni Grönlandot, hogy azt ígéri meg a helyi lakosságnak, hogy több pénzt fog rájuk költeni, mint amennyit Dánia költ jelenleg, ez kb. évi 600 millió dollárt jelent.
„Az a lényeg, hogy azt mondjuk nekik, hogy sokkal több pénzt fogunk nektek fizetni, mint Dánia” – mondta a lap egyik forrása.
A Washington Post másik forrása közben arról beszélt: jelenleg a Fehér Ház már elemzi, hogy pontosan mennyi pénz lenne megszerezni Grönlandot, fenntartani a helyi infrastruktúrát, illetve hogy mekkora anyagi előnye lenne a terület megszerzésének. A lap arra is kitér, hogy az elnök úgy látja: Kanada, a Panama-csatorna és Grönland közül az utóbbit lenne a legegyszerűbb megszerezni.
Egy harmadik forrás arról értekezett: közel sem Grönland a legfontosabb téma most a Fehér Házban: Trump először le akarja zárni az ukrajnai háborút, a gázai háborút és meg akarja fékezni Iránt, Grönland inkább egyfajta „bónusz lépésként” jellemezhető az amerikai elnök terveiben.
Mindenesetre, az világos, hogy Trump nemcsak „viccel” Grönland annexiójával, hanem egészen komolyan gondolkoznak már a dolgon.
A terület USA-hoz csatolását Dánia és Grönland is mereven ellenzi.
[type] => post [excerpt] => A Fehér Ház azt számolgatja, mennyibe kerülne megszerezni, fenntartani Grönlandot és milyen hozammal kecsegtetne az itt található nyersanyagok kitermelése – tudta meg bennfentes forrásokból a The Washington Post. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1743630180 [modified] => 1743594335 ) [title] => A Fehér Ház már azt számolgatja mennyibe kerülne Grönland fenntartása [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=146435&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 146435 [uk] => 146420 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 146421 [image] => Array ( [id] => 146421 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/217205-1-large.jpg [original_lng] => 129431 [original_w] => 1140 [original_h] => 641 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/217205-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/217205-1-large-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/217205-1-large-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/217205-1-large-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/217205-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/217205-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/217205-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1743583535:12 [_thumbnail_id] => 146421 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2385 [_algolia_sync] => 508432245000 [_oembed_49591397616f928639b8bdecb559ae84] =>
This helmeted rioter outside a Home Depot in Los Angeles was filmed throwing rocks at law enforcement vehicles.
Donald Trump egy vasárnap virradóra adott interjújában kijelentette, jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok katonai erő alkalmazása nélkül is megszerezheti Grönlandot, azonban leszögezte, „semmit sem vesz le az asztalról”. Az amerikai államfő szavaira megérkezett a reakció is, Grönland miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy Donald Trump amerikai elnöknek meg kell mutatni, hogy Grönland csakis a grönlandiaké.
Grönland megszerzése érdekében minden az asztalon van – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az NBC Newsnak vasárnap virradóra adott, több mint tíz percig tartó telefonos interjújában. Az Egyesült Államok államfője megerősítette, hogy szándéka teljesen komoly a sziget amerikai befolyás alá helyezésére.
Donald Trump amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése óta többször jelezte, hogy szeretné, ha Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna, és a törekvést amerikai nemzetbiztonsági érdekekkel magyarázta. A mostani interjúban kifejtette, hogy jó esélyt lát arra, hogy az Egyesült Államok katonai erő alkalmazása nélkül is eléri a célját, de hozzátette: „semmit sem veszek le az asztalról.”
„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, 100 százalék” – fogalmazott az elnök egy nappal azt követően, hogy az alelnöke,J.D. Vance vezette delegáció látogatást tett a Dániához tartozó autonóm területen található amerikai katonai támaszponton. Az alelnök a katonai támaszponton elmondott beszédében kifejtette, hogy Dánia az elmúlt 20 évben nem tette meg az elégséges lépéseket Grönland biztonságának garantálására, ezért a sziget mostanra kevésbé biztonságos, mint 30, 40 évvel ezelőtt.
„Dánia nem végzett jó munkát” J. D. Vance amerikai alelnök úgy látja, hogy Dánia nem tartotta a lépést, és nem biztosította az elégséges forrásokat a grönlandiak biztonságának megőrzésére a kínai, orosz és más nemzetek befolyásszerzési kísérleteitől sem.
„Üzenetünk Dánia számára nagyon egyszerű: nem végeztek jó munkát”– fogalmazott, és hozzátette, hogy a Trump-adminisztrációnak Dánia vezetésével van vitája, és az alulfinanszírozás helyzetének meg kell változnia. Az alelnök az Északi-sarkkörért zajló geopolitikai versennyel kapcsolatban megállapította, hogy Kína és Oroszország rendkívüli érdeklődést mutat az északi átjáró és a sarkvidéki hajózási útvonalak, valamint a sarkköri ásványkincsek iránt, de az Egyesült Államoknak azt kell biztosítania, hogy övé legyen a vezető szerep az északi sark térségében.
Donald Trump meggyőződése, hogy Grönland csatlakozni fog az Egyesült Államokhoz és annak részévé válik.
Trump egy ideje kinézte magának Grönlandot, ami szerinte nem az Egyesült Államokról szól, hanem ez az egész nemzetbiztonsági kérdés. A grönlandiak nem akarnak amerikaiak lenni, de lehetséges, nem fognak tudni mit tenni, mivel az USA politikailag és katonailag is hatalmas erőt képvisel.
Az USA elnöke korábban azt mondta, gazdaggá teszi a grönlandiakat, olyan gazdag emberré, amiről álmodni sem mertek. Most pedig már arról beszélt, hogy szerinte Grönland annektálása meg fog történni, tehát az Egyesült Államok magához csatolja a területet.
„Azt gondolom, ez meg fog történni.” – fogalmazott az Ovális Irodában Trump az újságírók előtt. „Korábban nem gondolkodtam sokat ezen, de egy olyan emberrel ükök itt, aki nagyon jelentős szerepet vállalhat ebben” – utalt ezzel Mark Rutte NATO-főnökre, aki Washingtonba utazott látogatásra.
Tudod Mark, erre szükséged van a nemzetközi biztonsághoz, nemcsak a biztonsághoz
– mondta Rutténak a kamerák előtt Trump.
Dánia viszont ragaszkodik Grönlandhoz, és többször kijelentették, a terület nem eladó – számolt be a részletekről a Sky News, melyet az Liner.hu ismertetett.
